Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-09 / 212. szám, kedd

FENYVES GYÖRGY BUDAPESTI LEVELE A PÉCSI FESZTIVÁL ELŐTT... A kibernetika és az élo szervezet A kibernetika gyakorlati alkalmazása sokáig kizárólagosan műszaki jellegű volt. Az utóbbi időben több sikeres kísérlet kapcsán előtérbe került a kibernetika biológiai téren való gyakorlati alkalmazásának kérdése is. Az orvostudomány fejlődése során ugyanis a szervezet működésének egyre tökéletesebb megismerésével lehetőség nyílt — a két tudományágban található analógiák feltárásán túlmenően — az analógiákból levonható következtetések gyakorlati hasznosítására is. Az idén október 13-án már ötödízben csendülnek fel a fanfárok a magyar gazdasági és kulturális életben egyre nagyobb szerepet játszó 120 Ü00 lakosú város, Pécs éíegáns mozijában, hogy az eddigi legjelentősebb Magyar JátékfilmSzemle kezdetét Jelezzék. A fesztivált a fllmszakemberek Számára nemcsak az teszt érdekessé és fontossá, hogy a magyar filmművészet az utóbbi hónapokKan egyre jelentősebb nemzetközi Sikereket arat, hanem az a tény ls, hogy 1969-ben — az eddigiek Blapján legalábbis úgy látszik — S magyar film minden eddiginél eredményesebb esztendőt zár. Az év végéig elkészülő filmek Száma huszonhárom lesz, ezek legtöbbje a pécsi filmszemlén már Bemutatható — s versenyen kívül Bemutatásra is kerül. De miért versenyen kívül? A válasz a pécsi filmszemle iíapszabályában rejlik. Ez ugyanis kimondja, hogy a filmszemlén Csak a két szemle között már a mozikban bemutatott filmek vehetnek részt. De azok sem mind. A Magyar Filmművészek Szövetségének nyolcvankilenc tagú játéktilmszakosztálya minden év júniusában kérdőivet kap, melyen meg kell jelölnie a legjobb nyolc inagyar filmet. A beérkező listákat összesítik és a legtöbb szavalatot kapott filmek a pécsi filmSzemle nyolcas mezőnyébe kerülhek. Ennek alapján az V. Magyar Jálékfilmszemién a közönség a következő filmeket láthatja: FELDOBOTT KÜ (rendező: Sára Sándor), fcÉNYES SZELEK (Jancsó Miklós), TILTOTT TERÜLET (Gábor Pál), FCÁL UTCAI FIÚK (Fábri Zoltán), tEJLÖVÉS (Bacsó Péter), PRÚFÉTA VOLTÄL SZÍVEM (Zolnay PálJ, ISMERI A SZANDI-MANDIT? (Gyarhiati Lívia), ISTEN ÉS EMBER ÉLÖTT (Makk Károly). A válogatás kitűnőnek ígérkezik. A magyar filmgyártás valamennyi irányzata képviselve van fe vetélkedésen, és Pécs ez évben "megteremtette a liatal, a középgenerációs és az ifjú rendezők helyes arányát — teret adva valabíennyi filmművészeti elképzelésnek. A kép azonban így még egyoldalú lenne. Ezért két másik bemutatósorozattal teszik teljessé a filmgyártásunk mai helyzetét bemutató filmszemlét. Úgynevezett retrospektív bemutatók keretében, levetítik az utóbbi évek legjobb deBütáns munkált. Ezen a vetítésSorozaton a közönség újra láthatja fe több nemzetközi díjjal kitüntetett ÜNNEPNAPOK, a cannes-i díj

t hyertes TÍZEZER NAP, a Karlovy Varyban kitüntetett BOHÚC A FALON, a több fesztiválon is kitüntetett GYEREKBETEGSÉGEK, a IÁSSÁTOK, FELEIM és a még magyar közönség elé sem került SZIGET A SZÁRAZFÖLDÖN címfi filmeket. A másik vetítés-sorozaton, íz úgynevezett ősbemutató-estéken i tíz legújabb magyar játékfilm kerül az érdeklődő hazai és külföldi vendégek elé. Az idei játékfilmszemlét Máriássy Félix nagy érdeklődéssel várt új játékfilmje, az IMPOSZTOROK nyitja meg, amely a hírhedt Prónay-különítmény gaztetteit eleveníti fel, Prónay Pál néhány éve