Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-12 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

| TÖRÖK LÁSZLÓ: GÖRGŐI LÁTKÉP (Kollár Péter felvétele) Rozsnyó felől diófák szegélyezte, hul­lámvasúi lejtésű úton gurul be Görgőbe a jármű. Torna felől gyönyörű hegyvonula­tot fényképez a szem; a hegy lábánál te­rül el a csaknem 1400 lelket számláló község. Vannak mondái, legendái, élő közel­múltja és még élőbb jelene. IV. Béla erre menekült a tatár elől. A monda szerint galambok mentették meg az éhhaláltól; a sziklát, melyen tojásokat talált, a mai napig Galamboskőnek hívják. A görgői legények — korábbi keltezésű történet — úgy védekeztek a pimasz le­gyek ellen, hogy fölhajszolták őket a pad­lásra. Végérvénnyel úgy kívánták a kér­dést megoldani, hogy minden padlásföl­járó-nyílásból elszedték a létrát! Fecsó Pál, aki Itt tanítóskodott néhány évig, verset írt a görgői legényekhez; ra­gaszkodásukat, tanulás utáni vágyukat dicsérte benne. Ennyit a múltról. A hnb tanácstermében ülve ugyanis máris a jelen kellős közepében vagyunk. Itt van a község szinte mindegyik vezető­je. BODNÁR JÖZSEF, a hnb elnöke, ELEK JÁNOS, a helyi pártszervezet elnöke, BUR­KUS JÁNOS, aki a szövetkezetet vezeti, számvevőjével, PETRI PÁLLAL együtt, Itt van továbbá TÖRÖK LÁSZLÖ igazgató-taní­tó és Dr. CSÁJI BERTALAN orvos, akit azonban nemcsak a kórok érdekelnek, ha­nem a kultúra és a fejlődés törvénysze­rűségei is. Mit ad Görgő a társadalomnak? A szövetkezet a rozsnyói járás legjobb­jai közé tartozik, sőtl — ha az önállóan gazdálkodókat számítjuk, tehát azokat a szövetkezeteket, amelyek nem egyesültek más falvak vagy községek mezőgazdasági üzemeivel, akkor a legjobban működik a görgőieké. Évente ezer mázsa marhahúst, hatszáz mázsa sertéshúst, négyszázezer liter tejet, negyven mázsa juhsajtot és harminc mázsa gyapjút ad az országnak. A munkanormák értéke 20 korona je­lenleg, a részesedés kb. 25—30 %-ot tesz majd ki. A tagok keresete meghaladja tehát az ipari termelésben dolgozókét, és ez for­dulópont a falu életében, mert megindult egy érdekes, de teljesen érthető folya­mat: az emberek vlsszaszivárgása! A görgői szövetkezet jócskán hozzájárul az állampénztár gyarapításához. Évente nyolcmillió koronás pénzforgalmat bonyo­lít le, a vagyona pedig kb., tizenöt millió koronára becsülhető. Egészségügyi vonalon is élen járnak a gőrgőiek. ök nyerték a járásban élő fiata­lok egészségügyi versenyét, és Görgőről származik a legtöbb önkéntes véradó is! A legutóbbi, Rőcén-megrendezett járási szántóversenyt is görgői traktoros, HA­NESZ GÉZA nyerte. Kulturális vonalon pedig csaknem egye­nes arányban állnak eredményeik a ter­melésben elértekkel. Mit kapnak a gőrgőiek? Dr. CSÁJI BERTALAN: Itt már nem tapasztalható az egyenes arányosság törvényszerűsége. Javarészt az valósul meg, amit a község vagy a szö­vetkezet önerejéből megcsinál. A kerek­asztal-beszélgetés tulajdonképpen most kezdődik... Az olvasó megismerkedhet néhány fájó és égető problémával. BODNÁR JÓZSEF: Í Mielőtt feltár­BODNÁR JÓZSEF: máit, iramodjunk vissza a múltba, mert csak így érthetjük meg a jelent. A felsza­badulás előtt a kétvallásosság, a felekeze­tekre-oszlás jellemezte a falut. Volt két Iskola, katolikus és református, a falu két pártra volt szakadva. A jegyzőköny­vek tanúságai szerint komoly kontrasztok voltak a szegények és vagyonosak között. A szocializálás mosta el ezeket a határo­kat, megszűnőben van, sőt meg is szűnt már a • felekezetek között lévő ellentét, egységes a falu. Tudnunk kell továbbá azt is, hogy 1960-ig körjegyzőség volt Görgő. Méhész, Szádellő és Udvarnok tar­tozott hozzá. 1960-ban, a területi átrendezés folytán keletkeztek az első problémák. A rozsnyói járás peremére estünk. Jelenleg a szá­dalmási körzethez tartozunk, mi vagyunk a legnépesebb község, de a legkisebb tá­mogatást kapjuk. Ott építették fel például a kilencéves alapiskolát, holott pár nap­pal az építkezés megkezdése előtt ná­lunk mérték a terepet. A rossz nyelvek szerint egészen magánjellegű kapcsolatok eredményezték azt, hogy az iskola nem nálunk, hanem Almáson épült. Ugyanis még a minisztériumban sem tudtak a vál­tozásról annak idején! Tizenöt éve működöm Görgőn. Emlékszem, már akkor is keresték a jobb, szebb iskolának való helyet. A területi átrendezés folytán csupán egyetlen szem­szög érvényesült volna? Szádalmás kom­munikációs előnyei? Mert a főúton fek­szik? Ez nagyon gyér előny, nagyon gyen­ge érv. A jelenlegi tantermek nem felel­nek meg a legminimálisabb higiéniai kö­vetelményeknek sem, ilyen körülmények között bűn tanítani! I juk a szemétkosárba. Nyolcvanezer koro­nába került, a község pénzén csináltattuk. Itt van aztán az újabb gond, a könyvtáT. Jelenleg zöldségesládákba csomagolva várják a könyvek, hogy Almásra szállítsák őket. Több hete rothadnak már a ládákban, senki sem jön értük. De nem ez a fur­csa. Hanem az, hogy egy föllendített, romjaiból felépített könyvtárat, újabb ad­minisztratív intézkedés miatt, lerombol­tak! Kb. 30 000 korona értékű köny­vünk van. Török­né jóvoltából tavaly már átlagban három­ezer könyvet kölcsönöztek a görgőiek. Olvasni kezdett a falu! A vidék legjobban működö könyvtára volt itt. Erre jött a rendelet: Almáson lesz a központ, oda kell szállítani a könyvet, s onnan lehet, visszaszállítani majd hetenként egyszer vagy kétszer őket. Vagyis: a könyvtáros feljegyzi, hogy Görgőn mit akarnak olvas­ni, elutazik Almásra, kikölcsönzi a köny­veket, bepakolja, hazahozza, kiosztja, összeszedi és újból visszaviszi. A görgői tanács tiltakozott, de mi volt a foganat­ja? Semmil fgy lehet tönkretenni évek alapos munkáját! "•'"" * *—— A járáson és Dr. CSÁJI BERTALAN: lL sTtT e: tettem az ügyet. Miért kell egy jól műkö­dő intézményt lerombolni? Rugalmatlan­ság! Egészségügyi vonalon Görgő maradt, Görgő tud lenni a központ. Miért kell csakazértis Almást kiépíteni? Olvasótermet BODNÁR JÓZSEF: Ä idejében téglát szerezni, közben aztán a könyveket is elviszik. De legalább vinnék már, mert megrothadnak a ládákbanl | BURKUS JÓZSEF, PETRI PÁL: A szövetkezet igyekszik építeni, mert reri­clelkezik anyagi eszközökkel. Dehát a szö­vetkezet csak a saját szükségleteit elégí­ti ki, mert többre nemigen telik, bár a tervezett strandfürdőt talán közösen épít­jük majd. Irodaházat, szociális berende­zéseket tervezünk. Konyhát, mosdókat á tagságnak, hogy munka után éppen úgy le tudjanak mosakodni mint a gyárakban. Az építkezést most kezdtük, két éven belül be szeretnénk fejezni. Mindezt önerőből, hárommilliós beruházássall Rendbe sze­retnék aztán tenni az utakat, a mezei uta­kat ls természetesen. Itt van aztán egy bántó pont, a halas­tó-ügy. A negyvenes évek végén alakult a szövetkezet, és akkor jött létre a halastó is. A tavat később átvette az Állami Ha­lászat, és 1964-ig bérletet fizetett a szö­vetkezetnek. Hatvannégyben viszont, a tagság tiltakozása ellenére, konfiskálta! Több ízben fordultunk felsőbb szervek­hez, legutóbb rehabilitációs kérvényt ír­tunk, de mindeddig nem történt semmi. Pedig a tóra csak ráfizetünk. Egyre több jó legelőt önt el és mocsarasít, rengeteg a szúnyog, s mert úgy fekszik, hogy ke­resztezi a mezőgazdasági utakat, meghosz­szabbítja a legelőre menő és onnan jövő jószág, útját, vagyis drágul a termelés! Tíz vagonnal több marhahúshoz jutnánk évenként, ha nem lenne a tó, ez pedig nagyobb érték, mint a tizennégy vagon hall Jön a tél. Melyik TÖRÖK LÁSZLÓ rSít pelését fagyos, jeges talajon félkilométe­ren át, csak azért, mert korszerű esközök­kel akar tanítani, de a tantermek külön vannak? A villany reggeltől estig ég az osztályokban. Melyik gyereknek használ ez? Az iskola-körüli problémákról már könyvet lehetne írni. Itt szeretném meg­jegyezni, hogy országos méretű intézke­dést kellene hozni ezen a területen. Be kellene biztosítani a rugalmasabb iskola­építési jogot. Elvégre mi itt a jövő nem­zedéket neveljük. De ilyen körülmények között nem vállalhatunk felelősséget. És akkor a járáson arra hivatkoznak, hogy másutt még rosszabbak a feltételek... A járás képviselői évek óta ígérgetnek, az évzáró pártgyűlésen legutóbb határozat­ban szögeztük le: föl kell építeni az új iskolát, a falunak erre szüksége van! A lakosság bennünk látja a hibát, de mit tehetünk mi? —— — ———- írásbeli megegye­BODNÁR JÓZSEF: SV millió korona értékű beruházást hagytak jóvá. Mi magunk szereztük meg a terve­ket. Az igazgató saját autóján utaztunk a lengyel határ mentére, Stará Lubovftára, mert megtudtuk, hogy ott építenek hason­ló iskolát. Mire megszereztük a terveket, megdrágultak az építőanyagok, a másfél­milliós keretet természetesen túlléptük. A törvények értelmében most már a minisz­térium hagyhatja csak jóvá a terveket. Kezdődhet az újabb hajsza. Tény az, hogy még az 1971-es tervben sincs benne a görgői új Iskola. Mire meg benne lesz, elavul a birtokunkban lévő terv, dobhat­|ZÁRSZÓ: I "™"———Görgőn szorgalmas, be­Fl FK IÁNÍK' csUletes n gp lakik, AZ LLtn JHI1UO. eredményeik, munka­kedvük jő, de valamit kapni is szeretné­nek már cserébe. A felszabadulás előtt' önerőből épültek nálunk a felekezeti is­kolák. Most is építenénk, de ha nincs hozzá pénz. Több támogatást váruk és érdemlünk a járástól. Az iskola építése már három választási programban volt benne. írásom címe füstbe ment tervekről beszél. E kerek­asztal-beszélgetés során sok­kal több probléma merült fel, mint amennyit közreadtam. A hnb elnöke nem­csak az iskola tervét húzta elő fiókjából, de előkerültek kész, kidolgozott koncep­ciók más területről is. A görgőiek nem­csak arról beszéltek, ami okvetlen fontos, hanem arról is, amit ésszerű lenne meg­valósítani. Itt van például az épülő mé­hészi gyár (mészgyár), amely elsősorban a környékbelieket alkalmazza majd. Lakó­telepet lehetne létrehozni Görgőn, jó a ta­laj, van vízvezeték, közel a villanv. Pénzt takarítana meg az állam. Szó esett a közvilágítás mesoldásáról. a tűzoltószertár és torony újjáépítéséről, a hullaház és a temetőkerítés terveiről. Mondataikat néha indulat pirosította. Megrajzoltuk községük arcképét, mér­legszerűen értékeltük: mit adnak, mit kapnak? Ideje lenne alaposan kivizsgálni, meny­nyi szavukban a jogos kérés, és mennyi­ben tudják őket az illetékesek tettekkel is támogatni végre. BATTA GYÖRGY 1 •.'.">" í'v ; • •• '• EGY HAZÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents