Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-21 / 274. szám, péntek

Folytatódik a szovjet—amerikai eszmecsere Helsinki — Csütörtökön a finn fővárosban folytatták a stratégiai nukleáris fegyverke­zési hajsza korlátozásának problémáival foglalkozó szov­jet—amerikai eszmecserét. Egynapos szünet után a Szemjonov szovjet külügymi­niszter-helyettes vezette szov­jet és a Gerard Smithnek, az amerikai leszerelési hivatal igazgatójának vezetésével Finn­országban tartózkodó amerikai delegáció csütörtökön, közép­európai idő szerint 10 órakor, harmadízben ült össze, hogy folytassa a nagy fontosságú megbeszéléseket. A tanácskozás ezúttal a szovjet nagykövetség klasszicista stílusú épületében folyik. Az előző két alkalom­mal, mint ismeretes, a delegá­ciók a finn Államtanács palo : tájában, illetve az amerikai nagykövetségen találkoztak. Legközelebbi ülésüket Ismét az Egyesült Államok nagykövet­ségén tartják. Több mint 200 akkreditált újságíró tartózkodik Helsinki­ben, hogy figyelemmel kísérje a szovjet-amerikai tárgyalá­sokat. A külpolitikai megfigye­lők mindeddig nem bocsátkoz­tak komolyabb fejtegetésekbe a tárgyalások végeredményét illetően, ugyanakkor ismeretes, hogy a szovjet—amerikai tár­gyalások a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozásának prob­lémáiról még a kezdet kezde­tén tartanak. Kormányalakítási gondok Libanonban Az Izraeli Kommunista Párt határozata néhány sorban Súlyos amerikai veszteségek Dél-Vietnamban Saigon — A B-52-es típusú amerikai légierődök csütörtök­re virradó reggel ismét egy egész sor támadást intéztek a Óéi-vietnami Felszabadítási Front alakulatainak feltétele­zett állásai ellen. Ezek a bere­pülések főként Bu Prang és Duc Lap térségére összponto­sultak. Ugyanakkor a B-52-es óriás bombázók Saigontól északnyugatra Phouc Long tar­tományban is több támadást hajtottak végre. A Dél-Vietnamban állomáso­zó amerikai csapatok főpa­rancsnokságának közlése sze­rint a tegnapi napig 39 442 amerikai katona vesztette éle­tét a vietnami harctereken és 258 126 sebesült meg. Az amerikai háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó ha-, noi bizottság hivatalos közle­ményében rámutat arra, hogy a B-52-es típusú amerikai óriás bombázók november folyamán a dél-vietnami Goi Linh tarto­mányban nyolc szőnyegbombá­zást hajtottak végre és egy egész sor támadást intéztek kambodzsai határ mentén. Washington — Az Egyesült Államok hivatalos tájékoztatá­si irodája gyors ütemben készí­tett el egy filmet, amelynek arról kell meggyőznie a kül­földi nézőket, hogy Nixon el­nök vietnami politikáját támo­gatják az Egyesült Államok széles néprétegei. Kormány va­lószínűleg tart attól a vissz­hangtól, amelyet a második vietnami moratórium világszer­te kiváltott. A „Csendes több­ség" című negyedórás propa­gandafilmet 110 országba küldték el. Az Egyesült Államok beismerése Washington — Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma szerdán első ízben ismerte be, hogy 1961-től amerikai pilóták tartózkodnak Laoszban. Az UPI hírügynökség a hírhez hozzá­teszi, hogy valószínűleg azok­ról a pilótákról van szó, akik Laosz légiterében kémrepülése­ket hajtanak végre. Az ameri­kai hadügyminisztérium jelen­téséből az is kitűnik, hogy 