Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-26 / 278. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. nov. 27. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXIÍ. évfolyam 279. szám Ára 50 fillér Változások a Cseh Nemzeti Tanács összetételében Évien Erban a CSNT új elnöke 0 iosef Kempný, a CSSZK kormányának elnöke előterjesztette a kormányprogramot (ČSTK) — Tegnap 10 óra előtt kezdődött Prágában a Cseh Nemzeti Tanács V. ülése. Programján szerepelt a CSNT szerveinek rekonstrukciója, a CSSZK kormányának nyilatko­zata, kerületi és járásbíróságok bíráinak leváltása és választá­sa, valamint a CSNT elnökségének a IV. ülés óta eltelt időben kifejtett tevékenységéről szóló jelentés. Az ülés kezdetén dr. Cestmír Císaŕ, a CSNT elnöke bejelen­tette, hogy a CSNT következő képviselői mondtak le a mandá­tumukról: Jaroslav Hübner, An­tonín Klíma, Ludvík Svoboda, Artúr Rössler, Miloslav Hlásek, Zdenék Onderek, Vítézslav Frank, doc. dr. Antonín Václa­vík, Svétla Valášková, jifí Vili­mec, dr. Zbynék Vokrouhlický, Vladimír Bosák, dr. Jifí Őimsa, Jaromír Bartášek, Alois Buchta, Jaroslav Cerný, Vítézslav Krejčí, d r. Miloš Matéjka, Márie Miko­vá, Jaroslav Skopal, prof. dr. František Bláha, Drahomír Dvo­ŕák, Miroslav Galuska, prof. dr. František Malíŕ, Stanislav Sulc, Jifí Zahradník, prof. dr. Zdenék Jičinský, dr. Vladimír Kašpar, Petr Rybár, Eduard Tománek, dr. Jiŕí Grospič, Kvetoslava Grü­nová, doc. Bohumil Šimon, Lu­mír Čivrný, František Gebauer, Jiŕí Sucha, prof. dr. Karel Kácl, doc. dr. Vladimír Klokočka, František Haas, Miluše Fische­rová, dr. Ivan Kríž, doc. Anto­nín Rusek, Zdenek Chlup, dr. Josef Špaček, akad. Qtto Wich­terle, Josef Fort, Josef Soukup, dr. Jifí Lacina, dr. Jaroslav Vi­táček, Rudolf Gärtner, Václav Voška, Rudolf Smutný, Jiŕina Turečková. A program jóváhagyása után a CSNT ülésének részvevői megvitatták a CSNT szerveiben és a CSNT szövetségi gyülésbeli képviseletében végrehajtandó változásokat. Josef Koreák, a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke előterjesztette a Cseh Nemzeti Front Központi Bizott­sága elnökségének javaslatát, amelynek megszavazása után a CSNT következő képviselőit mentették fel a funkciójuk alól: Ján Mikeska, Zdenék Rychtr­moca, Libena Snišková, Rudolf Batték, dr. Eduard Goldstücker, Zdenék Hejzlar, dr. Milan Hlibl, Ota Šik akadémikus, dr. Václav Tüma. Josef Koreák ezután indokol­ta a Cseh Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága elnökségének a pótválasztásokra vonatkozó javaslatát. Titkos választással megválasztották a CSNT 02 új képviselőjét, és így a képviselők száma ismét elérte a 200-at. Veroslav Jedlička, a CSNT ügyvezető alelnöke a szünet után felolvasta dr. Cestmír Cí sar képviselő levelét, amelyben bejelentette, hogy lemond a Cseh Nemzeti Tanács elnöke és elnökségi tagja tisztségéről. Dr. Cestmír Císaŕ rövid beszédet (Folytatás a 2 oldalon) Összehívták az SZNT ülését (ČSTK) — Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke hétfőre, decem­ber l-re összehívta az ' SZNT 5. ülését. Az ülésen az SZSZK miniszterelnöke tájékoztatja a képviselőket a kormány tevé­kenységéről. Napirenden sze­repel továbbá az SZNT elnök­ség néhány törvényrendele­tének és egyéb kérdéseknek a megtárgyalása. IRÁN Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Svoboda köztársasági elnököt és kíséretét mindenütt szívélyesen fogadiák Teherán — Ludvík Svoboda köztársaságunk elnöke felesé­gével és kíséretének tagjaival tegnap délelőtt látogatást tett az „Iráni iparvállalat" nevű te heráni autógyárban. A bejárat­nál Ahmad Khajjami, a gyár igazgatótanácsának elnöke és egyik társtulajdonosa fogadta a vendégeket, majd végigkísérte őket az egyes gyártási részle­geken és elmagyarázta a ter­melési folyamatot. A korszerű gyár, amelyet hat évvel ezelőtt helyeztek üzem­be, az egyedüli iráni gépkocsi­üzem. Jelenleg 70 személygép­kocsit gyárt naponta, valamint kisebb számban autóbuszokat, mikrobuszokat és könnyű te hergépkocsikat. 