Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-15 / 269. szám, szombat

TANONCELET • ••••••••••••••D - Ü J FILMEK­• ••••••••••••••D OK NÉLKÜL LAZAD Ó (omerikai) MIRŐL ÍRNAK * WÍFBSfO tribúna fl A EGESB ZmMMMnomu ĽH IgJjeó^y* 1 PRÁGAI LAPOK Miért érdemes megnézni ma ezt az 1955-ben készült ameri­kai filmet? Hiszen éppen a kö­zelmúlt filmjei — de nemcsak azok — gyorsan „öregszenek" és nem egy 5—6 éves filmet már filmmúzeumban vetíte­nek ... Mi az Nicholas Ray ren­dező filmjében, ami leginkább megfelel a film gyorsan változó formanyelve mai követelményei­nek is? Azt hiszem a választ tel­jesen egyértelmű: Ez James Dean játéka! Határozottan megállapítható — az Ok nélkül lázadó példáján is —, hogy Ja­mes Dean napjainkig tartó nagy népszerűsége nemcsak rövid, kalandos életével, „parádés" halálával, lényegében csak há­rom különös filmszerepével, hanem elsősorban e szerepekben kibontakoztatott igaz-tiszta egyéniségével és ezen belül még ma is úttörőnek számító mű­vészetével magyarázható. Dean cljátsszotta — tizenöt évvel ez­előtt — a napjaink emberére oly, jellemző egzaltáltságot, vég­letes ellentmondásosságot, az igv.ekezetet és végsősoron a te­hetetlenséget is ... James Dean egy olyan iskolát kezdett illet­ve alapított a színjátszás művé­szetében, aminek a mai napig sem akadlak méltó folytatói. Kerül minden lesimílott, lekere­kített, szabályos megoldást, meri gesztusaiban, beszédében botla­dozni, akadozni, látszólagos lo­gikai bukfencet vetve megállni a mondat kellős közepén, éppen így tartva pontos tükröt a bot­ladozó, szabálytalan emberi igazságnak — a jellem­igazságnak. J. B. DEAN a világhírű Actor's Stúdióban tanárától — Eiia Ka­zantól — kapta első jelentős filmszerepét — Carl Trask alnk­A LANFIERI TELEP Jan Schmidt cseh rendező A Lanfieri-telep című filmje alapjául Alekszandr Grin orosz író művét választotta. Grinnek romantikus, bár nagyon nehéz, sőt olykor kegyetlen sors jutott osztályrészül. Oroszország zord, északi vidékén, rendezetlen kö­rülmények között, kimondottan nyomorgó családban nevelke­dett. Közben szüntelenül álmo­kat szőtt távoli tengerekről és kalandokról, csavarog, alkalmi munkákból él, egyre többet be­tegeskedik, megalázva és kine­vetve szegénysége, idealizmusa és irodalmi ambíciói miatt. Re­gényeiben és elbeszéléseiben lejátszódik mindaz, amit szere­tett volna átélni: bátor férfiak távoli tájakat utaznak be, tisz­ta és bajos leányok kezéért ver­sengenek lovagiasan ... Ilyen Grin irodalmi világa. írásaiban mesés naivitás ötvöződik a drá­mai helyzetek realista leírásá­val, keserű élettapasztalatok álombeli víziókkal, a rossz meg­testesítői váltakoznak nemes­lelkű hősökkel. A Lanfieri-telep — melyből cseh—szovjet koprodukciós film készült — Grin késői művei kö­zé tartozik. Az elbeszélés illet­ve a film története realisztikus, szinte Jack Londonra emlékez­tet, noha a színtér nem az aranyásók korát élő Vadnyu­gat, hanem egy egzotikus dél­tengeri sziget, melyet Lanfieri, ját — a nálunk is vetített Az édentől keletre című filmben. Még ugyanabban az évben el­játssza leghíresebb szerepét az ..Ok nélkül lázadót", egy évvel később az Óriás című film fő­szerepét, majd röviddel ez után — szenvedélyes motoros lévén — Porschejún belerohan egy útját