Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-05 / 209. szám, péntek

A nemzetiségi kérdés Struccpolitikát csinálnék, ha azt mondanám, hogy Kárpátalján járva nem érdekelt volna a nemzetiségi kérdés, és elsősorban is. — úgy vélem ez logikus —•', az ottani magyar dolgozók helyzete. Ez irányú érdeklődésemet éppoly termesze tesnek és magától értetődőnek vették, mint pl. az' iparosításról, vagy a háztáji gazdaságokról szóló kérdéseimet. És ha Kárpátalja fejlődését tekintve ért néhány meglepetés, ézt elmondhatom a nemzetiségi kérdésről, a magyarok helyzetéről 1162 ezer magyar Kezdődölt azzal, hogy ffiéjg itthon, elutazásom elölt, a kárpátaljai magyarok számát maximálisan 100 ezerre becsültein, ugyanis ez a szám megfelelt az első köztársaságbeli népszámlálási adatoknak. Az csak természetes, hogy a megérkezésem utáni napokban, amikor is elsősorban magyar körökben forogtam, a nemzetiségi kérdésről beszélve féltettem a kérdést: hánv magyar él Kárpátalján? A válaszok — ínég ha eltérőek is voltak — megleptek, mert 140 ezer, meg 148 ezer, vagy 155 ezer magyarról beszéltek. Mikor aztán /urij Ilnickij elvtársnál, a területi pártbizottság első titkáránál voltam és többek között a nemzetiségi kérdésről beszelgettiink, tőle is megkérdeztem: hány magyar él Kárpátalján? — A legutóbbi népszámlálás szerint 162 ezer — felelte Ilnickij elvtárs. | Közbevetve meg kell jegyeznem: az 1965-ös népszámlálás szerint Kárpátalja lakosainak • száma egymillió huszonkétezer, ami azt jelenti, hogy a lakossúg 16 százaléka magyar.) Egészséges közszellem Aztán sorra vettük a nemzetiségi kérdés legfontosabb ismérveit. Mindenkinek joga van az anyanyelvét bárhol használni. A vegyes lakosságú területeken alapvető követelmény a magyar nyelv ismerete. A hivatalokban és a bíróságokon a fél anyanyelvén tárgyalnak, s ha az illető úgy kívánja, akkor a hatósági döntéseket és a bírósági végzéseket magyarul hozzák meg és kézbesítik ki. A magyar nyelvű iskolák hálózata az igényeknek megfelelő és kielégítő. Magyar tannyelvű, alapfokú és középiskolák működnek, az Ungvári Állami Egyetemnek magyar tanszéke van. Élénk és kiterjedt a művelődési és a kulturális tevékenység, értein ez alatt a magyar újság- és könyvkiadást, a rádió és televízió magyar nyelvű.adásait, a városi és falusi kulturális együttesek tevékenységét. De mint az élet más területein, a nemzetiségi kérdésben is, lássuk csak, milyen a valóság. Kezdeném talán azzal, hogy — mint eddig mejelent írásaimból is kiderül — elég sokat mozogtam azokban a járásokban — az ungvári, a beregszászi, a nagyszőlős! és részben a munkácsi —, ahol a magyarok élnek. És nemcsak hivatalokban, üzemekben, kolhozokban, és különféle intézményekben fordultam meg, hanem járkáltam egyedül az üzletekben, vendéglőkben és sok emberrel beszéltem. Mindenütt és mindenkivel magyarul! Nem volt az arcomra írva, hogy nem odavalósi, hanem külföldi magyar vagyok, s éppen ezért számomra több mint kellemes meglepetés és jóérzés volt azt tapasztalni, hogy az égvilágon senkit sem zavart, hogy magyarul beszélek. Egyáltalán, kit érdekelt ez? Bármely üzletben — Ungvárott, Munkácson, Beregszászon stb. — ha magyarul szóltam, magyarul válaszoltak. Ha az eladő történetesen keveset tudott ma-' gyárul, akkor ezt a keveset is" elmond ta, s * ha ez nem volt elég, akkor oda hívta valamelyik kollégáját, aki vagy jól tu- • dott magyarul, vagy egyszerűen