Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)
1969-10-12 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
MINDENRŐL A jó bor előfeltétele a tisztaság Lassan vége a szüretnek. Ilyenkor megsokszorozódnak a tennivalók. Gazdag termés ígérkezik, azonban a nagymérvű rothadás megnehezíti az új termés tárolását. Használat előtt a hordók tisztaságát a következőképpen vizsgáljuk meg: a hordó nyílásán belefújunk, vagy nyitott tenyérrel ráütünk. Ennek hatására a levegő megmozdul, ekkor megszagoljuk. Ha a hordó jó, használható, akkor bor vagy kénszagot éizünk. Az alkalmatlan hordóból viszont ecetes, dohos, mindenképpn kellemetlen szag árad. A hordó tisztaságának, vagy fertőzöttségének megállapítására nagyon jó szolgálatot tesz, ha a hordóba égő gyertyát bocsátunk, amely ha elalszik, a hordó fertőzött, szennyes. Gyenge penészedés esetén előbb hideg, majd szódás-lőgus forró vízzel, ezt követően tiszta forrő vízzel, s végül hideg vízzel mindaddig öblögetjük, amíg abból teljesen színtelen, szagtalan vizet nem nyerünk. A mosást azért kell hideg vízzel kezdeni, mert a forró víz hatására a dugók pórusai kitágulnak, szétnyílnak, és így a szennyeződés még mélyebbre szívódik a hordó dongáiba. » Régebbi keletű penészedés esetén a hordó fenekét kiveszszük, a szennyezőiíés így könnyebben és tökéletesebben eltávolítható. Ha a penész, dohosodás mélyen a dongákba ette magát, akkor késsel, hordókaparóval, vagy gyaluval távolítjuk el a megfertőzött részt, majd a már említett hideg, forró, szódás-lúgos vízzel alapos kezelés alá vesszük. Később hideg vízzel áztatjuk, öblögetjük. Nagyobb üzemekben a hordókat gőzkazánokkal szokták gőzölni, ez sokkal hatásosabb fertőtlenítési módszer. Alkalmazása főleg szenynyesebb hoidóknál indokolt. >r Az új hordókat is igen gondosan kell előkészíteni a must erjesztésére. Ellenkező esetben az új bor könnyen csersavat, növényi gyantákat, faízt stb kaphat. Az új hordókat árnyékos helyen két-három napig hideg vízzel áztatjuk, utána 3—4-szer forró, majd szódás-lúgos vízzel forráz-, zuk, ezt követően meleg és hideg vízzel öblögetjük, és végül ismét 3—4 napig hideg vízzel áztatjuk. Áztatás után a hordókat akonanyílással lefelé csurgói a állítjuk, majd ha a hordóból minden víz kicsöpögött és a hordó belseje kiszáradt, akkor bekénezzük, lehetőleg azbeszt kénszelettel. r A hordók tisztításához csakis olyan anyagokat használjunk, amelyek nem hagynak maguk után különféle szagokat, ízeket. KÁSA MIHÁLY A gyümölcsös is hálás a trágyáért Itt van az ősz. Örülünk a gazdag szüretnek, a nagyszerű gyümölcstermésnek, ám nem árt, ha éppen most megemlítjük, hogy szakszerű trágyázással még nagyobb terméseredményeket is elérhetünk. Sokan még ma is úgy vélik, hogy a gyümölcsfákat nem szükséges trágyázni, méginkább nem műtrágyával. A gyümölcsfák a silányabb talajban is szépen fejlődnek, viszonylag jó termést hoznak. Igen ám, de évtizedes tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a gyümölcsfa is jobban terem, há a tápanyag egy részét már készen kapja. A gyümölcsfák trágyázása méginkább szükségessé vált ott, ahol a fák sűrűn vannak ültetve. Ebben az esetben fennáll az a veszély, hogy a gyökerek teljesen fölszívják a talajtáperőt és megfelelő utánpótlás hiányában lényegesen csökken a terméshozam. Nálunk ezzel a kérdéssel különösen érdemes foglalkozni, mivel saját termésből távolról sem tudjuk fedezni a gyümölcsszükségletet. A kereslet és a kínálat közötti különbség azonban lényegesen csökkenne, ha gyümölcsöseinktől sem sajnálnánk a