Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-14 / 242. szám, kedd

A veszteség nélküli termelésért Az apátfalusi Poľana dolgozói a jobb gazdasági eredményekért A SZOCIALISTA MUNKAVERSENYT a közelmúlt bonyolult időszakában meglehetősen háttérbe szorította a „politizálás". Az üzemekben a dolgozók többségének figyelmét főként az országos politikai események kötötték le. A szocialistaellenes elemek által sorozatosan kirobbantott válságok sem kedveztek a normális munkának. Mindennek következményeit ma is érezzük gazdaságunk helyzetében, piacunk áruellátásában. A munkaverseny azonban nem szűnt meg mindenütt. Lauko Béla elvtárs, az apátfalusi Polana textilgyár üzemi pártbizottságának elnöke beszélgetésünk folyamán a következőket mondotta: „A munkaversenyben nálunk nem következett be visszaesés. Ellenkezőleg, tavaly a munkaerkölcs bizonyos fokú meglazulása következtében még inkább megértettük, mit jelent számunkra a verseny. A pártszervezet kezdeményezésére az üzem vezetősége ez idén konkXét formát adott dolgozóink munkaaktivitása kibontakoztatásának." Az üzemben év végén a pártbizottság rendszerint megvitatja a szakszervezetben és a gazdasági vezetőségben dolgozó kommunistákkal, hogyan teljesítik feladatalkat a párttagok. 1968 befejeztével is tartotta^ ilyen megbeszélést. Ezen arra a következtetésre jutottak, hogy a múlt évben felmerült nehézségeket a politikai okokon kívül részben a munkafegyelem meglazulása okozta. Bár ez a Pofanában nem volt kirívó, hiszen például az előirányzott tervet mindig teljesítették, mégis látták, hogy ezen a téren még jelentékeny tartalékokkal rendelkeznek. A munka nem volt elég gazdaságos, a reklamációk számának növekedése pedig megmutatta, hogy bajok vannak a minőséggel. A tanácskozás eredményeképpen az üzem vezetősége a helyzet alapos felmérése után még februárban kidolgozta a munkaverseny fejlesztésének irányelveit. Az egyes részlegek dolgozói ezeket megtárgyalták, és ennek alapján tűzték ki a konkrét célokat. A versenymozgalom az első negyedév végén a „veszteség nélküli termelésért" jelszó jegyében indult meg, s ez idén üzemi méretben két és fél millió korona értékű megtakarítás elérését tűzték ki feladatul. A VÁLLALÁSOK ZÖME a második fél évre szól. A versenymozgalom első négyhavi eredménye így is ötszázhatvanezer korona megtakarítást eredményezett. A harmadik negyedév eredményeit október végén fogják értékelni. A pártszervezet, a szakszervezet és a gazdasági vezetőség minden törekvése arra irányul, hogy a versenymozgalom teljesítse küldetését, meghozza a várt sikert. Ennek érdekében mindenekelőtt a dolgozók olyan jellemvonásait igyekeznek elmélyíteni, mint a felelősségérzet, a lelkiismeretesség a rájuk bízott munka kifogástalan elvégzésében. A versenymozgalomtól egyebek között azt várják, hogy segít a zavartalan termelést akadályozó jelenségek megszüntetésében, biztosítja például a szállítási határidők pontos betartását, a munkaidő jobb kihasználását, a selejt csökkentését, az áruk jó minőségét. A múlt tapasztalatain okulva gondosan ügyelnek rá, hogy a munkaverseny ne . váljék formálissá. A versenyben a dolgozók hatvanöt százaléka vesz részt. A pártelnök megemlíti, hogy ez a számarány kevésnek tűnhet. Pedig nem az, mert ez a hatvanöt százalék valóban versenyben áll, míg a valamikor feltüntetett 96—97 százalékos részvételben sok olyan dolgozó szerepelt, aki a munkaversenyről nem is tudott. A versenyt a pártszervezet és a szakszervezet hathatós segítségével a gazdasági vezetés szervezi. Ezen a téren a legfontosabb a mestereknek, a műhelyek és a részlegek vezetőinek a szerepe. A versenynek pontos kritériumai vannak, és az erkölcsi elismerés mellett — amelynek propagálásában nagy szerepe van az üzemi újságnak — ott szerepel az anyagi ösztönző is. A „legjobb dolgozó" címet és a vele járó háromszáz korona pénzjutalmat például az nyeri el, aki tizenkét hónapon keresztül teljesíti a példás dolgozóval szemben felállított követelményeket. Pénzjutalom jár az egyes részlegek közötti versenyben elért győzelemért is. Azok a dolgozók pedig, akik továbbra is eredjnényesen teljesítik a verseny feltételeit, elnyerhetik a szakágazat, illetve a minisztérium legjobb dolgozója címet és az ezzel járó, a félhavi, illetve egyhavi keresetnek megfelelő pénzjutalmát. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága szeptemberi ülésének a munkaaktivitás kibontakoztatására szóló felhívása még Inkább kidomborította az üzem dolgozói előtt a szocialista munkaverseny jelentőségét a gazdasági feladatok megvalósításában. A termelés fokozott követelményeinek kielégítése érdekében a szó igazi értelmében most minden erőt mozgósítaniuk kell. Az évi tervet még májusban saját kezdeményezésükkel negyvenezer méter szövet gyártásával emelték, hogy ezzel is hozzájáruljanak a piac jobb áruellátásához. Nem sokkal ezután kormányrendelet szólította fel az üzemeket, hogy a termelés növelésével segítsék elő a népgazdaság konszolidálását. Ennek alapján további húszezer méter szövet terven felüli elkészítésére kötöttek szerződést a vezérigazgatósággal. Ezeknek a követelményeknek a megvalósítása már csaknem meghaladja lehetőségeiket. A dolgozók közös erőfeszítésének eredményeképpen azonban minden reményük megvan a megnövekedett feladatok teljesítésére. A dolgozók elhatározták, hogy az idén a szokásos kétheti üzemi szabadságot egy hétre csökkentik, és a szabad szombatokat is felhasználják a többtermelés biztosítására. Ennek a dicséretre méltó igyekezetnek köszönhetők az üzem jó gazdasági eredményei. Nyersáruként a szövöde dolgozói már elkészítették az említett húszezer méter szövetnek a felét. A KITŰZÖTT TERVFELADATOKAT az üzem alkalmazottai feltétlenül teljesíteni akarják annak ellenére, hogy számos nehézséggel küzdenek. így például a tervezett létszámból negyven férfi dolgozó hiányzik. Ezúton ls felhívják a környékbeli munkavállalók figyelmét erre az alkalmaztatási lehetőségre. A Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett Polana dolgozóinak munkasikerei annál értékesebbek, mivel eléggé nehéz körülmények között végzik a munkájukat. A gyár tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ebből következik, hogy az épületek és a gépek nagy része elöregedett, nem felelnek meg a jelenkor követelményeinek. Ilyen körülmények között nehéz helyt állniuk a konkurenciaharcban. A munkában kifejtett igyekezet, a gyári védjegy hagyományos becsületének megőrzésére irányuló törekvés, a szaktudás sokat segít. Feltétlenül itt lenne azonban az ideje annak is, hogy az illetékes szervek megfelelő figyelmet szenteljenek e dél-vidéki jelentős üzem korszerűsítésének. A Polana dolgozói tudják, hogy a népgazdaság nehéz helyzete ma meglehetősen szűkre szabja a lehetőségeket, ezért nem türelmetlenkednek. Bíznak benne, hogy amint lehetőség nyílik rá, ők is megkapják a szükséges anyagi eszközöket a termelés modernizálására. „Reméljük, hogy a legmagasabb párt-, szakszervezeti és gazdasági szervek tekintetbe veszik üzemünk helyzetét, százéves