Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-30 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

ÉLETKÖRNYEZÉT A nagy érzelmi átélés vagy a fizikai erőkifejtés pil­lanatában az ember különféle hangokat hallat. Vagy ta­lán elfelejtettük a gyermek örömét, sugárzó tekintetét, arckifejezését, amikor a pálcával teljes erejéből egy fa­zekat ver? Az ember ellenségét ősidőktől fogva kiáltás­sal riasztotta. A gyermekek játékában fontos szociális szerepe van annak a képességnek, hogy hangosságuk­kal a csoportban fölényt vívjanak ki. Egyes hadseregek és egykori törzsek szokását — a csatakiáltást felfedez­hetjük a serdUlő fiúk játékában is, amikor az a cso­port kaparintja magához az „uralmat", amely nagyabb hangkifejtésre képes. Az ember belső ritmusát a hangok erősen befolyá­solják. Valahol itt kereshető a vallási szertartás és az önkívületig fokozott tánc, a hangos népi ünnepélyek értelme is. A lárma itt környezetet, légkört alakít. A beat-csoportok műsorukat nagy teljesítményű hangerő­sítőkkel sugározzák és hallgatóságukat extázisba hoz­zák, kizökkentik megszokott életritmusából. A zaj, a lárma néha kábítószerként hat. A ZAJ KAROS HATÁSA Ssaö alzlem SZERVEZETRE I Az ember világa a bangók világa. A zaj az életkörnyezet szerves része, annak kulisz­szája, jellegzetessége és sokszor nélkülöz­hetetlen eleme. A zaj az élet, a vitalitás és az erő megnyilvánulása. ZEKKEL a gondolatokkal vezeti be tanulmányát Jirí Havránek a Szlovák Tudo­mányos Akadémia szaklap­jának (Životné prostredie — Életkörnyezet) utolsó számában. A zsivaj, a lárma ritmusváltó szerepe jelenti a különlegeset, a nem min­dennapit. Ezzel szemben a zaj az utcán, a munkahe­lyen, sőt már otthonainkban ís az idegrendszert terheli. Bebizonyított tény, hogy az utóbbi években az öreg­ség kísérőjelenségeként jelentkező hal­tásgyengülés a civilizált környezetben élő embereknél korábban jelentkezik. S nem csupán azok esetében, akik zajos munkahelyen dolgoznak. Gyengül a teljesítmény Tudományos kutatók figyelik a zaj ha­tását a munkateljesítményre. Köztársa­ságunkban 1965-ben folytak Ilyen jelle­gű kísérletek (Havránek, Zahrádková). Bebizonyosodott, hogy a zaj kedvezőtle­nül befolyásolja a munkateljesítményt. Elsősorban elvonja a figyelmet, főleg a szaggatott, a váratlanul jelentkező zaj. Ez a hatás igényes szellemi munkát végző egyéneknél a legerősebb, ahol a munka pontosságot, összpontosítást Igé­nyel. Ugyancsak azoknál a személyeknél, akiknek beosztása gyakori döntést kö­vetel. Ezzel szemben a lassabban reagáló sze­mélyeknői, akiknél az idegtevékenység lassúbb, a zaj kezdetben, egy bizonyos ideig buzdítólag hathat. A figyelem tompulása különösen nagy veszéllyel jár a forgalmas utcákon, ahol az idegrendszert állandó, szünet nélküli lárma terheli. Annál is inkább, mivel a zaj párhuzamosabb hatása éppen az 'agyszabályozó mechanizmusban okoz za­varokat. Az utóbbi évek folyamári rohamosan emelkedett azoknak a személyeknek a száma, akik a zaj nyugtalanító hatására panaszkodnak. Ez a százalékarány 50­ről 90 fölé nőtt. Nem lehet megszokni A Brnóban végzett megfigyelések [(1967) eredményei különös figyelmet érdemelnek. Amíg 1960-ban a kísérleti építkezéseken (új lakásokban) a meg­kérdezettek 48 százaléka panaszkodott a zaj miatt, a brnói kimutatásokban ez a százalékarány 92-re emelkedett! A zaj következtében megzavart álom (alvás) miatt Brnóban a lakosok 72 szá­zaléka panaszkodott. Ezen nem is kell megütköznünk, mert már a tíz év előtti mérések is tanúsítják, hogy a forgalmas utcákon, utakon, az éjszakai nyugalom időtartama nem volt hosszabb 1,5—4 óránál. Egy más forrás