keresztező kocsiba, s ször­nyethal. „Temetésén olyan hisz­térikus jelenetek fordultak elő, amilyet az USA-ban utoljára Rudolf Vnlentino halálakor lát­tak" — írják a filmlexiko nok ... Az Ok nélkül lázadó — ko rának újszerű filmje — bár ke­rülte a hollywoodi konvenció­kat, mégis éppoly tehetetlen a filmben néhol naivan ábrázolt, de igaz társadalmi problémák­kal szemben, mint főhőse. Film­jében viszont megtaláljuk a fe­leletet, miért elégedetlenek a saját kocsijukon, robogójukon — a számunkra még ma is meg­hökkentően újszerű középiskolai előadásokra — száguldozó fia­talok? Nincsenek igazán szüleik még akkor sem, ha anyjuk-ap­juk aggódik értük, nincsenek igazán barátaik, még akkor sem, ha vannak társaik. És még va­lami. Egyszerűen nem értik meg egyvmást. A szülőket gyer­mekeiktől nem egy generáció, de egy világ választja el, s a gyermek „lázadásának" okn így nagyon is nyilvánvaló: elé­gedetlenek a szüleik formálta, vagy a szüleik által elfogadott társadalommal. A film színes és szélesvász­nú, s az akkori divat mai szem­mel nézve már nevetséges, Na­talie Wood mai szemmel is bá­jos, néhány jelenet most is ideg­feszítő, James Dean most is zse­niális. GÁLÁN GÉZA (cseh—szovjet) egy gályarab gyarmatosított, s melyen néhány furcsa alak la­kik. Ezek közé elvetődik egy napon a civilizációtól megcsö­mörlött fiatalember (a filmben Juszip Budrajtisz litván színész alakítja), a szimpatikus Jack London regényhős, a szilárd el­vek és a tettek embere. Magá­nyosan él, felülemelkedve a szi­getlakók állandó torzsalkodá­sain és szenvedélyein. Megba­rátkozik Bobekkal, a veszélyte­len őrülttel (Václav Neckáf) és a csinos Eszterrel (Zuzana Kocúrtkovál, ezzel a sekélyes gondolkodású, de bátor leány­nyal. És itt áll be a romantikus fordulat: Horn — aki elhagyta hazáját, mert kitagadottnak ér­zi magát szegénysége miatt — aranyat talál a szigeten, s elha­tározza, hogy visszatér és leszá­mol egykori riválisaival. Magá­val ragadja az aranyláz, ami­nek — a grini erkölcsi felfogás szerint — logikus következmé­nye a gyilkosság. Az arany vi­szályt szít a szigetlakók között is, s ez a földdarab a tenger­ben, melynek menedékhelynek és „paradicsomnak" kellett vol­na lennie, az elszabadult szen­vedélyek poklává változik. Horn — aki ismét elszalasztotta élete nagy esélyét, újra szegény s ráadásul két gyilkosság terhe­li a lelkiismeretét — hiába vár­ja a zátonyon, hogy feltűnjön egy hajó... — mj— Iskolaügyi szerveink és a termelő vállalatok (melyek a tanoncképzés költségeinek zö­mét magukra vállalták) évről évre tökéletesítik a tanoncok jutalmazási rendszerét, mert el szeretnék érni, hogy a holnap szakmunkásai már az ismeret­szerzés idején megszeressék a munkát, kedveljék a szakmát. Ez év július elsejétől érvé­nyes a tanoncok anyagi és szo­ciális juttatásait szabályozó új rendelet, amelynek értelmé­ben a fiatal generációról törté­nő gondoskodás tovább tökéle­tesedik. A rendelet célja elsősorban becsületes munkára való ösz­tönzés. Ugyanis a 15—18 éves ifjúság már a tanoncévek alatt is jelentős anyagi értékek elő­állítására képes. A rendelet szerint a tanonc nem magától értetődően, automatikusan kap­ja az őt megillető jutalmat, hanem szorgalma, képességei gyümölcsöztetésével egyenes arányban. Az eddigiektől