Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-25 / 277. szám, kedd

Az amerikai és a szovjet küldöttség újabb munkaülése Helsinkiben nétiány sorban A saigoni rendszer nem indít vizsgálatot rVietnami Lidice

7' ügyében Helsinki — Az amerikai és szovjet küldöttség hétfőn újból találkozott. A harmadik munkaülés színhelye az amerikai nagykövetség volt. Nem hivatalos jelentések szerint az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a két küldöttség hetente háromszor tanácskozzék. A szovjet fél még nem foglalt állást a javaslattal kapcsolatban. Az ülés több mint két óráig tartott. Először volt jelen Llevellyn Thomson, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. A következő találkozó szerdán lesz. A hivatalos tanácskozásokon kívül a két állam küldöttsége különféle fogadásokon és rendezvényeken is találkozik. Ilyen alkalom volt Kekkonen elnök múlt héten adott fogadása is. Egyes ilyen akciókra néhány újságírót is meghívnak, de itt sem sikerül bővebb információkat szerezniük magáról a tárgyalásról. Angol megfigyelők véleménye szerint a helsinki tárgyalások első menete e hét végén, vagy a következő hét elején ér véget. A második menet — nézetük szerint — januárban vagy februárban más európai városban, valószínűleg Bécsben lesz. A tárgyalások eddigi eredménye megnyugtató. Helsinkiben állítólag megállapodtak a tárgyalások második menetének napirendében és más ügyrendi kérdésekben. Valószínűnek tartják azonban, hogy az amerikaiak utólag más, olyan kérdések napirendre tűzését is kérhetik, ami jelenleg veszélyeztethetné a tárgyalások sikerét. Az angol külügyminisztérium nagy figyelemmel kíséri a helsinki tárgyalást. Nem tartják ugyanis kizártnak azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok olyan megállapodást köthet, amely nem venné figyelembe Nagy-Britannia érdekeit. Izrael nem mond le A MEGSZÁLLT TERÜLETEKRŐL Harcok a Szuezi-csatornánál Kairó — Vasárnap este egy különleges egyiptomi alakulat átlépte a Szuezi csatornát és megtámadott egy izraeli tankot — jelentette be egy katonai szóvivő Kairóban. Hétfőre virradó éjjel izraeli repülőgépek négy ellenséges hadállást bombáztak a Szuezicsatorna nyugati partján. Tel Aviv-i szóvivő szerint ez volt az egyik legnagyobb izraeli légitámadás az 1967. évi háború óta. A szóvivő szerint valamenynyi izraeli repülő visszatért támaszpontjára. jordánia megszállt területén, Dzsaninában a rendőrség razziát hajtott végre. Amikor be akart hatolni az egyik házba, a lakók tüzet nyitottak a rendőrökre. Két arab életét vesztette, két rendőr megsebesült. Golda Meir izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael nem hajlandó kiüríteni a megszállt arab területeket, mint ahogy ezt a Biztonsági Tanács határozata követeli. Kijelentette, hogy Jeruzsálem fölött már sohasem fog lengeni jordániai zászló, és biztonsági okokból Izrael más területeket sem adhat vissza. Egy amerikai televíziós társaságnak adott Interjújában azt mondta, hogy Izrael minden bizonnyal megnyerne egy esetleges újabb háborút. Szavai szerint a palesztinai partizánok tevékenysége veszélyes, de nem komoly probléma. Nyilatkozott a közel-keleti helyzetről Abdal Muhszin Abu Nur, az Arab Szocialista Unió végrehajtó bizottságának tagja is. Kijelentette, hogy az Izrael elleni harc hosszú lesz, de az arab nemzetek harca az Egyesült Államok közel-keleti érdekeltsége ellen sikeres lesz, mivel Amerika nyíltan megmutatta, hogy az arabok ellensége, és teljes mértékben támogatja az izraeli agressziót. A francia kormány közölte az Egyesült Államokkal és az Egyesült Arab Köztársasággal, hogy a négy nagyhatálomnak a közeljövőben össze kell ülnie a közel-keleti helyzet megvitatására — közli az Al Ahram. Franciaország tudatta az Egyesült Államokkal, ne várjon választ Egyiptomtól a közel-keleti válság megoldására tett legutóbbi javaslatára. Michael Rohan védője felszólította a bíróságot, mentse fel a vád alól védencét, aki augusztus 21-én felgyújtotta Jeruzsálemben az Al Aksza mecsetet. A védő szerint Rohan beteg és nem beszámítható. Amennyiben a bíróság bűnösnek nyilvánítja Rohant, 44 évi