Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-23 / 250. szám, csütörtök

A jelenkori belga képzőművészet VIGYÁZZATOK, FELNŐTTEK! A DUNA ráun frissen áramló, rozsdaszínű leveleket magával sodró szél országaink zászlóival együtt lengeti Belgium lobogóját a Nemzeti Galéria homlokzatán. Bent, a második emeleten az őszi kiállítási évadot megnyitó tárlat ismét szenzációt jelent. Belgiummal kötött kulturális egyezményünk gazdag eredményeket mutat fel. Kölcsönösen ismerkedünk egymás szellemi termékeivel. A belga-flamand művészet 20. századi alkotásait: mintegy hetven festményt és néhány plasztikát elmélyült figyelemmel szemléljük. Ezek az ország régi híres hagyományainak dús termőtalajából fakadnak. Időrendben elsőnek az 1860-ban Gentben született James E n sor festőt és rézmetszőt említjük, aki kezdetben a realista szemléletet követte. Ostendei magányában tájat festett, s embereket. A legelesettebbeket. S eredeti felfogásban, majd fantasztikus, megkapó erővel ábrázo'.ta őket. Lázadó volt, s moralista, aki elítélte kora társadalmát. Később őt is az északi expresszionizmus belső nyugtalansága Van Gogh és Munch példája sarkallta, s ecsetje nyomán „minden reális groteszk alakot öltött". Majd teljesen elfordult a klasszikus művészet higgadt kifinomultságától. Látomásokkal "ílt képzelete a misztikus expresszionizmus teljesen egyéni változatát feileszti ki. Itt csuEZZEL A CÍMMEL JELENT MEG A BUDAPESTI KOSSUTH KÖNYVKIADÓ IDEI KIADVÁNYAKÉNT L I C K JÓZSEF TANULMÁNYA. A téma felette érdekes. Az ember problémája az utóbbi évek filozófiai vitáinak egyik középponti témája. Tény, hogy e témának ma már meglehetősen széles marxista irodalma van, a marxista személyiségelmélet azonban ennek ellenére sem tekinthető mélyrehatóan kidolgozottnak. A szerző már a bevezetőben megállapítja, hogy műve ugyancsak nem tekinthető kidolgozott személyiségelméletnak. Ez csak a kutatók együttműködéA humor NEKÜNK, csehszlovákiai magyaroknak alkalmunk van öszszehasonlitani, már csak a televízió műsorok révén is, a prágai, pozsonyi és a budapesti humoros műsorokat. Ez az összehasonlítás nem hízelgő a budapesti humor részére, összehasonlítani Horníčeket, SuchýSlitret vagy Lasica—Satinskýt a pesti kabaré máig is orfeumgőzös humorával... jelentős stílus és fzléskülönbséget eredményez. A pozsonyi József Attila Ifjúsági Klubban október 15-én Sándor György budapesti előadóművész műsora valóban újat hozott számunkra, méghozzá nem a szó elcsépelt értelmében. Még a pozsonyi műsora előtt találkozhattunk nevével az „Élet és irodalom" hasábjain, ahol Zelk Zoltán elismerő hangú méltatápán ] u ,. us évjelzésű Vihar uta.i ,i.t látjuk, mely a felkorbácsolt l-inger hullámainak fokozalos megnyugvását érezteti. 1920 ban egy Gent melléki faluból indul el tulajdonképpen a flamand expresszionizmus, amelyre a drezdai Brücke s Kadinski Kék lovasának irányzata hat, s így ők is „a reális tárgy átformálásának vagy deformálásának útját választották." Ennek a csoportnak egyik tagja Constant Permeke. Világos felhőin még az impresszionizmus hatása érzik. A férfit és nőt ábrázoló vásznán a flamand elődök vaskos népi realizmusa nyilvánul meg. Nagy testű, szögletes, nehéz mozdulatú figuráit izgatott festőiséggel rögzíti. Frits Van Den Berghe, Gustave De S met és Edgár Tytgat is európai jelentőségű expresszionisták. A korai szerkesztőigényű kubizmus is nyomot hagyott műveiken. Tytgatnak a század közepén alkotott képén a Három lány csónakon a „kísértetiesen felcsigázott valóság" jelenik meg. Az első világháború Belgiumot súlyosan sújtó esztendei után erőteljesen bontakozik ki az absztrakt művészet. A „Fiatal belga festészet" csoportjának