Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-26 / 227. szám, péntek

Gustáv Papp 50-éves Smetana Dalibor című operájában. (Podhosrký felv.) Dr. Gustáv Papp, élenjáró szlovák operaénekes, a bratislavai opera egyik vezető személyisége, alkotó erejének teljében szeptember 28-án ünnepli 50. születésnapját. Čierny Balog szülöttének az orvostudomány mellett a zene lett második szerelme. Az ének és a zene iránti vonzalma az Állami Konzervatóriumba csábította, melyet 1948 ban végzett el. Már akkor biztos volt, hogy hangja és megjelenése a színpadnak rendeli őt. Néhányéves vendégszereplés után az 1955. évben szerződött véglegesen a bratislavai operába, melynek erősségévé és a mai napig is támaszává vált. A Szlovák Nemzeti Színház operaszínpadán való mintegy 15 évi szereplése során nagy sikerrel alakított számos közismert operahőst a Don Jósé, Don Carlos, Faust, Othello, Lenszkij, Szadko, Dalibor, Tannhäuser című művekben, melyek tartós emlékként íródtak be nem csupán az operakedvelők tudatába, de a szlovák opera-előadóművészet történetébe is. Papp kiváltsága fokozatosan a drámai előadás lett, ahol teljes mértékben érvényre juttathatta rendkívüli nagy és zengő hangskáláját, expresszív zenedrámai kifejező tehetségét. Sorsszerű, hogy Papp ezeket a drámailag teljes, belső gazdagságú és lélektanilag bonyolult operaszerepeket éppen a szlovák és cseh műsorokban találta meg. Felejthetetlen alakítása volt ]uro Jánošík és Beg Bajazid fán Cikker zeneszerző hasonló című operáiban. Meggyőző, autentikus volt Suchoh Örvény című operájában Ondrej figurájának megjelenítése és élethűen adta elő Janáček „Jéj pastorkyné" című művének szerencsétlen Lacoját is. Papp kiváló jellemábrázoló készsége kitűnően érvényesült a modern szerepekben, melyekhez kiváló előfeltételekkel rendelkezik. Drámai, érczengésű tenorja számos wagneri alakításban jutott érvényre. Papp nálunk elismert wagneri énekes, aki hangtehetségét ezen a téren nem csupán a bratislavai színpadon, de Lipcse, Drezda és Dessau operaszínpadjain Lohegrin, Tannhäitsser, Rienzi főszerepeiben igazolta. Papp hazai és külföldi sikerekben gazdag, az utóbbi években kicsúcsosodó karrierje nem a véletlen dolga. Az áhított cél eléréséhez nagy igyekezetre, energiára, szívósságra volt szüksége. Csodálatunk megsokszorozódik, ha meggondoljuk, hogy Papp énekművészetét fő foglalkozása, sebészorvosi hivatása mellett fejlesztette. Nagyra becsülöm Pappnak a művészet iránti szeretetét, tisztelem munkafegyelmét, s azt a becsületességét, mellyel még a legkisebb operaszerepét is tanulja. Papp mai sikerei, a Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttesében kivívott vezető szerepe éppen az itt említett tulajdonságainak eredményeként jöttek létre, amivel Papp a fiatalok számára követendő példaképet jelent. Ma, amikor ez a fiatalos, mindig elegáns külsejű, tapintatos férfi — igazi szlovák operahős — 50. születésnapját ünnepli, mi valahányan, akik tiszteljük művészetét, tiszta szívből és őszintén azt kívánjuk, hogy művészi sikereihez még számos évig to vábbi, fényes elismerést szerezzen. ALFRfiD GABAUKR LATIAM A ZENEI KAMIL VYSKOČIL FOTOALBUMA A FOTOALBUM EGYIK FELVÉTELE . .. Ezt a meghökkentő eímet adta kis fotóalbumának KAMIL VYSKOČIL fotomüvész. A cím azonban csak azok számára paradox, akik nem járnak hangversenyekre ás nem élték még át azt a közvetlen hatást, amelyet a művészek, a karmester, a szólisták és a zenekar, de tulajdonképpen az egész hangversenyterem és a közönség látványa, érzékelése kelt a fogékony lélekben. Ugyanis vannak emberek, akiknél a zene hatása szorosan függ a vizuális élménytől is, akiket nein elég t ki, mondjuk, egy rádió- vagy hanglemeztolmácsolás, hanem