Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-28 / 280. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! S Z LOVAK IA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. nov. 28. PÉNTEK BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 280. szám Ára 50 fillér Ludvík Svoboda elnök rövid körúton Iránban Teherán — Ludvík Svoboda köztársasági elnök feleségével és kíséretével tegnap a kora reggeli órákban Teheránból rö­vid körútra indult. Másfél nap leforgása alatt ellátogat Shiraz és Isfahan városokba, s megte­kinti a történelmi Persepolist. A különrepülőgép, amelyet vendéglátója, az iráni sah bo­csátott az elnök rendelkezésé­re, nyolc óra után indult el Sliirazba, ahonnan továbbuta­zott a csehszlovák küldöttség Persepolisba. A délutáni órák­ban a csehszlovák vendégek Is­(n hanba látogattak. Ott tültöt­'ék az éjszakát és a mai nap fo­lyamán megtekintik a neveze­tességeket. Shiraz dél-iráni város tegnap délelőtt szívélyes fogadtatásban részesítette a csehszlovák ven­dégeket. lláfiz és Szádi klasszi­kus perzsa költők híres városa. Shiraz volt az elnök körútjának első állomása. A shirazi repülőtéren Svobo­da elnököt a shirazi főkormány­zó, a helyőrség parancsnoka, a város polgármestere, valamint a kulturális és gazdasági élet kimagasló személyiségei üdvö­zölték. A szívélyes fogadtatás után az elnök megszemlélte a shirazi helyőrség díszszázadát. A csehszlovák vendégek ez­után gépkocsiba ültek és az au­tósor végighaladt a város ut­cáin a Shiraztól mintegy 50 ki­lométerre fekvő Persepolisba. A shirazi lakosság mindenütt szí­vélyesen köszöntötte a vendé­geket, ahol végighaladtak. Persepolis romjai az emberi civilizáció legmonuhientálisabb kulturális emlékei közé tartoz­nak. Persepolis mindmáig Irán büszkesége és nagy hálást gya­korol a jelenkori iráni építé­szetre és művészetre. Az elnök nagy érdeklődéssel tekintette meg a fennsík egyes részeit, amelyen a város épiilt, különösen az Apadhhuke palota híres, értékes dombormiívekkel borított lépcsőit, Xerxész hatal­mas kapuját, az érdekes oszlop­főket és más történelmi műem­lékeket. Persepolisból visszatérve a csehszlovák vendégek Ludvík Svoboda köztársasági elnök sze­mélyes kérésére rövid látoga­tást tettek a samsi földműves­szövetkezetben, amely a szövet­kezeti mozgalomról szóló új törvény alapján alakult. A szö­vetkezetesítés célja Iránban mindenekelőtt az, hogy a szö­vetkezet köré töiiiönlsék a föld­műveseket, földet, gépeket és vetőmagot juttassanak számuk­ra. Az a szövetkezet, amelyet köztársasági elnökünk meglá­togatott, egyike a iegújabbak­nak. Mintegy 100 tagja ván. A gazdasági épületeket még nem fejezték be, de már ma meg le­het ítélni, milyen jövő vár erre a szövetkezetre. Köztársasági elnökünk érdeklődéssel hall­gatta végig Narghi mérnöknek, a földreform igazgatójának a magyarázatát, és megtekintette a szövetkezet öntözőművét, cu korgyárát.. A csehszlovák vendégek a ko­ra délutáni órákban visszatértek Shirazba, ahonnan rövid pihenő után estefelé Isfahanba repül­tek. Az iráni sah által kölcsön­zött gép késő este érkezett meg. Az utcákat azonban kivilágítot­ták, s az üzletek kirakataiban mindenüti látható volt I.udvík Svoboda fényképe. A repülőté­ren