3400 alkalma­zottjával a legmodernebb iráni üzemek közé tartozik. A gyár­ban készült Peikan gyártmányú személygépkocsik igen népsze­rűek Iránban, a termékek 10 százalékát pedig már most ex­portálják. A gépkocsik a Chrysler, valamint a Daimler­Benz cégek gyártási engedélye alapján készülnek. Köztársasági elnökünk rész­letesen megtekintette a gyár egyes részlegeit és nem titkol­ta elismerését a gyártás szín­vonala felett. Világszínvonalú üzemet lát­tunk, az alkalmazottak lendü­letes munkáját és a termékek igen jó műszaki színvonalát ta­pasztaltuk. További sikereket és fejlődést kívánunk e vállalat­nak" — ezeket az elismerő sza­vakat jegyezte be Ludvík Svo­boda a gépkocsigyár emlék­könyvébe. A látogatás végén a gyár ve­zetősége Svoboda elnöknek egy fehér Peikan személygépkocsit ajándékozott azzal a kívánság­Köztársasági elnökünk és kísérete Teheránban díszebéden vett részt gal, hogy adja át a Csehszlo­vák Vöröskeresztnek. A gépkocsigyárból a cseh­szlovák vendégek az iráni kul­turális és művészetügyi minisz­térium mellett működő képző­művészeti múzeumba látogat­tak. A múzeum fő feladata a hagyományos iráni népművé­szet új életre keltése; főként a miniatűr festmények és a per­zsa szőnyegek készítése. A csehszlovák vendégek megcso­dálták a finom kidolgozású mi­niatűröket, a szőnyegeket, bro­kátokat, fafaragványokat és az iráni népművészet más tár­gyait. Valamennyit a műszaki pontosság, a tökéletes ízlés és finomság jellemzi. Az elnök délelőtti programja a múzeumlátogatással zárult. Délután megkezdődtek a hiva­Hathatós segítséget az arab népek igazságos harcának Hat szocialista ország kommunista pattjának és kormányának nyilatkozata talos tárgyalások a csehszlovák elnök és az iráni sah között. Ezek befejeztével az elnök a teheráni csehszlovák nagykö­vetségre ment, este pedig részt vett az iráni népzenét és dalo­kat bemutató hangversenyen. A délután megkezdődött hi­vatalos tárgyalásokon a két ál­lamfő a kölcsönös kapcsolatok elmélyítésével összefüggő kér­déseket vitatta meg. A megbe­szélések szívélyes baráti lég­körben zajlottak le s a hót vé­gén kiadandó közös közlemény­ben ismertetik azok eredményét a nyilvánossággal. A tárgyalá­sokon csehszlovák részről jelen volt J. Marko külügyminiszter is, valamint küldöttségünk to­vábbi tagjai. A tegnapi nap folyamán L, Svoboda a csehszlovák nagy­követség épületében elbeszél­getett az Iránban dolgozó cseh­szlovák állampolgárokkal is. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bol­gár Népköztársaság kormánya, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Nép­köztársaság kormánya, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság kormánya, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­ga és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor­mánya az alábbi közös nyilat­kozatot teszi a közel-keleti helyzetről: A legharciasabb imperialista körök agresszív politikája kö­vetkeztében a Közel-Kelet tér. ségében az utóbbi időben ismét veszélyes mértékben nő a fe­szültség. Izrael egyre fokozódó méretű katonai provokációkat szervez az Egyesült Arab Köztársaság, a Szíriai Arab Köztársaság, Jordánia és más arab államok ellen. E provokációk során mind nagyobb katonai