Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-24 / 251. szám, péntek

Minden ember ellensége „A RÁKSZŰRÉS ÉLETEKET MENT" (A?. Egészségügyi Világszervezet 1970. évi jelmondata, j Alattomos ellenség, álcázva támad. Nem érzed, nem látod, jelenlétét nem jelzi láz, szívedet nem készteti hevesebb dobbanásra ... a neve: rosszindulatú daganat. Ismertebb elnevezése: RAK. A jelenkori orvostudomány ötvenegy fajtáját ismeri. Ötvenegy alakban támadhatja meg az embert, ötvenegy fronton kell ellene harcolni. Dr. RODÉ IVÁN, az orvostudományok doktora, a budapesti Országos Onkológiai Intézet igazgató főorvosa, aki mint nemzetközi színvonalú radiológus több mint harminc éve harcol a kór ellen, éppen az Egészségügyi Világszervezet küldöttségét várta, amikor nyilatkozatot kértem a magyarországi onkológiai kutatások múltjáról, jelenéről és a rákgyógyítás jövőjéről. — Mikor kezdődött Magyarországon a< kutatás? — Dollinger Gyula sebésztanár, aki 19Ö2-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, 1904-ben javasolta, hogy az orvostudomány minden ága fogjon össze a rákkérdés megoldása érdekében. Tudni kell, hogv akkor, a század elején ezer a nyilvántartott rákos betegek száma, az országos onkológiai hálózatban pedig 71 kiválóan képzett onkológus dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az orvos alaposan, kiilön-kölön ismeri minden betegét, valamennyivel állandó és közvetlen a kapcsolata. Így elmondva talán soknak tűnik az 1:1000 arány, de gondoljunk arra, hogy egy körzeti orvosnak átlag 3000 páciense van és azokat is személyesen ismeri. Természetesen a jövőben még nagyobb intenzitás* sal és hatékonysággal fejlesztjük a prevenciós mozgalmat. Ugyanis az a fontos, hogy ne engedjük kifejlődni a rákos tényezőket, mert nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az idejekorán Az Qszágos Onkológiai Intézet egyik kubaitágyúja — a gyógyító „fegyver". ez a betegség gyógyíthatatlan volt, léhát ezt a javaslatot a magyar népegészségügy korszakos jelentőségű kezdeményezésének nevezhetjük. — Kik voltak a legnevesebb onkológiai kutatók Magyarországon? — Dollinger mellett Mannlnger sebésztanár, a patalógia vonalán Kaposy és Krompacher professzorok és Kisfaludy professzor végeztek hangsúlyozottan nagyjelentőségű munkát, járultak hozzá a rákkutatás és gyógyítás fejlesztéséhez. — A magyar kutatók mivel járulnak hozzá a nemzetközi küzdelemhez? — Anyagi és szellemi erőnk arányában vészünk, részt ebben a nagyon fontos, valóban humánus munkában. Az experimentális kutatás területén különösen hisztológiai és morfológiai eredményeink jelentősek. De ami ugyancsak nagyon fontos: kiépítettük a prevenciós hálózatot. Ezt hétköznapi nyelven úgy emlegetik, hogy: a szűrés. Elvi alapja az a tudományosan bizonyított megállapítás, hogy a ráknak vannak kimutatható okai, vagy krónikus ingerek hajlamosítanak rá. Ennek tudatában logikus, hogy igyekszünk a kórt a keletkezésének kezdeti stádiumában felfedezni és meggyógyítani. — Kötelező a szűrés? — Nem kötelező. De a hatékony egészségügyi propagandának köszönhetően 1952 óta évente átlag 500 000 ember jeletkezett a szűrő-állomásokon. Az elmúlt 17 év alatt mintegy 7 millió embert ellenőriztünk és körülbelül 20 ezer új beteget fedettünk fel. Jelenleg Magyarországon 70 felfedezett esetek 35— 40 százaléka gyógyítható. — Professzor úr, az ön véleménye szerint remélhető-e,, hogy a rák még ebbsn az évszázadban teljesen gyógyítható lesz? — A rákkutatás az egész orvostudomány fejlődésének függvénye és mivel e fejlődes gyors ütemű, sőt a biokémia és az immunológia fejlődése egyenesen ugrásszerű, reméljük, hogy néhány évtized múlva az orvostudomány - a rák ellen folytatolt küzdelemben is döntő győzelmet arat. Hiszen — amint beszélgetésünk elején modtam — ez a betegség a század elején még gyógyíthatatlan volt, ma pedig már a betegek 35—40 százaléka gyógyítható. Amikor kiléptem az intézet kapuján, őszi napfényben fürdött Budapest. A déli-pályaudvar indulási oldalán emberek várakoztak, perecet ettek, újságot olvastak, szőkefürtös gyermekfejeket simogattak, de én nem tudtam mosolyogni, nyugodtan szemlélődni. Valami belső rémület szorongatott, vajon melyik mosolygó, gondtalanul beszélgető ember etten indul legközelebb támadásra mindannyiunk ellensége: a rák?! Néhány nappal ezelőtt azt olvastam, hogy az emberiség óránként 13 millió dollárt költ fegyverkezésre . . . Arra gondoltam, hogy ennyi pénzzel hány ezer vagy százezer embert lehetne kigyógyítani belőle, mennyivel gyorsabban lehetne küzdeni ellene! PÉTERFI GYULA FŐVÁROSI GONDOK l. STEFAN fARDANHÁZY, a szlovák főváros ügyvezető polgármestere: ,,A Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács tavalyi törvénye Pozsonyt hivatalosan is Szlovákia fővárosává tette. Nem titok, hogy gyakorlatilag már ezelőtt is ezt a szerepet töltötte be, azonban sajnos, lényegesen kisebb jogkörrel. 1960 ban például egy alaptalan adminisztratív intézkedéssel megszün twtt ék a kerületi hatáskörű központi nemzeti bizottságot, s az akkoriban újonnan alakult vnb már csupán egy-egy járási nemzeti bizottság jogkörével rendelkezett. Az egyre gyorsabban növekvő városfejlesztési problémák rugalmas megoldását így különféle mesterséges akadályok hátiáltatták. 1968 előtt nem volt módunk közvetlen tárgyalásokat folytatni az illetékes központi hivatalokkal és minisztériumokkal. Pozsonyt mindenütt az egykori Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság fennhatósága alá tartozó járásként kezelték. így minden aktuális városfejleszté-si probléma megoldása elsősorban a knb anyagi lehetőségeitől függött." Al.OfZ KRIZÁN szakosztályvezető: „Pozsony éveken át kívül esett a központi hivatalok érdeklődésének reflektorfényén. Problémáink többségét az illetékes szervek egyszerűen csak vidéki szinten kezelték. Mai nehézségeink zöme így távolról sem újkeletű, mert tíz-tizenkét éve szorgalmazzuk már megoldásukat. A sorozatos félmegoldások és halogatások következtében a gondok fokozatos csökkenése helyett a problémák évről évre egyre csak tornyosullak." II ÖTÉVES LEMARADÁS A LAKÁSÉPÍTÉSBEN; A HIÁNY: 60 000 LAKÁS • POZSONY UTCÁINAK EGYHARMADA MEG FÖLDÚT! # A RAKTÁRAKBAN 350 EZER TONNA SZÉN HIÁNYZIK • GYÉR AZ ÜZLETHÁLÓZAT - A KÜLFÖLDIEKNEK PROBLÉMÁT OKOZ A VALUTA ELKÖLTÉSE • A VÁROSATYÁK A KORMÁNY SEGÍTSÉGÉT REMÉLIK A szlovák főváros időszerű problémai és gondjai utón kulatva sok időt töltöttem a Pozsonyi Vnb-on ... Az eredmény: az egyes szakosztályok vezetőivel és dolgozóival beszélgetve a komoly nehézségek és sürgős teendők váratlan sokaságát jegyeztem be noteszomba. A lakáskérdés. Az építésügyi szakosztályon röpködnek a pontos számadatok: előzetes becslések szerint a városnak 1980-ban 385 ezer lakosa lesz; az elmúlt hét esztendőben csupán huszonháromezer lakás épült; a következő tíz évben ezért hatvanezer lakás átadására lenne szükség; a tervek szerint 1975-ig újabb huszonháromezer lakásegység befejezése válható (ha a Magasépítő Vállalaton kívül évente ezerszáz lakást egy másik testvéryállalat kivitelez); az elmúlt hét-nyolc óv lassú ütemű munkája következtében a lakásépítésben pillanatnyilag mintegy öt éves a lemaradás! A lakások többsége a Duna bal partián — Károlyfalun, Dúbravkán, a mai MacTináfion és a tiszla levegőjű Kramáren épül fel, de löbb száz új lakással korszerű lakótelepet