magyar volt:* Ez magától értetődő és természetes volt. Olyasmi nem fordult elő, hogy valaki udvariatlanul szolgált völna ki azért, mert magyarul beszéltem. Iskolák és tanárok Az Ungvári Állami Egyetemen Lizanec Petro kandidátussal, až egyetem filológiai fakultásának magyar nyelv és irodalom tanszékvezetőjével beszélgettem a magyar iskolákról és a magyar tanárképzésről. Az egyetemet 1945-ben alapították, és most 12 fakultásán a nappali tagozaton 4500, a levelező tagozattal együtt pedig több mint10 ezer hallgatója van. Lizanec professzor elmondta, hogy Kárpátalján 94 magyar tannyelvű iskola van, és ebből 19 középiskola. A magyar iskolákban több mint 11 ezer diák tanul. Magyar iskolát bárhol nyitnak, ahol igény van rá, és nagyon céltudatosan fejlesztik a középiskolák hálózatát. Azután az egyetem magyar tanszékének a munkájára terelődött a szó. A tanszék, melyen középiskolai tanárokat képeznek ki, 1963-ban alakult húsz hallgatóval, ma viszont csupán a nappali tagozaton száz hallgatója van. (Az egyetem többi fakultásának mintegy négyezer magyar hallgatója van.) Az első végzősöket — az egyetem ötéves — tavaly bocsátották szárnyra. A magyar tanszék munkája korántsem merül ki az oktatói munkában. Az előadók a hallgatók bevonásával, szerte ágazó tudományos tevékenységet fejtenek ki. Behatóan foglalkoznak az ukrán magyar nyelvi kapcsolatokkal, az ukrán—magyar (Szevcsenkó és Magyarország), valamint az orosz—magyar irodalmi (Juhász Gyula) kapcsolatokkal. Kutatómunkájuk kiterjedt a kárpátaljai magyar nyelvjárásra, és gyűjtik az anyagot a kárpátaljai magyar tájszótárhoz. Hétfőn magyar tv-műsor Kétségtelen, hogy a kárpátaljai magyarok legjelentősebb politikai és kulturális orgánuma az Ungvárott megjelenő Kárpáti Igaz Szó, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottságának napilapja. A lap — amely 27 ezer példányban jelenik meg —, behatóan foglalkozik Kárpátalja — ezenbelül elsősorban is a magyarlakta járások — problémáival, s ugyanakkor legjelentősebb fóruma a magyar kultúrának és az ottani magyar irodalomnak. Az ungvári rádiónak 1945 óla van magyar adása. Köznapokon hírek, nemzetközi események, hangos riport, glossza, zene, vasárnap pedig kívánsághangverseny, irodalmi műsor stb. 1968 elején épült fel az ungvári tv-stúdió, és azóta a televízió rendszeresen közvetít magyar műsort. Igaz, hogy ezt megelőzően a lvovi stúdió hetenként-kéthetenként adott 20—30 perces magyar műsort, csak hát ez eléggé bonyolult volt, mert oda kellett utazni, és más hasonló nehézségek. Mióta azonban felépült az ungvári stúdió, azóta minden hétjön este kilenc órakor rendszeresen van másjélórás magyar tv-adás. Felmerül a kérdés, miért éppen hétfőn? Kárpátalja jelentős részén, így a magyarlakta vidéken is, az ungvári televízión kívül hibátlanul lehet fogni a kassai, valamint a budapesti televízió adásait. Köztudott, hogy a budapesti tv-nek hétfőn nincs műsora, s ezért született olyan döntés, bogy az ungvári tv magyar adását hétfőre tegyék. Miből. áll a magyar adás műsora? Hírek, a hét eseményei, filmhíradó Kárpátaljáról, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések (legutóbb pl. Lőrincze Lajos budapesti nyelvésszel), koncertek, dokumentumfilm Lenin életéről, dokumentumfilm a Szovjetunió egyes területeinek életéről, ezekhez rövid bevezető stb. Ezenkívül irodalmi műsor és megemlékezés pl. Radnóti Miklósról, Makszim Gorkijról, József Attiláról, Ifjúsági műsort rendszeresen sugároz a tv. Magyar irodalom és könyvkiadás A nemzetiségi kérdésnek, a kulturális életnek nemcsak szerves tartozéka, hanem egyik mozgatója a kártaljai magyar irodalom, valamint a Kárpáti Könyvkiadó tevékenysége. Báláz itteni írók és költők azon a véleményen vannak, hogy túlzás kárpátaljai magyar irodalomról beszélni, mégis, alkotásaik tartozéka és színfoltja nemcsak a soknyelvű és nemzetiségű szovjet irodalomnak, hanem az egész magyar irodalomnak is. Ezt bizonyítja az is, hogy a kárpátaljai magyar írók és költők művei nemcsak a Kárpáti Könyvkiadónál látnak nyomdafestéket, hanem megjelentetnek belőlük oroszul Moszkvában, az utóbbi időben pedig közös kiadásban Magyarországon . is. A kárpátaljai magyar írókról szólva, Balla László a legsokoldalúbb, hiszen költészettel, prózával, publicisztikával, ifjúsági irodalommal és fordítással foglalkozik. Az 1951-ben megjelent Zengj hangosabban című verskötete az első magyar irodalmi alkolás, mely könyvalakban Kárpátalján napvilágot látott. Ezt követte Kitárom a karom és a Rohanó évek című kötetei, amelyek azonban nem voltak mentesek az akkori idők sematizmusától. Az 1961-ben megjelent Nyári lángok c. kötetében már megszabadult a sematizmustól. Baliának számos prózai kötete is megjelent. Ezek közül kiemelkedik a Meddő felhő c. regénye, mely ukrán és orosz kiadásban is megjelent, valamint Parázs a hóban c. novellás kötete. Számunkra figyelemreméltó, amit Bata Imre ír Balla László Égetni vagy elégni c„ idáig még csak folytatásokban megjelent kisregénye kapcsán. „Az elbeszélés hőse a pilóta — írja többek között a budapesti kritikus —, aki éget, míg végül maga is elég ... A fasiszta képlet, ennek helye és funkciói a kor mozgásában, e mozgás értelmezése, illetve a közelítés történetfilozófiai hangoltsága Ballánál — gondolom — Fábry Zoltán gondolkodására utal. Ez figyelemreméltó, s arra eszméltet, hogy a kárpátukrajnai irodalom emlékezetében elevenen él még a két háború közti antifasizmus, mely akkor is teljes hang volt, vox humana. Arra is figyelmeztet ez a jelleg, hogy a feléledő kárpátukrajnai magyar irodalomnak hármas kötése van. Mint a Margit-híd Pesten. Nemcsak a két partot köti öszsze, a szigetre is kinyúlik a derekán. Azaz, nemcsak az ukrajnai és a honi magyar irodalom közötti híd, de közvetlen kapcsolatát nem tagadja a csehszlovákiai magyar irodalommal sem. Mert ez is hagyománya. Az anyairodalomhoz képest elütő, és szinte közelebbi." A kárpátaljai magyar líra legmarkánsabb képviselője Kovács Vilmos. Első verskötete, a Vallani kell, 1957-ben, a legutóbbi, negyedik verskötete, a Csillagfénynél pedig 1968-ban jeleni meg. Válogatott verseinek gyűjteménye oroszul is megjelent. Négy évvel ezelőtt jelent meg az oly sok vitát kiváltó Holnap is élünk című regénye, melyben bátran szól a személyi kultusz megpróbáltatásairól, s arról a bonyolult Balla László: Modern virágén Sejhaj, gyöngyvirág, teljes szekfű, szarkaláb . . . Te hittél bennem, ha már én nem hittem önmagamban, te biztatsz, hogy az életemből kihulló sok furcsa színű síkidom — rombusz, sokszög, trapéz — virággá összeáll, s egy nagy freskón lesz levél és szirom. Te hittél bennem, hu már én nem hittem önmagamban. Sejhaj, gyöngyvirág, teljes szekfíi, szarkaláb . .. egyre szögesebb, vaskosubb minden döngve távozó léptünk talpa, az ifjúság volt: szekfű, gyöngyvirág, s most szemünk