Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-05 / 209. szám, péntek

(XYJÍKORLOT SZEM NYOMňAN ÉSZREVEHETTE VOLN A, HOGY f AT K NEGRA JATSZ/K £LL£NF£LÉ.V£L. VA'HH/DY CSAK ANNYIT £SZL£L, HOGY ELLSMFELE LASSAN MCGHATRA'L ELĎLE. SZINTÚGY BANOAJANAK TAGJAI A „ PANĎÚROK ELOL. A POSTASZEKÉREN ULO' HIVATALNOK GYÖNYÖRŰSÉGGEL FIGYELI MINT SZORULNAK VISSZA A T<MADO'K. _ /ÉlÜL diiMií,! i&jf^t (fZ AZTÁN D£R£KM\ >^kesm .Jtímmma f ^mrm/NM, /aaz i s AM EGYSZERRE LÓDOBOGÁST HALL ELL£NT£T£S IRANYSCÍL... ^WSTVéZŰHK Mívf. FOLYTATJUK KAPUNYITÁS UTÁN Megkezdődött a ' ^111 Magyai- Területi ; új évada. A társulat ta.11 augusztus 15-én ünnepi évadnyitó gyűlésre jöttek össze, Dráfi Mátyás igazgató a társulat ülésén üdvözölte a színház régi és új tagjait, akik lelkesen fogtak hozzá a munkához. A VOI.Í'ONE és a HANDABASA c. vígjátékok emlékpróbái után a színház azonnal megkezdte az előadásokat és augusztus 22-én Közép-, illetve Kelet-Szlovákiába utazott tájelőadásra ezzel a két darabbal. A HANDABASÁ-t Rozsnyó környékén, a VOLPONÉ-t a terebesi járásban játsszák nagy sikerrel. A VOLPONE hivatalos bemutatója 1969. szeptember 12 én lesz Komáromban. A darabot vendégként Friss Péter, a győri Kisfaludy Színház rendezője rendezte. Vidéken a VOLPONE-t nagyon kedvezően fogadták és a komáromi közönség is nagy várakozással tekint a klasszikus komédia bemutatója elé. A színház vezetősége a színházon belül megoldotta a kassai együttes kérdését is. A kassai együttes részére 30 dolgozóból álló csoport (melyből 12 színész ós színésznő) az új évad elejétől külön dolgozik a MATESZ kebelében Beke Sándor rendező művészeti vezetésével; külön próbálnak és készülnek feladatukra. Első darabjuk Goldonl: Két úr szolgája című komédia lesz Beke Sándor rendezésében, melyet valószínűleg még Komáromban tanulnak be. A kassai csoport készen ál

1 a Kassára való elköltözésre, amely most már csupán a lakás- és színházhelyiségeik kérdésének mielőbbi megoldásától függ. Reméljük, hogy a MATESZ kassai együttesét is olyan szeretettel veszi majd körül a kelet-szlovákiai magyar színházlátogatók közössége, mint ahogy vendégjátékaink alkalmából a komáromi csoportot szerették és becsülték. A komáromi csoport is rövidesen megkezdi új darabjának próbáit. Szeptember elején Konrád József rendezésében Ján Solovič: „Ez aztán a meglepetés" című mai komédiáját kezdik próbálni, melynek bemutatója előreláthatólag október 24-én lesz Komáromban. A két önálló csoport kialakítása következtében a színház 1969/70 es évadra tervezett dramaturgiai munkája átdolgozásra szorul, így az említett két új darabon kívül a többi bemutatónk címét csak az ősz elején tudatjuk olvasóinkkal. A dramaturgiai tervre az Új Szó hasábjain is visszatérünk. Kapunyitás után vagyunk, megindult az új színi évad. Bízunk benne, hogy munkánkkal továbbra is kiérdemeljük kedves közönségünk szeretetét és támogatását. SIPOSS JENŐ Tanévkezdés — gcn&akkai Megkezdődön a tanítás. Az oktató-nevelő munka zökkenőmentes és sikeres előkészítése körültekintő munkát igényelt tanítóktól és iskolaügyi dolgozóktól egyaránt. Ennek a tevékenységnek szerves része a tárgyi és személyi feltételek megteremtése, hiszen megfelelő tantermek és segédeszközök, illetve szakképzett tanerők nélkül nehezen képzelhető el eredményes és színvonalas oktatás. A tanév oktatás-fejlesztési és beruházási tervének