az is elütő vonása a rendeletnek, hogy lé­nyegesen csökken az eleve előnyben részesített szakmák száma. Ez azt jelenti, hogy a 15 évesek számára a társada­lom lényegében egyenlő indu­lási és — előmeneteli — lehe­tőségeket biztosít. Ami a pénzügyi és a szociá­lis juttatásokat illeti, hatáskör­változás történt. Az ezzel ösz­szefiiggő teendőket Iskolaügyi Minisztérium hatásköréből a Munkaügyi és Népjóléti Minisz­térium vette át. De térjünk a lényegre, szól­junk arról is, ami a tanonco­kat igen érdekli: Milyen pénz­ügyi juttatások illetik őket. A tanulási időt a rendelet két időszakra osztja: az előké­szítő időszakra és a szakmai továbbfejlődés időszakára. Az előkészítő időszakban az „A"­kategóriába tartozó szakmák tanulói (szénbányász, ércbá­nyász, bányagépész, közlekedé­si gépész, bányagéplakatos, bá­nya-elektrotechnikus, ács, kő­faragó, útburkoló, tetőfedő, ké­ményseprő, épületelem-gépész, műkőfaragó, molnár, pék, ta­karmánykeverő gépkezelő, vasutas, útkaparój az első év­ben 50—100 korona jutalmat kaphatnak. A második évben a havi jutalom a 80 és a 190 ko­rona között mozoghat. A B-kategóriába tartozó szak­mák tanulóinak jutalma az el­ső évben 30—80 korona, a má­sodik évben pedig 50—120 ko­rona. Érettségizett tanoncok min­den esetben a második évre járó jutalmat kapják. A későbbiek folyamán a ta­nonc már csak tökéletesíti is­mereteit. Ebben az időszakban már komoly produktív munkát is végez. A szakmai tökéletesí­tés időszakának első szakaszá­ban a tanonc a teljesítmény után járó bér 50—75 százalé­kát kapja. Ehhez — arányo­san — hozzátartozik még a prémium, illetve a többi pénz­járandóság. A tanonc a szak­mai tökéletesítés második idő­szakában a teljesítmény után járó bér 70—100 százalékát kaphatja. Ezt úgy kell értel­mezni, hogy bérét aszerint a bérkategória szerint kell kiszá­mítani, amilyet a tanonciskola elvégzése után a fiatal szak­embernek majd odaítélnek. Bi­zonyos esetekben a tanoncidő­ben a bér kiszámításánál ez a kategóriaszám eggyel csök­kenthető. A rendelet a tanoncok in­gyenes étkeztetését is új mó­don szabályozza. Ez elsősorban a szociálisan gyenge családok­ból származó fiatalokat érin­ti. Régebben az ingyenes ét­keztetést csak abban az eset­ben engedélyezték, ha az egy családtagra eső átlagjövedelem nem haladta meg a 300 koro­nát. A rendelet értelmében ezt az összeget 400 koronára emel­ték. Kétségtelen, hogy az említett rendelet mind szociális, mind pedig nevelési szempontból sok újat hozott. Ennek értelmében fokozottabban lehetővé válik a „mindenkinek érdemei szerint" elv alkalmazása. Másrészt az oktatók ls hatékonyabban él­hetnek a jutalmazás és a meg­rovás eszközével, továbbá a szociálisan gyenge családok ré­szére is könnyebbé válik egy­egy fiatal családtag taníttatása. !•) A kulturális front helyzetéről Pártunk vezetői mór több íz­ben rámutattak, hogy mennyire fontos ideológiai téren a kon­szolidáció. Dr. Miroslav Brűiek, cseh művelődésügyi miniszter a közelmúltban Prágában több megbeszélést folytatott a művé­szeti szövetségek vezetőivel, s amint a Rudé právo írja, a mi­niszter megállapította: a mű­vészek szövetsége és a művé­szeti szövetségek még ma sem képesek kijavítani téves néze­teiket, helytelen, s nem egy esetben államellenes álláspont­jukat. A kultúra területén nem ismerik el az állam irányító szerepét. A Cseh Művelődésügyi Mi­nisztérium kezdeményezésére november 7-én Prágában ta­nácskozásra jöttek össze azok a kommunista művészek, akik munkásságukkal és állásfogla­lásukkal segíteni akarnak a pártnak. A tanácskozás részt­vevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a többi között meg­állapítják, hogy jelenleg a mű­vészeti fronton nem normális a helyzet. Olyan paradox hely­zet keletkezett — áll a nyilat­kozatban —, hogy némely kul­turális személyiség ellenzéki platformra került, noha a szo­cialista társadalom feltételei között kultúránk virágzásnak indult és figyelemre méltó si­kereket ért el. A művészek, összesen 57 személyiség, felhí­vásukban javasolják, hogy a közeljövőben Prágában rendez­zék meg a művészek országos aktíváját, amelyen állást fog­lalnak a kialakult helyzethez és megvitatják a kultúra fej­lesztésének legfontosabb fel­adatait. A felhíváshoz azóta számos művész csatlakozott. Néhány nappal a fenti nyi­latkozat közzététele után a prágai színházigazgatók is egy­begyűltek, hogy megvitassák a fővárosi színházakban uralko­dó helyzetet. Állásfoglalásuk­ban egyértelműen kifejezték, hogy tevékenységükkel a CSKP XIII. kongresszusán elfogadott kultúrpolitikai célkitűzések megvalósítását akarják elérni. Lenin születésének 100. és ha­zánk felszabadulásának 25. év­fordulójára a színházak méltó­képpen felkészülnek, program­jukban kifejezésre juttatják a prágai színművészek pozitív ál­lásfoglalását e két jelentős év­fordulóhoz. Egy kiutasítás háttere Arról, hogy az osztrák rádió milyen körülmények között vesztette el prágai munkatár­sát, a Rudé právo november 8-1 számában Jtfí Hečko számol be az olvasóknak. A cikkből kitű­nik, hogy november 7-én az il­letékes csehszlovák állambiz­tonsági szervek a törvényeknek megfelelően azonnali hatállyal kiutasították az országból Jür­gen Grenz nyugatnémet állam­polgárt, aki 1964-től összesen 40-szer járt Csehszlovákiában. Volt itt mint turista, diák, tor­natanár, labdarúgó, kereskedő stb. Biztonsági szerveink meg­állapították, és bebizonyították, hogy J. Grenz jogtalanul újság­írónak adta k-i magát, s az (Folytatás az 1. oldalról) Dolný Kubín-i, a mikulási és a losonci járás jeleskedett. Az egykori nyugat-szlovákiai ke­rületben különösen a lévai já­rásban folyt jól szervezett verseny. Ebben a járásban a nemzeti bizottságok funkcioná­riusain és képviselőin kívül va­lamennyi társadalmi szervezet tagjai is tevékenyen bekapcso­lódtak a községek vállalásai­nak szervezésébe és megvalósí­tásába. Az első félévi eredmények alapján várható, hogy a moz­galom t második félévben és a felszabadulás negyedszázados jubileumi évében további ered­ményeket hoz majd. A CSKP osztrák rádió számára a prágai Juventus-szállóból jelentéseket küldött a csehszlovákiai belpo­litikai helyzetről. Az osztrák rádió adásaiban fel is használ­ta Grenz tudósításait, amelyek hemzsegtek a valótlan állítá­soktól. Kitudódott, hogy Grenz egy­szerre három újságíróigazol­vánnyal is rendelkezett. Termé­szetesen mind a három hami­sítvány volt. Sőt, volt egy iga­zolványa, amely azt bizonyítot­ta, hogy a Csehszlovák Sajtó­iroda munkatársa. Jellemző e „tudósító" munkamódszereire az is, hogy útlevelében a 30 napra szóló csehszlovák vízu­mot 90 napra javította ki. Nyilvános elégtétel A Csehszlovák Szocialista Párt napilapja, a Svobodné slovo szerkesztősége nyilvános elégtételt ad azoknak a bel­ügyminisztériumi dolgozóknak, akiket tavaly egyes cikkeiben alaptalanul megvádolt. A szer­kesztőség vezetősége a nyílt ál­lásfoglalásban a többi között megállapítja: mint a többi új­ság és a társadalmi szerveze­tek, mi is az izgalmakkal telí­tett időszak hatása alá kerül­tünk, s így egyoldalú ítéleteket hoztunk, s elhamarkodott kö­vetkeztetéseket vontunk le. Ak­kor sem állt, és ma sem áll szándékunkban becsületükben megsérteni az állambiztonsági szervek dolgozóit... Azoknak az állambiztonsági dolgozók­nak, akik úgy érezték, hogy be­csületükben megsértettük őket — nyilvános elégtételt adunk. A Lidová demokracie szer­kesztősége ugyancsak a lapban válaszol a Belügyminisztérium titkárságának levelére, amely­ből kitűnik, hogy a Csehszlo­vák Néppárt napilapja tavaly több cikkében bírálta a minisz­térium egyes dolgozóinak tevé­kenységét. A belügyminiszter a bírálatok kivizsgálására külön bizottságot hozott létre. A vizs­gálat bebizonyította, hogy a Li­dová demokracie cikkeiben alaptalanul bírálták a Belügy­minisztérium négy munkatár­sát. A szerkesztőség vezetősége megvitatta a levelet, s arra a megállapításra jutott, hogy a tavalyi zavaros helyzetben vi­szonylag sikerült megőrizni a lap tárgyilagosságát és komoly­ságát, amit legjobban az bizo­nyít, hogy a bírált személyek a lapban válaszolhattak az őket érintő bírálatokra. A Lidová de­mokracie szerkesztősége ennek ellenére megállapítja, hogy a szóban forgó cikkekben egyol­dalú szemléletek és elhamar­kodott ítéletek is helyet kap­tak. Mivel a cikkek néhány ki­tétele sérthette a szóban forgó személyek becsületét és család­jaik számára is problémákat okozhatott —, a szerkesztőség kötelességének tartja, hogy nyilvános elégtételt adjon. A lapban „A magyar művé­szet egyedülálló jelensége" címmel értékelő cikk jelent meg abból az alkalomból, hogy Prágában megrendezték Kassák Lajos képzőművészeti alkotá­sainak kiállítását. A lap ismer­teti az olvasókkal Kassák pá­lyafutását, művészi fejlődését. —sm Központi Bizottsága szeptem­beri plénuma felhívásának szel­lemében a Kassa-vidéki Jnb és a Jaslovski Bohunice-i Hnb a szocialista verseny további fej­lesztését és kibővítését kezde­ményezték konkrét kötelezett­ségvállalások alapján. A kez­deményezők elsősorban a ver­seny eddigi tapasztalataiból, adott lehetőségeikből, főképp azonban a felmerülő szükség­letekből indultak ki. A nagy visszhangot keltett mozgalom célja, hogy a lakosság életkö­rülményeinek sokoldalú megja­vítása érdekében maximális mértékben kihasználja a helyi erőforrásokat. («6D UTOLSÓ LENYOMAT a címe V. Popescu-Dorcan román ren­dező „krimi"-jének. A bűnügyi film története napjainkban, Bukarestben játszódik, ahol néhány turista — volt román pol­gárok — eltulajdonítja Jan van Eyck egyik híres festményét. S tulajdonképpen ezzel kezdődik a film meséje és e körül bo­nyolódik a történet... Az izgalmas és idegfeszítő film fősze­repében Marga Barbnt és Emanoil Petrutot láthatjuk. A fel­vételen: a film egyik jelenete. A TÁRSADALMI MUNKA SZ£P EREDMÉNYEI

Next

/
Thumbnails
Contents