Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-09 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

öt o rszág §t közéleti személyisege gmsssm a Brandt-kormány valóban ésszerű politikát fog folytatni (lemond a határkiigazításokról, rendezi viszonyát az NDK-val, fellép a neonácizmus terjesztése ellen!), meggyorsulhat az európai értekezlet összehívása. A józanul gondolkodó európaiak egyre szélesebb körei egyengetik az európai problémák konstruktív megoldásának útjait. A szocialista országok és a testvérpártok által előterjesztett javaslatok a jelenlegi reális helyzetre épülnek és biztosítják társadalmi rendszerre való tekintet nélkül valamennyi európai országnak az egyenlőségét és megmutatják az utat a csoportokra osztott földrész egyesítéséhez. Tudjuk, hogy ez nem könnyű, nem egyszerű feladat, hiszen mindkét oldalon ezernyi kétely, bizalmatlanság merül fel. Keleten és Nyugaton egyaránt sok dolog választ el, de legalább ugyanannyi össze is köt minket. Az európai biztonsági rendszer megteremtése nem lehet csak a kormányok ügye. Szükséges, hogy az európai társadalmi szervezetek, szakszervezetek, ifjúsági egyesületek vitatkozzanak egymással, hogy eloszlassuk a bizalmatlanságot és rámutathassunk egymás tévedéseire. Meg kell nyernünk az európai népek tudatos támogatását. Az Oj Szó szerkesztősége azért fordult több ország közéleti személyiségeihez két kérdéssel, hogy átfogóbb képet adjunk arról, milyen problémák körül folyik vita az európai értekezlet összehívásával kapcsolatban: I

Mi a véleménye a szocialista országoknak a egy európai értekezlet összehívására tett javaslatáról, amelyen megvitatnák az európai biztonsági rendszer megteremtését? 2

Véleménye szerint megvannak-e jelenleg az m európai biztonsági rendszer megteremtésének feltételei és miért lenne rá égetően szükség? A megkérdezettek többsége nem kommunista. A válaszokból óvatosság, itt-ott egy kis bizalmatlanság is kicsendül, azonban döntő bennük az az egyértelmű válasz, hogy az európai biztonsági értekezlet összehívása szükséges és hasznos. Számos elvi kérdésben lehetnek eltérő nézeteink, viszont ezeknek a különféle nézetű embereknek is meg kell találnuik azt a közös nevezőt, amely lehetővé teszi, hogy kijussunk a Jelenlegi áldatlan helyzetből és az öreg földrészünkön tartás béke és biztonság uralkodjék. A szocialista országok külügyminisztereinek Prágában megtartott tanácskozása újabb lendületet ad az európai értekezlet összehívásáért folyó szervező munkának. WOLFGANG SCHOLLWER, A NYUGATNÉMET SZABAD DEMOKRATA PART SAJTÖSZOLGALATANAK FŐSZERKESZTŐJE: Az új bonni kormánynak sürgősen tájékozódó tárgyalásokat kellene kezdeni A Szabad Demokrata I

Párt már az ötvenes években állást foglalt B az európai biztonsági rendszer mellett. Véleményem szerint az új szövetségi kormánynak gondosan át kellene tanulmányoznia a Varsói Szerződés tagállamainak az európai biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó felhívását, és tájékozódó tárgyalásokat kellene folytatnia a keleti és a nyugati kormányokkal az értekezlet időpontjáról, formájáról és tartalmáról. Az európai biztonsági rendszer létrehozásának szükségessége már bebizonyosodott. A mai tömbrendszer megakadályozza Európában a katonai konfliktusok kitörését, de egyúttal akadályozza az egyenrangú európai államok békés együttműködését is. Csakis az ilyen együttműködés szavatolhatja az európai nemzetek valódi, tartós biztonságát. 2

Eddig nem alakultak kl az európai biztonsági rendszer feltéte• lei. Nézetem szerint az ilyen rendszert a következő tényezők feltételezik: a) mindkét fél fejezze ki hajNYUGAT-BERLIN' KLAUS SCHUTZ, A NYUGATNÉMET SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ELNÖKE, NYUGAT-BERLIN FŐPOLGÁRMESTERE: Megérett az idő az értekezlet összehívására Klaus Schütz igennel 1

