Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-30 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

ÉLETKÖRNYEZÉT A nagy érzelmi átélés vagy a fizikai erőkifejtés pillanatában az ember különféle hangokat hallat. Vagy talán elfelejtettük a gyermek örömét, sugárzó tekintetét, arckifejezését, amikor a pálcával teljes erejéből egy fazekat ver? Az ember ellenségét ősidőktől fogva kiáltással riasztotta. A gyermekek játékában fontos szociális szerepe van annak a képességnek, hogy hangosságukkal a csoportban fölényt vívjanak ki. Egyes hadseregek és egykori törzsek szokását — a csatakiáltást felfedezhetjük a serdUlő fiúk játékában is, amikor az a csoport kaparintja magához az „uralmat", amely nagyabb hangkifejtésre képes. Az ember belső ritmusát a hangok erősen befolyásolják. Valahol itt kereshető a vallási szertartás és az önkívületig fokozott tánc, a hangos népi ünnepélyek értelme is. A lárma itt környezetet, légkört alakít. A beat-csoportok műsorukat nagy teljesítményű hangerősítőkkel sugározzák és hallgatóságukat extázisba hozzák, kizökkentik megszokott életritmusából. A zaj, a lárma néha kábítószerként hat. A ZAJ KAROS HATÁSA Ssaö alzlem SZERVEZETRE I Az ember világa a bangók világa. A zaj az életkörnyezet szerves része, annak kuliszszája, jellegzetessége és sokszor nélkülözhetetlen eleme. A zaj az élet, a vitalitás és az erő megnyilvánulása. ZEKKEL a gondolatokkal vezeti be tanulmányát Jirí Havránek a Szlovák Tudományos Akadémia szaklapjának (Životné prostredie — Életkörnyezet) utolsó számában. A zsivaj, a lárma ritmusváltó szerepe jelenti a különlegeset, a nem mindennapit. Ezzel szemben a zaj az utcán, a munkahelyen, sőt már otthonainkban ís az idegrendszert terheli. Bebizonyított tény, hogy az utóbbi években az öregség kísérőjelenségeként jelentkező haltásgyengülés a civilizált környezetben élő embereknél korábban jelentkezik. S nem csupán azok esetében, akik zajos munkahelyen dolgoznak. Gyengül a teljesítmény Tudományos kutatók figyelik a zaj hatását a munkateljesítményre. Köztársaságunkban 1965-ben folytak Ilyen jellegű kísérletek (Havránek, Zahrádková). Bebizonyosodott, hogy a zaj kedvezőtlenül befolyásolja a munkateljesítményt. Elsősorban elvonja a figyelmet, főleg a szaggatott, a váratlanul jelentkező zaj. Ez a hatás igényes szellemi munkát végző egyéneknél a legerősebb, ahol a munka pontosságot, összpontosítást Igényel. Ugyancsak azoknál a személyeknél, akiknek beosztása gyakori döntést követel. Ezzel szemben a lassabban reagáló személyeknői, akiknél az idegtevékenység lassúbb, a zaj kezdetben, egy bizonyos ideig buzdítólag hathat. A figyelem tompulása különösen nagy veszéllyel jár a forgalmas utcákon, ahol az idegrendszert állandó, szünet nélküli lárma terheli. Annál is inkább, mivel a zaj párhuzamosabb hatása éppen az 'agyszabályozó mechanizmusban okoz zavarokat. Az utóbbi évek folyamári rohamosan emelkedett azoknak a személyeknek a száma, akik a zaj nyugtalanító hatására panaszkodnak. Ez a százalékarány 50ről 90 fölé nőtt. Nem lehet megszokni A Brnóban végzett megfigyelések [(1967) eredményei különös figyelmet érdemelnek. Amíg 1960-ban a kísérleti építkezéseken (új lakásokban) a megkérdezettek 48 százaléka panaszkodott a zaj miatt, a brnói kimutatásokban ez a százalékarány 92-re emelkedett! A zaj következtében megzavart álom (alvás) miatt Brnóban a lakosok 72 százaléka panaszkodott. Ezen nem is kell megütköznünk, mert már a tíz év előtti mérések is tanúsítják, hogy a forgalmas utcákon, utakon, az éjszakai nyugalom időtartama nem volt hosszabb 1,5—4 óránál. Egy