1961 januárja óta 160 pilóta tűnt el nyomtalanul. Az Egyesült Álla­mok legutóbb október 23-án je­lentette ki, hogy Laosz terüle­tén nem tartózkodnak ameri­kai katonák. Bejrút — Kétszáztizenkilenc nappal a libanoni belpolitikai válság kirobbanása után a poli­tikai pártok képviselőinek ezút­tal sem sikerült megegyezniük a Rasid Karami vezette új kor­mány összetételében. A dezignált miniszterelnök szerdán bejelentette, reméli, hogy Hélou államelnökkel tar­tott megbeszélése után sikerül döntésre vinni az új kormány dolgát. Hélou, Karami és Szab­ri Hamada, a libanoni parla­ment elnöke, szerdán este is összeült, de a találkozót nem koronázta siker. Megállapodtak viszont abban, hogy a kormány­alakítási gondokat egy négyta­gú, ún. nemzeti bizottság kezé­be teszik. Az izraeli Kommunista Párt tegnap határozatot tett közzé a Központi Bizottság 8. plenáris üléséről, amelyet Vilner főtitkár beszámolójának megvitatása után hagytak jóvá. A határo­zat hangsúlyozza, hogy a par­lamenti választások a kommu­nistaellenes terror és a szovjet­ellenes hisztéria ellenére meg­mutatta, hogy az Izraeli Kom­munista Pártot 40 százalékkal többen támogatják, mint az 1965. évi választásokban. A válasz­tások eredménye nem vall arra, hogy a politikai erők kapcso­latában lényegesebb változás történt volna, de a soviniszta versengés megerősítette a bur­zsoá jobboldalt, valamint a munkáspárti mozgalom szélső­séges irányzatát. Hatezer egyiptomi diák a hadseregbe és a Színai-félszi­geten szolgálatot teljesítő spe­ciális csapatokhoz jelentkezett szolgálatra. A diákok csoportos kiképzésen vesznek részt, majd egy hónap múlva a frontra kül­dik őket — jelentette ki Kairó­ban Szafiaddin Abu Izz ifjúság­ügyi miniszter. A LESZERELÉSI KÉRDÉSEK ENSZ-VITÁJA Rendkívüli állapot Chilében New York — Az ENSZ-köz­gyűlés politikai bizottságában szerdán folytatódott a leszere­lés kérdéseinek általános vitá­ja. Lord Chalfont, a leszerelési kérdésekkel foglalkozó brit kül­ügyi államminiszter kifejezte reményét, hogy a helsinki tár­gyalások hatással lesznek a le­szerelés kérdéseivel foglalkozó ejyéb tárgyalások és megbeszé­lések menetére is. Chalfont sajtóértekezletén foglalkozott a vegyi és bakté­riumfegyverek betiltását célzó, a szocialista országok által elő­terjesztett szerződéstervezettel, valamint a brit tervezettel is. Hangot adott annak a vélemé­nyének, hogy mindkét — a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok, valamint a Nagy-Britannia által előterjesztett — szerződés­tervezetet a genfi leszerelési bizottságnak kellene megvitat­nia. A közgyűlés hármas számú, szociális, humanitárius és kul­turális bizottságában folytató­dik a faji megkülönböztetéssel és az emberi jogok megsértésé­vel kapcsolatos kérdések vitá­ja. Felszólalásában a legtöbb küldött foglalkozott az izraeli hatóságoknak a megszállt arab területeken elkövetett törvény­telen cselekményeivel. Nazarenko ukrán küldött hangsúlyozta, hogy ,,a kollek­tív megtorlás" izraeli koncep­ciója nyílt kihívás a világ köz­véleményével szemben. Az egyiptomi és pakisztáni küldött felszólította a bizottságot, hala­déktalanul hozzon intézkedése­ket az izraeli megszállás alatt levő területeken élő arabok vé­delmére. Az afro-ázsiai országok szer­dán közös határozattervezetben foglaltak állás Namíbia (Dél­nyugat-Afrika ) kérdésében. A határozattervezet, amely a vár­hatóan még e héten megvita­tásra kerül az ENSZ gyámsági bizottságában, felszólítja a köz­gyűlést, ftélje el a Dél-afrikai Köztársaság törvénytelen jelen­létét, erősítse meg Namíbia né­pének jogát a függetlenséghez, fejezze ki szolidaritását és ad­jon meg minden támogatást Délnyugat-Afrikának. 