trágyaféleségeket, rendszeresen pótolnánk a tápanyagszükségletet. Egyébként a trágyázás mellett szól az az egyszerű és kézzelfogható tény is, hogy ha például a gyümölcsfákat jól trágyázott zöldséges, vagy melegágy helyén ültetjük el, a szokásostól jóval nagyobb terméshozamot érünk el. A műtrágyaféleségeken kívül legjobb, ha trágyalével öntözzük meg a gyümölcsöseinket. Ennek egyik előnye, hogy könnyebben a gyökerekhez jut. A nitrogént viszont ipari trágya alakjában juttatjuk a földbe és lehetőleg késő ősszel vagy kora tavasszal, hogy a fa nedvkeringésének megindulásakor máris értékesíthesse. K. L. BARKÁCSOLÓKNAK Sok helyen a régi hálószobabútorokat átalakítják, és az ágyakból heverőket készítenek. Az éjjeliszekrényekből rendszerint ágyneműtartó készül. Azonban használhatjuk őket eredeti formájukban is, a heverő egyik végénél elhelyezve. Ha kevés a hely, egymásra is tehetjük őket (lásd a képen). Ügyes kezű barkácsolok az ágyakból sajátkezűleg is csinálhatnak modern fekhelyet. Az ágyak magas támláját lefűrészeljük. A rugózat változatlanul megmarad. A matracokat színes kárpitanyaggal bevonjuk. A heverőhőz oldalt egy keskeny deszkalapot erősíthetünk zsanírokkal. Ezen helyezhetjük el este az olvasólámpát, az ébresztőórát, a könyvet stb. Reggel pedig, amikor az ágyneműt elrakjuk, a lapot leengedjük. család # otthon DIVAT MINDENKI VÁLASZTHAT 1. Karcsú termetüeknek ajánljuk a kockás szövetből varrott, háromnegyedes1 sportkabátot a rávarrott zsebekkel. 2. Teltkarcsúaknak előnyös ez a csinos modell, a kétoldalt elhelyezett gombokkal. 3. Fiatal lányok iskolában és munkában egyaránt jól kihasználhatják a kétrészes ruhát a rakott szoknyával. 4. Kismama-ruha, meleg gyapjúszövetből vagy jlanellből. HÁZTARTAS TÖLTÖTT SERTESDAGADÜ Hozzávalók: 1 kg sertésdagadó, 10 dkg zsír, 15 dkg küvér füstölt hús, 2 db zsemle, 2 db tojás, 15 dkg sertésmáj, 5 dkg vöröshagyma, egy kisebb gerezd fokhagyma, törölt bors, majoránna, pirospaprika, só, 2 dl tej. A sertésdagadót kicsontozzuk és hegyes késsel a közepén szétnyitjuk. A következő tölteléket készítjük hozzá: a tejben áztatott és jól kifacsart zsemlét egy tálba tesszük. Beleütjük a tojást, hozzáadjuk a megdarált májat, a fUstölt szalonnát, a fi dkg zsírban megpirított hagymát és fokhagymát, azután megsózzuk, megfűszerezzük és az egészet jól összekeverjük. Ezt a tölteléket betöltjük a dagadóba, a hús végét zsineggel összekötjük, és a tölteléket a húsban egyenletesen szétnyomkodjuk. A tetejét kissé megsózzuk és a fennmaradt zsírban lassan pirosra sütjük. Időnként a saját levével (vagy egy kevés vízzel felöntve) locsoljuk. Tálalás elüti a zsineget eltávolítjuk, a húst felszeleteljük, saját levével kissé meglocsoljuk és hagymás burgonyasalátával tálaljuk. BAKONYI SERTÉSSZELET Hozzávalók: BH dkg sertésfelsál vagy — dió, só, 10 dkg zsír, pirospaprika, 25 dkg gomba, S dkg vöröshagyma, 3 dl tejföl, 5 dkg liszt. A sertéshúst 10 szeletre vágjuk, jól kiverjük, megsózzuk, lisztben megforgatjuk és mindkét oldalán halványra sütjük. Azután egy megfelelő nagyságú lábasba tesszük. A megmaradt zsír egy részében a finomra vágott hagymát sárgára pirítjuk, azután hozzáadjuk a paprikát, elkeverjük és 2 dl vízzel felöntve 2—3 percig pároljuk. A megmosott és cikkekre vágott gombát 3—4 percig pirítjuk a zsírban, amelyben a hússzeleteket sütöttük, majd a lábasba tesszük a húshoz és ezzel együtt pároljuk. Végül elkeverjük a tejfölben a lisztet, ráöntjük a húsra, és így forraljuk még kb. 5 percig. Köretnek galuskát vagy makarónit adunk hozzá. DEBRECENI SERTÉSBORDA Hozzávalók: 90 dkg sertéskaraj, 6 dkg zsír, 15 dkg vöröshagyma, 12 dkg debreceni, 5 dkg füstölt szalonna, só, pirospaprika, 3 dkg sűrített paradicsom, egy kevés köménymag, 1 gerezd tokhagyma. 