Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-30 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

Őszi teendők a szőlészetben Szüret után a szőlőtőkék fáradtan, kimerülten téli nyugovóra készülődnek. Nem vonulhat azonban nyugovóra a szőlősgazda. Már az idén meg kell kezdeni a jövő évi gazdag termés alapjainak lerakását. Az egyik fő teendő a talajból kivont tápanyagok visszaadása. A tápanyagpótlás idejének megválasztása ls fontos. Nagy általánosságban lombhullástól rügyfakadftsig végzik ezt a munkát. Legbeváltabb az őszi trágyázás. Így a tápanyagok a kiadós őszi és téli csapadékok hatására a talajjal kellően összeérnek, és tavasszal a nedvkeringés megindulásával egyidejűleg a szőlő számára elvehetövé válnak. Hogy mennyi trágyát adagoljunk, azt csakis a talaj vegyelemzése alapján lehet megállapítani. Nagyon fontos a talaj tápanyagtartalma arányának a kiegyensúlyozása, ami annyit jelent, hogy a foszfor, a kálium, a nitrogén és a mész megfelelő arányban legyenek egymással. 4—5 évenként egy árra 4—5 mázsa jóminőségű szervestrágyát, a közbeeső években pedig mintegy 1—5 kg nitrogénes, 1 kg foszforos, 1,5—2 kg káliumos műtrágyát adagolhatunk Bár éghajlatunk a szőlőtermesztésre kedvező, előfordul, hogy a fagy sok kárt okoz, hasonlóképpen az ólmos eső is, amely jégréteget képez a vesszőn és a szemeken, így azok levegő hiányában befulladnak. Ez ellen a tőkefej művelésű szőlőben a tőkefej, a csapok és az éves vesszők betakarásával védekezünk. Az elfagyás a talajszinttől mintegy 40—60 cm magasságig a legveszélyesebb. A félmagas és magas vezetésű szőlőkben az elfagyás veszélye kisebb, ámbár ott ls előfordulhat. Lugasrendszerű művelés esetén a házikert tulajdonosok a fagy és az ólmos eső ellen a szőlőt szalmával és papírral kötözik be. Ez azonban elavult módszer, alkalmazása csupán egynéhány tőkénél lehetséges. Beváltabb, nagyban is alkalmazható módszer, ha a metszéskor a tökefej magasságában a csapon hagyunk egy, esetleg két szál vesszőt (ún. biztosító csapot), a fedéskor ezeket a földre hajtjuk és betakarjuk. Elfagyás esetén a metszéskor ezen szálvesszőket teljes hosszúságban meghagyjuk, ezzel a fagy okozta kárt enyhíteni tudjuk. Szüret után, levélhullás idején megkezdhetjük a szőlő pótlását: bújtatással, döntéssel. A hagyományoktól eltérően az utóbbi években egyre több szőlőt telepítenek ősszel. A gyümölcsészetben elfogadott szabály az őszi ültetés. Tavasszal általában kevesebb időnk van a telepítésre. Ha nem élnénk az őszi telepítés lehetőségével, vágjuk ki az elöregedett, keveset termő tőkéket, végezzük el a talaj forgatását és a továtbi ültetés alá a talajelőkészítést. Gyűjtsük össze avagy szerezzük be szaporítás céljaira a szőlővesszőt, alanyt, oltványt, amelyből ősszel nagyobb a fajtaés minőségi választék, mint tavasszal. A szaporítóanyagot gondosan pincében, esetleg veremben, homok közé vermeljük el. A növényhulladékokből és egyéb szerves anyagokból készítsünk komposztot. KÁSA MIHÁLY Kertészkedőknek Az ősz folyamán lazítsuk fel, Illetve ássuk gyümölcsöseink talaját. Nagyüzemi gyümölcsészetekben főképp a magas törzsű fák esetében füvesítjük a talajt. Ez nem a legszerencsésebb eljárás, mert a zöld pázsit erősen átszövi gyümölcsös talaját