kap Pozsonypiíspöki is. A Duna jobb partjára tervezett ligeti lakótelep sorsa - sajnos — egyelőre még bizonytalan, bár a tervezett lakások jelentős hányadának épp itt kellene fölépülnie. Ehhez azonban elsősorban a föl-föltörő, kellemetlen talajvizet kell leküzdeni. Egyelőre nem kis veszélyt jelent még maga a szeszélyes folyam is, mert magas vízállás esetén Ligetfalut csaknem mindig közvetlen árvízveszély fenyegeti! Lehetséges hát, hogy a kővetkező évtizedben valóban megszűnjék Szlovákia fővárosában a lakáshiány? A szakemberek véleménye szerint igen! Természetesen csak akkor, ha a mainál lényegesen jobb, észszerűbb munkaszervezéssel épülnek majd az új lakótelepek, az építkezéseken nem lesz gyakori a munkaerő- és építőanyag hiány, illetve a városi nemzeti bizottság kellő beruházási öszszeget tud a tervezési és kivitelezési munkálatokra fordítani. Vízgazdálkodás. Ez a problémakör szorosan összefügg a lakásépítéssel, hiszen az új lakótelepeken kifogástalan ivóvízre és szennyvízgyűjtő csatornákra van szükség. Az előzetes számítások szerint Pozsonynak tíz év múlva naponta 230 ezer köbméter vízre lesz szüksége! Ezért elsősorban is a főváros nyugati részén új ivóvízforrásokat kell letesíteni. A gyakorlatban ez a Sihoť-szigeti, a dévényi és az oroszvári kutak bővítését jelenti, amivel a vízművek mai teljesítménye megkétszereződik. A kanalizáció kiépítése viszont Pozsony keleti, ipari negyedében a legaktuálisabb, ahol bizony a szennyvízgyűjtő csatornák máris túlterheltek. A tervekben további három új tisztilóálloinás építése is szerepel: Vereknyén, Ligetfalun és Dévényben. A kővetkező évtizedben erre 150 millió koronát fordítanak. Ebben az összegben azonban már benne foglaltatnak a Duna pozsonyi szakasza szabályozásának költségei is, ahol a mederfenék tisztítása után, a közeljövőben új partmenti gátak építését kezdik meg. Közlekedés, utak. A közlekedés, főképpen a közúti, a szlovák főváros egyik legégetőbb problémája. A gépkocsiforgalom az utóbbi öt esztendőben a többszörösére nőtt, a közlekedési vállalat járművei naponta mintegy félmillió embert szállítanak. Az úthálózat azonban távolról sem kielégítő, s a forgalom ezért nagyon gyakran fennakad. A belvárosban az utcák túlzsúfollak, reggel nyolc órakor már alig-alig találni parkolóhelyet. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogv távolról sem felel meg az uiak minősége. Pozsony utcáinak egyharmada ugyanis még földút, negyvenkét kilométernyi szakasza pedig balesetveszélyes, kokoekával burkolt. . . Első hallásra aligha hihető, hogy a főváros utcáinak mindössze nyolc százaléka)!) felel meg a korszerű közlekedés követelményeinek Valóságos szégyenfoltja Pozsonynak a Kertész utca, ahol a város szívétől fél kilométernyire vasúti sínek kígyóz nak. melyeken a vonatok a nap bármelyik szakaszában hosszú percekig megakasztják a belvárosi forgalmat! Melyek hát a legsürgősebb leendők? Az előzetes becslések szerint 1980-ig ezen a területen 2,7 milliárd korona beruházásra lesz szükség . . . Több új villamosvonalat építenek, melyek összekötik majd a külvárosi negyedeket a központtal. Évek óta szükség lenne már egy új központi buszpályaudvarra is, ahonnan a vidéki járatok indulnának. A mai Avion már régen nem felel meg a kívánalmaknak. A jövőtfcn bővíteni fogják Pozsony vasúti és hajóforgalmát is. Az ivánkai repülőtér — kedvező fekvése révén — a kiil- és belföldi légi járatok gyakori célja lehetne, ha korszerűsítenék a biztosító berendezést, illetve hosszabb lenne a kifutópályája. Az útépítő munkásokra is soksok munka vár. hiszen az utcák mai felülete — sajnos — inkább gödrös, mint egyenes és a földutak magas arányát is