2 dkg liszt, 15 dkg zöldpaprika, 12 dkg friss paradicsom, 75 dkg burgonya. A húst 10 egyenlő nagyságú szeleire vágjuk, jól kiverjük, mindkél oldaláról hirtelen kissé megsütjük, majd egy megfelelő nagyságú lábasba tesszük. A fennmaradt zsírban megpirítjuk a vöröshagymát és fokhagymát, beleszórjuk a pirospaprikát, a finomra őrölt köménymagot, és végűi beledobjuk a 12 cm vastagra vágott füstölt szalonnát, valamint a karikákra vágott debrecenit. — A burgonyát meghámozzuk, vastagabb szeletekre vágjuk, felét rárakjuk u hússzeletekre, megsózzuk, betakarjuk a karikára vagdalt paradicsommal és zöldpaprikával, azután ráöntjük a szalonnával pirított debrecenit, erre ismét burgonya szeleteket teszünk és kissé megsózzuk. A sűrített paradicsomot egy kevés vízzel elkeverjük, ráöntjük és az egészet fedő alatt puhára pároljuk. KÉS, OLLÓ gyerek kezébe NEM VALÓ! Ezt tartja a régi közmondás. És ha átnézzük a gyermekbalesetekről vezetett nyilvántartást, az első percben azt mondjuk, igazuk van azoknak, akik nem engedik meg, hogy a gyermek ollót, kést vegyen a kezébe, mielőtt iskolába megy. Igen ám, de ennek is megvan a hátránya. Ugyanis, ha a gyermek otthon nem tanulta meg forgatni a kést, ollót, ügyetlenül bánik vele, és ha az iskolában a kézimunka órán vagy a politechnikai oktatáson ezeket a szerszámokat kell használnia, könnyen megsérülhet, mivel nincs gyakorlata. Ügyes és értelmes gyereknek már ötéves korban megengedhetjük, hogy ollóval figurákat vágjon ki papírból vagy babaruhát szabjon. Természetesen amíg olló van a kezében felügyelünk rá. Kisfiunk is megpróbálhat szalonnát vágni, nem túl éles bicskával. Mind az olló, mind a kés használatára meg kell tanítanunk a gyereket. Először magunk mutatjuk meg nekik, hogyan kell azokat kézbevenni, melyik az élük, és figyelmeztetjük őket az esetleges veszélyekre. A beteg szobanövények ápolása A késő őszi és a téli hónapokban, amikor kevesebb a napfény, gyakran előfordul, hogy egy-egy szobanövényünk levele kezd elsárgulni vagy száradni. A növény szemmel láthatóan beteg. Ennek többféle oka lehet: napfényhiány, vízhiány, füstös levegő, kiélt föld vagy bizonyos nyomelemek hiánya. Ezen úgy segíthetünk, hogy ősszel a világokat az ablakba vagy az ablak közelébe tesszük, hogy minél több fényt kapjanak. Az öntözést korlátozzuk, azaz a szükségnek megfelelően látjuk el a növényeket vízzel. Ha a földje nedves, nem szükséges mindennap meglocsolni, — Egyes növények nagyon érzékenyek a tömény cigarettafüstre; levelük lekókad, megsárgul, ha a helyiséget nem szellőztetjük rendszeresen. — Az őszi átültetést idejében végezzük el. A házigazdának kell tudnia, hogy egy-egy szobanövény milyen régen nem volt átültetve. Tehát ezt a munkát mindenütt a szükségnek megfelelően kell elvégezni. — Ha a növény levelei minden látszólagos ok nélkül kezdenek sárgulni vagy barnás folt keletkezik rajtuk, ez azt jelenti, hogy a talajból bizonyos nyomelemek hiányoznak. Ezt mesterségesen kell pótolnunk. Ilyen esetben használjuk az OBM elnevezésű növénytápszert, amelyet 1:100 arányban felhígítjuk és ezzel öntözzük meg a beteg növényt két-három hetenként egyszer. Ha szükséges, hígabb oldattal hetenként egyszer is meglocsolhatjuk. A szobanövények leveleiről rendszeresen töröljük le a port nedves szivaccsal vagy puha ronggyal. MINDENKINEK