mutat arra, hogy a nyitott ablakon beszűrődő éjszakai zaj erőssége mindig eléri azt a szintet, amely álomból való ébredést idéz elő. Ehhez járul még az a tény is, hogy a zaj általános erősödése lényegesen meghosszabbítja az álomba merülés ide­jét. A repülőterek közelében hosszabb időn át lakóknál a leggyakoribb a pa­nasz a zaj elviselhetetlensége miatt. Ez ellentétben áll azokkal az állításokkal, hogy az emberek megszokják a zajt. Tehát értelmetlennek bizonyulnak azok a javaslatok, hogy az embereket rend­szeres „edzéssel" kell a zajhoz szok­tatni. Orvosi vagy műszaki kérdés? A munkahigiénával és a foglalkozás­ból eredő betegségek megfigyelésével foglalkozó pozsonyi kutatóintézet dolgo­zói arra panaszkodnak, hogy a zajnák az emberi szervezetre gyakorolt hatásá­nak kutatásában nincs egységes állás­pont. Sokan azt hangoztatják, hogy a zaj elleni küzdelem kizárólag műszaki kérdés. A zaj felszámolása műszaki feladat a munkahelyeken vagy az élet­környezetben. Viszont a technikusok ép­pen az orvosoktól kérik a megbízható adatokat, mert csak ezek alapján vár­hatók hathatós intézkedések. Bebizonyosodott, hogy a zaj nem csu­pán a hallásra van káros hatással, ha­nem az egész szervezetre: az idegrend­szerre, az idegtevékenységre és a vér­keringésre ls. Nágymértékű kutatások folynak ez irányban az Egyesült Álla­mokban és a Szovjetunióban is. Sepelin szovjet tudós például a moszkvai és a Moszkva környéki gépgyárak több mint 40 000 dolgozóján végzett megfigyelé­sei alapján mutatta ki a zaj káros hatá­sát az Idegrendszerre. Természetesen a hatás lemérése éveket, évtizedeket vesz igénybe, hogy levonhassák a végkövet­keztetést. Zaj és zaj között jis van különbség. A szovjet tudósok szerint a szaggatott hang (zaj) nincs olyan káros hatással a szervezetre, mint az állandó, szünet nélküli monoton zaj. Más tudósok az el­lenkezőjét vallják. Egyes tudósok most a szünetek, a megszakítások hosszának a hatását vizsgálják. Védekezés a zaj ellen Az óriási ütemű iparosítás és minden, ami ezzel összefügg (nagy teljesítményű gépek, a termelés összpontosítása, nagy lakótelepek, a járművek szaporodása stb. J nagymértékben befolyásolják az életkörnyezet alakulását. A zaj — mint a fentiek kísérőjelensége — behatol az élet minden területére. Az ebből kelet­kező károk egyre nagyobbak. A közvetlen károk a zajnak kitett szervezet egészségi állapotának tartós jellegű rosszabbodásában, a kezelés költségeiben, a munkakiesésben és a csökkeuő munkateljesítményben mutat­ható ki. A zaj elleni jelenlegi védekezés ne­hézségekbe ütközik. Az érintettek ma­guk nem tudnak kellő intézkedésekkel védekezni a zaj ellen, amely ezernyi for­rásból nagy távolságokra terjed. Társa­dalmi mérétű, hathatós, törvényerejű in­tézkedésekre van szükség. Egy további nehézség a hiányos ismeretekből adódik. A zajos környezet következtében megromló hallás orvosi­lag kimutatható. De a zaj zavaró hatásá­ból keletkező további károk értékelése egyelőre csak becslésekre és kimutatá­sokra szorítkozik. Példaként említhető egy üzem, ahol a zaj okozta kár követ­keztében (kimutatható) költségei elérik az 520 000 koronát évente, azonban a csökkentett teljesítményből eredő károk feltehetően jóval nagyobbak. A gépgyártók nem veszik figyelembe a zajtalanítás követelményeit. Ám az ilyen jellegű műszaki normák nem tel­jesítése ellenére is emelkednek termé­keik árai, így a társadalom törekvése mindaddig meddő marad, amíg a nor­mák megszegése nem jár gazdasági kö­vetkezményekkel. Nehéz kialakítani a zaj elleni küzde­lem egységes frontját. Egyelőre az ilyen irányú kutatómunka inkább egyéni ér­deklődés alapján