és a nyári hónapokban rengeteg vizet párologtat el. Az elmúlt időszakban sokat vitáztak róla, vajon a szástás, illetve az ásás árt-e a gyümölcsfáinknak. Többéves kutatással megállapították, hogy az ásással tönkretett hajszálgyökerek nincsenek befolyással a következő termésére. Különösen akkor tanácsos a gyümölcsösök talajának mélyebb ásása, ha Istállótrágyát, Illetve szuperfoszfátot juttatunk a földbe. Az öt éven át végzett kísérletek szerint sem a fa növekedésében, sem a termés nagyságában nem mutatkozott eltérés az őszi szántás következtében. Megállapították, hogy legcélszerűbb a 18 cm mély sorközi művelés. Legkisebb termést ott értek el, ahol 10 cm mélyen vagy egyáltalán elhanyagolták a gyümölcsfák talajának őszi lazítását. (a) BARKÁCSOLÓKNAK Ha nincs még a háznál szőnyegporoló, kevés Fáradsággal magunk is készíthetünk a kü ziilt ábrák alapján. A készítés során ügyeljünk arra, hogy a poroló stabil legyen. Ezt úgy érhetjük el, hogy pontosan dolgozunk, és egyforma vastagságú deszkákat használunk a talapzathoz, a merevítő deszkákat pedig szo rosan fektetjük egymásra. Az Is fontos, hogy az elfűrészelt szélek pontosan egy vonalban legyenek (lásd a képen). A kész porolót ajánlatos olajfestékkel vagy acetonfestékkel bekenni, mert így jobban ellenáll az időjárás viszontagságainak. •Ket szel egy vonalban # otthon DIVAT REGGELTŐL ESTIG A jó ízlésű nő a nap minden szakában igyekszik ízlésesen öltözködni. A tartozékokat úgy választja meg, hogy azok össz hangban álljanak öltözékével. 1. Kétsoros gombolású sportos szabású flauskabát, bevágott zsebekkel és lezser övvel. A divatos sál és a kalap jól kiegészíti az öltözéket. 2. A kabát alatt viselt raba szabásvonala hasonló jellegfi. Szintén kihajtott fazonja és bevágott zsebei vannak. 3. Munkában egyszerű szövetruhát viselünk. A gallér és a kézelő készülhet borból vagy műbőrből. 4. Este színházba, szórakozni megyünk. Erre az alkalomra csinos, trapéz vonalú ruhát viselünk, amelynek mellrészét, kámzsagallérját és zsebét sűrű gyöngyhímzés díszíti. Add kölcsön a rúzsodat... Barátnők, kolléganők között gyakran előfordul, hogy elkérik egymás rúzsát. Néha azért, mert otthon felejtették a sajátjukat, máskor viszont azért, mert szeretnék kipróbálni a szép színű rúzst, különösen, ha az külföldi. Nem is hisszük, hogy ez az ártatlannak látszó hiúság mennyi veszélyt rejt magában. Az őszi és a téli hónapokban nagyon gyakran előfordul, hogy meghűlés következtében különféle betegség — influenza, nátha, torokfájás stb. — lappang az emberben. Az Idegen rúzs használatával a baktériumokat, vírusokat átvisszük saját ajkunkra, és innen, a szájunkon keresztül belekerül szervezetünkbe. Ha jó az erőnlétünk, a szervezetünk észrevétlenül leküzdi a fertőzést. De előfordulhat az ls, hogy a barátnőnktől kapott influenzavírusok komoly megbetegedést okoznak. Jól tudjuk, hogy a baktériumok elterjedése óriási; mindenütt megtalálhatók: a levegőben, a vízben, a talajban, az emberi testben, sőt testünk felületén is. Ha ujjúnkat vagy ajkunkat steril üveglapra nyomnánk, és ezt az üveglapot mikroszkóp alatt megnéznénk, nagyon meglepő látványban volna részünk. Ugyanis ajkunk nyomán az üvegen a streptococcusok és staphylococcusok tömegét láthatnánk. A levegőben néhány száz van literenként. Zárt helyiségben, Iskolában, moziban, munkatermekben stb. még a 2000-et is meghaladja a számuk. Arról nem is beszélve, hogy a zárt helyiség levegőjét mennyire fertőzik azok a lelkiismeretlen emberek, akik a levegőbe- tüszszentenek, köhögnek, ahelyett, hogy ilyenkor a zsebkendőjüket használnák. A másik rossz szokás, fésűt kölcsönkérni. Valamikor ez elsősorban azért volt veszélyes, mert a tisztátalan hajban elterjedt férgeket átvihettük saját hajunkba. Ma már a fejtetű úgyszólván egyáltalán nem fordul elő, azonban a különféle bőrbetegségek, bőrgombásodás stb. ma is veszélyezteti azokat, akik idegen személy fésűjét használják. Ezért mielőtt munkába indulnánk, vagy szórakozni megyünk, vizsgáljuk meg kézitáskánkat, hogy benne van-e a rúzsunk, púderünk, fésűnk, hogy ne kelljen ezeket másoktól kölcsönözni. HÁZTARTÁS Az ügyes szakacs az étrendet mindig az évszaknak megfelelően állítja össze. A gyakorlott háziasszony tudja, hogy a hűvösebb idő beálltával szervezetünknek több kalóriára van szüksége. Ezért zsírban gazdagabb, kiadósabb ételeket készít. Kolbászleves A jól megmosott füstölt kol« bászt vegyes zöldséggel felteszszük főni, mint a húslevest. Ha kész, tűzálló tálba leszűrjük, majd annyi tojást ütünk bele. ahány személyre tálalunk. Ezután már csak nagyon rövid ideig hagyjuk a tűzön, hogy a tojások ne keményedjenek meg egészen. A főtt kolbászt vékony karikákra vágva visszatesszük a levesbe. Pirított zsemlekockát adunk hozzá. Hajdúkáposzta Egy kis fej vöröshagymát zsírban megpirítunk, megpaprlkázzuk és beleteszünk 1/2 kg kicsavart savanyú káposztát, és kb. 1/2 óra hosszat pároljuk. Ezalatt 1/2 kg füstölt húst vagy kolbászt összedarabolva, vöröshagymán, zsíron, pörkölt módra elkészítünk, majd a káposztához keverjük és egy kis ideig még együtt pároljuk. Tejföllel meglocsolva tálaljuk. Töltött kacsa A megtisztított, megmosott kacsát besózzuk, majd megtöltjük a következő töltelékkel: vékony makarónit vagy spagettit apró darabokra törünk és sós vízben kifőzzük. Leszűrjük, jól lecsepegtetjük, azután meghintjük 15 dkg reszelt sajttal, adunk hozzá 1—2 evőkanál vajat, és az egészet jól összekeverjük. A megtöltött kacsát sütés közben levével gyakran meglocsolgatjuk. Ha szép ropogósra megsült, feldaraboljuk és párolt vöröskáposztával meg burgonyapürével tálaljuk. Rakott burgonya füstölt hússal Szükségnek megfelelő mennyiségű burgonyát héjában megfőzünk. Melegen meghámozzuk és vastagabb karikákra vágjuk. Jó zsíros füstölt húsból annyit főzünk, hogy megdarálva elég legyen két réteg burgonya közé. A megdarált húst őrölt feketeborssal, egy nagyon kevés elmorzsolt majoránnával és mustárral fűszerezzük. Ha nem elég zsíros, egy kevés disznózsírt keverünk hozzá. Azután zsírral megkent, zsemlemorzsával meghintett tűzálló tálba tesszük egy réteg karikákra vágott burgonyát, egy réteg darált füstölt húst, és azt így ismételjük tovább. amíg a tál megtelik. A tetejét burgonyaréteggel fedjük be. Azután 1—2 dl tejfölben elhabarunk 1—2 tojást, ráöntjük a rakott burgonyára, és sütőben szép pirosra sütjük. Savanyú káposztából készült salátával tálaljuk. A nyers savanyú káposzta ebben az évszakban igen fontos C-vitaminforrásunk