hagyományait, eddigi sikeres munkánkat és azt a tényt, hogy gyárunk a környéken a legtöbb női dolgozót foglalkoztatja. Mindezt mérlegelve, bírálják el jogos követelményeinket és hagyják jóvá. Létfontosságú ez üzemünk további fejlődésében" — foglalta össze befejezésül a Polana dolgozóinak kívánságát Lauko Béla elvtárs. CAL LÁSZLÓ IHllllf A civilizáció és a szívbaj A szív és vérkeringés betegségeinek egyre gyakoribbá válása nem magyarázható egyedül a magasabb átlagos életkorral, amely 50 esztendő alatt 49,2 évről 66,B-re emelkedett. Annak, hogy ma a haláleseteknek mintegy egyharmada a szív- és vérkeringési betegségekre vezethető vissza, igen komoly, általános okai vannak. Tudjuk, hogy világszerte fokozódik a vérkeringési betegségek gyakorisága. Ismeretes az is, hogy a halálozási arányszám növekedése nem a gyulladásos és a fertőző kórokozók méreghatására bekövetkező szívmegbetegedéseknek tulajdonítható, hanem majdnem kizárólag olyan betegségeknek, amelyek működésben vérkeringési zavarokkal kezdődnek, és később szervi betegségekké alakulnak át. A

* •!• * • w civilizáció egészségkárosító hatása Vajon összefügg-e a szív- és a vérkeringési betegségek gyakoribb előfordulása a civilizáció előrehaladásával? Jogos a kérdés, mert pl. az Egyesült Államokban 1930— 1946 között a „szívszélhűdések" száma a korábbinak a tízszeresére emelkedett. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy kilencszer annyi politikus, vállalkozó és szabad foglalkozású ember „kap" szívszélhűdést, Illetve betegszik meg szívkoszorúér elégtelenségben, mint a lakosság átlaga. Különösen a szívszélhűdés bekövetkezése korának eltolódása feltűnő. Míg 20 évvel ezelőtt a legtöbb szívszélhűdés a 60—70 év között érte az embereket, ma a szívszélhűdésben elhaltak átlag életkora 50—60 év. Mivel magyarázható a civilizáció egészségkárosító hatása? E kérdés megválaszolásakor a laikusok nagy többsége, de sok orvos is a foglalkozási túlterheltségre szavaz. Az első jel, amelyet a később vérkeringési zavarokban megbetegedő egyén észrevesz, a munkateljesítmény csökkenése. Mielőtt határozottan állást foglalnánk, ki kell derítenünk, hogy a vérkeringés civilizációs károsodásait testi, seelleml vagy lelki túlerőltetés Okozza-e. E kérdés tisztázásakor abból a tapasztalatból indulunk ki, hogy azonos megterhelés különbözőképpen hat, attól függően, hogy milyen élet- és munkakörülmények között nehezedik ránk a teher. A laikus véleménye szerint: a szív- és vérkeringési betegségek keletkezésében a testi megerőltetés szerepe a fontos. Ha a szív egészséges, ez az érv nehezen fogadható el. Komoly, kiterjedt biztosítási statisztikák arról adnak hírt, hogy a testi megterhelés, mint betegséget kiváltó tényező, gyakorlatilag alig jöhet számításba. Más a helyzet azonban a lelki, szellemi megterheléssel. Ennek hatása — különösen koros emberekre — szembetűnően nagy. Vegyünk néhány példát a modern életből: az egyre sűrűbb kocsiforgalmat, a sebesség állandó növekedését és az utcai forgalom lebonyolításának kíméletlenségét. Vegyük figyelembe továbbá, hogy egy-egy foglalkozási ág — mint igazi hivatás — Igen sokat veszített értékéből. A konkurrenciával vívott harc, a „tempőmánia", a felfelé törtetés, a rekordőrület és a reklámhűhó, a hajsza, az időhiány és a fenyegetően közeledő határidők olyan tényezők, amelyek megfosztják az elvégzett munkát a siker jóleső érzésétől. A megoldatlan feladatok óriási súllyal nehezednek az emberre és az egészséges kikapcsolódás boldog hangulata ilyen körülmények