látniuk kell a zongorista kezét a billentyűkön, a karmester pálcáját és lendületét, a zenekar monumentális együttmozdulását, és nem utolsósorban a hallgatóság áhítatos figyelműt, reagálását. Ezek pszichológiai hatások és Kamii Vyskoeilnak reivctelein sikerült megragadnia azokat a momentumokat, amelyek éppen e itatások belső feszültségét tükrözik. Az ízlésesen és színvonalasan kiállított kis könyv az Obzor vállalat reprezentatív kiť.A'vány.i, egyben a Szlovák Filharmónia dokumentációs albuma, amellyel fennállása jubileumi évében hangverseny-előfizetőinek kedveskedik. Értékét emeli, hogy számos hazai és híres külföldi karmester portréját tartalmazza, előszavát EUGEN SUCHOŇ nemzeti művész írta, LACO NOVOMESKÝ költő pedig kiilön e kiadványba szánt HANGVERSENYRŐL című versével járult hozzá. —lgo— PÁRIZSI LEVÉL A Szajna-parton Ahogy lent, a Szajna-parton sétálok és nézem gyűrűző felszínét, a prágai VItavára kell gondolnom. Mindkettő szürke és piszkos, mégis rendkívül szép és vonzó. Sok halászt látok itt a Szajna vize fölé hajolni. Párizs színes forgatagában ezeknek nincs egyéb dolguk, minthogy a gilisztát szakértelemmel a horogra tűzzék, aztán a vízbe hajítva csendes izgalommal várják a szerencsét, hogy a párizsi hal a csalétek után kapjon. De a párizsi halak, úgy látszik, tapasztaltak és körültekintők, mert egy óra türelmes v\*akuzás után sein láttam, hogy egy hal is horogra akadt volna. A párizsi halászok eredménytelen halászatát megunva egy világjárót kezdtem figyelni. Éppen megviselt mutorcsóiiakját javítutta, a magakészítette megbízható műanyaggal tümküdte a réseket. a lyukakat, hogy útját folytathassa. A világjáró amolyan negyvenéves lehetet, és amint elmerülten végezte a dolgát. nekem úgy tunt. hogy az egész világból nem lát egyebet, mint a saját csónakját, amely részegként annyira teleszívta magát a Szajna vizével, hogy félig már a Szajnába dőlt. Tulajdonosa azonban nemcsak az elmerüléstol akarja most megmenteni, hanem újra akarja teremteni, ezért nagy türelemmel és ügyszeretettel végzi a dolgát. A babonás emberek töretlen szorgalmával ós szívósságával pepecsel a müvén. A csónak elejét jókora lópatkó dísz,ti . .. Párizsi gyerekek veszik most körül, tisztelettel tapogatják a szerencsét hozó lópalkót, és egyről-másról kérdezgetik a tapasztalt utazót. Nem judom, miről folyik köztük a szó, mert messziriíl figyelem óket, de látum, hogy az utazó szívesen válaszol a kíváncsi gyerekeknek, mintha annak örülne, hogy vannak, akik érieklödnek ..életműve" iránt. Később kopott öltözetben egy munkanélküli — aki a ropogós francia csőkenyeret rágcsálja — is kitünteti érdeklődésével. Csak a Szajna nem érdeklődik, el van foglalva, csillogó hátán, kirándulóbajókon szállítja napi vendégeit. Küzben fényes hullámokat vet és játékosan csapkodja a partot és az utazó félig vízbe dőlt csónakját. A csacsogó zaj elnyeli az utca, a rohanó autók zaját. E viszonylagos csendben az idegennek ideje van kissé elmélázni azokon a poros, elhanyagolt kocsikon, amelyek jtt, a Szajnaparton vesztegelnek. Mozdulatlan néinaságukban, a tűző napon úgy néznek ki, mintha betegállományban volnának. Jó ez így — gondolom magam, bao — mert mi lenne, ha ezek is elindulnának . .. Hisz egy órával ezelőtt jelentette a francia rádió, hogy a Provence környékén a 7-es számú úton több kilométernyi hosszá dugó képződött. A szabadságról hazaérkező autótulajdonosak ezrei sem előre nem indulhatnak, sem hátra nem visz szakozhatnak. A nagy sietségben és hajszában mozdulatlanságra ítélték önmagukat. Fontos itt megjegyeznem, azért használnm az „ítélték" szigorú kifejezést, mert augusztus utolsó napjaiban, 26 — 30-an három nap alatt autószerencsétlenség folytán 93 an