Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-23 / 250. szám, csütörtök

Ennyi fogy naponta a kálnai benzinkútbó! A Diesel-motorú tehergépko­csikat tankoló sofőrökön kívül az utóbbi időben új vevők is jelentkeztek: a naftakályha tulajdonosok. Göcze elvtárs, a benzinkút vezetője szerint számuk napról napra nő. Négy alkalmazott bizto­sítja a benzinkút üzemel­tetését. Eddig még nem fordult elő különösebb hi­ba a kiszolgálás terén. En­nek ellenére hamarosan átalakítják a kálnai ben­zinkutat, s új, főleg kül­földi gépekkel szerelik fel. BODZSÁR GYULA KÍVÁNCSIAK SARKA DÁVID NÁNDOR, bényi olvasónk a következő kér­désekre vár választ a Ha­zai Tükörben: 1. Hány példányban nyomják az Oj Szót? 2. Szlovákia melyik ré­szén fogy belőle a legtöbb? A Vasárnapi Oj Szó je­lenlegi példányszáma kö­zel 82 000. A vasárnapi szám mindig magasabb a heti átlagnál. A különbö­zet két-hatezer között van. A példányszám csaknem naponta változik. A Posta Hírlapterjesztő Szolgálata naponta ad megrendelést. A legtöbb lap Nyugat­Szlovákiában fogy el. Ez százalékban körülbelül megfelel a magyar nemze­tiségű lakosság számának. • Köztársaságunkban melyik falunak van a legrövidebb neve? — Bizonyára azt mond­ják, hogy Ašnak, csakhogy ez nem falu, hanem város. A falvak között az első ezen a téren a pacovi já rásban levő Eš. • Melyik csehországi folyó a legnagyobb és leghosszabb? — A Moldva. Hossza 345 kilométer, és Mélník mel­lett évente 4832 millió köbméter víz folyik le a folyó medrében. 30—40 ezer liter nyersolaj Sikeres kezdés Ez évben immár ötöd­ször kezdte meg teljes üzemeltetését a rimaszom­bati cukorgyár. A legújabb felmérések szerint a terve­zett 171080 tonna cukor­répa helyett 184 000 ton­nát dolgoznak fel ebben az évben. Az idény első napján 1400 tonna cukor­répát készítettek elő a feldolgozásra. A további napokban már napi 2000 tonnát dolgoztak fel. A rimaszombati üzem alaposan felkészült az idei idényre. Országos viszony­latban először alkalmaz­nak kaicium-peroxidos módszert, ami sok előny­nyel jár az eddigiekhez viszonyítva A bődi magyarok származása Rozsnyón új vasútállomás épül Szüreti ünnepély Ipolypásztón Néhány éves kihagyás után Ipolypásztón ismét felújították a szüreti ün­nepélyt, s ismét a CSEMA­DOK kezdeményezésére. Főleg a szép népszokások ösztönözték őket, a népvi­selet, a lovas bandérium és a tipikus paraszti szo­kások. A műsort Is ennek megfelelőn állították ösz­sze, amellyel nagy sikert arattak. Az utóbbi évek egyik legnagyobb építkezését kezdték meg Búcson. Oj óvodát kap a falu. A ter­vek azt mutatják, hogy messze környéken nem lesz olyan korszerű óvoda­épület, mint éppen itt. A kész alapok és a kiépített pincehelyiségek már el­árulják a figyelmes szem­lélőnek az építkezés/nagy­ságát. Ugyancsak jelentős munkálatokba kezdtek a községnek abban a részé­ben, mely nemrégiben épült fel és az „Oj telep" nevet viseli. Itt új utak lesznek. VlGH BÉLA Vajon melyik horgász szívét ne dobogtatná meg Ilyen óriási hal elejtése? Ilyen le­hetőség azonban csak ritkán adődik. A szerencsések közé sorolhatjuk Vörös Mihály bácsit, aki nem is olyan ré­gen egy 40 kg-os harcsát ejtett zsákmányol. A képen a szerencsés horgász és zsákmánya. ANDRISKIN jOZSEF Keresett cikk a kézimunka Válasz Sárosfáról A gépesitett világban ismét divatba jött, és keresett cikk lett a kézimunka. Nálunk a kézimunkázás igen gazdag ha­gyományokkal rendelkezik. Gjabban oemcsak ügyes kezű egyének kézimunkáznak és árulják portékáikat, hanem a szövetkezetek helyi gazdálkodási Szemei, illetve a hnb-k kisüzemei is. Felvételönkön Harsányi Valéria, a Vlokovcci Hnb kisüzemének készítményeit árusítja a szlovák főváros­ban. Foto: Töthpál A Vasárnapi Oj Szó 1989. szeptember 21-i számában Nincs pénz a tartozásra? cím