börtönbüntetésre ítélhetik gyújtogatásért és szent helyek gyalázásáért. Az Egyesült Arab Köztársaság közölte az Arab Ligával, hogy kapcsolatba lépett a Közös Piac tanácsával abból a célból, hogy megállapodást kössön a tagállamokkal folytatandó gazdasági együttműködésről — jelenti az Al Ahram. Négy arab ország: Tunézia, Marokkó, Algéria és Libanon már kötött hasonló megállapodást a Közös Piaccal. I. G. MAURER román miniszterelnök Harold Wilson brit kormányfő meghívására Corneliu Manescu külügyminiszter kíséretében tegnap Londonba érkezett. A háború után első ízben látogat román kormányfő Nagy-Britanniába. A KAIRÓI AL AKHBAR hétfőn interjút közölt dr. Ladislav Novakkal, hazánk kairói nagykövetével. Az interjú Csehszlovákia jelenlegi politikai helyzetével foglalkozik s hangsúlyozza Csehszlovákiának a szocialista táborhoz való tartozását és a Szovjetunióval folytatott együttműködését. BRAZZAVILLE BEN hétfőn egy rendkívüli forradalmi bíróság halálra ítélte azokat az összeesküvőket, akik november 9-re virradó éjszaka államcsínyt kíséreltek meg. Dr. MATEJ LOČAN, az SZSZK iskolaügyi minisztere ötnapos hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett. A szlovák miniszter az iskolaügy fejlődését és tapasztalatait tanulmányozza a Német Demokratikus Köztársaságban. KRASZNODARBAN a KGST országos képviselői a repülőgépeknek a földművelésben történő használásáról tárgyalnak. A tanácskozáson Bulgária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia szakemberei vesznek részt. GUSTÁV HEINEMANN nyugatnémet elnök négynapos hivatalos látogatásra Amszterdamba érkezett. Az elnököt Scheel külügyminiszter kíséri. PAUL HARTLING dán külügyminiszter egyhetes hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. Hartling Gromiko külügyminiszterrel és Koszigin miniszterelnökkel fog tárgyalni. A KREMLBEN ma nyílik meg a Szovjetunió kolhozainak harmadik kongresszusa. Moszkvában nagy jelentőséget tulajdonítanak az események. A kongresszuson számos külföldi küldöttség is részt vesz. A csehszlovák küldöttséget Koloman Botfa miniszter vezeti. A SVÁJCI KORMÁNY tegnap bejelentette, hogy aláírja az atomsorompó-szerződést. Eddig már több mint 90 ország írta alá a szerződést. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülése Moszkva — A moszkvai Kremlben hétfőn megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülése, amelyen megtárgyalják az atomsorompó-szerződés ratifikálását. A szovjet kormány nevében az ülésen Andrej Gromiko külügyminiszter mondott beszédet. M //' Saigon — A saigoni hadügyi minisztérium tegnap jelentette, hogy a dél-vietnami hatóságok nem indítanak újabb vizsgálatot a Song My községben végrehajtott tömegmészárlás ügyében. A minisztérium utalt arra, hogy a polgári hatóságok egyetértenek a hadügyminisztérium szombati nyilatkozatával, amely szerint a Song My-i harcokban csak 20 polgári személy vesztette életét és a többi áldozat partizán volt. Az amerikai katonák tanúvallomása az ellenkezőjét bizonyítja. Az első hadműveleti körzet parancsnoka nem tesz eleget Thleu elnök utasításának és nem folytatja az ügy kivizsgálását. Hoang Xuan La m tábornok megelégedett azzal, hogy a régi adatok alapján összeállított Jelentést elküldte Thieu elnöknek. A védtelen földművesek, nők és gyermekek tömeges lemészárlásáról szóló hírek világszerte nagy felháborodást keltettek. Az angol sajtó, rádió és televízió is nagy figyelmet szentel a borzalmas eseménynek. A közvélemény felháborodása arra kényszerítette Stewart angol külügyminisztert, hogy vasárnap egy tv-interjúban kijelentse: az angol kormány elhatárolja magát e kegyetlenségektől. Azt követelte, hogy vizsgálják ki az ügyet, de ugyanakkor azt mondta, hogy ezek az embertelenségek nem jelentik azt, hogy az amerikaiak rossz ügyért harcolnak Vietnamban. Harcok Saigon környékén Dél-Vietnamban a harci cselekmények a Saigon és a kambodzsai határ közti területre összpontosultak. A legnagyobb harcok a Dau Tieng melletti kaucsukültetvényeken voltak. Harcok voltak a Bu Prang-i amerikai támaszpont környékén is. Az amerikai parancsnokság bejelentette, hogy az utóbbi napokban csökkent a hazafias erők által az amerikai hadállások ellen indított támadások száma. Még hétfőn csak két ízben bombázták a DNFF alakulatai,. az elmúlt hetekben naponta átlagosan 20 amerikai és saigoni hadállás ellen intéztek légitámadást. Yan hadseregtábornok, a Fülöp-szigeti hadsereg vezérkari főnöke bejelentette, hogy ez év december 20-ig kivonják Dél-Vietnamból a Fülöp-szigeti csapatokat. Az 1500 főnyi Fülöp-szigeti egységek több mint három évig voltak Vietnamban, annak ellenére, hogy közvetlenül nem vettek részt a harcokban, 9 Fülöp-szigeti katona életét vesztette, 60 megsebesült. Fülöp-szigetek az első ország, amely kivonja valamennyi csapatát Vietnamból. A chilei kommunisták kongresszusa Santiago — Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára a párt vasárnap megkezdődött kongresszusán az elkövetkező feladatokról beszélt. Kijelentette, hogy a hatalom kérdését Chilében az érdekelt társadalmi osztályok szempontjából kell megoldani és mély átalakulásokra van szükség a társadalomban. Az összes baloldali párt képviselőinek a jelenlétében Jtangsúlyozta, hogy a baloldalnak közös elnökjelöltet kellene in» dítania a jövő évi elnökválasztásokon. Corvalan rámutatott arra is, hogy a Jelenleg uralmon levő Kereszténydemokrata Párt reformista és álforradalml politikája teljes mértékben csődöt mondott. Az országban jelenleg egységbe tömörülnek a reakciós erők annak érdekében, hogy megakadályozzák a baloldal összefogását, ugyanis nem zárják ki egy államfordulat lehetőségét sem. Befejeződött a „Földközi-tenger 70" értekezlet Palermo — Vasárnap este Palermóban befejeződött a Földközi-tenger mentén fekvő országok önrendelkezéséről és fejlesztéséről, valamint e terület haladó erőinek szorosabb együttműködéséről tárgyaló kétnapos értekezlet. Az értekezletről nem adtak ki közleményt, de ismeretes, hogy valamennyi küldött hangsúlyozta a földközi-tengeri országok küldetését és jelentős szerepét az arab országok és Nyugat-Európa között. Az olasz küldöttség követelte valamennyi NATO-támaszpont megszüntetését és az amerikai hatodik flotta kivonását a Földközi-tengerről. Az Al Fatah szervezet küldöttje kljelentette, hogy a palesztinai partizánok nagy károkat okoznak Izraelnek és az Al Fatah tovább akarja folytatni ezeket az akciókat. A görög küldöttség vezetője bizonyítékokat sorolt fel arról, hogy az amerikai kormány támogatja a görögországi katonai rezsimet. 1969. I. 25. (Folytatás a 2. oldalról) RABAT tehát színvallás is lesz. A marokkói fővárosban az arab államfőknek meg kell határozniuk az új politikát, s hozzá kell járulniuk megvalósításához; ha csak nem akarnak Burgiba tunéziai elnök elszigetelődési politikájához csatlakozni. De erre kevés a kilátás: azok az országok, amelyek egyébként Amerikához igen közel állnak, saját népeik előtt nem vállalhatják, vagy legalábbis nyíltan nem, hogy megtagadják a közös erőfeszítésben való valamilyen részvételt. Világosan mutatta a helyzet ilyen alakulását az is, hogy a védelmi tanács — az Arab Liga történetében először — egyhangúlag megbélyegezte az Egyesült Államokat Izrael konok és egyoldalú támogatása miatt. Az arab országok közvéleményére mély hatást gyakorolt az amerikai Phantom-gépek leszállítása Izraelnek és az, hogy amerikai állampolgárok szolgálatot teljesíthetnek az Izraeli hadseregben. (Idézet a Gumhuriából: „Ezentúl ki vagyunk téve annak, hogy amerikai pilóták amerikai Phantomokról amerikai bombákat dobnak ránk. Csak annyi a különbség, hogy a gépekre Dávid-csillagot festettek. Valófában Amerika ellenséges magatartást tanúsít ellenünk és részt vesz az ellenünk folyó agresszióban." i A KHARTÜMI csúcsértekezlet óta eltelt két esztendő megmutatta, hogy a politikai megoldás reménye fokozatosan elenyészik. Izrael, úgy látszik, még mindig nem józanodott ki győzelmi mámorából és nyíltan folytatja expanzív politikáját. Bekebelezte Jeruzsálem arab óvárosát, izraeli igazságszolgáltatást vezetett be a megszállt szíriai területen és a gazai övezetben, kibucokat, katonai-mezőgazdasági telepeket szervez a Jordán nyugati partvidékén, s mindent megtesz, hogy