válaszolt az első kérdésünkre: vajon vélea ménye szerint megérett-e az Idő az európai biztonsági értekezlet összehívására. Hozzátette, hogy az európai országok képviselőinek találkozója az európai biztonsági rendszer kérdésének megvitatására széles körű és alapos előkészítést követel meg. Mivel sok európai nemzet abban reménykedik, hogy kialakul a béke és a haladás alapja, gondosan tisztázni kell az előzetes feltételeket, hogy a tárgyalás sikerrel végződjék. Klaus Schütz hangsúlyozta, hogy minél előbb megkezdik az előkészületeket, annál jobb. A mai idő megköveteli az észIandóságát a katonai tömbök feloszlatására, és ezeket kollektív biztonsági rendszerrel helyettesítsék. b) a két fél maximális szabadságot biztosítson valamenynyl európai állam között politikai, kulturális és gazdasági téren is. c) az európai nemzetek korlátozott szuverenitásának elvét tartalmazó valamennyi doktrina összeegyeztethetetlen az európai biztonsági rendszerrel. d) az összes európai állam ismerje el a politikai, a katonai és a területi status quo-t, mint az európai biztonsági rendszer kiindulópontját. ej mindkét német állam a status quo alapján szorgalmazza a békés együttműködést és aktívan támogassa az előző feltételek alapján megvalósított európai együttműködést. f) a két nagyhatalom, valamint a kelet- és a nyugat-európai államok Európa mindkét részében őszintén törekedjenek a leszerelésre és a jövő leszerelési intézkedéseit az összeurópai védelem szemszögéből, ne pedig az Európán belüli antagonizmus szempontjából hajtsák végre. szerű tárgyalásokat. Kontinensünk lakosai nem értenék meg, ha kicsinyes, formális nézeteltérések miatt nem valósulna meg a biztonsági értekezlet. Éppen ezért a németek is elvárják, hogy mindent megtegyenek az értekezlet megvalósítása érdekében. Klaus Schütz a máso2

dik kérdésre is pozitív választ adott: „Már B ma hasznosnak, a jövőben pedig szükségszerűnek tartom az európai biztonsági rendszer létrehozását" A továbbiakban azonban azt mondotta, hogy figyelembe véve az európai ellentétekét és feszültséget, nehéz választ adni arra a kérdésre, megvalósul-e az értekezlet, és mikor. „Meglenne a remény a tárgyalások megvalósítására, ha a két nagyhatalom is támogatná és szavatolná az európai békét. Elvileg Igy kell biztosítani a békét valamennyi résztvevő érdekének megfelelően". Nyugat-Berlin polgármestere továbbá megemlítette, hogy a budapesti felhívás sok pontja ösztönző hatású volt. Nézete szerint azonban a gyakorlat éppen Berlinben és a két német állam kapcsolatában sok problémát vet fel. Amenyiben ezen a téren is több konstruktív lépést tesznek a békepolitika érdekében, amennyiben a berlini kérdéssel kapcsolatban valamennyi fél a feszültség enyhülését fogja szorgalmazni és visszautasttja az erőszak alkalmazását, akkor semmi sem fogja komolyabban akadályozni az európai megállapodást és az európai béke megszilárdítását. GERHARD DANELIUS, A NYUGAT-.BERLINI NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPART ELNÖKE: Nagy lépést jelentene a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésében Gerhard Danelius az I

első kérdésre adott válaszában hangsúa lyozta, hogy már „túlérett az Idő" az európai biztonsági értekezlet összehívására. Az értekezlet összehívása megfelel az európai nemzetek érdekeinek és nem utolsósorban a nyugat-berlini lakosság érdekeinek, mivel Nyugat-Berlin csakis a béke, és a feszültség enyhülésének légkörében élhet, létezhet és fejlődhet. Megemlítette, hogy a nyugatnémet reakciós erők, melyek szükségállapot-törvényekkel, a közélet inilitarizálásával akarják kiépíteni diktatúrájukat, mindent megtesznek azért, hogy Európában megőrizzék, sőt élezzék a feszültséget. A CDU/CSU, a reakciós erők pártja nem írta alá az atomsorompő-egyezményt és nem Is támogatja az európai biztonsági értekezlet összehívását. A továbbiakban Danelius rámutatva a legutóbbi nyugatnémet választások eredményére azt mondotta, hogy az új nyugatnémet kormány hozzájárulhatna az európai biztonsági értekezlet összehívásához és az európai biztonsági rendszer kialakításához, ha lemondana revansista határköveteléseiről, elismerné a Német Demokratikus Köztársaságot, elismerné a mai határokat, aláírná az atomsorompó-egyezményt, és lemondana arról, hogy beavatkozzék Nyugat-Berlin ügyeibe. A második kérdésre 2

válaszolva Danelius megemlítette, hogy a m szocialista államok közösségének és legnagyobb erejének, a Szovjetunió békepolitikájának köszönhető, hogy Európában 25 éve béke van. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslata az európai biztonsági értekezlet összehívására sok országban nagy visszhangra talált. így tehát megvannak a reális feltételek az értekezlet összehívására, és az európai biztonsági rendszer kialakítására. Az értekezlet öszszehívása nagy lépést jelentene a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésében. Ez az egyedüli lehetősége annak, hogy elkerüljük a pusztító atomháborút. Danelius befejezésül meggyőződését fejezte ki, hogy amennyiben a szocialista államok, a nemzetközi munkásosztály és más haladó erők egységes imperialistaellenes harcot folytatnak, akkor rákényszeríthetik a nyugatnémet finánc- és hadiipari tőkét a békés együttélésre. A VÁLASZOKAT BESZEREZTÉK: FRANCZ KÜNERT (Bécs), PAVEL GÜNSBERG (NyugatBerlin), PIERRE CAMES (Párizs), KAREL CfSAR (Bonn) és FARAGÓ JENŐ (Róma). AZ OKTÓBERI FORRADALOM SOROZATBÓL Lőrlncz Gyula rajzai