lelkes tagja, a Párizsban élő Pierre Alechinsky egy megkapó fehér-fekete kompozícióval szerepel. Gaston Bertrand mértani formákból s erős színellentétekből építi meg városképeit. Az sének hosszú, kitartó munkájának eredménye lehet. A mű célja egy későbbi lehetséges szintézis megteremtéséhez való hozzájárulás. Lick József munkájában két pioblémakör kerül a középpontba: a tevékenység és a társadalmiság. Ezek a személyiségfllinéletnek olyan fókuszai, amelyek a marxista személyiségelmélet valamennyi lényeges problémáját maguk köré gyűjtik. A tanulmány három fejezetből áll. Az első fejezet az objektum és a szubjektum kölcsönös viszonyát vizsgálja. E két kategória a tevékenység beható ereje sában Karinthyvel hasonlítja össze a magyar humor régenvárt csodagyerekét, a „humoralistát". Zelk dicsérete jogos. Sándor György műsora nevetséges, fájdalmas és szégyenkeztető egyben. Ha a közönség nevet, utána pironkodva szégyenli magát, hiszen maga a közönség van a színpadon. Az ember, aki úgy bosszulja meg az őt „elgázoló úthengert", hogy másnap átgyalogol rajta. Az ember, aki mindig más bőrbe bújik, és megeszi az előtte állót. Amikor Sándor György „halandzsázik" és megszűnik a szavak értelme (Zelk szerint neodadaizmus, vagy neoszürrealizmus), ezek a szavak hétértelmet kapva nevettetnek és fárasztanak, mint egy filozófiai trakta. De hiszen ftlozóabsztraktizmusban itt is hol a lírai, hol a geomejriai tendencia érvényesül. A „Konstruktív irányzatot" főképp Jo Delahaut képviseli. 1969-es keltezésű vászna tiszta színű négyszögekre tagolt. Az előbbi irányzatok mellett 1925 táján itt is hódító útjára indult a szürrealizmus látomásos álomfestészete. Híve a két évvel ezelőtt elhalt René Magritte, aki egyéni eredetisége mellett is tiszteli az esztétikai kritériumokat. Az Utolsó sikoly és az Igazság keresése a meta fizikus festészet dermesztő hű vösségét árasztja. A Brüsszelben élő Paul Deluaux asszonyfigurái lengő hajukkal, feszült arcvonásaikkal, nem evilági tekintetükkel a racionális és irracionális mezsgyéjén állnak. S ahogy mind bonyolultabbá, és sokrétűbbé válik az élet, úgy a művészeti irányzatok is mind több ágra szakadnak. Octave Landuyt fára festett olaj képén fantasztikus expresszivitással jeleníti meg egy Perui ragadozó vérszomjas fejét. A genti születésű, Párizsban tartózkodó ifjú Jacques Chemay és Maurice Roquet a növényvilág biológiai rejtelmeit elemzik tűnődve. Jef Verheyen meggyőződéses nem-ábrázoló. Nagy, citromsárgára festett vásznán halványan derengő, rózsaszínes folt jelzi a Napot. Maurice Wyckaert Szigetének színeit mintha az afrikai nap hevítette volna ilyen izzó lángolóvá. Az Európában és Amerikában tért hódító egyéb irányzatok: az Op Art és Pop Art, s az Űj figuráció sem hiányzik a belga művészet egyre alakuló formálódó áramából. BÁRKÁNY JENŐMÉ elemzésével nyer mélyebb magyarázatot. És a tevékenység elemzése vezet el a marxista személyiségelmélet egyik központi, de meglehetősen kidolgozatlan problémájához: a személyiség aktivitásának és önfejlődésének kérdéséhez. A második fejezet az egyén és a társadalom viszonyát tárgyalja. A harmadik fejezet a személyiség struktútájának sokat vitatott problémáit fejtegeti. Lick József tanulmánya érdekes és értékes mindazok számára, akik e problémakörrel közelebbről foglalkoznak. Ezen túl választ ad sok olyan kérdésre, amelyek egy-egy táisadalmi jelenséggel kapcsolatban felmerülnek. (zs. l.l fiáról is lehet beszélni, pontosabban filozófiai mélységekről, ahol a humor egy társadalmi dráma erejével hat. Nem poének elcsépelése ez, hanem a kisember, a költő, a satöbbi hű rajza a valóságtól is Igazabb áttételekben. Sándor