Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-28 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

A műk század második felének műszaki fejlődése magával hozta a természettudományok rendkívüli előretörését. A bennünket körülvevő természet megismerése, annak leírása és a lejátszódó jelenségek magyarázata vált a természettudós céljává. A múltban is voltak ilyen irányú kezdetleges próbálkozások, ezek jórésze azonban inkább leíró jellegű volt Az ötvenes években a haladó társadalomszemlélet rányomja bélyegét a természettudományi kutatómunkára is, az eredmények hovatovább a realitás síkján kezdenek mozogni és tért nyer a materialista szemlélet. •öleg pedig o kimerült szív .regenerációjót egy eddig ismeretlen idegszól végzi, amely képes a szívizom erőtartalékait mozgósítani, megváltoztathatja a szívszövet sejtjeiben végbemenő biokémiai folyamatokat és a szívszövet részére szükséges tápanyagok szállítását meggyorsíthatja. Ezt az ideget róla nevezték el Pavlov féle idegnek. Élettani kísérletek Hosszabb külföldi tanulmányútján módjában áll megtekinteni Európa legnevesebb élettani intézeteit és egyben nyilvánosságra hozni saját elképzeléseit és eredményeit. Mint jónevű tudós tér haza Oroszországba és 1890-ben kinevezik a gyógyszerhatástan tanárává, majd később 1895-ben a szentpétervári katonai akadémián az élettan tanárává. Első élettani kísérleti labcratóAz emésztés tanulmányozása terén elért eredményei világszerte feltűnést keltettek és azokat a Nóbel-bizottság 1904-ben az orvosi és fiziológiai Nobel-díjjal jutalmazta. Pavlov volt a negyedik Nobel-díjas fiziológus, ill. orvos. Legnagyobb jelentőségű eredményeit a magasabb idegtevékenység vizsgálatával érte el. Ezzel kapcsolatban a feltételes reflex képződésének és a gátlások osztályozásának is igen sok tanulmányt szentelt. Ezt a rendkívül nehéz területet szintén szellemes kísérlettel közelítette meg. Bevezette a nyálmirigy-sipolyt. A nyálmirigy kivezető csövét a szájüregből a pofa bőrén át kivezette, minek következtében a nyál nem a szájüregbe, hanem a külvilágba ömlik ki, itt felfogható, mérhető és megítélhető annak minősége és összetétele. Igy lehetővé vált a táplálék ingerére bekövetkező nyál-kiválasztás reflex folyamatainak a tanulmányozása. BIZONYÍT/ KÍSÉRLETTEL Pavlov megállapította a nyál- és a gyomorsipoly segítségével, hogy az emésztőnedv kiválasztás nemcsak akkor indul meg, amikor a kutya a húst a szájába veszi, hanem akkor is, ha a húst csak érzékeli, tehát érzi a hús illatát, sőt ugyanaz következik be, ha a húst csak látja. Elgondolását még alaposabban alátámasztotta a következő kísérlettel. Minden alkalommal, amikor a kutya húst kapott felgyulladt egy villanyégő, miközben természetesen megtörtént a kiválasztás. Ezt az etetést többször megismételték a nap ugyanazon szakában, míg a kutya megszokta azt. A következőkben ugyanabban az órában felgyulladt az égő, de a kutya húst mór nem kapott, már a látás ingerére megindult a váladék kiválasztása. Ezeket a reflexeket, amelyek ezt az ingert kiváltották, feltételes reflexeknek nevezte el és azokat minden vonatkozásban részletesen leírta és tanulmányozta. Hasonló jelenségekkel a mindennapi életben is találkozunk. Ha citromot nyalogatnak, összefut a nyálunk, de ugyanaz történik, ha a citromot csak látjuk, sőt sok esetben ha csak o citromra gondolunk. Materialista lélektan Az idegreflexeken kívül Pavlov részletesen tanulmányozta az agykérget, az alvást, a hipnózist, az elmebetegségek okát és azok feltárását. Hoszszú tanulmányai eredményeként megadta a lélektani jelenségek fiziológiai magyarázatát és ezzel tulajdonképpen megalapozta a materialista lélektant. A forradalom utáni időben Pavlov intenzíven bekapcsolódott a közoktatás ill. a felsőoktatás újjáépítésébe. Kutatási lehetőségei a kezdeti nehézségek után megsokszorozódtak. Leningrádi iskolája a érdeklődés központjóvá vált. Utolsó éveit inkább tudományos munkái rendezésének szentelte. Életmüve több kötetet tesz ki és a világ minden kultúrnyelvére lefordították. Meleg borátság fűzte Gorkijhoz, oki segített is neki válogatott. iratainak összeállításában. Tartalomdús életében nemcsak a tudománynak szentelte idejét, hanem mint önérzetes hazafi sokat foglalkozott az ifjúság nevelésével. Benne látta a nemzet és a társadolom jövőjét, a haladás zálogát. Közvetlenül halóla előtt állította össze az ifjúságnak szánt, „írásbeli hagyatékát", amelyet főleg azokhoz címez, akik a tudományos pályán keresik jövőjüket. Nemcsak saját élettapasztalatait adja tovább, hanem több ismert nevű, haladó szellemű természettudósét is. Az ifjú kutatót következetességre, céltudatosságra vezeti, de amellett hangsúlyozza a szerénységet is, mindennél fontosabbnak tartva a kollektív kutató munkát. Bizony enélkül manapság már el sem tudnók képzelni a tudományos eredményeket. 1936-ban, 87 éves korában halt meg, maga után hagyva gazdag munkássága eredményeit. MOLNÁR LASZLO, a tudományok kandidátusa riumát 1891-ben rendezi be és itt kezdi meg azt a kísérlet-sorozatot, amely a világhírnevét megalapozza. Munkásságát oz emésztő mirigyek élettanának, főleg o hasnyálmirigy beidegzése tanulmányozásának szenteli. E kérdés megoldására Pavlov szellemes és egyszerű módszert vezetett be. Sipolyt (elzárható cső) operált a kísérleti kutya nyelőcsövébe, amelyen keresztül a felvett táplálék kihullott, anélkül, hogy a gyomorba került volna, ugyanakkor az emésztő mirigyek megkezdik az emésztő nedvek kiválasztását o gyomorba. A keletkező emésztőnedvek a gyomorból egy sipolyon kivezethetők és tiszta táplálékkal nem kevert formában felfoghatók. Ezzel a kísérlettel azt érte el, hogy tiszta állapotú gyomornedvet tudott nyerni, ami lehetővé tette, hogy tanulmányozni tudja normális életkörülmények között annak kémiai összetételét és a táplálékra gyakorolt biológiai hatását. Bebizonyította, hogy az emésztés folyamatóban jelentős szerepet, játszik az idegrendszer. A kísérlet a maga nemében egyedülálló volt. A kutya — munkatárs Kísérleteink fő eszköze a kutya volt. Ne gondoljuk, hogy az állatot csak eszköznek, élettelen lénynek tekintette. Ellenkezőleg, különös ragaszkodás töltötte el az állatok, főleg a kutya iránt, mert munkatársnak tekintette. Hálája jeléül intézete parkjában, ablaka előtt szobrot emeltetett a hű munkatársnak - a kutyának. Ebben a haladó korszakban látja meg a napvilágot az oroszországi Rjazanban I. P. Pavlov, a nagy orosz fiziológus a kísérleti élettan nagymestere és egyik megalapozója. Apja művelt pap-ember volt és gyermekeinek céltudatos nevelést nyújtott. Ivan Petrovics szemináriumban kezdi tanulmányait, de érdeklődése mindinkább a természettudományok felé irányul. 1869-ben elhagyja a papneveldét és Szentpétervárott természettudományi tanulmányokat kezd. Nehéz anyagi körülmények, sokszor nélkülözés, önmegtagadás, szorgalom és céltudatos munka o jellemzői ezeknek oz éveknek. A Pavlov féle ideg Tanulmányai során egymásutón ismerkedik meg o haladó orosz és külföldi természettudósok munkáival. Tudományos pályája kezdetén érlelődik meg benne a meggyőződés, hogy a természettudományokban a helyes megítélést bizonyítani is kell és a bizonyítás egyedüli eszköze a kísérlet. A kísérlet abban tér el a megfigyeléstől, hogy a megfigyelés egy jelenség leírása adott körülmények között, míg a kísérlet előre meghatározott körülmények között, előre meghatározott terv szerint folyik le és exakt feleletet ad az eddicji nyitott és nem ismert kérdésekre. Tanulmányait 1875-ben fejezi be és disszertációját 1833-ban nyújtja be, amelyben a szívizom működését irányító idegek élettanával foglalkozik. Azt bizonyítja, hogy ezt a feladatat, Ahol tudják, mi a sportszerűség Nemrég Jolsváról Rozsnyó felé tartva megálltunk a rudhany futballpálya mellett, ahol a hazai labdarúgó-együttes a jolsvai „B" csapatot látta vendégül bajnoki mérkőzésen. ; Eredetileg csak egy éppen alakuló támadás befejezését akartuk megvárni, ám a játék olyan tetszetős volt, hogy egy egész félidőt végignéztünk, s a szünetben is csak utunk sürgőssége miatt távoztunk — fájó szívvel. Megragadta figyelmünket a játék sportszerűsége. Erről az egyik helyi sportvezető ezt mondta: „Nálunk a jelszó a sportszerű játék. Minden mérkőzés előtt megmondjuk a fiúknak, hogyha sportszerű játékkal nem tudnak győzni, akkor inkább veszítsenek." Úgy hiszem, igazán áldásos lenne, ha minden labdarúgó-együttes ezt az elvet vallaná. Annál is inkább, mivel a sportszerűségből jeleskedő csapatok számára a győzelem sem ismeretlen fogalom. Itt jegyzem meg, hogy az említett mérkőzést a hazaiak nyerték meg 1:0 arányban . .. FÜLÖP IMRE A csoda A korszerű pozsonyi Csiga aruházban autósampont kerestem. Első szóra elém is tették. Én meg egy ropogós százassal fizettem, és a visszajáró összeget hanyagul a kabátom zsebébe csúsztattam. Kelletlenül baktatok hazafelé, amikor furcsa fújtatást, szuszogást hullok magam mögött. Visszatekintek. Nézzük csakI Az egyik gömbölyded elárusítónő lohol utánam. — Álljon már meg az istenérti — mondja lihegve. A kipirult arcú menyecske rám parancsol: — Mutassa csak azt a pénzt — és a zsebemre bök. Igen jurcsán nézhettem rá, mert elnevette magát. — Ne ijedjen meg, nem akarom kifosztani. Amilyen engedékeny természetű vagyok — ha kicsit fanyalogva is — átnyújtottam a visszakapott összeget. A menyecske megszámolta és ramnézett. — Micsoda élhetetlenek a férfiakI Most becsaphattam volna ... — Hát — dörmögtem. — No fogja a pénzét, ez a tízes még a magáé ... A pulton hagyta ... A szívességét szépen megköszöntem, mert a pirospozsgás gümbölyűség kevesebb fáradsággal el is tehette volna azt a tízest. Miért nem tette? Vagy tényleg azok közé a „kiválasztottak" közé tartozom, akiknek megadatott, hogy csodákat lássanak? Akár hogy is áll a bál, a csoda csak megtörtént. SZARKA ISTVÁN A szardínia és a jó modor Egészen a közelmúltig úgy ismertek, mint kifogástalan modorú embert, aki valami lenge bájjal keresetlen, de választékos szavakkal mondott éktelen marhaságokat. Az utóbbi időben azonban modorom elromlott, igen gyakran és különös összefüggésekben émelegetem a szenteket, sőt, időnként félreérthetetlen célzásokat teszek az állatvilág biológiai tevékenységére is. Mindezt azért, mert szeretem a szardíniát. Ugyanis amióta az anyatej helyett olajos halakat fogyasztok, e halakat dobozolva vásárolhattam. A dobozok perforálva voltak és minden dobozhoz adtak egy kulcsot is, amit beleillesztettem a doboz végén kunkorodó kis lümibilimbibe és a tőlem megszokott zsenialitással egyszerűen lecsavartam a doboz perforált oldalát, majd a jól végzett munka tudatával, valamint vajjal és kenyérrel elfogyasztottam a vizek ízletes lakóit. Ezt azonban valahol valaki túlságosan egyszerűnek találta és ezért ma már nem perforálják a dobozokat, hanem adnak hozzá\ egy kis fém izét, ami pontosan olyan, mint egy konzervnyitó, csak nem olyan. Először is: véresre gyötri a hüvelykemet amíg a fém izé hegyét belenyomom a dobozba. Azután: a fém izé hegye mindig kicsúszik. Azután: az olaj kibuggyan a dobozból, elárasztja a doboz tetejét és engem. Es végül: e művelet közben olyan kifejezéseket használok, amelyek hallatán a szemérem pírja vonná be egy császári és királyi huszárőrmester orcáját is. Tanulság: aki szereti a szardíniát, az megtanul káromkodni PÉTERFY OYULA