szörnyei, haltak, 1012-en megsérültek és ezekből 390 e n súlyosan. E lehangoló számok ellenére senkinek még csak eszébe sem jut, hogy lemondjon az autó kényelméről. A könyvek könyve A Szajna-parton szerencsére nemcsak halásznak, de néhány lépcsővel feljebb könyvet is árulnak. Itt dolgoznak a híres párizsi antikváriusok, akik szegényes staudjaikon nagyobb és meggyőzőbb méltósággal árusítják a használt könyveket, mint az előkelő köuyvkereskedők a vadonatúj, dí. jat nyert regényeket. Itt ért engem az a meglepetés, hogy a régi, ócska, poros könyvek közt lapozgatva egy fűzött magyar könyvre akadtam rá, amelynek a címe: Könyvek könyve, és 1918-ban adták ki. Közei száz magyar tudós, író, újságíró és kritikus nyilatkozik e műben a könyv jelentőségéről és hatásáról. A nyilatkozik között olyan rangos neveket találni, mint Ady Endre, Babits Mihály, Kassák, Kosztolányi. Lukács György, Móricz Zsigmond és még számcs mas író, tanár és könyvtáros mondja el véleményét olvasmányairól, illetve a könyvről, amelynek hatásától sosem tudott szabadulni. Nem haboztam hát sokat és megvettem a széthullásnak indult, fűzött magyar könyvet, amelyet vékony gumiszál tartott össze. Utána a Szajna part egyik napfényes padján helyezkedtem e) és miközben sütkéreztem a párizsi napon, elolvastam néhány olyan nyilatkozatot, amin érdemes elgondolkozni. Ady Endre például többek között ezeket mondja olvasmányaivá;: „Külön örömöm megtalálni Miksz.íthnál is egy-egy anekdotának, ötletnek, furcsaságnak ismétlődését, elváltozását. Tanulságos olvasmányok ezek annak, aki a mostani Magyarországot szeretné kicserélni egy kevéubé úrival, káprázóval, de frissebb erejűvel, jobbal. Petőfit igazán gyakran, most néhány év óta olvasom és szeretem". Babits így nyilatkozik: „Állandó olvasmányom ma jóformán csak Verlaine és Schopenhauer. Aranyt, ' Vörösmartyt nem olvasom: kívülről tudom. Éppígy más magyar versköltöktől mindazt, amit különösebben szeretek. Fáradt perceimben szívesen olvasom a detektívregényeket". Lukács György ezeket mondja: „Az egyetemi évek nálam is, mint valószínűleg mindenkinél, az olvasmányok széleskörűvé válását jelentették. Engem elvezettek a német romantikához ... a 19. század nagy francia és angol íróihoz, akik közül Flaubert és Baudelaire, Swinbure és Keats voltak akkar a legfontosabbak számomra és lehetővé tették Shakespeare és a görög tragédia első megértésének kísérletét. Ebbe az időbe esik, hogy megismerkedtem a Kierkegaard vevrejével, amely azóta szüntelenül kíséri fejlődésemet: ekkor olvastam, szintén elveszíthetetlen értéknek Marxot." A továbbiakban még azt írja: „A saját produkcióra való átmenet idején — stílus tekintetében — az Ady Endre akkor megjelent külteményei hatottak rám." Kassák is a maga módján nyi. latkozik: „A magyar könyvek közül Ady Endre, Móricz Zsigmond, Révész Béla, Szabó Dezső és Szo. mory Dezső munkái azok, amelyeket legalább a szakmabeli örökös kíváncsiságával el tudok ol vásni. Ez az öt ember, akit ha nem is teljes világnézetével, de előbbre lökő temperamentumával érdemesen közel tudok magam hoz". Igen érdekes a mondanivalója a továbbiakban is: „Formahibáin kívül, általában az orosz irodalmat tartom leginkább a mában gyiikerezőnek és az előre vezető utak legtisztább lámpásának." A legrövidebben Kosztolányi nyilatkozik: „Minden könyv közül a legmélyebb hatást gyakorolta rám Tolsztoj Leónak Iljics Iván halála című elbeszélése." A nyilatkozók zöme az orosz, francia klasszikusok hatását tartja a legjelentősebbeknek. Ezenkívül Petőfi, Arany és Vörösmarty neve is ott ragyog a könyvértúk értékes és tanulságos élményei között. Hogy véleményük menynyire helytálló volt, leginkább az idó bizonyítja. Nyilatkozatok óta egy