a csehszlovák vendégeket az isfahani terület főkormány­zója, a terjileti katonai parancs­nokság főparancsnoka és egyéb magas rangú személyiségek fo­gadták. Köztársasági elnökünk ellépett a tiszteletére kivezé nyelt díszszázad előtt. A szál­lóba vezető úton a város lakos­sága szívélyesen köszöntötte elnökünkét. Az esti órákban az isfahani terület főkormányzója fogadást adott a csehszlovák küldöttség tiszteletére. ülésezik a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság ( ČSTK j — Az SZLKP nyu­gat-szlovákiai kerületi bizottsá­ga tegnapi ülésének program­pontján a kerületi pártszerve­zetek jelenlegi eszmei-politikai problémái szerepeltek. Az ülé­sen jelen volt dr. Ľudovít Pez­lár, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB és titkára. A főbb kérdésekről ós feladatokról Mikuláš ValentoviC, a kerületi pártbizottság titkára számolt IK!. Az iráni sajtó Svoboda elnök látogatásáról A teheráni lapok a csehszlo­vák elnök iráni látogatásáról közölt tudósításaikban és kom­mentárjaikban kiemelik a hiva­talos tárgyalások megkezdését. A tárgyalások eddigi eredmé­nyét ugyan még sem csehszlo­vák, sem iráni részről nem kö­zölték. Ezért a lapok nagyrészt nem hivatalos tájékoztatások alapján számolnak te a tárgya­lásokról. Az Ajándékán című lap a tár­gyalásokat rendkívül fontosnak tartja a két ország további köl­csönös kapcsolata szempontjá­ból. A Kejhan jól tájékozott kö­rökre hivatkozva közli, hogy a két államfő többek között az Iránnak nyújtott csehszlovák hitel összegének lényeges fel­emeléséről tárgyalt. Ugyanezen források szerint Irán növeli olajszállítását Csehszlovákiá­nak. Az iráni lapok annak a meg­győződésüknek adnak kifeje­zést, hogy a tárgyalások a két ország műszaki-és ipari együtt­működésének bővüléséhez ve­zetnek. A ruzomberoki V. I. Lenin üzem dolgozói hazánk felszabadulása 25. és Lenin születése 100. évforduló­jának alkalmából versenyre hívták fel a Slovakotex válla­latot és más szlovákiai üzemeket. Az üzem dolgozói ebben a negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,13 százalékkal növelik a termelést. A jövő évi 22 millió koronás tervet nemzeti műszakokkal akarják túlteljesíteni. Ké­pünkön: Ján Kliinent, a I. szövőműhely műszakvezető meste­re a szovjet gyártmányú gépek mellett dolgozó lányok egy csoportjával. (J. Valko felv. — ČSTKI Az együttműködés kölcsönösen előnyös SZOVJET KÜLDÖTTSÉG G. HUSÁK ÉS O. ČERNIK ELVTÁRSNÁL (ČSTKj — Dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára tegnap a délelőtti órákban fogadta M. A. Leszecsko elvtársat, a Szov­jetunió Minisztertanácsának al­elnökét, a' Csehszlovák—szovjet gazdasági együttműködési kor­mányközi bizottság IX. ülésén résztvevő szovjet küldöttség ve­zetőjét. A szívélyes és baráti megbeszélés keretében, — me­lyen szovjet részről jelen volt V. O. Lebegyev, a Goszplan al­elnöke, 7. 