György nem karikíroz, hanem lát — másképp, őszintébben, mindenben az embert látja teljes egészében, semmit sem eltitkolva rajzolja meg a képet az emberről, s a képen a társadalom a keret. Sándor György legnagyobb ereje abban van, hogy éppen akkor tűnik el, amikor fellép a pódiumra. Mondanivalóját nem ő mondja, hanem a közönség, ő csak katalizátor, gyorsítja agyunkban a reakciót: felismerni önmagunkat. GÁGYOR PÉTER HOGYAN AKADÁLYOZHATÓ MEG, illetve kerülhető el, hogy ne legyenek szellemileg fogyatékos gyermekek? A kérdés látszólag könnyű, ám a válasz távolról sem ilyen egyszerű. Hogy e kérdésre helyes választ adhassunk, elsősorban tudnunk kell, milyen lelki zavarok, megrázkódtatások érhetik a gyermeket. Ezeknek ugyanis többféle oka lehet. írásunkban megpróbáljuk ezeket elemezni és szólunk azokról a megelőző intézkedésekről is, melyeket a gyermekgondozók a fogyatékosságok megelőzése érdekében tesznek. Évtizedekkel ezelőtt, amikor az orvostudomány még nem érte el a mai fejlett szintet és nem rendelkezett számos, ma már sikeresen alkalmazott ismeretanyaggal, a gyenge, fiziológiailag és biológiailag kevésbé fejlett gyermekek elhaláloztak, csak az életképesek maradtak életben. Ezekkel a szülőknek nem volt különösebb nehézségük vagy gondjuk. Az orvostudomány azonban előbbre jutott, új ismeretanyaggal gazdagodott, a szülés folyamata is tökéletesedett, s ily módon lehetővé vált, hogy az orvosok a gyenge, sérült gyermekeket is életben tartsák. A magzat vagy az újszülött központi idegrendszere még a terhesség ideje alatt az anya testében vagy a szülés során megsérülhet. A koraszülés, sőt később, csecsemőkorban is valamilyen betegség az idegrendszerben sérülést okozhat. Ez a sérülés az idegrendszerben tartóssá válhat. Az orvosok a testi betegségeket kigyógyítják és a gyermeket megmentik. Az ilyen gyermekek szépen fejlődnek és gyarapszanak, ám váratlanul valamiféle zavar vagy rendellenesség következhet be náluk. Ezek a rendellenességek a gyermek iskolai magatartásában, a kortársaival szembeni viselkedésben, az alkalmazkodóképességben, értelmi vagy észbeli képességeiben, esetleg a legtermészetesebb életmegnyilvánulásokban jelentkezhetnek. Az orvos teljesítette kötelességét: a beteg gyermeket meggyógyította, vagy megmentette az életét. Viszont nem tehet arról, hogy a betegség következtében megsérült a gyermek idegrendszere. Ezt nem akadályozhatja meg, időben nem avatkozhat be, mert előre nem láthatja, hogy beáll-e a rendellenesség, s ha igen, milyen kimenetelű lesz. Az orvos a legnagyobb elégedettséget érzi, ha sikerül a gyermeket életben tartania, tekintet nélkül arra, hogy a későbbiek folyamán a gyermek szellemi képességeiben milyen zavarok állhatnak elő. Nem áll az orvos módjában az sem, hogy az ilyen gyenge gyermekeket megóvja a fertőzésveszélytől. Az ilyen sérült, szellemileg fogyatékos gyermekek az egyre tökéletesedő orvostudomány és orvosi megelőzés ellenére is szociális és egészségi szempontból gondoskodásra szorulnak. A legnagyobb nehézség éppen abban mutatkozik, hogy előre senki sem tudja, hogy csecsemőkorban valamilyen betegséget átvészelt, vagy a szülésnél megsérült gyermeknél a későbbiek folyamán keletkeznek-e valamilyen jellegű zavarok. Ha a gyermeknél valamilyen rendellenességet, vagy lelki zavart észlelünk, a zavar súlyosságának és jellegének megfelelően pszichológiai, illetve ideggyógyászati kezelésben részesítjük. AZ ORVOSTUDOMÁNY az esetleges rendellenességek megelőzése érdekében különféle intézkedéseket tesz, ezért egyre tökéletesíti a szülési folyamat lebonyolítását, a jövendő anyákról történő gondoskodást, s ezáltal feltételt teremt arra, hogy a szülésnél egyre kevesebb gyermek sérüljön meg. Lelki zavarok keletkezhetnek a gyermeknél a szociális környezet hatására is. A szociális környezetet a család, tehát a gyermek szülei és testvérei alkotják. A gyermek egészséges fejlődése szempontjából szívélyes, szeretetteljes légkör, kedélyes, barátságos környezet szükséges. Az anyának sosem szabad elfelejtenie, hogy mosolya, vágy sírás esetén a gyermek segítségére sietése, nevelési szempontból rendkívüli jelentőségű, mert magatartásával biztonságérzetet sugároz. Az, hogy a gyermeknek védelmet nyújt és gondoskodik róla, pozitívan tükröződik vissza a gyermek lelki világában, tehát közvetve formálja annak személyiségét is. Az ilyen légkörben nevelkedő gyermek szépen fejlődik és gyarapszik, jó kapcsolatokat teremt környezetével, egészséges, s megvan minden feltétele, hogy a későbbiek folyamán súrlódásmentesen illeszkedjék be a közösségbe. Szeretni fogja embertársait, s baráti, emberi kapcsolatokat ápol velük. A gyermeknek tehát születésétől kezdve szeretetteljes légkörre van szüksége. A KEDVEZŐ LÉGKÖR és környezet kialakítása természetesen a szülőktől függ. Sajnos, napjainkban az emberi kapcsolatok idegességtől, önzéstől, szenvedélyességtől, tekintetnélküliségtől és gyűlölettől terhesek. A családi élet zilált, tele viszályokkal és veszekedésekkel, napirenden vannak a válások. Ha a gyermeket megkérdezzük, kit szeret jobban, anyukát vagy apukát, ösztönösen így válaszol: anyukát is, apukát is. Ha ez a szeretett apa elhagyja a családot, a gyermek ezt nem tudja helyesen felfogni, törvényszerűen ellentmondásos helyzetbe kerül, életében törés áll be. Nem érti meg az előállt helyzetet, mely gyakran még azáltal is rosszabbodik, hogy az anya a gyermek előtt szidja és becsmérli-az apát, s emiatt a gyermeknél lelki zavarok vagy megrázkódtatások keletkeznek. Iskoláskorban az ilyen gyermeknek romlik az előmenetele, esetleg megszökik a háztól stb. A hibát minden esetben a szülők követik el, akik a kisgyermekeket beavatják problémáikba, a felnőttek dolgaiba, hogy bizonyos mértékig befolyásolják a gyermeket, s mintegy „megnyerjék" maguknak. A lélektani kutatások igazolják, hogy a szellemileg fogyatékos gyermekek egy része felborult családokban, súrlódások közepette nevelkedett, amikor a szülők által előidézett helyzetben nehéz, sőt lehetetlen egyensúlyt teremteni. A helytelen szociális környezet a gyenge idegrendszerű gyermekekben örökre nyomot hagy. A gyenge idegrendszer, a kevésbé ellenállóképes gyermek szinte alkalmas „talaj" a kedvezőtlen környezetben. MI TÉVŐK LEGYÜNK tehát, hogy minél kevesebb sérült és hibás gyermek legyen? Elsősorban ügyelnünk kell arra, hogy a szülést mindig kellő szakmai felkészültséggel rendelkező egyén — lehetőleg szülészeti klinikán — végezze. A gyermeknek világrajötte után szeretetteljes környezetet kell teremtenünk, melyben biztosítottak a kedvező feltételek az egészséges szellemi fejlődés szempontjából. A gyermeknek jó példát kell mutatni szorgalmunkkal, a munkához, az embertársainkhoz való helyes viszonyunkkal, értékelnünk kell az emberek nemes és pozitív tulajdonságait. Az emberek cselekedeteinek a kellő méltányolását a gyermek is elsajátítja és kapcsolatainak a kialakítása során a helyes példából kiindulva jár el. A szülők a gyermeknek mindezt megadhatják, mert a társadalmi környezetet a felnőttek alakítják, s csakis tőlük függ, milyenné formálják. HA A GYERMEK számára megfelelő társadalmi környezetet teremtünk, esetenként még a fogyatékos gyermek is kellőképpen érvényesül és végleg megszabadul a rendellenességtől. Dr. EUDOVlT REPÄŇ pszichológus PAUL DELVAUX: ASSZONYOK CSOPORTJA Személyiség és filozófia