Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-24 / 225. szám, szerda

Nemcsak az elnevezés változott Fokozzuk a társadalmi ellenőrzést Beszélgetés JÁN GAJDOŠ elvtárssal, az SZSZK Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalának alelnökével Az ellenőrzésnek mindig nagy szerepe volt és van ma is. felépítésük és alárendeltségükmiatt azonban az ellenőrző szervek gyakran nem fejthetnek ki eredményes munkát. Ezt figyelembe véve jött létre a közelmúltban az SZSZK Legfel­sőbb Ellenőrző Hivatala, amely az SZNT-nek van alárendel­ve. Az említett hivatal feladataival és távlati terveivel kap­csolatban feltett kérdéseinkre fán Gajdoš elvtárs adott választ. IIIIIIIIIIIIM Egy kis község antifasizmusa • Tájékoztatná olvasóin­kat a legfelsőbb ellenőrző hivatal funkciójáról? — Bizonyára önök is tudják, hogy az SZSZK Legfelsőbb El­lenőrző Hivatalénak megalakí­tása a csehszlovák szövetségi alkotmánytörvény alapján tör­tént. Ez a törvény többek kö­zött kimondja, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságban a Szlovák Nemzeti Tanács az ál­lamhatalom legfelsőbb szerve. Annak érdekében, hogy követ­kezetesen ellenőiizhessük, mi­ként alkalmazzák a mindenna­pi életben az alkotmánytör­vényt és az egyéb törvényeket, rendeleteket stb., létesült az említett törvény értelmében ez a különleges ellenőrző szerv — az SZSZK Legfelsőbb Ellenőrző Hivatala. Az ezt létrehozó tör­vényt a Szlovák Nemzeti Ta­nács plénuma ez év június 10-én hagyta jóvá. Szeretném hangsúlyozni, hogy az SZSZK Legfelsőbb Ellenőr­ző Hivatala feladatának teljesí­sében független a kormánytól, valamint az SZSZK egyéb vég­rehajtó szerveitől, és kizárólag a Szlovák Nemzeti Tanácsnak tartozik felelősséggel. Termé­szetesen megvan a sajátságos felépítése, szakosztályai — ezek gondoskodnak az egyes felada­tok megoldásáról. A hivatalnak segítségére van az ellenőrző tanács, amely a legfelsőbb el­lenőrző hivatal elnökének se­gédszerve. Ez a testület elmé­leti és gyakorlati szakember­ből áll. • Az SZNT-nek nemrég még népi ellenőrző bizott­sága* volt. Mi a különbség a két hivatal között? — Már az imént elmondot­takból is kitűnik, hogy nem­csak névváltozásról van szó, hanem a tevékenység alapel­veinek a megváltoztatásáról, a munka formájának és módsze­lének megváltoztatásáról ls, mégpedig úgy, hogy az új hi­vatal működésével a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa a Szlovák Nemzeti Tanácsnak mint a legfelsőbb képviseleti testületnek politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi célki­tűzéseinek elérésében. A tár­sadalmi-politikai ellenőrzésen kívül a hivatal figyelemmel kF séri a törvények megtartását, ellenőrzi a köztársaság állami költségvetését, valamint a nép­gazdaságban a tervteljesítést és közreműködik az állami költ­ségvetés évi mérlegének a jó­váhagyásában. Az SZSZK Leg­felsőbb Ellenőrző Hivatala te­hát a társadalmi ellenőrzést függetlenül a kormánytól és az SZSZK más végrehajtó szervei­től fogja gyakorolni. Ezzel a törvényes intézkedéssel a par­lamentáris ellenőrzés zárt rendszere alakult ki, valóban Az idei szüret talán még a múlt évinél is gazdagabbnak Ígérkezik. Néhány nap inúlva felcsendül a nóta a szüretelők ajkán. A komáromi járásban is. A szőlészek bizakodással és örömmel