fél évszázad múlott el, és itt, a Szajna-parti könyvbódékban Balzac, Flaubert és Stendhal könyvei mellett Tolsztoj, Gogol és Dosztojevszkij művei sorakoznak és nem állok messze az igazságtól, ha azt állítom, hogy a Szajna parti könyvkereskedők a klaszszikusok műveivel csinálják ma is a legjobb boltokat, mint ahogy a mai magyar könyvkiadás mindennapi kenyeréhez Petőíi, Arany és Vörösmarty költészete tartozik. SZABÓ BÉLA Antikváriumok a Szajna pariján. ISzűcs Béla felvételei ORVOSI TANÁCSADÓ Hízott Ön egy keveset? — Miért hízom, amikor alig eszem valamit — panaszkodnak a nők és ártatlanul az ég felé emelik szemüket. — Már nem tudom egyik ruhámat sem felvenni, kénytelen vagyok újakat vásárolni — mondják mások. Csak egyet felejtenek el bevallani: általában azért kövérek, mert egyszerűen sokat esznek. Amikor a klimax felé közeledő idősebb nő hízni kezd és testének bizonyos részein némi lerakódások keletkeznek, ez még nem kövérség, hanem a természet rendje. A sportemberek azonban általában még a változás idején sem híznak meg s karcsúságukat sokszor az idős kor végéig megtartják. Amikor azonban fiatal nők kezdenek hízni, akiknek alakját a súlytöbblet szerencsére nem deformálja, az már veszedelmessé válhat és küzdeni kell ellene. A felesleges zsírlerakódás a kövér ember szívét viseli meg legjobbban. Minden kiló súlyszaporulat munkatöbbletet jelent a szív számára és végeredményben a szív korai kifáradásához vezet. Nem beszélve arról, hogy a zsír befurakodik a szívizomrostok közé s elhájasítja a szívet. A hízás ugyanakkor a szervezet eilenállóképességét Is csökkenti. Az orvosoknak az a tapasztalatuk, hogy a legtöbb ember fájdalommentesen, a legcsekélyebb megerőltetés nélkül és gyorsan szeretne elfogyni. Pedig a fogyókúrát türelemmel kell végezni. Ez annál is könynyebb, mert a kúra alatt nem kell és nern is szabad éhezni. Fogyni pedig lassan, szinte dekánként kell, mert a gyors fo.gyást megsínyli a szervezet. Az , oktalan éhezés gyengeséget, idegességet, a testi és szellemi frisseség csökkenését eredményezi. Enni tehát kell, de olyan ételeket, amelyek nem hizlalnak. Mindenki ismeri azt a mondást: reggel úgy étkezzél, mint egy fejedelem, délben mint egy polgár és este mint egy koldus. Sajnos, sokan fordítva csinálják. A reggel és a délben elfogyasztott ételeket a szervezet napközben feldolgozza. Az esti közös és bőséges családi vacsorát azonban nem. A fogyókúra ideje alatt tanácsos külön vacsorázni, mert a családtagok a a „pogány" étkezésre inspirálják egymást. Aki szereti a zsíros ételeket, sok édességet, tésztát fogyaszt, vastagon keni meg vajjal a kenyerét, közben egy-egy adag tejszínhabot is elfogyaszt, az ne csodálkozzék, ha meghízik. Felvetődik a kérdés: mit együnk és mit ne együnk? Ha egy mondatban kellene megfogalmazni a választ, azt mondhatnánk: ne együnk túlzsíros ételeket, óvakodjunk az édességektől, a tésztaféléktől és ne fogyasszunk sok folyadékot. Száműzni kell tehát az étrendből a kövér disznóhúst, a tortát, a vajas süteményeket, a nagyobb mennyiségű burgonyát, a gyümölcsszörpöket és édes borokat. Fehérjére viszont a szervezetnek a fogyókúra ideje alatt is szükség van. Tudatosítsuk: a fogyasztószerek használata csak a lelkiismeret megnyugtatását célozza,továbbá, hogy nemcsak az étkezés megszorításával keli küzdeni az elhízás ellen, hanem fokozott mozgással is. Sokat segít például a napi egy-másfél' órás séta vagy úszás. A felesleges zsírtól való megszabadulás nemcsak esztétikai kérdés, hanem egészségvédelmi követelmény is. Ha tehát úgy érzi, hogy terhére van az a néhány kiló, amelyet felszedett, kezdjen észszerű fogyókúrát. De ne hétfőn kezdje, vagy elsején, hanem még ma. Dr. MARÉK ANTAL m 1969 IX.