előtt mállik el alatta. Egyre vaskosabb, egyre szögesebb minden távozó éviink talpa — sejhaj, gyöngyvirág, teljes szekfíi, szarkaláb. Bimbós niajorána. Az voltál egykor nekem, ne lassan, lassan u szirmok zörögve huttanuk szél, új tempót követel és gyorsul a lét... Bimbós majoránu, ez voltál nekem, s ma több vagy: ha kifulladok, te vagy az oxigénpárna, mit görcsösen ajkamhoz emelek, így lélegzem be eröd, és nemcsak szerelmedet, sejhaj, gyöngyvirág, teljes szekfű, szarkaláb, levendula virág. harcról, melyet e torzulások ellen vívtak. Legújabb verskötetét méltatva a Népszabadság recenzense így ír: „Kovács Vilmos szoros kapcsolatban áll szűkebb pátriája, Szovjet-Ukrajna és tágabb hazája, a Szovjetunió főleg orosz nyelvű irodalmával, kulturális hagyományaival és jelenével. Költészetében így egy egészen jellegzetes világkép bomlik ki: egy hatalmas birodalom, a Szovjetunió fiának szocialista, internacionalista öntudata színesedik át az anyanyelvi kultúra elemeivel, s ebből a szimbiózisból a magyar nyelvű irodalom egészen új és érdekes színárnyalata keveredik ki." Szenes László novellista; eddig — a lapokban publikált írásain kívül — két kötete jelent meg: a Sóvirág és a Hajnalra kitisztul. Orosz kiadásban egy válogatás jelent meg tőle. Szalai Borbála ifjúsági író, a budapesti Móra kiadónál most jelenik meg egy kötete közös kiadásban. Aztán a fiatalok, a most indulók: Kecskés Béla, Benedek András, Balla Gyula, Ferenci Tihamér, Balogh Tamás és Zselicki József. Éppen a fiatalokkal, — akik önálló kötettel még nem jelentkeztek —, kapcsolatban vetődik fel a publikálási lehetőség. Mint már említettem, a Kárpáti Igaz Szó tág teret biztosít az íróknak, költőknek. Megjelenési lehetőséget ad továbbá a Kárpáti Kalendárium, melyet most irodalmi melléklettel bővítenek, a Kárpátontúli Ifjúság, a Komszomol területi lapja és a Vörös Zászló, a beregszászi járási újság (10 ezer példányban jelenik meg). A Kárpáti Kiadónál jövőre adják ki a fiatal költök antológiáját, a«ii jelentős eseménye lesz a kárpátaljai magyar irodalmi életnek. A Kárpáti Kiadó jelentős szerepet játszik a magyar kultúra ápolásában és terjesztésében. Ugyanis a kiadó magyar szerkesztősége nemcsak irodalmi műveket jelentet meg, hanem a politikai irodalomtól kezdve a szakirodalomig mindent kiad. (Külön működik a tankönyvkiadó.) Jelentősen kiterjed a kiadói tevékenysége 1959 óta, amióta is a magyarországi kiadókkal közösen adnak ki műveket. Évente 18—20 mű jelenik meg közös kiadásban, ami 10 év alatt 3 millió 200 ezer példányt jelent. A közös kiadásban megjelent műveket aztán Magyarország továbbítja Csehszlovákiába és Romániába. A helyi íróktól évente két-három művet jelentetnek meg. Sajátos vonása a Kárpáti Kiadó tevékenységének az ukrán írók magyarra fordítása és megjelentetése, ugyanis az ukráil írók műveit ők fordítják, s így kerül közös kiadásba. Mindaz, amit itt most elmondtam, bármennyire is valósághű, a kép a nemzetiségi kérdésről mégis egyoldalú. Ugyanis én csak a magyar nemzetiségről írtam, márpedig Kárpátalja sok nemzetiségű országrész. Az ukránon, az oroszon, a magyaron kívül élnek Itt románok, szlovákok, csehek, szerbek, összesen mintegy harminc nemzetiség, s vannak mindössze egymilliónyian. Mindez pedig azt jelenti, hogy itt a nemzetiségi kérdés olyan élő, eleven valóság, melynek megoldása a mindennapi tennivalók legfontosabbika. lHB'ri IX. 5. BAfm ĽAsato