várják a szüret kez­detét, csupán az aggasztja őket, hogy nem járnak-e úgy, mint az elmúlt évben, amikor gépjármüveik teljes rakomány­nyal kénytelenek voltak visz­szatérni. Ennek oka az volt, hogy a komáromi borászati üzem nem győzte feldolgozni a termesztők által beszállított szőlőt. Fölkerestem fán Mede­ket, a komáromi borászati üzem igazgatóját, aki a követ­kezőket mondotta: — Okultunk az elmúlt év ta­pasztalataiból, s hogy lépést tartsunk a követelmények nö­vekedésével, ez évben másfél millió koronás beruházással korszerűsítettük feldolgozó komplex hatókörre). Az SZNT plénumán, elnökségén, bizottsá­gain és képviselőin — mint az alkotmányos-politikai ellenőrző funkció gyakorlóin — kívül tehát ez a hivatal úgy műkö­dik, mint az SZNT szakszerű ellenőrző szerve. Tevékenysé­gével hozzájárul ahhoz, hogy az SZNT és szervei a saját el­lenőrzésük során szerzett is­mereteken kívül még tárgyila­gos és összegezett ellenőrző tájékoztatásokat is kapjanak a kitűzött politikai-gazdasági és kulturális feladatok teljesítésé­ről. • Mi az alapja a hivatal működésének? — A legfelsőbb ellenőrző hi­vatal, valamint az ellenőrző ta­nács működését — mint ahogy ' már mondottam — az SZNT­nek e hivatal létrehozásáról szóló törvénye szabja meg, to­vábbá pártunk politikai irány­vonala, valamint az SZNT ha­tározatai. Ezzel összhangban az SZNT elnöksége jóváhagyta hi­vatalunk fő feladatait erre az évre, elsősorban az ellenőrzé­si tevékenységet illetően. Gon­dolok itt pl. a köztársaság ál­lami költségvetéséből folyósí­tott anyagi eszközök felhasz­nálásának ellenőrzésére, a ki­adások indokolására és a költ­ségvetés szabályainak megtar­tására, a köztársaság anyagi és egyéb eszközeivel való gazdál­kodás ellenőrzésére, a belföldi piacra vonatkozó rendelkezé­sek felülvizsgálására és az ezekhez hasonló ellenőrzések­re, valamint egyéb feladatok­ra. Azon kívül, hogy felülvizs­gálataink és ellenőrzéseink anyaga ténylegesen és tárgyi­lagosan tájékoztatja a legfel­sőbb politikai és állami szer­veinket — ez az anyag kitűnő alapul szolgál majd a költség­vetési mérleggel kapcsolatos állásfoglalás részletes és a le­hető legtárgyilagosabb kidol­gozáshoz. Tehát a hivatal tevé­kenységének súlypontja a gaz­dasági fejl.ődés .minőségi el­lenőrzése, a köztársaság állami költségvetéséből folyósított esz­közök alakulásának és felhasz­nálásának, továbbá az anyagi és egyéb eszközökkel való gaz­dálkodás és a törvények meg­tartásának ellenőrzése. Más szóval: az SZNT szerveinek kö­vetelményei, valamint saját kezdeményezés alapján a hi­vatal tevékenységében főképp a gazdasági politika azon fel­adatainak megvalósítására irá­nyítja figyelmét, amely felada­tokat főleg a népgazdasági terv, valamint a pártszervek, az SZNT és a kormány hatá­rozatai írnak elő. Az csak egé­szen természetes, hogy hivata­lunk egyik állandó feladata a lakosság panaszai, illetve je­lentései intézésének ellenőr­zése. Ez azt jelenti, hogy az részlegünket, ahol nagyteljesít­ményű zúzókat és préseket he­lyeztünk üzembe. A további munkafolyamatokat is gépesí­tettük. Amíg az elmúlt évben napi teljesítményünk csak 10 vagon szőlő feldolgozása volt, az idén már 15—16 vagont is képesek leszünk feldolgozni. Megtekintettük a pincegaz­daságot is, ahol szintén Jelen­tős