erőket vetnek be, nehéz fegyvereket, légierőt és tankokat alkalmaznak. A megszállt arab területeken Iz­rael a gyarmati rablás, az el­nyomás és az erőszak politiká­ját folytatja az arab lakosság­gal szemben. Ezek az Izraeli cselekmények rendkívül veszé­lyesek, mert az eseményeket új katonai konfliktus felé tere­lik e térségben. Ez a provokatív izraeli po­litika akadályokat gördít az igazságos és szilárd közel-ke­leti béke útjába, az arab orszá. gok haladó rendszerei, vala­mennyi arab állam nemzeti füg­getlensége és az arab népeknek az imperializmus elleni harc­ban kiemelkedő szerepet játszó felszabadító mozgaljna ellen irányul. Az imperialisták arra törekszenek, hogy visszaszerez­zék elvesztett pozícióikat a Kö­zel-Keleten, s folytathassák az arab országok nemzeti kincsei­nek, elsősorban kőolajkészletei­nek kirablását. Éppen ezért egyes nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista körei, cselekvően bátorítják Iz­rael annexiós politikáját a Kö­zel-Keleten, egyre növekvő mér­tékű pénzügyi, katonai és egyéb természetű segítséget nyújtanak Izraelnek. Az agresz­szor kezébe így Jelentős meny­nyiségben kerülnek legújabb típusú fegyverek, repülőgépek, rakéták. Két év telt el azóta, hogy a Biztonsági Tanács határozatot hozott, amely kötelezte Izraelt csapatainak a megszállt terüle­tekről való kivonására, és amely az Igazságos közel-keleti béke megteremtésére irányult. Ezt a határozatot azonban az ENSZ és a világközvélemény akaratát makacsul semmibeve­vő Izrael kihívó, kalandor ál­láspontja miatt mind ez ideig nem hajtották végre. Izrael és felbújtői tudatosan meghiúsítják a politikai ren­dezés lehetőségeit, s arra szá­mítanak, hogy sikerül bekebe­lezniük az elfoglalt arab terü­leteket. Csak így értelmezhető Izrael szembeszegülése a szé­les nemzetközi közvélemény állhatatos követeléseivel, és a biztonsági tanács határozatai­val, közöttük az 1967. novem­ber 22-i határozattal. A közel­múltban, a soviniszta hisztéria légkörében lezajlott parlamenti választások után Izraelben to­vább erősödtek a megrögzött reakciós, szélsőséges erők po­zíciói. Ezek az erők az izraeli népet az arab szomszédaival fennálló konfliktus folytatásá­ra és elmélyítésére ösztönzik. Azáltal, hogy meghiúsítják a közel-keleti konfliktus politikai rendezését, az izraeli vezető körök egyre mélyebben beleta­szítják az izraeli népet az arab népek ellen folytatott bűnös és hosszadalmas harcba. Ez a po­litika súlyosan veszélyezteti mindenekelőtt magát az izraeli népet, s fenyegeti a világ bé­kéjét is. Világszerte nő a felháboro­dás Izrael agresszív politikai irányvonalával szemben, és azokkal a nyugati körökkel szemben, amelyek ezt ösztön­zik és bátorítják. A világ népei követelik, hogy végre tegyenek hatékony Intézkedéseket a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i hatá­rozatának megvalósítására. Az, hogy e határozatot nem hajt­ják végre, az agresszor bátorí­tását jelenti, rombolja az ENSZ tekintélyét, s a közel-keleti fe­(Folytatás a 2. oldalon) A 24 OLDALAS mmpiJjEEEfli GAZDAG TARTALMÁBÓL: Mennyit fizet a vállalat az államnak 1970-ben? — Szabó Géza írása A kéjelgés keresetszerű űzése — Zsilka László riportsoroza­tának első része Műkedvelő színjátszásunk időszerű kérdései — Szilvássy József írása Igazság és hamisság — Benedek Elek novellája Valóságlátás és emberség — Beszélgetés Jancsó Miklós filmrendezővel A parasztok háza — Csető János lengyelországi riportja A harckocsizók Jeanne d'Arc-ja — Bertalan István riportja a világ első harckocsizónőjéről Hazai tükör Versek, humor, rejtvények

Next

/
Thumbnails
Contents