1. Udalcov, a Szov­jetunió ügyvivője, csehszlovák részről pedig František Ha­mouz, a CSSZSZK miniszterel­A Kreml kongresszusi palotájában né­hány nappal ezelőtt megkezdték tanács­kozásukat a kolhozparasztok. Ez a kong­resszus, már ahogy az eddigiekből is ki­világlik, fontos határkőnek számít a szov. jel mezőgazdaság életében. Az elhangzott beszédekből kiviláglik, hogy akárcsak ná­lunk a szovjet mezőgazdaságban is egyre jobban előtérbe kerül a belterjes gazdál­kodás kérdése. És ha ez így van a Szov­jetunióban, ki csodálkozhat azon, hogy pártunk készülő mezőgazdasági program­jában — amely a jövő évvel kezdődően tíz évre előre megszabja á mezőgazdaság fejlődésének útját — szintén homloktérbe kerül a gazdálkodás belterjességének ál­landó fokozása. Aki tudja, hogy nálunk egy lakosra alig fél hektár termőföld jut, ezt természetesnek veszi, és egyben látja, hogy más járható út számunkra nincs. Vegyük csak közelebbről szemügyre ezt n kérdést. A mezőgazdaság jelenleg a ter­melőeszközök 19 százalékát birtokolja, és az itt dolgozók a munkaképes lakosság 25 százalékát teszik. Már magában ez a részarány sem a legmegfelelőbb. A párt­program a belterjes gazdálkodás fejlesz­tése során számol azzal, hogy egy mező­gazdasági dolgozó a gépesítés és egyéb műszaki fejlesztés következtében a mai hat és fél hektár helyett (ennyi jelenleg az országos átlag) képes lesz nyolc hek­tár föld megművelésére is. Ez azt jelenti, hogy hovatovább háromszázezer mezőgaz­dasági dolgozó szabadul fel a közszolgál­tatások és más iparágak .számára. Hellyel­közzel már ma is munkaerő-felesleg mu­tatkozik az egyes szövetkezetekben. Ez a velejárója a gépesítésnek, de az is, hogy az utóbbi esztendőkben a mezőgazdaság nagy fejlődésről tett tanúbizonyságot. Le­tagadhatatlan tény például, hogy az »ny­nyiszor emlegetett dunaszerdahelyi járás­ban az utóbbi három-négy esztendőben a búza átlagos liekfárhozama 27 mázsáról 40-re, az árpáé 25-ről 35-re, a cukorrépáé 257-ről 420 mázsára, a tejtermelés (1 te­hénre jutó évi fejési átlag) 2504 literről 3250 literre, az egy tyúkra jutó évi tojás­hozam pedig 117 darabról 190-re emelke­dett. Tudni kell azonban azt is, hogy a du­ňaszerdahely! járás eredményei jóval az Gondolatébresztő tanácskozás országos átlag felett állnak. Ez esetben mérvadó nem lehet csupán ez a járás. Az igazság az, hogy mezőgazdaságunk még ma sem képes kielégíteni az egyre növekvő igényeket, szükségleteket. Ezt bi­zonyítja az is, hogy az utóbbi időben évente átlag 1.8 millió tonna kenyérgabo­na, 70 000 tonna hús, 15 000 tonna vaj be­hozatalára kényszerültünk. De hogyan se­gítünk a bajon? Egyedüli elfogadható megoldás, a belterjes mezőgazdálkodás, úgy ahogyan a párt programjában is sze­repel. Csak a legfontosabbakat említem: a gépesítés és a vegyipari termékek nagy­arányú felhasználása, hogy a múlt esz­tendei 150 kilogramm tiszta tápanyaggal szemben 10 éven belül, vagy esetleg ko­rábban is már 250 kiló tiszta tápanyag jusson egy-egy hektárra. Nagy szerep jut ebben a folyamatban a nagyhozamú búza és egyéb szemes ter­mények meghonosításának. Gondoljunk csak a nagyhozamú szovjet búzafajtákra. Ki tagadhatná, hogy a növénytermesztés­ben döntő szerepet játszott és játszik ma is ez a búzafajta. Egy másik példa: a ko. máromi és érsekújvári járásban ma már tömegesen termesztik a jugoszláv, illetve magyar kukoricafajtát. Ez a kukoricafajta 60—70 mázsa morzsolt kukoricát ad hek­táronként, míg a hagyományos fajtából a 30—35 mázsás heklárhozam már rekord­termésnek számított. És hogy a legfonlosabbról se feledkez­zem