más forrás mutat arra, hogy a nyitott ablakon beszűrődő éjszakai zaj erőssége mindig eléri azt a szintet, amely álomból való ébredést idéz elő. Ehhez járul még az a tény is, hogy a zaj általános erősödése lényegesen meghosszabbítja az álomba merülés idejét. A repülőterek közelében hosszabb időn át lakóknál a leggyakoribb a panasz a zaj elviselhetetlensége miatt. Ez ellentétben áll azokkal az állításokkal, hogy az emberek megszokják a zajt. Tehát értelmetlennek bizonyulnak azok a javaslatok, hogy az embereket rendszeres „edzéssel" kell a zajhoz szoktatni. Orvosi vagy műszaki kérdés? A munkahigiénával és a foglalkozásból eredő betegségek megfigyelésével foglalkozó pozsonyi kutatóintézet dolgozói arra panaszkodnak, hogy a zajnák az emberi szervezetre gyakorolt hatásának kutatásában nincs egységes álláspont. Sokan azt hangoztatják, hogy a zaj elleni küzdelem kizárólag műszaki kérdés. A zaj felszámolása műszaki feladat a munkahelyeken vagy az életkörnyezetben. Viszont a technikusok éppen az orvosoktól kérik a megbízható adatokat, mert csak ezek alapján várhatók hathatós intézkedések. Bebizonyosodott, hogy a zaj nem csupán a hallásra van káros hatással, hanem az egész szervezetre: az idegrendszerre, az idegtevékenységre és a vérkeringésre ls. Nágymértékű kutatások folynak ez irányban az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban is. Sepelin szovjet tudós például a moszkvai és a Moszkva környéki gépgyárak több mint 40 000 dolgozóján végzett megfigyelései alapján mutatta ki a zaj káros hatását az Idegrendszerre. Természetesen a hatás lemérése éveket, évtizedeket vesz igénybe, hogy levonhassák a végkövetkeztetést. Zaj és zaj között jis van különbség. A szovjet tudósok szerint a szaggatott hang (zaj) nincs olyan káros hatással a szervezetre, mint az állandó, szünet nélküli monoton zaj. Más tudósok az ellenkezőjét vallják. Egyes tudósok most a szünetek, a megszakítások hosszának a hatását vizsgálják. Védekezés a zaj ellen Az óriási ütemű iparosítás és minden, ami ezzel összefügg (nagy teljesítményű gépek, a termelés összpontosítása, nagy lakótelepek, a járművek szaporodása stb. J nagymértékben befolyásolják az életkörnyezet alakulását. A zaj — mint a fentiek kísérőjelensége — behatol az élet minden területére. Az ebből keletkező károk egyre nagyobbak. A közvetlen károk a zajnak kitett szervezet egészségi állapotának tartós jellegű rosszabbodásában, a kezelés költségeiben, a munkakiesésben és a csökkeuő munkateljesítményben mutatható ki. A zaj elleni jelenlegi védekezés nehézségekbe ütközik. Az érintettek maguk nem tudnak kellő intézkedésekkel védekezni a zaj ellen, amely ezernyi forrásból nagy távolságokra terjed. Társadalmi mérétű, hathatós, törvényerejű intézkedésekre van szükség. Egy további nehézség a hiányos ismeretekből adódik. A zajos környezet következtében megromló hallás orvosilag kimutatható. De a zaj zavaró hatásából keletkező további károk értékelése egyelőre csak becslésekre és kimutatásokra szorítkozik. Példaként említhető egy üzem, ahol a zaj okozta kár következtében (kimutatható) költségei elérik az 520 000 koronát évente, azonban a csökkentett teljesítményből eredő károk feltehetően jóval nagyobbak. A gépgyártók nem veszik figyelembe a zajtalanítás követelményeit. Ám az ilyen jellegű műszaki normák nem teljesítése ellenére is emelkednek termékeik árai, így a társadalom törekvése mindaddig meddő marad, amíg a normák megszegése nem jár gazdasági következményekkel. Nehéz kialakítani a zaj elleni küzdelem egységes frontját. Egyelőre az ilyen irányú kutatómunka inkább egyéni érdeklődés alapján történik. Az érdeklődők a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság keretében tömörülnek. Köztársaságunkban jelenleg kb. 300 dolgozó (különféle szakágazatokból) mutat érdeklődést a zaj elleni küzdelemben való részvétel iránt. Ez a szám a jövőben bizonyára tovább növekszik. A legszükségesebb lépésként meg kell teremteni az akusztikái együttműködést az építészekkel és a géptervezőkkel. Köztársaságunkban az egyes minisztériumok ős a szakágazati igazgatóságok mellett akusztikai laboratóriumok létesültek, ahol szakemberek kiváló műszaki felszerelés segítségével dolgoznak. Sajnos, számuk egyelőre kevés. S felmerül annak igénye is, hogy a főiskolákon akusztikai tanszékeket kellene nyitni, amelyek megfelelő számú szakemberrel látnák el a tervező-irodákat. A probléma megoldása ugyanis csak akkor várható, ha lesz elegendő szakember. Haladásként könyvelhető el az is, hogy a legzajosabb szlovákiai üzemekben (Humenné, Partizánske, Trenčín 1, külön műszaki csoportok dolgoznak a zaj csökkentésén. A tudósok körében egyre többen hangoztatják azt az igényt, hogy az emberi jogok egyik tételeként nemzetközi érvényű intézkedés szükséges az emberi szervezetre káros, és sok gazdasági kárt okozó zaj elleni küzdelem fokozására. KALÁSZ LÁSZLÓ Szerkesszünk együtt! A Hazai Tükör körül tovább szélesedik, terebélyesedik az új munkatársak hálózata, örömmel nyugtázzuk ezt a tényt és meggyőződésünk, hogy rövid időn belül városaink, községeink többségében tudósítónk, odaadó munkatársaink lesznek. Készséggel adunk helyet véleményüknek. • Sok érdekességet megtudunk A Hazai Tükör valóban nagyszerű kezdeményezés. Sok érdekességet tudhatunk meg városaink, falvaink hétköznapi életéről, problémáiról, problémáik megoldásáról: Sőt mi több: útmutató és nevelő hatása van, mivel egy jó kezdeményezéssel példát mutathatunk más községeknek. Szívesen vállalom falunkból és környékéről a hírszolgáltatást. SZASZÁK GYÖRGY, Alsólánc, • A fiatalok nem Gyakran elgondolkoztam már afelől, hogyan is lehetséges, hogy falunkban bármi is történik, az újságban soha nem olvashatok róla. Most vártam, hogy valaki jelentkezik tudósítóként. Hiába vártam... A fiatalok bizonyára mással vannak elfoglalva ... Ügy hiszem, azért húzódoznak a tudósítástól, mert bizony akadnak kényes dolgok is, amelyek megírása kellemetlen. Tudatában vagyok annak, hogy ez a munka bizonyos tapasztalatot igényel. De vállalom abban a reményben, hogy a szerkesztőség is segíti majd munkánkat. CIPRUSZ KÁLMÁNNÉ, Nagybodak. • Eddig nem írtak róluk A Hazai Tüköt megnyerte a tetszésemet. Olyan talvak is szerepelnek benne, amelyekről eddig talán még sohasem írtak. Szeretném, ha a mi négyezer létszámú községünkről is olvashatnánk néhány sort az új rovatban. Ezért szántam rá ' magam az írásra. Meg azért is, mert vonz az újságírói pálya. Remélem, célom sikerül elérnem. MANCZAL ERZSÉBET, Nagyfödémes • A mi falunkról is tudjanak az olvasók A Vasárnapi lapot mindig kólönös figyelemmel olvasom. Az utóbbi számokat nagy érdeklődéssel vártam. Szlovákia sok részéből jelent meg híradás, de á mi 'falunkról még nagyon kévés, azt lehet mondani semmi. Szeretném, ha a jövőben a mi falunkról is tudnának az olvasók. Mint mindenütt nálunk is vannak tervek, eredmények és persze hibák is. Ezekről szeretnék a következőkben írni. • . T. Szécsenke. SUSÁNYI ISTVÁN, Tornaija. Tudósítóinknak, munkatársainknak a közeli napokban megküldjük észrevételeinket az első beküldött hírekkel, tudósításokkal kapcsolatban. Ez is némi segítséget, útmutatást jelenthet munkájukban.