mielőbb • csökkenteni kellene. A vnb távlati költségvetésében ezekre a célokra is tetemes összegeket szánnak. Kereskedelem, idegenforgalom. A kereskedelmi hálózat mennyisége és színvonala mesz sze elmarad a lakosság igényei mögött. A jogos panaszok okai négy tömör pontba foglalhatók: • kevés a jó kiszolgálással és kellemes környezettel rendelkező étterem; W távolról sem elég a szállodák befogadóképHssége; (é nem kielégítő a kiskereskedelmi Üzlethálózat; <í> elégtelenek a nagykereskedelmi vállalatok raktárhelyiségei. Köztudomású, hogy az idegenforgalom a népgazdaság számára jelentős bevételi forrás. Pozsony azonban távolról sem tudja azt nyújtani külföldi csodalóinak, amit joggal elvárhatnak, hiszen pillanatnyilag tizenötezer éttermi „szék" hiányzik és négyezer szállodai „ágy". Természetes, hogy egyik napról a másikra nem orvosolhatók ezek a hiányok, de minden további késedelemmel jelentős devizabevételtől fosztjuk meg önmagunkat. Az előzetes, megegyezés szerint a vnb az érdekelt idegenforgalmi vállalatokkal együtt 700 millió koronát fordít új éttermek és szállodák építésére A tekintélyes beruházás jelentős hányada minden bizonnyal gyorsan megtérül majd. Épül már a Kő téren az A-HOTEL, s további szállodákat terveznek a Malinovszkij utcán, az SZNF téren, a vár alatt és a Lamacsi úton. A főváros kiskereskedelmi üzlethálózatában 30 000 négyzetméternyi eladási terület hiányzik, s nagyon csekély azon üzletek száma, melyek területe meghaladja a száz négyzetméterti, .Itt kell megjegyezni azt is, hogy a nagykereskedelem raktárterületei is jóval az állami normák alatt vannak, és így szinte alig használhatók a korszerű, munkakönnyítő műszaki berendezések. Pozsonynak tehát új áruházakra és tágas üzletekre van szüksége, melyek anyagi fedezete 850 millió korona beruházást igényel. A fenti helyzetet súlyosbítja a kétnapos víkendek bevezetése, hisz Pozsonyban a hírhedt angol vasárnapok réme kísért. Az éttermek, borozók és kávéházak többsége zárva tart, és számos üzlet már szombaton sem nyit ki. A lakosságnak így nincs hol szórakoznia vagy bevásárolnia, a külföldi turista pedig a szó legszorosabb értelmében unatkozik, és nem tudja elkölteni a valutáját! Az országos szénhiány városunkban is érezhető, szénraktáraiból 350 ezer tonna fűtőanyag hiányzik. Ez azt jelenti, hogy a télen bizonyos korlátozásokra kell számítani, ami pedig nagyon érzékenyen érintené az iskolákat és a központi fűtéses lakásokat. A kereskedelmi szakosztály dolgozóinak véleménye szerint sokat segítene a város szénellátásán a rugalmasabb külföldi Import, ami azonban adminisztratív nehézségekbe ütközik. , A Pozsonyi Vnb-on számos egyéb, régen vajúdó problémáról értesültem még. A teljesség ' kedvéért hadd említsem őket meg — legalább távirati stílusban: korszerűsíteni kellene az egészségügyi létesítményeket, mert mai felszerelésük megnehezíti a legkorszerűbb gyógyítási módszerek alkalmazását; Pozsony kulturális éjete lényegesen szegényebb, mint Európa többi nagyvárosáé; a sportolóknak tornatermek, fedett uszodák hiányzanak; a levegő szennyeződése meghaladja a megengedett állagot stb. STEFAN fARIIANHÁZY: „Pozsony hivatalosan is főváros már. Ez rang, mely kötelez! A rang megtisztelő, a kötelesség gondfakasztó ... Itt, a városházán nagyon jól ismerjük e nagy múltú város mái gondjait, de megoldásuk meghaladja erőnket. Problémáinkat rövidesen .! nemzeti kormány elé terje jük, és hathatós segítségével r o méljitk fokozatosan megoldani őket." A szlovák föuuros időszerű problémai és gondjai után kutattam a Pozsonyi Vnb-on ... A?, eredmény: egy ősi vúros jövőjét féltő, prózában fogalmazott föl kiáltójel... MIKLÓSI PETER »