meg; a belterjes gazdálkodás és a víz, az öntözéses gazdálkodás szorosan együvé tartozik. Ez nem hazai specialitás. Ha valaki figyelemmel kíséri a világ me­zőgazdaságának alakulását, azt tapasztal­ja. hogy egyre jobban előtérbe kerül az öntözéses gazdálkodás kérdése, és az ön­tözött területek mennyisége az utóbbi 10 esztendőben a kétszeresére emelkedett. Ilyen vonatkozásban mi már eddig is so­kat tettünk, még akkor is, ha a köve­telményekhez mérten kevqseljiik. A párt programja a jövőben is számol az öntö­zéses gazdálkodás bővítésével. 1980-ig 700 000 hektárban jelöli meg az öntözött területet. Ma valahol 200 000 hektár körül tartunk, ennyit tudunk szükség esetén ön­tözni. Sok ez, vagy kevés? Ha csak a hektárok számát nézzük, soknak tűnik. Ha a követelményeket tartjuk szem előtt, kevés. Még húsz százalékát sem teszi ki annak a' mennyiségnek, amely feltétlenül szükséges lenne. Csak .érdekesség kedvé­ért említem, hogy az öntözött területeken a kukorica hektárhozama 25—30 mázsá­val, a cukorrépáé 200—250 mázsával, a lucernáé 40—50 mázsával, a búzáé 10—12 mázsával, a korai burgonyáé 50—70 má­zsával nagyobb, Tehát kifizetődik az ön­tözés? Nemcsak kifizetődik, de egysze­rűen létszükséglet, ha lépést akarunk tar­tani a követelményekkel. És amint láthat­juk ez a kérdés nemcsak nálunk kerül egyre inkább előtérbe. A jövő tehát a bel­terjes mezőgazdaságé, az öntözéses gaz­dálkodásé. Aki ezt nem látja, könnyen elvétheti a lépést. SZARKA ISTVÁN nök-helyettese — a vendégelt tájékoztatták Husák elvtársat azokról a fő kérdésekről, ame­lyekről jelenleg a csehszlo­vák—szovjet kormányközi bi­zottság tárgyal a termelés két­oldalú előnyös szakosítása és kooperálása, a tudományos-mű­szaki együttműködés, a két or­szág árucseréje szempontjából. A kölcsönös véleménycsere után, mely kifejezte az együtt­működés további lehetőségét, dr. Gustáv Husák és a szovjet vendégek azt a meggyőződésü­ket fejezték ki, hogy a kor­mányközi bizottság munkája hasznos lesz a két testvéri or­szág gazdasága és népe szá­mára. M. A. Leszecsko elvtársat teg­nap fogadta Oldfich Öerník csehszlovák miniszterelnök is. A baráti, szívélyes légkörben folytatott tanácskozáson megvi­tatták a csehszlovák párt és állami küldöttség moszkvai ta­nácskozásai eredményeinek a réalizálásäval összefüggő kér­déseket, és az 1975-ig terjedS népgazdasági tervek koordiná­cióját célzó munka első szaka­szát. Foglalkoztak a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés, a kooperáció és a két ország árucsere-forgalma fejlesztésének a problémáival is. Komáromból a Szovjetunióba • (ČSTK) — A komáromi hajó­gyárban Diesel-elektromos, óránként 120 köbméter telje­sítményű baggert gyártottak az Ukrán SZSZK számára. A gép egyaránt alkalmas kavics- és homnkfejtésre, valamint a fo­lyammedrek mélyítésére. Telje­sen mechanizált és elektrifi­kált. A fedélzeti mechanizmust távolról irányítják. Merülési mélysége 10 méter. Személyze­te négy fő. A sikeres kísérlet után a baggert még ezen a hé­ten 11 vagonban a Szovjetunió­ba szállítják. Ebben az évben még egy) a jövő évben pedig három ilyen baggert gyártanak a szovjet megrendelők számá­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents