Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-17 / 245. szám, péntek

iriiiliok tiltakoztak a vietnami háború ellen Washington — Csupán becs­lésekre lőhet szorítkozni arra vonatkozóan, mennyien vettek részt szerdán az Egyesült Álla­mokban a „vietnami morató­rium" eseményeiben. A legtöbb megfigyelő milliókra becsüli a háború ellen tiltakozó kampány résztvevőinek számát. A mora­tórium szervező bizottsága sze­rint hozzávetőleg 1200 egyetem, főiskola és más felsőfokú okta­tásügyi intézmény tanárai és diákjai vettek rés-zt a fiaialok megmozdulásában, lübb ezer­középiskola diákjaival együtt.. A moratórium azonban, amelyet eredetileg a fiatalok kezdemé­nyeztek. a társadalom minden rétegére kiterjedt. A nagyváro­sok és a kisebb települések egyaránt részt vettek a háború besTÍlnt etésének követelésében. New Yorkban Lindsay polgár­mester mondott beszédet egy gyű'ésen, Minnesotában H'imph­rey vol! alelnök buszéit. Boston­ban a fő szónok George McC,o­vern szenátor volt, aki az értel­metlennek és igazságtalannak minősített vietnami háború el­len tiltakozott. A nagyszabású tiltakozó gyű­lések sorozata még kedden megkezdődött és szerdán gyer­tyafényes békeőrségekkel a ké­ső éjjeli órákban ért véget. Szerdán a Fehér Ház körül tíz­ezrek néma. békefelvonulásával ért véget a nap. A fővárosban számos jelentős békegyűlésre került sor. Az amerikai hadkö­telezettségi szolgálat központja előtt több ezres tömeg sorako­zott fel, hogy megemlékezzék a háború áldozatairól és követelje az amerikai katonák kivonását Vietnamból. Edward Kennedy szenátor bostoni beszédében sürgette, hogy „az Egyesült Államok nyil­vánítsa ki megmásíthatatlan akaratát, amely szerint egy éven belül összes harcoló egységét visszavonja Vietnamból". Washingtonban a megemléke­zések sorozata a Fehér Ház köz­vetlen közelében tartott monu­mentális békegyűléssel zárult. Több mint 50 000 ember előtt Coretta King, a meggyilkolt, No­bel-díjas, néger polgárjogi moz­galmi vezetőnek, Martin Luther Kingnek az özvegye jelentette ki: „Az egyetlen megoldás az, ha azonnal véget vetnek a viet­nami háborúnak, s azonnal ki­vonják Vietnamból az amerikai katonákat." A tömeg nagy he­lyesléssel fogadta Coretta King beszédét, amelyet a fent emlí­tett néma tüntetés követett. Nixon elnök hivatalosan nem vett tudomást az országos meg­mozdulásról, és a Fehér Ház sem volt hajlandó kommentálni a nap eseményeit. Az egyetlen hivatalos reagálás Laird had­ügyminiszter nyilatkozata volt. I.aird egy tv vita során kijelen-, tette, hogy az Egyesült Államok „két év leforgása alatt kivon­hatja minden harcoló alakulatát Dél-Vietnamból", vagyis kb. 350 ezer katonát. Laird hozzátette még, hogy a kivonással össze­függésben nem tud pontos re­ceptet adni. Párizs'— A moratórium napján a francia fővárosban tanuló amerikai diákok több küldöttsé­ge kereste fel az amerikai nagy­követséget, ahol a vietnami há ború befejezését követelő petí­ciókat, határozatokat adtak át. Az amerikai nagykövetség előtt jelentős rendőri erőket sorakoz­tattak fel, de beavatkozásra nem volt szükség. Stuttgart —. Az amerikai­egyetemi hallgatók egész napos: csendes tüntetést tartottak a stuttgarti amerikai konzulátus előtt. - < ti Ankara — A vietnami háború elleni tüntetéshez Ankarában az amerikai légierő két tisztje is csatlakozott — jelentik a hír­ügynökségek. A tüntetést a diá­kok szervezték. Önzetlen segítség Moszkva — A Kremlben szer­dán a szívélyesség, a testvéri barátság és megértés jegyében folytatódtak a tárgyalások a Szovjetunió és a VDK párt : és állami vezetői közölt. A meg­beszélések eredményeként ugyancsak szerdán megállapo­dást írtak alá, amelynek értel­mében a Szovjetunió ellenszol­gáltatás nélkül gazdasági és ka­tonai segítséget nyújt a VDK­nak, további hosszúlejáratú köl­csönöket folyósít számára. Sor került egy másik okmány alá­írására is a szovjet—vietnami együttműködés egyéb kérdései­ről. A Szovjetunió ezeknek a megállapodásoknak az értelmé­ben nagymennyiségű élelmi­szert. olajtermékeket, szállító­eszközöket. komplex ipari be­rendezéseket, vasat, acélt és színesfémet, gyapotot, szövetet, gyógyszereket és gyógyászati felszereléseket, fegyvereket és hadianyagot szállít a VDK-nak. A megállapodásokat Alekszej Koszigin szovjet, illetve Pham Van Dong vietnami miniszterel­nök írta alá. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szerdán a Kremlben vacsorát adott a Pham Van Dong vezette VDK párt- és kormányküldöttség tisz­teletére. A B—52-es óriásbombázók folytatják támadásaikat Saigon — A dél-vietnami ame­rikai katonai parancsnokság csütörtökön kiadott közleménye szerint az éjszaka folyamán a hazafias erők tíz tüzérségi tá­madást iutéztek amerikai kato-. nai célpontok ellen. A B-52-es óriásbombázók szerda este foly­tatták támadásaikat a szabad­ságharcosok feltételezett állásai ellen. Thieu dél-vietnami elnök ren­deletet adott ki, amelynek ér­telmében tilos katonai parádét és hivatalos fogadásokat ren­dezni a november 1-i dél-vietna­mi nemzeti ünnepen. A rendelet szerint minden téren a kor­mánykiadások sürgős csökken­tésére van szükség. A CSKP KB küldöttsége Varsóban Varsó — A CSKP Központi Bizottságának küldöttsége élén Vludimír Divissel,. a CSKP Köz­ponti Bizottsága sajtóosztályá­nak vezetőjével tegnap a Len­gyen Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghí­vására Varsóba érkezett. A kül­döttség tagjai: losej Havlín, a Cseh Sajtó és Tájékoztatási Hi­vatal elnöke és Ondrej Grieš, a Szlovák Sajtó és Tájékoztatási Hivatal igazgatója. A csehszlo­vák vendégeket <i varsói repü­lőtéren Wieslaw Bek, az LEMP Központi Bizottsága sajtóosztá­lyának helyettes vezetője üdvö­zölte. felen volt Vladimír Ko­cián, a csehszlovák nagykövet­ség tanácsos;!. A küldöttség lengyelországi tartózkodása alatt tárgyalni fog a LEMP Központi Bizottsága sajtóosztá­lyának vezető munkatársaival és megismerkedik a lengyel sajtó, rádió és televízió munká­jával. Az SZKP központi bizottságá­nak meghívására október 6-tól 16-ig csehszlovák pártmunkás­küldöttség tartózkodott a Szov­jetunióban. élén Jaroslav Ila­velkával, a CSKP KB mezőgaz­daságpolitikai osztályának ve­zetőjével. A küldöttség kicse­rélte tapasztalatait a szovjet szakemberekkel. A KRASZNfiJA ZYEZDA CSEHSZLOVÁKIAI RIPORTJA Moszkva — A Krasznaja Zvezda közli Kulakov alezredes riportját. Kulakov u csehszlo­vák néphadsereg politikai fő­csoportfőnökségének vendége­ként részt vett a Varsói Szer­ződés országai katonai újság­íróinak csehszlovákiai látogatá­sán. A cikkíró először arról ír, hogy Prágában az augusztusi napokban az ellenforradalmi erők támadásba lendültek, de a közrend védelmezői a táma­dást visszaverték. A továbbiak­ban hangsúlyozza, hogy a szo­cialistaellenes erők nem tették le a fegyvert, .csupán taktikát változtattak. A csehszlovák elv­társakkal beszélgetve, — írja — megtudtuk, hogy az ország­ban még sok olyan ember van, akiket félrevezetett az imperia­lista propaganda és az oppor­tunista revizionista erők. A kommunisták azonban hűek a szocializmus és az internacio­nalizmus elveihez és készen állnak, hogy megvédjék a nép vívmányait. A szerző a továb­biakban a csehszlovák néphad­sereg alakulatainál tett látoga­tásairól számol be. Csütörtöki izraeli bombatámadások a Szuezi-csatorna vidékéri Izraeli harci repülőgépek csütörtökön is bombázták a Szuezi-csatorna térségét, a há­ború óta használatlan víziót középső szakaszát. Ezt egy Tel Aviv-i katonai szóvivő jelentet­te be. Ugyancsak izraeli rész­ről közölték, hogy a csatorna déli szektoránál egész éjjel ágyú- és aknavető párbaj folyt az izraeli, illetve az egyiptomi ütegek közötf. Az izraeli had­sereg szóvivője egy katona el­estét ismerte be. Időközben a Tel Aviv-i lapok arról számoltak be, hogy Fran­ciaország vissza akarja fizetni Izraelnek az 1967-es háború előtt lekötött, ám De Gaulle vétója miatt soha le nem szál­lított 50 Mirage-gép árát, kö­rülbelül 05 millió dollárt. A hír Párizsból származott. Dávid Rivlln, a külügyminisztérium szóvivője néhány órával a la­pok megjelenése után újság­íróknak kijelentette, hogy Pá­rizs nem lett hivatalosan ilyen javaslatot. „Izrael álláspontja a régi — mondotta a szóvivő, — meg akarjuk kapni a kifize­tett 50 Mirage-t, a gépek a mieink". Az úgynevezett rhodoszi for­mula körül folyó vita újabb diplomáciai fordulathoz érke­zett: az EAK magyarázatot kér az Egyesült Államoktól Rogers amerikai külügyminiszter leg­utóbbi nyilatkozatáról. A kül­ügyminiszter a rhodoszi formu­láról kívánt tájékoztatást Egyiptomtól. Rogers nyilatko­zatában azt kérdezte, miért veti el az EAK az úgynevezett rhodoszi formulát? Mahmud Riad utasítására Szalah Gohar külügyi állam­titkár szerdán magához kérette Donald Bergust, az Egyesült Államok érdekeinek kairói kép­viselőjét. Gohar magyarázatot kért Rogers említett nyilatkoza­tával kapcsolatban. Szalah Gohar kijelentette: „különös, hogy az amerikui Kommentárunk• A vasárnapi törökországi vá­lasztások eredménye nem kel­tett meglepetést; biztosra vet­ték, hogy Demirel miniszterel­nök kormányzó pártja, az Igaz­ságpárt kerül kt győztesen. Tény az, hogy az Igazságpárt 450 mandátumból 266-ot szer­zett m<;g, tízzel többet, mint az 1965-ös választásokon. Viszont a 15 millió választásra jogosult török állampolgárnak csak 60— 65 százaléka járult az urnák­hoz. Ez a tény, valamint a. tu­dósítók jelentései a választási légkörről azt bizonyítják, hogy a lakosság közömbösen viselte­tett a választásokkal szemben, eleve nem várt lényeges válto­zásokat a mandátumok megosz­lásától. így aztán a választások ered­ményénél is érdekesebb volt az egyes pártok megnyilatkozá­sa a választási kampányban. Demirel miniszterelnök és párt­ja a támadások kereszttüzébe került a jobboldali pártok ré­részéről. Ugyanakkor a munká­sokat tömörítő Egységpárt és más baloldali csoportosulások is bírálták a kormányfőt. A bí­rálat oka esetenkint, illetve pártonkint más-más. Ugyanak­kor a bírálat fényt vet Demi­rel ellentmondásos személyére és politikájára. A baloldali pártok és csopor­tosulások nem szereztek man­dátumot, mert nem nyerték el a szavazatok kellő számát. Tö­rökországban nagyon nehéz baloldali politikát folytatni, mei t a nemzetfelszabadító, ha­ladó elveiről híres Kemal Ata­külügyminiszter a rhodoszi for­mulával kapcsolatban kér ma­.gyarázatot. Inkább az Egyesült Államoknak kell magyarázatot adnia a Biztonsági Tanács hatá­rozatával kapcsolatos állás­pontjáról. A rhodoszi formula egyáltalán nem szerepel a nemzetközi kérdések között. Annál inkább a Biztonsági Ta­nács határozata." Az EAK hivatalosan kérte az Egyesült Államokat, adjon ma­gyarázatot egyfelől arról, mi­lyen alapon kér az amerikai külügyminiszter felvilágosítást a rhodoszi formuláról, másfelől arról, milyen magatartást tanú­sít az 1967-es BT határozat vég­rehajtása tekintetében. Az Al Gumhuria csütörtöki számában azt írja, hogy Jordá­nia felülvizsgálni készül hon­védelmi politikáját, mivel az Egyesült Államok elutasította Husszein királynak amerikai harci repülőgépek szállítására vonatkozó kérdését. Dajan izraeli hadügyminisz­ter szerdán a jordániai tűzszü­neti voiiüliik mentén fekvő iz­raeli félkatonai települések la­kói előtt mondott beszédet. Né­zete szerint a Szuezi-csatorna térségében az izraeli erők hely­zete jobb mint valaha, másfe­lől pedig n jordániai, szíriai és iraki tűzéség nem jelent ko­moly fenyegetést, noha kapaci­tását a hadügyminiszter szerint még nem használta ki teljesen. Mindazonáltal Dajan arra számít, hogy a jövő év nyarán a jordániai tűzszüneti vonalak mentén az ellenfél tüzérségi aktivitása megélénkül, s ezért Izraelnek megfelelő előkészü­leteket és óvintézkedéseket kell tennie. A kairói sajtó hírül adja, hogy az izraeli igazságszolgál­tatást bevezetik a szíriai Golan­fennsikon, amely az 1ÍI67 es agresszió óta Izraeli megszál­lás alatt áll. A lapok szerint ez až intézkedés egyértelmű a Galon-fennsík annekiálásával. A vietnami moratórium napja keretében nagy tüntetések,-til­takozó mozgalmak folytak az Egyesült Államokban. Képün­kön: nyilvános tiltakozó gyűlés a Fehér Ház előtt. (AP felvétele) < — Dr. Komárek átadta megbízólevelét Bécs — Franz jonas osztrák államelnök fogadta Karel Ko­máreket Csehszlovákia új ' ausztriai követét, aki átadta neki megbízó levelét. A diplo­matát Stefan Pazúr, Évien Va­cek és Zdenék lufik követségi tanácsosok kísérték. A fogadá­son jelen volt Kurt Waldheim osztrák külügyminiszter. néhány HENNIQUIAU belga nagykö­vetet a burundi kormány nem­kívánatos személynek minősí­tette. Azzal vádolják, hogy kor­mányellenes összeesküvésben vett részt. » ALDO MORD olasz miniszter elnök október 31-én Párizsba látogat, jelentették be Rómá­ban. BERLINBEN tegnap tárgyalá­sok kezdődtek Csehszlovákia és az NDK 1970. évi árucseréjéről. A tárgyalásokon részt vevő csehszlovák küldöttséget Alois Hloch külkereskedelmi minisz­terhelyettes, az NDK küldöttsé­gét Isabel Neissener gazdasági miniszterhelyettes vezeti. MAINZBAN a rendőrség le­tartóztatott két férfit, akit az­zal gyanúsítanak, hogy a par­lamenti választások napján rá­lőttek a szakszervezetek házá­ra, s október 5-én jiedig egy