alatt közöltünk egy rövid hírt a sárosfai isko­láról, amelyet a Csallóköz­ből, a dunaszerdahelyi já­rási lapból vettünk át Ez­zel kapcsolatban kaptunk választ, amelyet kivonato­san közlünk. A Csallóköz szerkesztője az Iskola igazgatójától, Nagy Sándortól kapta a téves tájékoztatást. Ugyan­is Nagy Sándor Igazgató 1969. augusztus 6-án kelte­zett levelében kérelemmel fordult a hnb tanácsához, hogy az 1969. szeptember 1-lg végeztesse el a külső tatarozást, holott tudta: erre pénz Jelenleg nincs. A Csallóköz munkatársa hibát követett el, hogy hnb-t megkerülte, holott községünkben Járt. A Csal­lóköz legutóbbi számában már közölte a tényállást, kérem, hogy a Hazai Tü­kör is tájékoztassa erről olvasóit. Áll ó F e r e n c, a hnb elnöke. Tábor városa Dél-CsehOrszágban nagy gonddal, szere­tettel őrzi a husziták emlékét. A képen látható egykori városháza termeiben a cseh nemzet történelmének di­cső fejezete játszódott le. Most a huszitamozgalom mú­zeuma, amelyet az ütőkor — a turisták ezrei keresnek fel. A bidovcei, magyarbödi, ősmagyar lakosok állítólag Erdélyországból származ­nak. Bethlen Gábor feje­delem telepítette le őket Kelet-Szlovákiában, szlo­vák lakosú községek közé, mostani lakóhelyükre. Er­ről tanúskodnak a faluban ma is nagyon gyakori er­délyi nevek: Mihók, Csa­bai, Gédra, Karap, Bá­nyácskal, Miklós stb. De különösen, hogy még ma is gyakorolják azt az Er­délyországból magukkal hozott szokást, hogy ha­lottaik sírhelyét nemcsak kereszttel, hanem szépen faragott kopjafákkal is megjelölik. ÍVYITRAY DEZSŐ Az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal jelentős anyagi áldozatokat fordít kultúrtör­téneti és vallási tárgyú mű­emlékek megmentésére. Az elmúlt hetekben egy bizott­ság járta végig a komáromi járás községeit és fölmérte a felújításra érdemes emlék­műveket. Többek között Bago­ta község közepén található bét szoborcsoportozatbél ál­Ifi vallási tárgyú emlékmfi megmentését is szorgalmaz­za, amelyet kikezdett az ld6 vasfoga. A költségvetés ki­dolgozása folyamatban van, és a közeljövőben sor kerül a szép szobor helyreállítá­sára. (Andrlskln J. felv.) A Kassa—Rozsnyó-i vas­útvonal bekötése óta egy faház helyettesítette a rozsnyói vasúti megállót, amelynek külseje nem va­lami megnyerő. A nyár fo­lyamán elkészültek az új állomás tervrajzai, és a jö­vő évben hozzáfognak épí­téséhez. Az új létesítmény hazánk egyik legkorsze­rűbb állomása lesz. —n— Zebra — géppel A múlt héten a kassai utcákon egy ismeretlen gép keltette fel a járókelők fi­gyelmét. Az osztrák gyárt­mányú Vindel-gép jelzése­ket fest az úttestre (zeb­rát, nyilakat stb ). A 70 000 koronába kerülő gépet osztrák szakemberek segít­ségével próbálták kl. A külföldi tapasztalatok sze­rint a gép kitűnően bevált. Az általa festett útjelzések egy idényt kitartanak, míg az eddigi eljárással készí­tett jelzések sokkal rövi­debb időn belül elkoptak. Korszerű medencék Nagysallón Még városban sincs mindenhol úszómedence, s ha van is, csúcsidőben a leggyakrabban kevésnek bizonyul. Falu­helyen kevésbé büszkélkedhetnek úszómedencével. Ezek közé a szerencsés kevesek közé tartoznak a nagy­sallóiak. Pontosabban szólva a jövő nyártól már ők is korszerű medencében úszkálhatnak. Két medence is épül a községben: egy a felnőttek, egy pedig a gyerme­kek, illetve az úszni nem tudók számára. A nagyobbik medence már el is készült, a kisebbik (képünkön) most épül. A munkálatokat lassítja, hogy a kazánok beszere­lését egyelőre senki sem vállalta. Pedig valóban nagy szükség lesz rájuk, mivel a medence vizét kutakból nyerik, s ezért fel kell melegíteni bizonyos hőfokra. A medencékkel egyidejűleg fedett fürdő és öltözők is épülnek — mindez a „Z" akció keretében. (Foto: Tóthpál)

Next

/
Thumbnails
Contents