beruházást eszközöltek, hogy biztosítani tudják a fel­dolgozott bormennyiség szak­szerű tárolását. A fahordók többsége teljesen új vagy kija­vított, de sok zománcozott vas-, illetve betonhordót is láttam. Az üzem igazgatója néhány adattal mutatott rá az üzem fejlődésére. — Másfél évtizeddel ezelőtt az üzem 38 vagon szőlőt dolgo­zott fel, ez évben pedig 450— 460 vagon szőlő feldolgozásá­val számolunk. Egyébként az SZSZK Legfelsőbb Ellenőrző Hivatala egész tevékenységével aktívan hozzájárul a társadal­mi érdekek kielégítéséhez, az állami fegyelem megszilárdítá­sához, az állampolgári jogok védelméhez. Ellenőrzéseink eredményéről tájékoztatni fog­juk az SZSZK szerveit, főleg olyan értelemben, hogy az ille­tékes végrehajtó és Irányító szervek miként teljesítik köte­lességüket, illetve miként pó­tolják az ellenőrzés által meg­állapított mulasztásokat. Amint látjuk, a legfelsőbb ellenőrző hivatal létesítésével ismét jelentős lépést tettünk előre a parlamentáris ellenőr­zés kiterjesztésében. Megterem- ' tettük az előfeltételeit annak, hogy az SZNT és szervei kö­vetkezetesen érvényesíthessék ellenőrző funkciójukat. • Tevékenységük hatás­sal lesz közvetlenül is az irányítás alsóbb fokozatai­ra? — Az SZSZK Legfelsőbb El­lenőrző Hivatala — mint már mondottam — a legfelsőbb el­lenőrző szerv. Közvetlenül a Szlovák Nemzeti Tanácsnak fe­lelős, amely voltaképpen a hi­vatalt irányltja és ellenőrzi. Független az SZSZK végrehajtó szerveitől, noha nem pótolja ezeknek a szerveknek a tevé­kenységét. Az irányítás alsóbb fokozatain nincsenek fiókhiva­talai, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fog együttmű­ködni például a járási nemzeti bizottságok népi ellenőrző bi­zottságával és más ellenőrző szervekkel. A legfelsőbb ellen­őrző hivatal ugyanis nem he­lyettesítheti a minisztériumi el­lenőrzést, a központi szervek, a nemzeti bizottságok, az állami és gadasági szervek részéről történő ellenőrzést. Ezek a szervek saját feladatkörükben elvégzik az ellenőrzés minden formáját. Itt elsősorban az el­lenőrzés rendszerességéről van szó, amely a vezető beosztású dolgozók kötelessége, mint a mindennapi irányítási munká­nak egyik része. A mi ellenőr­zésünk súlypontját főleg az el­lenőrzés során megállapított hiányosságok következetes és gyors felszámolásában kell lát­nunk. , • Mennyiben van segítsé­gére a hivatal az ún. kisem­bernek? Bárki fordulhat eh­hez a hivatalhoz panasszal? — Természetesen a legfel­sőbb ellenőrző hivatal munká­jában figyelembe veszi a dol­gozók megjegyzéseit, indítvá­nyait, ötleteit, felhasználja a gyakorlati és az elméleti szak­értők tapasztalatait s más el­lenőrző szervek ismereteit. Ilyen alapon a hivatal megket­tőzi az SZSZK gazdasági-kultu­rális és társadalmi fejlesztése érdekében végzett munkájának hatékonyságát. Ennek érdeké­ben tehát hivatalunk követ­kezetesen foglalkozik a polgá­rok hozzá intézett megjegyzé seivel és panaszaival. NÉMETH JÁNOS üzem jövedelmező. Üzemünk­nek kilenc alkalmazottja van, csupán az idénymunkák idején növekszik számuk 40—45-re. Azt is megtudtam Ján Medek elvtárstól, hogy jövőre kezdik meg Ögyallán egy új szőlőfel­dolgozó kombinát építését 24 millió korona befektetéssel. A kombinátot a környéken levő szőlőtermesztéssel foglalkozó szövetkezetekkel közösen épí­tik fel. Ebben a kombinátban naponta 200 vagon szőlőt fog­nak feldolgozni. Ha a tervek megvalósulnak, akkor megol­dódnak a feldolgozási és raktá­rozási problémák is. Befejezésül még annyit: a szövetkezeteken múlik, hogy a szüret kezdetétől fogva folya­matosan szállítsák a szőlőt, s ezáltal biztosítsák a korszerű üzem zavartalan menetét. Re­méljük, hogy ez évben már nem lez panasz a komáromi bo­rászati üzem felvásárló szer­veire és vezetőire. ANDRISK1N jÚZSEF S zlovákia térképén köny­nyen rátalálunk Prie­vidzára, Novákyra és Handlo­vára, s a Nyitra folyó túlsó partján Bojnlcére, az ismert fürdőhelyre is. A folyót bal­felől a Vtáčnik hegyvonulata övezi, s a hegyoldalba épülő községek egyike Cígel, amely­re a partizánharcok idejéből jól emlékeznek nemcsak a fel­kelők, hanem sokan a német és magyar csapatok tisztjei és katonái közül is. Cígel község nem véletle­nül került az antifasiszta el­lenállás harcainak kellős kö­zepébe. Lakossága évtizedek óta ínségben élt. A férfiak az első köztársaság idején csa­ládostul jártak más tájakra, sőt idegenbe is, hogy idénye­munkával keressék meg a ke­nyeret. A handlovái bányá­ban csak néhányan kaptak munkát. Mesterséget tanult fiatalemberek is olyan váro­sokba települtek, ahol bizto­sítva látták jövőjüket. Ez volt a szociális háttere annak, hogy Cígelen már 1922-ben megalakult a kommunista párt szervezete, amely 1925­ben megnyerte a községi vá­lasztásokat. Nem volt a ha­zai munkásosztálynak és a pártnak oly megmozdulása, amelyből Cígel kommunistái és a velük rokonszenvezők ne vették volna ki a részü­ket. Végig is szenvedték ezért a kapitalizmus demokráciájá­nak minden „áldását", de ez csak megedzette őket, hogy aktívak maradjanak, midőn a párt illegalitásba vonult. A tudatos antifasiszta harc kezdetét tán a há­rom Iván megjelenése jelen­tette 1943. márciusában. A szájhagyomány szerint Iván Cesznyekov, Iván Ivánovics és Iván Sable volt a nevük, a német lágerből szöktek meg. Biztosra mentek, amikor eb­ben a községben kerestek me­nedéket. A csendőrségen működő illegális sejt révén állást is kaptak, de minden szabad idejüket Cígelen töl­tötték, ahol az emberekkel az orosz nép antifasizmus^ról és ellenállási harcáról beszélget­tek. 1944. áprilisában már bunkert építettek a hegyol­dalban és a falu lakosságát a partizániiarc tudományára oktatták. Később még Bánov­ce vidékére is átmentek, hogy ott is kivegyék részüket a földalatti szervezésből és a harci előkészületekből. 1944. augusztus 29. alko­nyán Jozef Mjartan egy te­herautón Cígelről ötven fel­fegyverzett férfit irányított Prievldzára, a járási szék­helyre, ahol azzal adta át őket a felkelők parancsno­kának: Teljesen megbízhat bennük, mert Cígel, a vörös falu lakosai. Jozef Svitok, aki ma a pionírokkal ős más ér­deklődőkkel járja a régi har­cok színhelyét, így emlékezik vissza a cígeli partizánok el­ső összecsapásaira: — Rohamegységeinket oda irányították, ahol a németek a legnagyobb nyomást fejtet­ték ki a felkelőkre. Szeptem­ber 5-én a mai Partizánskén voltunk, hogy feltartóztassuk a Nyitra völgyén felfelé vo­nuló ellenséget. Tüzérüteg tá­mogatott bennünket. Partizán­jaink halálmegvető elszánt­sággal küzdöttek. Kényszerí­tettük a németeket, hogy fel­adják állásaikat. Amelyik fa­siszta a lövészárokban ma­radt, menthetetlenül elpusz­tult. Persze, két nap eltelté­vel már többszörös német túlerővel néztünk szembe, és csak súlyos áldozatok árán tarthattuk ideig-óráig a fron­tot... E z csak egyik epizódja volt a nagy küzdelem­nek. A fasiszták ágyúi, tank­jai, gépesített egységei ideig­lenes visszavonulásra kény­szerftették a felkelőket. A partizánok, köztük a cfgeliek is, sebesülten, éhesen, leron­gyolódva, de a győzelemben szilárdan bízva szervezkedtek és fegyverkeztek újra. Midőn a felkelés központja, Besz­tercebánya is elesett, Cígel községbe csoportosan és egyenként érkeztek az embe­rek, akik partizánoknak mon­dották magukat. A cígeli la­kosság, amelyet az osztály­harc és a történelem sok mindenre megtanított, most lélektanból és emberismeret­ből vizsgázott. Mert nem volt könnyű felismerni, kik az igazi partizánok, akik új harcok lehetőségét keresik, és kik az álcázott ügynökök vagy besúgók, akik a német hadsereggel a partizánok fel­számolására törekedtek. Cígel község partizánjai az őszi hónapoktól az ország fel­szabadításáig hősiesen küz­döttek. A Vtáčnik erdeiben, ahová nem merészkedtek a németek, építették ki bunke­reiket a partizánbrigád osz­tagai. Cígeli harcosok alkot­ták a Major Istvánról elne­vezett partizánosztag magvát. Sorozatos támadásokat haj­tottak végre a német és ma­gyar hadsereg egységei ellen, s igyekeztek a magyar honvé­deket nemcsak lefegyverezni, hanem a német fasiszták el­leni harcra megnyerni. A hajdani harcosok közt ülve kérdezgetem őket, mi tartotta bennük a lelket, amikor ellenük fordult « „hadiszerencse." Szinte egy­öntetűen válaszolják: antifa­siszta meggyőződésük, vala­mint asszonyaik és az egész falu hősi helytállása. S való­ban, elbeszéléseikből kitűnik, hogy a cígeli nők és a kör­nyező falvak asszonyai is igen súlyos terhet vállaltak, de öntudatosan viselték sor­sukat. Az ő dolguk volt a partizánok ellátása, a kenyér­sütés, a mosás, a foltozás. Gyakran életük kockáztatá­sával juttatták az élelmiszert a hegyekbe vagy a megbe­szélt helyre. A községbeli nők igen sok esetben vállalkoztak fontos értesülések megszerzésére, to­vábbítására. Nehéz feltételek közepette tevékenykedtek, s játszották ki a németek éber­ségét. Megtörtént, hogy a ház egyik szobájában partizá­nok pihentek, míg a konyhá­ban német járőr melegedett. Házaikban a cígeli asszonyok nemegyszer bújtattak illegális dolgozókat, halálra üldözött embereket. — Támogatásuk nélkül nem tudtunk volna a hegyekben kitartani a szovjet csapatok megérkezéséig, — mondják a férfiak. A község nagy árat fize­tett szabadságáért. 137 embert bebörtönöztek, sokan közülük betegen kerültek ha­za. Többeket táborba hurcol­tak. A fasizmus elleni harc­ban huszonketten estek el, kilenc embert bestiálisán ha­lálra kínoztak a fasiszták. Cí­gel hősi kiállását és áldoza­tainak emlékét nemcsak em­lékmű őrzi még a jövő nemze­dékek számára, hanem a Szlovák Nemzeti Felkelés tör­ténetírása is, amely Jelentő­ségéhez méltó helyet juttat szereplésének. Az antifasisz­ta község, a vörös Cígel büsz­ke viselője a felkelés első fo­kozatú rendjének, a Vörös Csillag Érdemrendjének és a Dukla-emlékéremnek. SZÁNTÖ GYÖRGY Nem lesz baj a szőlő felvásárlásával

Next

/
Thumbnails
Contents