között csak nagyon nehezen következik be. Ma már minden szívspecialista tisztában van azzal, hogy a szívszorongásos panaszok fellépése — ilyen pl. az angina pectoris, a szívkoszorúér-görcs is — időben igen gyakran öszszefügg egy-egy ár- vagy adóemeléssel, az otthon felépítése nehézségeivel, vagyis a többletmegterhelésekkel. A vérkeringési betegség testi jelei Általában ismeretes, hogy a félelem vagy ijedtség kellemetlen érzéseket okozhat, többek között heves szívdobogást, fejfájást, gyomorfájást, hidegrázásos borzongást stb. válthat ki. A vérnyomás emelkedik, a szívműködés szaporábbá válik és az EKG is sokszor mutat ilyen állapotban eltéréseket. Testi megterheléskor a keringés alkalmazkodását, vagyis a szívműködés „gazdaságossá válását" észlelhetjük: a szív „edződik". Lelki megterhelés esetén azonban hiányoznak az ilyen szabályozó lehetőségek, ellenkezőleg: gyakran észlelhetünk fokozódó érzékenységet, ahogy a lelki megterhelések gyakoribbá válnak, mind erősebb reakcióra kerül sor. Hogyan magyarázható azonban, hogy azonos lelki megterhelésnek különböző hatása van az egyes emberekre? Egészen biztos, hogy ebben igen nagy szerepet játszik a vérkeringés általános reakciókészsége, a vegetatív idegrendszer érzékenysége, az egyéni alkat és az átélés dinamikája. A civilizált élet ártalmai Ezekhez a megterhelésekhez még hozzá kell adnunk a civilizációnk teremtette miliőt, a környezetet is. A modern élet állandó „zajkulisszák" és „fényzavarások" közepette zajlik. Az érzékszervek alkalmazkodása folytán ezek a hatások csupán a küszöb alatti értékig emelkednek, és így nem Is vesszük észre őket, de azért alkamasak arra, hogy az „életereket" állandóan fokozott izgalomban tartsák. Amerikai kutatók rámutattak arra, hogy ily módon mellkasi szorongás, heves szívdobogás, a szívverés elakadása stb. is előidézhető. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk a modern ember egészségtelen életmódját is. Ez az életmód egyre inkább teljesen figyelmen kívül hagyja a bioritmust (a munka, a pihenés, az alvás ritmusa) és az összes természetes életszabályokat. Normális körülmények között a megterhelést a pihenéssel és szórakozással járó kikapcsolódásnak kell követnie, mert ez tulajdonképpen az egészséges szervezet egyik legjelentősebb védekezési mechanizmusa a túlterhelés ellen. Hányan tartják be azonban ezt az alapfeltételt? Részletesen tanulmányozták az alváselvonással előidézett hiányos pihenés hatását, és azt találták, hogy az alváshiány jelentősen rontja az energiacserét. Adagolt testi megterhelés hatását vizsgálva azt látjuk, hogy az alvás hiányával vagy csökkentésével 20—30 százalékkal több teher hárul az anyagcserére és a vérkeringésre. Eddig Igen kevés figyelmet fordítottak a helytelen táplálkozás okozta vérkeringési zavarokra, pedig jól ismert az a tény, hogy elhízott egyének igen magas százalékarányban szenvednek a különböző keringési betegségekben í magas vérnyomás, szívszélhűdés, agyvérzés, szívasztma stb. j és gyakori az Ilyen okokra visszavezethető korai halál. Ami az élvezeti cikkeket Illeti: röviden emlékezzünk meg a nikotinról. A civilizált országokban a nikotinfogyasztás állandóan növekszik. A nikotin hatása a vérkeringésre éppen olyan, mint a félelem okozta reakcióé. Vérnyomásemelkedést, gyors érverést és az érreflexek fokozódását okozhatja, ezenkívül megnehezíti az oxigénfelvételt. Az oxigénhiány viszont — a koszorúér, az agy és a hasi erek lappangó keringési zavara esetén — elősegíti a keringési „katasztrófák" bekövetkezését. Aki nem tud „kikapcsolódni" Az eddig elmondottak alapján könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy a szív és a vérkeringés akkor kímélhető meg a legjobban, ha minden intézkedést megteszünk a megterhelés megszüntetésére. Ám ez a feltevés kevéssé állja meg a helyét, hiszen nézzük csak meg, hogy mi történik a sportolók testi tehermentesítésének esetében. A sportolók ugyanis, ha az edzést hirtelen abbahagyják, gyakran betegednek meg fejfájással, szédüléssel, szívtáji fájdalommal, székrekedéssel stb. járó vérkeringési betegségekben. A modern, civilizált ember, aki életét Íróasztalnál, autóban és liftben tölti, nem edzett testű. Alkalmazkodóképessége csökken, és vérkeringése is egyre nagyobb mértékben hajlamos arra, hogy csődöt mondjon. Fennáll tehát a modern ember tehermentesítésének, helyesebben „kikapcsolódási képességének" a problémája. Normális körülmények között az akció és reakció egyenlő nagyságú kilengésként fogható fel egy bizonyos egyensúlyállapot körül. Ebből adódik: minél súlyosabb a munkakövetelmény, annál jelentősebb a természetes fáradtságérzés és annál hoszszabbnak és mélyebbnek kell lennie a pihenésnek. „Túlhajtottság" esetében ez ma már szinte kortünetnek tekinthető, a súlypont annyira a megterhelés oldalára csúszik át, hogy mindinkább eltűnik a modern ember pihenési készsége. A kimerült embert többé nem pihenteti a testi-szellemi nyugalom, az ilyen ember nem tud kikapcsolódni, hanem nyugalomban ls izgatott, Ideges és ingerült. A vérkeringés sínyli meg A súlyponti eltolódás és az anyagcsere, valamint a hormonegyensúly ingadozása a vegetatív idegrendszer ingerléséhez vezet. Ebben az esetben vegetatív disztóniáról beszélünk. Érthető, hogy a szervi elváltozások nem állapíthatók meg korai stádiumban. Mivel a szokásos keringési diagnosztika csődöt mond, a szív civilizáció okozta károsodásának kezdetén levő emberek könnyebben abba a gyanúba kerülnek, hogy neurotikusok vagy hipochonderek. Ezekből a megfigyelésekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vegetatív idegrendszer irányította vérellátás harmonikus összjátékában zavar áll be. Ily módon a hiányos vérellátás következtében az adott szerv vérkeringéses funkciózavara áll be. Nagyrészt a szívről, agyról, gyomorról, tüdőről stb. van szó. Egy-egy szerv hiányos vérellátása esetleg — az egyén idegérzékenységének megfelelően — semmi panaszt nem okoz, vagy pedig a szerv meghatározatlan érzékelésében juthat csupán kifejezésre. így például észrevesszük, hogy van szívünk, gyomrunk stb. Fájdalmas érzések gyakran akkor lépnek fel, amikor egy bizonyos szerv e kóros állapotához még más károsító hatások {meleg, hideg, fertőzés, mérgek, ütés stb.) is társulnak. Az eredmény: hirtelen bekövetkező vérkeringési katasztrófa, pl. szívszélhűdés, egyvérzés, gyomorvőrzés stb. Összefoglalva az elmondottakat leszögezhetjük, hogy a modern civilizáció hatása a normális terheket növeli, a kikapcsolódási lehetőségeket pedig megrövidíti, illetve csökkenti, úgyhogy a megterhelés és a kikapcsolódás között nem jön létre a szükséges biológiai egyensúly. A szív- és keringési betegségek számának növekedését nem a foglalkozási megterhelések okozzák; károsítóan hat az „életklíma", amely civilizációnkat jellemzi. Ez teremti meg a kóros életmód előfeltételeit, amelyek szív- és keringést betegségeket okoznak. Mivel azonban ez az összefüggés ma már világosnak látszik, lassan kirajzolódnak a megelőzés, illetve a profilaktikus kezelés körvonalai is. (ah

j