történik. Az érdeklő­dők a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság keretében tömörülnek. Köztár­saságunkban jelenleg kb. 300 dolgozó (különféle szakágazatokból) mutat ér­deklődést a zaj elleni küzdelemben va­ló részvétel iránt. Ez a szám a jövőben bizonyára tovább növekszik. A legszükségesebb lépésként meg kell teremteni az akusztikái együtt­működést az építészekkel és a gépter­vezőkkel. Köztársaságunkban az egyes minisz­tériumok ős a szakágazati igazgatóságok mellett akusztikai laboratóriumok léte­sültek, ahol szakemberek kiváló műsza­ki felszerelés segítségével dolgoznak. Sajnos, számuk egyelőre kevés. S fel­merül annak igénye is, hogy a főiskolá­kon akusztikai tanszékeket kellene nyit­ni, amelyek megfelelő számú szakember­rel látnák el a tervező-irodákat. A prob­léma megoldása ugyanis csak akkor vár­ható, ha lesz elegendő szakember. Haladásként könyvelhető el az is, hogy a legzajosabb szlovákiai üzemek­ben (Humenné, Partizánske, Trenčín 1, külön műszaki csoportok dolgoznak a zaj csökkentésén. A tudósok körében egyre többen han­goztatják azt az igényt, hogy az em­beri jogok egyik tételeként nemzetközi érvényű intézkedés szükséges az embe­ri szervezetre káros, és sok gazdasági kárt okozó zaj elleni küzdelem fokozá­sára. KALÁSZ LÁSZLÓ Szerkesszünk együtt! A Hazai Tükör körül to­vább szélesedik, terebélye­sedik az új munkatársak hálózata, örömmel nyug­tázzuk ezt a tényt és meg­győződésünk, hogy rövid időn belül városaink, köz­ségeink többségében tudó­sítónk, odaadó munkatár­saink lesznek. Készséggel adunk helyet véleményük­nek. • Sok érdekességet megtudunk A Hazai Tükör valóban nagy­szerű kezdeményezés. Sok ér­dekességet tudhatunk meg vá­rosaink, falvaink hétköznapi életéről, problémáiról, problé­máik megoldásáról: Sőt mi több: útmutató és nevelő hatása van, mivel egy jó kezdeményezéssel példát mutathatunk más közsé­geknek. Szívesen vállalom falunkból és környékéről a hírszolgálta­tást. SZASZÁK GYÖRGY, Alsólánc, • A fiatalok nem Gyakran elgondolkoztam már afelől, hogyan is lehetséges, hogy falunkban bármi is törté­nik, az újságban soha nem ol­vashatok róla. Most vártam, hogy valaki je­lentkezik tudósítóként. Hiába vártam... A fiatalok bizonyára mással vannak elfoglalva ... Ügy hiszem, azért húzódoznak a tudósítástól, mert bizony akadnak kényes dolgok is, ame­lyek megírása kellemetlen. Tu­datában vagyok annak, hogy ez a munka bizonyos tapasztalatot igényel. De vállalom abban a reményben, hogy a szerkesztő­ség is segíti majd munkánkat. CIPRUSZ KÁLMÁNNÉ, Nagybodak. • Eddig nem írtak róluk A Hazai Tüköt megnyerte a tetszésemet. Olyan talvak is szerepelnek benne, amelyekről eddig talán még sohasem írtak. Szeretném, ha a mi négyezer létszámú községünkről is olvas­hatnánk néhány sort az új ro­vatban. Ezért szántam rá ' ma­gam az írásra. Meg azért is, mert vonz az újságírói pálya. Remélem, célom sikerül elér­nem. MANCZAL ERZSÉBET, Nagyfödémes • A mi falunkról is tudjanak az olvasók A Vasárnapi lapot mindig kó­lönös figyelemmel olvasom. Az utóbbi számokat nagy érdek­lődéssel vártam. Szlovákia sok részéből jelent meg híradás, de á mi 'falunk­ról még nagyon kévés, azt le­het mondani semmi. Szeretném, ha a jövőben a mi falunkról is tudnának az olvasók. Mint mindenütt nálunk is vannak tervek, eredmények és persze hibák is. Ezekről szeretnék a következőkben írni. • . T. Szécsenke. SUSÁNYI ISTVÁN, Tornaija. Tudósítóinknak, munkatár­sainknak a közeli napokban megküldjük észrevételeinket az első beküldött hírekkel, tudó­sításokkal kapcsolatban. Ez is némi segítséget, útmutatást je­lenthet munkájukban.

Next

/
Thumbnails
Contents