minél több arab lakost távolítson el a megszállt területekről. Az ellenállókkal szemben kollektív megtorlást alkalmaz, több ezer lakóházat, egész falvakat rombolt le, és most legutóbb Daján bejelentette, hogy a gazai övezetben az ellenállók családjainak nemcsak otthonait, hanem narancsültetvényeit is elpusztítják. A Biztonsági Tanács 1967-es határozatát Izrael elutasította és továbbra is a közvetlen tárgyalások követelésével akadályozza meg a konfliktus rendezését. Kairóban emlékeztetnek arra is, hogy Izrael mindent megtett a két, illetve a négy nagyhatalom közel-keleti tárgyalásainak megtorpedózására és eleve kijelentette, hogy esetleges határozataikat nem fogja figyelembe venni. Nixon elnök megválasztása előtt elküldte megbízottját, Scrantont a Közel-Keletre: megígérte, hogy az amerikai politika „méltányos éš kiegyensúlyozott" lesz. Nem lett semmi ebből az ígéretből sem. Az amerikaiak egyoldalúan Izraelt támogatják, pénzzel és fegyverrel, s diplomáciai sakkhúzásokkal is. Az egyik legtekintélyesebb egyiptomi publicista Hejkai, az Al Ahram főszerkesztője legutóbb arról írt, hogy az amerikaiak ún. javaslatai nem mások, mint az Izraelt támogató taktika láncszemei. Elhangzottak már hétpontos, tizennégy pontos, tízpontos amerikai javaslatok — a szerzők személye és a pontok szövegezése változott ugyan, de a lényeg mindig ugyanaz maradt: alájátszani Izraelnek, segíteni tételeit, megbontani az arabok közös frontját. Vagyis az időt húzni Izrael javára. Az EAK kénytelen volt sorra elutasítani ezeket az Izrael-párti indítványokat, mert nem fogadja el az igazságos és tisztességes béke helyett a rákényszerített diktátumot, a területrablást, s mert nem hajlandó arra sem, hogy az Egyiptomnak felkínált külön rendezést elfogadva sorsukra hagyja szíriai és jordániai szövetségeseit, valamint a palesztinai ellenállókat. Kairó véleményét így tudom összefoglalni: „Mivel a válság politikai megoldását Izrael és Amerika meggátolja, fel kell készülni a katonai megoldásra, a felszabadító háborúra, bármilyen áldozattal is járjon." Ezért kell Khartúm után Rabatnak következnie. Ha nem sikerül a közel-keleti konfliktus politikai rendezése, akkor nincs más hátra, mint a felőrlő háború. Erre kell mozgósítani az arab nemzet erőforrásait, s a döntő szót az államfőknek kell kimondaniuk. EZT a világos arab állásfoglalást az izraeli és a nyugati sajtó megpróbálta elferdíteni. Rákapcsoltak arra a propagandára, hogy az EAK bezárja az ajtót a békés megoldás előtt, s hogy a háború esetleges fellángolásáért az arabok lesznek felelősek. A tények azonban mást mondanak. Az igazság az, hogy a politikai megoldás kapuja nem zárult be. Az EAK elfogadta a Biztonsági Tanács határozatát és kész megvalósítására. Izrael az, amely nem hajlandó erre, amikor elutasítja a határozat alapvető pontjának végrehajtását, megszálló csapatainak kivonását. A kapu nem zárult be végleg, de a rés igen szűk: és az arabok mind türelmetlenebbül kérdezik, meddig kell még várniuk? A BT határozatáról 1967. november 22. óta nagyon sokat írtak és beszéltek, de végrehajtására egy lépést sem tettek. Meg lehet érteni, ha az agresszió áldozatai mind kevésbé bíznak az ENSZ-ben; a Biztonsági Tanács tekintélyében, a nagyhatalmaknak abban a képességében, hogy érvényt tudnak szerezni a világszervezet határozatának. Tudják, hogy amit erővel vettek ef tőlük, csak erő segítségével szerezhetik vissza. Nem azért igyekszenek megszilárdítani katonai erejüket, mert mindenképpen harcolni akarnak. Éppen ellenkezőleg, békére vágynak, de ehhez erő kell: a politikai megoldás is csak akkor képzelhető el, ha Izrael elveszti erőfölényét és ha így jobbnak látja csapatai kivonását. És szükségük lesz az araboknak minden erejükre akkor ls, ha Izrael megakadályozza a politikai rendezést és újabb kalandba bocsátkozik. Kairóban meg vannak győződve arról, hogy Izrael és a mögötte álló imperializmus nem mondott le arról a szándékáról, hogy megdönti a haladó arab rendszereket. Szükségesnek tartják tehát az arab összefogást. Ezért mennek el Rabatba. Remélik, hogy a találkozóra a többiek is elmennek.