az öszszeállítása •<— az anyagi lehetőségek figyelembe vételével — évről évre megfontolás tárgyát képezi. A legalaposabb mérlegelés mellett is a szükségleteknek csak fokozatos, az anyagi erőforrásokkal összhangban történő kielégítésére van lehetőség. Ezekről a kérdésekről, illetve az iskolaépítéssel kapcsolatos nehézségekről beszélgettünk a minap a dunaszerdahelyi Jnb iskolaügyi szakosztályán. A járás iskolahálózata az elmúlt években jelentősen fejlődött: új iskolák, óvodák, tanítói lakások épültek. Ám az iskolaépítés üteme így is csak nehezen tart lépést a szükségletekkel. Igaz, járási viszonylatban nagyobb tanteremhiány pillanatnyilag talán csak a duuaszerdahelyi Lenin utcai magyar alapiskolában van, ahol a tanév megkezdéséig nem készültek el az új fabarakkok, emiatt az egyes évfolyamok régi faházakban tanulnak, két műszakban! Viszont az iskolák több helyütt korszerűtlenek, ósdi, higiéniai szempontból a legkevésbé sem megfelelő épületekben szoronganak. Tatarozásuk, bővítésük, korszerűsítésük felettébb szükséges lenne. Nem is szólva arról, hogy az oktató-nevelő munka szempontjából mennyire hátrányos a kétváltásos tanítás. A szakosztály vezető dolgozói kedvezően nyilatkoznak a dunaszerdahelyi építőipari vállalatról, mely az iskolaépítési munkálatokat terv szerint végzi. A vállalat dolgozói az SZNF 5. évfordulója tiszteletére határidő előtt átadták rendeltetésének a tervezett iskolaépületet. jó munkát végeztek Csallóközkürtön, ahol csaknem két hónappal a tanévnyitó előtt befejezték a kilencéves alapiskola, tanítói lakás és egytantermes óvoda építését. Oj iskola létesült Bacsfán, Kulcsodon viszont óvoda és tanítói lakás épült. A járásban folyamatban van több iskola építése is. Jó ütemben haladnak a munkálatok Tonkházán, a 14 tantermes iskola építésén. Ugyanez viszont nem .nü...i.,aiu a nagyszarvai alapiskola (14 tantermes) építéséről, melynek munkálatait a nagyszombati Magasépítő Vállalat végzi. Az iskolát november végén kellene átadni rendeltetésének, az időpont azonban kérdéses. Vitathatatlan, hogy az iskolaépítés országos viszonylatban lassú ütemben halad, ám célprémiumok kitűzése ezen a téren is meghozná a kívánt eredményt. A nép a gyermekekért mozgalom a járásban — kiváltképp a szülők és a polgárok körében — nem talált különösebb visszhangra. Viszont annál figyelemre méltóbb a hnb-k kezdeményezése, melyek az állami beruházási előirányzás mellett komoly anyagi áldozatot vállaltak óvodák, iskolák építésénél. Ennek eredményeként Nagymegyeren már megkezdték az óvoda és bölcsőde építését és a hnb, jnb és a szakszervezet egyiit tes támogatásával szándékoznak óvodát és bölcsődét építeni Bősön is. Reméljük, hogy a helyi kezdeményezések a következő években tovább szélesednek. Az iskolaépítés problémáiról szólva érdemes megjegyezni: a jnb-k iskolaügyi szakosztályán miért nem foglalkoztatnak kellő szakmai felkészültséggel rendelkező előadót, aki az építkezésekkel ós beruházásokkal kapcsolatos ügykört intézné. (Az Oktatásügyi Minisztériumban működik ilyen szakosztály.) Szakember valóban szükséges lenne, hiszen az általában pedagógiai képesítéssel rendelkező iskolaügyi dolgozók nem valószínű, hogy az építőipar terén jártasak. Az oktató-nevelő munka színvonalának és hatékonyságának emelése, valamint a szakoktatás alapfeltételeinek biztosítása szempontjából nem hanyagolható el a szakkáderek kérdése sem. A dunaszerdahelyi járásban kielégítő az iskolák szakképesített tanerőkkel való ellátása, ami a szakoktatás fő feltétele. A szlovák nyelv oktatása helyenként azonban továbbra is képzetlen erők kezében marad, mivel a kérelmezett 23 szlovák szakos pedagógus he lyett csak négyet kaptak. Kérdés, a szakképzett tanerők nélkül maradt iskolák ilyen körülmények közt hogyan tehetnek eleget a követelményeknek, s mit tehetnek az oly sokat hangoztatott és bírált szlovák nyelvoktatás hatékonysága növelésének érdekében? Önkéntelenül is felvetődik: a tanítóképzés nem hangolható össze a járások szükségleteivel? —ym— <p£J 1969 IX. 5. 6 KASSA VAROS ILLETÉKESEINEK CÍMÉRE S O S a Malmovszkij utcából Eddig nem ismert fejlődésen megy át Kelet-Szlovákia székhelye, Kassa várusa. Néhány esztendö ala't cg/ „tjj-város". számottevő új lakónegyed épült itt. Egész sor utcán eltűntek az elavult családi házak, helyüket modern lakóépületek váltják fel. Mindezt nem lehet, s nincs is szándékunkban letagadni. Viszont azt sem lehet elhallgatni, hogy a fejlődéssel együttjáró problémák között akadnak olyanok is, me lyek rendezésénél elsősorban az emberséges eljárás tehet pontot a megoldás végére. Ebből a rövid bevezetőből következik. hogy adott esetben a kiöregedett, használhatatlan, sok esetben életveszélyes fenyegető lakások újakkal történő kicserélésének problémáira tapintunk. Kétségtelenül igazat kell adnunk • városvezetőknek abban, hogy a legnagyobb igyekezet és gon doskodás ellenére sem lebet egyik •aprói a másikra kielégíteni minden lakásigényt. Vlssont idekívánkozik egy, ix igazságosságán és as emberségességen alapuló, mondhatnánk, s«íkiég«ieri megjegyzés: ezeket az ügyeket — tekintettel az adott helyzetre — n gyon differenciáltan kell keselni Mert ha így lenne a gyakoziatbau, nem talilkosnánk olyan esetekkel, melyek kttill agy. segítségkérő levél formája ben szerkesztőségink aulaiéra kertit. * * * A kassai Malinovszkij utca 13. szám alól érkezett a „segélykiáltás" néhány héttel azelőtt. Szükségtelennek tartottuk azonnal kimenni a helyszínre, hiszen a hozzánk intézett levélből világosan kitűnt, hogy a hivatalos szervek által kiadott végzés szerint az a lakás, melyben a 73 esztendős Soffa Ferenc és felesége él, bármelyik pillanatban összedűlhet ... Segítő szándékkal, elkezdtük a kilincselésl, a telefonálgatást. Először Bartalomej Citbaj elvtárssal, a Kassai Városi Nemzeti Bizottság építésügyi bizottságának elnökével tárgyaltunk. Ugyanis az építkezési ügyosztály ez év február 20-án keltezett és 1516/69-Len. számú végzésével minősítette életveszélyesnek ezt a lakást s elrendelte kiürítését..." Az épület udvari része, benne négy lakással, leomlással fenyeget, a tartófalak elvesztették tartóképességüket, deformáltak ... A hátsó fal megdűlt a szomszéd felé, ledüléssel fenyeget..." Ilyen és ehhez hasonló megállapításokat olvashatunk ki az említett végzésből, ezekkel indokolja a kiürítés elrendelését. Citbaj elvtárs azonnal intézkedett is, hivatalos egyéneket . küldött a helyszínre. Azok csupán annyit állapíthattak meg, hogy az ott lakók helyzete egyre veszélyeztetettebb, az épületrész napról napra lejjebb száll és Soffa Ferencné lassan már az ajtót sem tudja emiatt kulcsra csukni. — Mi mást nem tehetünk azonkívül, amit már megtettünk — kaptuk a választ az építkezési ügyosztályról. Hát igen, ők valóban megállapították a szóban forgó lakás életveszélyességét, végzéssel elrendelték kiürítését, sőt még azt is, hogy a lakáshivatal — amely szintén a városi nemzeti bizottság szer ve —, minél előbb áthelyezze Itt laknak Soffáék. innen a lakókat, köztük a földszinten lakó Soffa házaspárt is. A városi nemzeti bizottság elnöke, Štefan Cavara mérnök a lakáshivatal vezetőjéhez utalt. Ez jóindulatúlag elbeszélgetett velem. Tudtomra adta, hogy 130 hasonló eset van a városban, de jelenleg képtelenek ezeket „Meddig lehet idegekkel bírni?" — teszi fel a kérdést Soffáné. rendezni, javasolta, az illetékes körzeti nemzeti bizottság vezetőihez kell fordulni, részesítsék előnyben Soffáékat a lakáskiutalásnál. Erre Soffáék kérték — a kiadott végzés alapján — a város közép-körzeti nemzeti bizottságának elnökét. Novák elvtárs akkor bíztatta őket: „Júniusban átköltöznek, mert júliusban le kell bontani azt az épületrészt, ahol az életveszélylyel fenyegető négy lakás van . . Augusztus második feléig e téren még semmi sem történt. , A napokban felkerestük a Malinovskij utca 13. sz. alatt Soffa Ferenc lakását. Az utcáról nézve semmi különöset sem vesz észre az ember. De bent az udvarban — bevallom őszintén — alig inertem átmenni a szinte alácsüngő lépcsőzet és az átázott, vastag repedésekkel tarkított falak alatt. Soffa bácsit — akivel életemben először találkoztam — ágyban fekve, betegen találtuk. Ez a 73 esztendős ember tüdőgyulladással fekszik a sötét, nedves, penészes lakásban, állandóan a mennyezetet kémlelve, mikor következik be, amit a hivatalos végzés „megjósolt" . .. Amit elrendelt, egy félév után sem következett be . . . Annyi történt, hogy Soffáék felett, az emeleti lakásból Šverkováék elköltöztek. Tessék megnézni azt a lakást is — figyelmeztet Soffa néni. Együtt lépkedünk a roggyadozó lépcsőkön az emeletre. Az elhagyott emeleti lakás ablakpárkányait, ajtófélfáit — nem tudni kik — kiszedték, a szobák tele téglatörmelékkel. — Még elképzelni ts rossz, mit éltünk át beteg, ágyban fekvő férjemmel — panaszkodik a rémült tekintetű Soffa néni —, amikor felettünk elkezdték a bontást. Azt hittük, menten ránk szakad az egész rozoga épület. Mi lesz itt velünk, ha a kiürített emeleti lakásban befagy a víz, megrepednek a vízvezetékcsövek és elönt bennünket a víz? Még tüzelőanyagot sem vásároltunk, abban bíztunk, a nyáron kikerülünk innen. Legalább egyszobás lakást kapnánk, ahol biztonságban lehetünk öreg napjainkra. Hát nekünk itt kell leipusztulnunk a romhalmaz alatt? Snffa Ferencné a bejárati ajtóhoz hlv. — Tessék megnézni, mennyit szállt az épület tegnap óta, képtelen vagyuk kulcsra csukni az ajtót . . . Emberséges eljárás ez, kérem, két ilyen öreg embert, beteg férjemet egy ilyen, hivatalosan is életveszélyesnek minősített lakásban hagyni? Kérdem, meddig lehet ezt idegekkel bírni? Ezt érdemeltük életünk alkonyán? LanesaíSgra \attük ezt az áldatlan állapotban levő házat, melyhez az eddig elmondottak után nemigen szükséges kommentár. Sajnos. nekünk nincs módunkban egyebet tenni, mint azt, hogy ezúton — a közvélemény bevunásával is — újból továbbítjuk a Malinovszkij utca 13. szám alól érkezett segítségkérést, bízván a város illetékes szerveinek emberséges intézkedéseiben. Még mielőbb valami szörnyűség bekövetkezne . . . KULIK GELLÉRT ITóthpál Gyula felvételei)