szakszervezeti vezető lakására. WALTER ULBRICHT, az NSZEP Központi Bizottságának első tit­kára, az Államtanács elnöke, szabadságra ment, közölte a Neues Deutschland. REZA PAHLEVI iráni sah teg­nap Teheránból New Yorkba és Washingtonba utazott. Az Iráni sah Nixon elnökkel fog tárgyal­v ni. AZ AMERIKAI EASTERN AIR­LINES az a légitársaság, amely a legtöbbet szenvedett, a repü­géprablásoktól, bejelentette, hogy az Egyesült Államok kulcsfontosságú repülőterein olyan berendezést hoztak mű­ködésbe, amely felkutatja az utasok rejtett fegyverejt. A lé­gitársaság szóvivője bővebbet nem között a csodaszerkezetről. KANADA ÉS A VATIKÁN el­határozta, hogy a már meglévő baráti viszony elősegítésének céljából diplomáciai kapcsola­tokat létesít egymással, jelen­tették be a Vatikánban. türk országa megrekedt a mo­dern fejlődés útján. A ki ném fejlődött kapitalizmussal frigy­re kelt » félfeudális múlt, s ez a tény nem egy reformtörek­vés buktatója volt. A jobboldal főként azért zúdította támadá­Egy választás margójára sainak tüzét Demirelre, meri az iszlám tanítására épülő, a feu­dális múltban gyökerező ál­lamrendszert kíván, Demirel pe­dig ezt gátolja. A baloldal viszont azért bí­rálta Demirelt, mert belpoliti­kájában nem következetes, te­hetetlen az ország fő bajaival — a munkanélküliséggel, a nyomorral, és az állam eladó­sodottságával szemben. Demirel politikáját a megfigyelők úgy értékelik, hogy a kormányfő külpolitikája haladóbb belpoli­tikájánál. A belpolitikai reformok las­súsága a már említett feudális csökevények hatása mellett a tömegek nagyfokú elmaradott­ságával is magyarázható. Ugyanakkor megbénítja bármi­nő demokratizmus kibontakozá­sát az ország NATO- és CENTO­függősége, helyesebben Török­országi washingtoni alárendelt­sége. Törökország területén 35 ezer négyzetkilométeren terül­nek el amerikai támaszpontok. Az itt állomásozó amerikai csa­patok kihívó magatartása, va­lamint kivóltságai ösztönös * megmozdulásokra késztették a török tömegeket, amelyek az ország katonai kötelezettségei­nek hatálytalanítását követelik. Erre támaszkodva fordulhatott szembe Demirel nemegyszer Washington lealázó követelései­vel. A török kartográfiai hiva­tal például tavasszal visszauta­sította az amerikai katonai kö­röknek azt a követelését, hogy bizonyos ponton megfigyelőál­lomást létesíthessenek a világ­űrben száguldó szovjet mester­séges bolygók „tanulmányozá­sára". Washingtoni egy idő óta az is nyugtalanltja, — s a balol­dali pártok a választási kam­pányban Demirel érdeméül is­merték el —, hogy bár Demiiel politikája ellentmondásos az utóbbi időben, főként gaz'iasí'iíi téren, a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió felé közeledett. A szovjet—török árucsereforgalom tavaly •» múr elérte az 55 millió rubelt, s Tö­rökország az idén 250 millió dollárnyi szovjet hitelt kapott. Egyébként szovjet segítséggel kohómüvek, alumíniumgyár, kénsavgyőr, kőolajfinomító sbt. épül, ami hozzájárul az ország iparosításához, a foglalkozta­tottság kérdésének részbeni megoldásához, s főként a tö­rök munkásosztály gyarapítŕ­sához. E tények ismeretében az Igazság párt választási győzel­me azt jelenti, hogy Demirel újabb négy évre szabad kezet kapott bizonyos reformokhoz. L. L.

Next

/
Thumbnails
Contents