1969 XI. 21. Santiago — A chilei kor­níány a Frei elnök által össze­hívott kabinetülés után Frei be­jelentette, hogy Chile legna­gyobb tartományában, Santiago­ban bevezetik a rendkívüli ál­lapotot. A rendkívüli állapot lehetővé teszi a kormány számára, hogy katonai igazgatás alá helyezze a tartományt; cenzúrázza a tö­K o m m e n tárunk Politikai megfigyelők világ­szerte nagy érdeklődéssel vár­ták az új nyugatnémet kormány nyilatkozatát, illetve annak külpolitikai részét. A szociálde­mokrata pártvezetőség ugyan­is mindmáig hangoztatta, hogy kész pozitív külpolitikát foly­tatni, de ezt nem tudja érvé­nyesíteni, mert az uniópárt fé­kezően hat rá. Noha Brandt volt a külügyminiszter, az al­kotmány értelmében Kiesinger kancellár határozta meg a kor­mány külpolitikai irányvonalát. Most már azonban Willy Brandt a kancellár, s így Bonn külpo­litikai irányvonala ts teljesen tőle függ. A szociáldemokrata pártvezetőség a jövőben nem találhat kibúvót, és szándékait nem szavai, hanem tettei sze­rint fogják megítélni. Willy Brandt közelmúltban elhangzott kormánynyilatkoza­tában az a feltűnő, hogy kor­mánya magáévá teszi főbb vo­násaiban az előző kormány kül­politikai irányvonalát, másrészt a mérsékelt, udvarias, formájú nyilatkozat kiemeli a kormány pozitív szándékait. Brandt is­mét hangoztatta, hogy az NSZK az Észak-atlanti Tömb szilárd láncszeme. „Nemzeti érdekeink nem engedik meg, hogy a Nyu­gat és a Kelet között álljunk. Országunknak szüksége van az együttműködésre és összhangra a Nyugattal és a megértésre a Kelettel" mondotta az új bonni kancellár. E mondat a bonni megtájékoztatási eszközöket, letartóztatási parancs nélkül vegyen őrizetbe embereket és részlegesen felfüggesszen egyes alkotmányos garanciákat. A hírügynökségi jelentések­ből kitűnik, hogy a fővárosban és Chile más városaiban ismét • hírek keltek szárnyra egy kato­nai puccs előkészítéséről. KNDK-nyilatkozat Phenjan — A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztériuma szerdán nyilatko­zatot adott ki, amely hangsú­lyozza, hogy a KNDK kormánya és az egész koreai nép elutasít­ja és érvénytelennek tekinti azt a „határozatot", amelyet az amerikai imperialisták erősza­koltak ki az úgynevezett koreai kérdésben november 17-én az ENSZ-közgyűlés politikai bizott­ságában. A nyilatkozat megál­lapítja, hogy a szóban forgó „ha­tározatot" a KNDK képviselői­nek részvétele és hozzájárulá­sa nélkül, a koreai nép akarata ellenére fogadták el. kormány fő külpolitikai krédó­jának tekintendő. Brandt elég nehéz utat vá­lasztott, amikor az egyik olda­lon biztosítani akarja a nyu­gatnémet nyilvánosságot, Jtogy Brandt kancellár külpolitikai koncepciója külpolitikai' téren az előző kor­mány politikáját folytatja, más­részt azonban külföldön azt a benyomást akarja kelteni, hogy külpolitikájával megkönnyíti a fontos európai kérdések megöl, dását, s hozzájárul az NSZK és a szocialista országok viszonyá­nak javulásához. Brandt kormá­nya nagy általánosságban nyi­latkozik, s konkrét kérdések­ben egyáltalán nem vállal köte­lezettséget. Ezért még mindig várnunk kell, hogyan fogja a bonni kormány a gyakorlatban végrehajtani azt, amit nyilatko­zatában ígérgetett. Természetesen már most vi­lágos, hogy meddig terjed Brandt külpolitikai koncepció­jának haladó jellege. A kancel­lár ugyan elismeri két német állam létezését, ám erélyesen visszautasítja az NDK nemzet­közi jogi elismerését. Várható ugyan, hogy az NSZK nem fogja kifogásolni, hogy a nem szocia­lista országok gazdasági és kul­turális kapcsolatokat tartsanak fenn az NDK-val, ám az is va­lószínű, hogy az új bonni kor­mány akadályozni fogja a nem szocialista országok és az NDK diplomáciai kapcsolatainak fel­vételét. A Brandt-kormány az egész német nép kizárólagos képviseletére tartott igényéről sem mondott le. Brandt beje­lentette, hogy kormánya a meg­beszélések elkezdésére vonatko­zó javaslatot tesz a lengyel kormánynak, s ezzel válaszol Wladyslaw Gomulka május 17-i javaslataira. Azt is közölte, hogy az NSZK kormánya kész a múltban gyökerező problémák rendezésére vonatkozó megálla­podásokat kötni Csehszlovákiá­val. Brandt szavaiból azonban nem tűnik ki világosan, milyen feltételekhez köti az NSZK a Lengyelországgal folytatandó tárgyalásokat, ám az a tény, hogy „az eddigi politika követ­kezetes folytatásáról" beszélt, arra vall, hogy a tárgyalásokat előzetes feltételekhez köti. Brandt még nem tett olyan ki­jelentéseket, amelyekből arra következtethetnénk, hogy az NSZK kész véglegesnek elismer­ni az Odera—Neisse határt. Csehszlovákiával kapcsolatban Brandt kerülte annak világos leszögezését, hogy kezdettől fogva érvénytelennek ismert-e el az NSZK a müncheni diktá­tumot. Egy ilyen értelmű nyi­latkozat nem megállapodástól, hanem a valóság elismerésétől függ. Amiről a múlttal össze­függésben tárgyalások indul­hatnának, az főként azoknak a károknak a megtérítése, ame­lyeket Csehszlovákia jogellenes náci megszállása okozott. Brandt nyilván nem gondolt ilyen tár­gyalásokra. Brandt az NSZK és a szocia­lista országok viszonyáról szól­va kimondott egy nagy igazsá­got. Azt mondolta, hogy kor­mánya tudja, haladás csak ak­kor érhető el, ha a Varsói Szer­ződés országainak kormányai közös, egységes álláspontra he­lyezkednek az NSZK javaslatai­val kapcsolatban. Más szóval, Brandt tisztában van vele, hogy szükségszerűen csődöt monda­na egy olyan politika, amely éket akarna verni az egyes szo­cialista államok közé. Ha a kancellár ehhez a felismeréshez fogja tartani magát, akkor lesz remény bizonyos haladásra. Ám az a tény, hogy Brandt visz­szautasítja az NDK elismerését, hangoztatja Nyugat-Berlin és az NSZK kapcsolatai erősítésének szükségességét, kitér az Odera —Neisse határ, valamint a müncheni diktátum kezdettől fogva való érvénytelenségének elismerése elől. ékesen bizo­nyítja, hogy még nagyoíi tövi­ses út lesz az NSZK és a szo­cialista országok közötti kap­csolatok javításának útja. JAN BLANSKÝ JAPÁN ÉS AZ EGYESÜLT ÁL­LAMOK szerdán gyakorlatilag megállapodott abban, hogy 1972-ben Okinawa szigete visz­szatér a japán anyaországhoz — közli az AFP hírügynökség diplomáciai forrásokra hivat­kozva. Szato és Nixon tárgya­lásairól pénteken adnak ki kö­zös közleményt. NASSZER ELNÜK meghívta Tito jugoszláv elnököt, hogy a jövő évben látogasson el az Egyesült Arab Köztársaságba — közli az A1 Ahram csütörtöki száma. A BRIT PEDAGÓGUSOK szak­szervezete a régóta esedékes béremelési kérelem alátámasz­tására sorozatos fél-, illetve egésznapos sztrájkokat szervez országszerte. Szerdán Birming­hamben 200 000 gyerek kapott váratlan fél szabad napot, mert 5000 pedagógus abbahagyta a munkát. Hasonló volt a helyzet sok más iskolában is. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG katonai küldött­sége Hoffmann hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi miniszter vezetésével hivatalos baráti lá­togatásra a Szovjetunióba ér­kezett. A küldöttséget Andrej Grecsko marsall, szovjet hon­védelmi miniszter hívta meg. MANILÁBAN az egyetem 9000 diákja sztrájkba lépett, tilta­kozásul a november 11-i elnök­választás során elkövetett csa­lások és erőszakosságok miatt A BÉKEVÉDÖK SZOVJET BI­ZOTTSÁGÁNAK és a Szovjet Nőszövetségnek a küldöttsége tegnap Londonba utazott, ahol részt vesz a vegyi és bakterio­lógiai fegyverek betiltásáról tárgyaló nemzetközi értekezle­ten. BURUNDI FŐVÁROSÁBAN, Bujumburában tegnap a kato­nai bíróság megkezdte 39 ösz­szeesküvő fieréhek tárgyalását, akik október 12-re puccsot ter­veztek. PÁRIZSBAN tegnap hivatalo­san bejelentették, hogy Mau­rice Schumann külügyminiszter fogadta Valerian Zorint, a Szov­jetunió nagykövetét és az eu­rópai biztonság kérdéseiről tár­gyalt vele. NYUGAT-BERLINBEN csütör­tökön újabb jogellenes látoga­tásra került sor: von Hassel, a nyugatnémet szövetségi parla­ment elnöke és Egon Barth, az NSZK új nyugat-berlini megbí­zottja érkezett a városba. MIKULÁŠ ŠURINA, Csehszlo­vákia tanzániai nagykövete, aki egyúttal a burundi és a rwanr dal nagykövet funkcióját is be­tölti, tegnap búcsúlátogatásrá utazott Burundiba. Šurinát no­vember 25-én fogadja Nyerere elnök, majd december elején visszatér Prágába. A GALLUP INTÉZET közvéle­ménykutatása szerint ha Nagy­Britanniában ma általános vá­lasztásokat rendeznének, a vá­lasztók 45 százaléka a Konzer­vatív Pártra, 41,5 százaléka a" Munkáspártra szavazna. ORDAZ MEXIKÖI ELNÖK Ni­xon elnöknek küldött levelében üdvözli az amerikai kormány azon döntését, hogy a latin­amerikai országokkal megvitat­ja a fontos nemzetgazdasági lépéseket és egyetért Nixon el­nöknek október 30-án mondott beszédében ismertetett állás­pontjával. Brezsnyev—Sunay találkozó Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára csütörtökön megbeszélést folytatott Cevdet Sunay török köztársasági elnök­kel. A Szovjetunióban hivatalos látogatáson tartózkodó török államfő szerdán a moszkvai török nagykövetségen ebédet adott Podgornij szovjet állam­fő és Koszigin miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden szovjet részről részt vettek még Kirill Mazu­rov és Dmitrij Poljanszkij, a Minisztertanács első elnökhe­helyettesei és más hivatalos sze­mélyiségek. Jelen voltak a török államfő kíséretének tagjai, valamint a nagykövetség diplomatái.

Next

/
Thumbnails
Contents