előkerült titkos naplója alapján. Ezután a következő produkciókat láthatja a közönség: az Idei trieszti fesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazott első magyar tudományos-fantasztikus játékfilmet, az iüű ABLAKAI-t (Fehér Tamás), majd az 1919-es eseményekkel foglalkozó VIRÁGVASÁRNAPOT (Gyöngyösi Imre),- S NAGY KÉK JELZÉS című mai tárgyú vígjátékot (Nádasy László), a SIROKKÓT, Jancsó Miklós nagy érdeklődéssel várt új alkotását, a századfordulón Játszódó történetet Iskolásokról és egy leányosztályróí SZERESSÉTEK ÖDOR EMÍLIÁT címmel (Sándor Pál), Bacsó Péter új politikai érdekességű filmjét, az úgynevezett koncepciós-perek problematikáját tárgyaló TANÚT, az EGY ÖRÜLT ÉJSZAKÁT (Kardos Ferenc) a mai fiatalok problémáit tárgyaló SZEMÜVEGESEKET (Simó Sándor) és a filmszemle záróestjén, ünnepi díszbemutatón Fáljrl Zoltán új remekét, az Örkény István európai sikerű „Tóték" című színdarabja alapján készült ISTEN HOZTA, fiR NAGY ÚR-t. A rendkívül gazdag programot több vita és megbeszélés teszi még színesebbé. Szóba kerül például a „Kérdező kor — kérdező film" problémája^ vagy a „Pályakezdőink valóságľátása" című téma. Kerekasztal' konferencia lesz a „Filmesztétika egyetemi oktatása" címmel és a fesztivál idején a Magyar Televízió a népszerű „Fórum" című műsoráBan háromórás nyilvános vitát rendez a magyar filmgyártás kérdéseiről, s a vitában a filmgyártás és a kulturális élet legfelelősebb" vezetői válaszolnak az adás ideje alatt betelefonált közönség-kérdésekre. A versenyfilmek nemcsak Pécs városában kerülnek bemutatásra. Minden versenyfilm, s egy-egy ősbemutatóját váró alkotás színre kerül a környék falvaiban és városaiban is. A fesztivál rendezői, mint minden évben, az idén is lehetővé teszik, hogy a vendégek különvetítésben ismerkedjenek meg az utóbbi húsz év legjobb magyar játékfilmjeivel. Legalább száz magyar játékfilm kópiája áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Érdeklődök pedig szép számmal vannak. Több" mint félezer hazai vendéget várnak Pécsre, és a külföldiek száma is legkevesebb ötven felett jár majd, de megközelítheti a hetvenet is. Számos neves nemzetközi hírű kritikus és esztéta, valamint néhány nagynevű rendező mellett, az V. Magyar )átékfilmszemlén valamennyi szocialista országokban megjelenő magyar nyelvű napilap ls képviselteti magát. Az előzetes információk alapján tehát úgy tűnik: Pécsett idén az eddigi legjelentősebb' magyar játékfilmszemlére kerül sor . . . A régi, hagyományos értelemben vett orvostudománynak és mérnöki gyakorlatnak rendkívül kevés közös területe volt. A gyakorló orvos szinte kizárólag az „elromlott" rendszerek javításával foglalkozott és egészen keveset (ezt is főleg az utóbbi időben) a megelőző „karbantartással". A mérnöknek több lehetősége adódott: a műszaki koncepció megteremtése, a tervezés, konstruálás, üzemeltetés. A modern orvostudomány és az egészségügyi szolgálat ma már elképzelhetetlen a műszaki gyakorlat alkalmazása, új gépek, műszerek, eszközök, újfajta anyagok, új technikai eljárások nélkül. Ahhoz, hogy az új orvosi kutatások eredményeit a műszaki eszközökben realizálhassák, az orvosnak is maximálisan részt kell vennie az új készülékek kialakításában. Nem egyszer azért válnak korán korszerűtlenekké az orvosi műszerek, mert már tervezésüknél, gyártásuknál nem érvényesültek kellőképpen a várható orvosi követelmények. Ezen túlmenően a gyakorlat is megköveteli a két hivatás egymáshoz való közeledését. A kórházakban működő szakmérnökök nélkülözhetetlen segítőtársak kell, hogy legyenek az orvostudomány kutatási és mindennapi műszerproblémáinak megoldásában. Élő szervezetek modellezése Az élő rendszerek megértését legjobban úgy mérhetjük le, hogy a mérnökök képesek-e olyan új rendszerek, organizmusok tervezésére és készítésére, amelyek megfelelően modellezik az élő szervezetet, illetve annak működését. A komplex szabályozások elemeit és törvényeit vizsgálja és rendszerezi a kibernetika, függetlenül attól, hogy e szabályozások és Irányítások gépezetekre vagy biológiai szervezetekre vonatkoznak. Irányítással különböző tudományágak. — a technika, a biológia, a gazdaságtudomány — már régebben is foglalkoztak. Egységes tudományággá, kibernetikává e szétszórt ismeretek csak azáltal lehettek, hogy a szabályozás és irányítás alapvető eszköze ,az „információ" mérhetővé és matematikai eszközökkel kvantitatíve kezelhetővé vált. Az orvostudományban a kibernetika sokféle szinten jelentkezik, rendszerint azonban azzal az általános törekvéssel, hogy részben pusztán gondolati (matematikai) modelleket készít egyes többé-kevésbé megismert életfolyamatokról, majd a gondolati modelleket fecséreli konkrét, rendszerint elektronikus modul lekkel, amelyekkel az Illető élet- vagy kórfolyamat ismert vagy ismerni vélt tulajdonságait analóg módon próbálja visszaadni. A fiziolőgusok nem elégedtek meg a műszaki és a biológiai automaták egyszerű összehasonlításával. Igyekeztek mélyebb hasonlóságot találni. Ez nagyon fontos volt, hiszen a technikában alkalmazott irányító rendszerek sémáit jól ismerjük. De vajon tudunk-e már mindent a testünkben működő mozgásszabályozókról? Az automatikus, önszabályozó berendezéseknek mindenekelőtt motorból kell állniuk, ezt kell vezérelni. Másodszor kell egy betápláló készülék, amely meghatározza, hogy mit kell szabályozni, továbbá megadja az ellenőrző értéket is. Harmadszor az ellenőrző mennyiségeket mérő és értéküket jelző egységekre van szükség. Negyedszer; olyan szerkezetek is szükségesek, amelyek a beérkező információkat elemzik, dekódolják az utasításokat, jelzik, hogy mit, hogyan kell helyesbíteni. Végül ötödször: magára a szabályozóra van szükség, amely ezeket az utasításokat végrehajtja. Mérőkészülék a testben Ebből a „kötelező készlet bői" ml van meg bennünk? A lágy, rugalmas motorok: az izmok, amelyet a fiziológusok talán a legtüzetesebben tanulmányoztak. Kevésbé tisztázott testünk mérőkészülékeinek működése. A két utolsó szerkezetet — az információkat parancsnokká átalakító berendezéseket, de különösen a mozgásszabályozót azonban még nem sikerült testünkben felfedezni. A kutatók nemcsak ezeket a sajátosságokat nem ismerik még, hanem azt sem tudják, hogy mik is ezek tulajdonképpen. A legújabb feltételezések szerint ezek az agyban, a parancsnoki hely tőszomszédságában, az agyvelő felső szakaszán helyezkednek el. Az emberi test úgy tekinthető, mint egy szabályozó mechanizmus, amely biztosítja az őt alkotó sejtek számára a megfelelő körülményeket. Olyan főszabályozó központokkal rendelkezik, amelyek biológiai funkciókat határoznak meg és elvégzik a szükséges „beállítátásokat" (sebességek, célok stb.) mind a sejtek mind az őket körülvevő szövetek részére. A biológiai önszabályozó rendszerek megismerésére rendkívül alkalmas a tüdő, szív és véredények rendszere. Itt nemcsak a sejtek gázkicserélési követelményeiről van szó, hanem számos egyéb feladatról ls. Biztosítani kell a rendszernek, hogy az áramló vér megfelelő mennyiségű anyagot vigyen (pl. cukrot), energiát (különösen hőenergiát) és információt (elsősorban a hormonok alakjában). Mindezen rendszereknek megvan a maguk szabályozó mechanizmusa, amely a többi rendszerhez csatlakozik. A vércukor koncentráció kialakítását pl. a szervezet önmaga szabályozza oly módon, hogy a felvett cukormennyiséget megfelelően átalakítja. Az ember hőmérsékletszabályozó része külön figyelmet érdemel. Ezt már szinte sikeresnek mondhatóan modellezték le. E rendszerben különösen érdekes a víztárolás, a hűtés és az izmok használatából keletkező tiszta hőtermelés. E rendszer önszabályozására jellemző a szív azon jellegzetes automatikája is, amely biztosítja a két szívfél perctérfogatának (a kilökött percenkénti vérmennyiség) tökéletes egyenlőségét. Reflexek A rák és a hozzá hasonló betegségek valószínűleg a hibás burjánzás-szabályozásból származnak, azaz az ún. negatív visszacsatolás mechanizmusának hibája miatt a pozitív viszszacsatolás lett úrrá a burjánzó szervezetben. Ez aztán áttételezésében nyilvánul meg és a szervezet elpusztulását okozza. Az izmok, az agy, az izületek közötti információs utak általános témájával már néhány éve foglalkoznak. Kielégítő modellezés azonban ennek ellenére sem jött létre, mivel hiányosak az ismereteink az izmok, az izmokban és izületekben levő helyzetérzékelő receptorok átvitelét, valamint a központi Idegrendszerben való át haladását illetően. Reméljük, hogy az izomszabályoző apparátus tényleges megértése, megfelelő modellezése magával fogja hozni a helyes megjavítás lehetőségét is. Érdemes megemlíteni, hogy a legújabb diagnosztikai eszköz az alacsony hőmérsékletű szonda, mellyel a sebész be tud hatolni az idegekhez anélkül, hogy ott veszélyt okozna. Az izomszabályozó rendszerben említésre méltó még a térdreflex. A térd bizonyos pontjára ható váratlan ütés ellentétesen ható Izomerőt vált ki. Ennek a reflexnek az eredetét modellezi igen érdekes módon a számítógépes szimuláció. A biológiai szabályozás még ennél is több jelzésével rendelkezik a szem látó rendszere, itt is érdekes képet nyújt az idegpályák útja, amelyek működésbe lépnek a szem beállításánál. A rendszer középpontja a szemmozgató központ, amely észleli a látás irányának kezdeti változásait. Ez fogadja be és dolgozza fel a szemirányító izmokról, a belső fülből (melyek a fej elfordulásának sebességét mérik), a látókéregről (mely gondoskodik a retina és a kiválasztott tárgy mozgásának ellenőrzéséről) jövő információt. CS. HORVÁTH TIBOR SZÖVEGE SEBÜK IMRE RAJZA Számos további érdekes összefüggés is van a kibernetika és az élő szervezet működése között, amelyet a „kibernetikusok" nagy serege tanulmányoz. Szükség is van erre, hiszen — mint fentebb említettük, — egyebek között a gyakorlat megköveteli az orvos és a szakmérnök együttműködését. A mérnöknek rendszerint egy tervezési feladatnál egymást követő analitikus folyamatokból kell kialakítani a szintézist, a konstrukciót. Az orvos elé is egyre nehezebb problémák kerülnek a műszervek tervezésével kapcsolatban. Az élő rendszerek összetettsége — amelyet a modern orvostudomány most elemez — kényszeríti az orvost az állandó kutatásra az új koncepció kialakítása érdekében.