Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-05 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL A gyümölcs helyes raktározása A télire szánt alma, körte nemrégiben került le a fákról, s máris sok a panasz, hogy romlik a gyümölcs. Előfordul, hogy a raktározott alma egyik napról a másikra szinte hasznavehetetlenné válik. Így a család elesik a vitamindús gyümölcstől, mely a téli hónapokban nélkülözhetetlen mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. Nem árt tehát, ha néhány mondatban szólunk a gyümölcs helyes raktározásáról, hogy időközben minél kevesebb menjen tönkre belőle. Sajnos, a romlásnak indult almát a legszakszerűbb raktározással sem tudjuk megmenteni. Legfeljebb lassítani lehet a penészgombák romboló munkáját, mellyel a gyümölcs tartósítása meghosszabbítható. A gyümölcs téli raktározásának fontos feltétele a helyiség hőmérséklete. Ősszel *emmiképpen sem raktározható például az alma cserepes padláson, ahol a nappali meleg és a hűvös éjszaka következtében olyan nagy a hőingadozás, hogy ex a gyümölcs romlásához vezethet. Nyirkos, dohos pincében szintén fennáll a rothadás veszélye, annak ellenére, hogy a pince hőmérséklete egyenlő és egészséges alma került raktározásra. Nem tanácsos továbbá a gyümölcsöt nagyobb ládákba halomban, illetve nagy tömegben raktározni. A gyümölcs téli raktározására legalkalmasabb a száraz, szellős pince. Ezt követi a ház végében épített kamra, mig az új épületeknél az éléskamra. Melegebb napokon ügyeljünk a kamra hőmérsékletére. Ne tárogassuk feleslegesen az ajtót, napközben ne szellőztessünk. Tudnunk kell, hogy minél hűvösebb a levegő, annál kisebb a rothadásveszélye. Legjobb, ha a gyümölcsöt szépen, sorjában polcokra rakjuk, vagy kisebb Iádákból négyet-ötöt teszünk egymás fölé. A ládákat sose rakjuk a földre. Alattuk szellőző helyet hagyunk, s 10—15 cm távolságra legyenek a faltól. Fénytől, huzattól szintén védjük a gyümölcsöt. Természetes követelmény a gyümölcs időközönkénti átválogatása. Ex esetben kétféle szolgálatot is teszünk. Először a gyümölcs nem vész kárba, ha idejében felfedeztük hibáját, másodszor pedig megakadályozzuk, hogy a rothadásnak induló alma a szomszédalt is megfertőzze. A gyümölcs ellenőrzése tehát a helyes raktározás elengedhetetlen feltétele. Zimankós időben előfordul, hogy a kelleténél hidegebbre hfil a levegő a kamrában. Ilyenkor tanácsos az alma takarása papírral, pokróccal, vagy egyéb meleg holmival. Az is célravezető, hogy a gyümölcsöt külön-külön egyenként papírba csomagoljuk, s úgy helyezzük vissza ládába. Bármit teszünk is a gyümölcs helyes raktározása érdekében, a siker nem marad el. (a) Nagytakarítás a baromfiudvarban A háztáji baromfitenyésztők közül kevesen tudják, hogy a tyúklartásban ősszel kezdődik az új tenyészév. Ilyenkor állítjuk tojóba a jércékel és selejtezzük az öreg, kevésbé értékes vagy elhízott tyúkokat. Ez az időszak nagyon alkalmas arra, hogy baromfiudvarainkban őszi nagytakarítást végezzünk. Nagyon fontos, ez a lépés, mert vele számos baromfibetegség megelőzhető. Mielőtt a nagytakarításhoz és a fertőtlenítéshez fognánk, első dolgunk legyen a baromfiólak, a vályúk, az etetők kijavítása, rendbehozása. Mindig van rosszul záródó ablak, lehullott vakolat, beázott tetőrész stb., stb. Valljuk be őszintén, hogy évközben nagyon sokszor vétünk a tisztaság ellen. Elhanyagoljuk a rendszeres napi, heti takarítást, és ha esetleg valamilyen betegség vagy fertőzés üti fel fejéi, nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket. Pedig tisztasággal, fertőtlenítéssel a betegség a legtöbb esetben megelőzhető. Az őszi nagytakarítást azzal kezdjük, hogy a baromfit kizárjuk a helyiségből. Minden berendezést, az ülfirudakat, az etetőkel, az ítatókat, a tojófészkeket kihordjuk a szabadba, ahol alaposan tisztára kaparjuk, majd 35—40 fokos lúgos vízzel lesúroljuk, és a napon megszárítjuk. A fából készült berendezéseket ezután fáradt olajjal kenjük be. Ugyanis az olajos kezelés megöli a fa anyagában levő repedésekben megbúvó atkákat, tetveket. Azokban az ólakban, ahol föld- vagy agyagpadlő van, tanácsos, hogy a földet 3—4 cm vastagságban hordjuk ki és helyét tiszta agyaggal töltsük fel. Ezt tapossuk le, majd döngöljük és színére vékony, hígabb agyagos keveréket húzunk. Az ólat mindenképpen meszeljük ki. Ehliez a munkához lehetőleg frissen oltott meszet használjunk, amelyhez 3—4 százalékos klórlúgot keverünk. A meszelést magasnyomású permetezőkészülékkel is elvégezhetjük. Ez alapos munkál végez, hiszen a ködszerűen szálló mésztej az ól minden résébe, repedésébe bejut. A kitakarított trágyaaknát erősebb fertőtlenítő oldallal mossuk ki, utána töröli vagy pormésszel mintegy félcenliméternyi vastagságban hintsük ki az alját. A vizes földön vagy kövön a mészpor azonnal feloldódik és kitűnően fertőtlenít. Az alapos őszi nagytakarítás után bátran elhelyezhetjük a jércékel az ólakban, melyek magas tojáshozammal hálálják majd meg a rőluk történő gondoskodást. (a) BARKÁCSOLÓKNAK Dolgozószobába ajánljuk ezt a vékony gömbvasbúi barkácsolt fali rácsot, amelyhez a képünkön látható módon, felakasztható vaspántokon elhelyezett polcokat erősíthetünk. Ezzel a megoldással mennyezetig érő könyvespolcot készíthetünk. # otthon HAZTARTAS Marušák Klára, trstenái (Hatalova 5B) olvasónk kérésére mai számunkban lángosrecepteket közlünk. BURGONYÁS, FOKHAGYMÁS LÁNGOS Hozzávalók: 35 dkg áttört, főtt burgonya, 1 kiskanál só, 15 dkg sima liszt, fokhagyma. A héjában főtt, meghámozott burgonyát áttörjük és a sóval meg a liszttel sima tésztát gyúrunk belőle. A tésztából hoszszú hengert sodrunk, nagyobb darabokra vágjuk és lisztezett gyúródeszkán minden darabból lángost sodrunk. A tűzhely tetején vagy tepsire téve, bemelegített sütőben, mindkét oldalán megsütjük. A kész lángost fokhagymával bedörzsöljük, libazsírral vagy finom étolajjal megkenjük és ízlés szerint egy kissé megsózzuk. Melegen fogyasztjuk. FOKHAGYMÁS LÁNGOS KELT TESZTABÚL A liszt mennyiségét aszerint állapítjuk meg, hogy mennyi lángost akarunk sütni. A daralisztet átszitáljuk és tiszta szalvétával lefödve meleg helyen állni hagyjuk, amíg az élesztőt egy kevés cukorral elvegyített langyos tejben megkelesztjük. Azután a lisztet megsózzuk, hozzávegyítjük a megkelt élesztőt és annyi langyos vízzel dagasztjuk be, hogy közepesen lágy tésztát kapjunk. Alaposan kidolgozzuk, míg csak el nem válik a tészta az edényA hosszúnadrág célszerű őszi viselet Igaz, ugyan, hogy a divatkedvelők nyáron is viselték a lefelé bővülő, trapéz vonalú vászonnadrágot, még akkor is, ha izzadtak benne. Oe nem ez a helyzet az őszi szövet- és teszilnadrágokkal. A hűvös őszi hónapokon a nadrág elengedhetetlen tartozéka a fiatal nő ruhatárának. Rövid vagy háromnegyedes kabáttal viseljük. Az idén továbbra is divatos a nadrágos kosztüm. Ezt azonban csakis a karcsú termetű -.nőknek ajánljuk. tői és a kezünkről. Azután betakarjuk és meleg helyen megkelesztjük. Ha már jő felemelkedett, lisztezett gyúiótáblán kis cipókat formálunk belőle, ezeket kissé kelni hagyjuk, majd lángost gyúrunk minden darabból és forró olajban mindkét oldalról kisütjük. Jól megfokhagymázzuk és megsózzuk. • Á ÖTI ľ T A falra erősíthető törülközőtartót szükség eseLt I tén szárítónak l

s használhatjuk. Előnye, hogy J kevés helyet foglal el, nem rozsdásodik, és ha már nincs rá szákség, a rudakat lehajthatjuk (lásd a képen). Fürdőszobában és konyhában egyaránt használhatjuk. Az alkohol károsan hat a fiatal szervezetre Sokszor előfordul, hogy felnőttek kínálják a gyermeket szeszes itallal: borral, sörrel, pálinkával, azután a részeg kamaszon mosolyognak, gúnyt űznek belőle. Még szomorúbb, ha maguk a szülök adnak inni alkoholos italt gyermeküknek. 161 tudjuk, hogy az alkohol elsősorban ax idegrendszerre van káros hatással. Az idegsejtek, az idegszövetek, mint a mágnes, húzzák magukhoz az alkoholt, és mint a szivacs, szívják azt magukba. Lerészegedés után még felnőtt karban is 4—5 napig vagy akár egy hétig szenved a legfinomabb idegrendszeri tevékenység: a gondolattársítás, ítéletalkotás és az öszszetettebb, bonyolultabb reflexek tökéletes működése. Fokozott mértékben károsodik a fejlődésben levő gyermek vagy ifjú idegrendszere. Ne csodálkozzunk tehát azon, ha az alkalmi részegség mámorából kijózanodott gyermek szellemi teljesítőképessége, tanulmányi eredménye csak egyetlenegy részegség után is egy-két hétig zuhanásszerűen romlik. A tanulő gyermeknél, ahol az ismeretanyagraktározás a folyamatosságot megkívánja, egy-két hete ilyen kiesés az egész év eredményét leronthatja. De nemcsak az idegrendszert károsítja az alkoholfogyasztás, hanem a gyomor- és bélrendszerre is kedvezőtlenül hat. Már egyetlen nagyobb mérvű részegség olyan nyálkahártya-károsodást okozhat a gyomorban, ami 10—14 napra is leronthatja az emésztést. Mivel a részegség után Z—3 napig étvágytalanság is mutatkozik, ez az emésztési zavarral együtt jelentősen leronthatja a gyermek vagy a fejlődésben levő ifjú testi erőnlétét. Ilyen leromlott állapotban csökken a szervezet ellenál lóképessége a fertőzésekkel (fő képp a tuberkulózissal) szemben, és a fiatal szervezet könnyen áldozatul eshet olyan enyhe fertőzésnek is, amit jó kondícióban játszva leküzdött volna. — Az említett szerveken kívül súlyos károsodásnak van kitéve a máj. Ugyanis a májsejtek feladata, hogy a vérben keringő alkoholt lebontsa ás a szervezetet méregtelenítse. Az alkohol töménységétől függően a májsejtek lassan, fokozatosan tudják csak az alkoholt közömbösíteni. Addig az alkohollal telített vér szüntelenül kering a szervezetben, természetesen a májsejtekben is, és bizony ezek közül nemegy az alkohol hatására végérvényesen megmérgeződik, elpusztul. A sejtek fiatal korban még regenerálódnak, új képződik helyettük, de ez a regenerálóképesség nem korlátlan: az elpusztult sejtek helyén gyakran hegszövet formájában hagy maradandó nyomot a részegség. Az alkohol káros hatását éreztetheti a Vese, a lép, a tüdő és a szív működésében is. Ugyanis ezekben a szervekben igen bőséges a vérellátás, nem csoda tehát, hogyha az alkohollal telített vér a különösen fogékony és sérülékeny szervezetben kívülről ugyan láthatatlan, de mikroszkóppal jől telismerhető nyomokat hagy. Ismeretes az is, hogy az alkohol rontja az ember Itéletalkotő képességét és felfüggeszti gátlásait. Ennek következtében a részeg ember könnyelműen közlekedik: gyalog, kerékpáron, motoron, gépkocsin stb. Figyelmét nem tudja eléggé összpontosítani a jármű vezetésére, nem tudja megbecsülni a szemben jövő vagy mellette elbaiadó gépkocsi sebességél és bizony nemegyszer testi épségével vagy életével fizethet könnyelműségéért. Legalább ugyanekkora az a kár is, amit a szeszfogyasztás a gyermekek és fiatalok erkölcsi énjében okoz. Az ember erkölcsi mértékegysége nagyban függ nevelésétől, gyermekkori élményanyagától. Ez szabja meg, hogyan működik az egyes emberben az erkölcs mérlege, a lelkiismeret. Közismert, hogy az alkohol sokszor döbbenetes rombolást visz végbn megállapodott, acélkemény jelleműnek hitt felnőttekben is. Ez természetesen fokozottan érvényes a fiatalokra, akiknek erkölcsi énje még csak kialakulóban van A részegeskedéssel elveszthetik mindazt, amit szülő és pedagógus hoszszú éves munkája fáradságával a gyermekben összegyűjtött. Az alkoholizmus kialakulásában nagy szerepe van annak a tévhitnek, hogy az ünnepi hangulathoz, a jó közérzethez, a nehéz munkához elengedhetetlenül szükséges egy bizonyos fokú alkoholmámor. Ez téves felfogás. Ugyanis a fizikai és szellemi munkához, a jó közérzethez az egészséges teslű és lelkű embernek egyáltalán nincs szüksége túlzott mennyiségű alkoholfogyasztásra, még kevésbé a a fiataloknak. Nagyon jő lenne, ha a szülők megmagyaráznák serdülő gyerme keiknek, milyen káros egészséges szellemi és testi fejlődésük szempontjából az alkoholfogyasztás. Továbbá kívánatos lenne, ha a vendéglőkben nem szolgálnának fel szeszes Italt kiskorúaknak. Hiszen olyan sokféle gyümölcsös üdítő ital kapható, amivel szomjukat olthatiák. MINDENKINEK