Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-24 / 225. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. szept. 24. SZERDA BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 225. szám Ára 50 fillér Fokozott diplomáciai aktivitás az ENSZ székhelyén Gromiko-Rogers találkozó A CSKP KB elnökségének nyilatkozata Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatban NEW YORK (ČSTK) — 1970. április 22-én lesz 100 éve annak, hogy meg­született Vlagyimir Iljics Lenin. A kommunisták, a nemzetközi munkásosztály és mindazok a dolgozók, akiknek drága a szo­cializmus és a kommunizmus, a demokrácia és a béke eszmé­je, világszerte készülnek, hogy méltón ünnepeljék meg e nagy gondolkodó és forradalmár, a politika, a tudomány és a kul­túra egyik legjelentősebb sze­mélyiségének közeledő jubileu­mát. A Lenin-ünnepségek előkészü­letei az egész világot átfogó forradalmi mozgalom hadállá­sai megszilárdulásának idejére esnek, ám ezzel párhuzamosan az imperializmus erősödő ag­resszivitása révén egyre növek­szik a háború veszélye. A szo­cializmus és a kapitalizmus, a haladás és a reakció között fo­lyó osztályharc kiéleződése sürgetően követeli az imperia­listaellenes fő erőforrás, a nemzetközi kommunista mozga­lom eszmei és akcióegységének megszilárdítását. A kommunista mozgalom tö­mörüléséhe?; jelentős mértékben hozzájárult a kommunista és munkáspártok júniusi moszkvai értekezlete, amely történel­münk fontos mérföldköve lett a szocialista államrendszer, va­lamint a marxizmus—leniniz­mus elvein nyugvó kommunista mozgalom és a proletár nem­zetköziség egységének megszi­lárdításában. A moszkvai ta­nácskozás elősegítette az impe­rializmus ellen, a közös haladá­sért, a szocializmusért, a de­mokráciáért és békéért harcoló erők egyesítését az egész vilá­gon. A moszkvai értekezlet fel­hívta a kommunista pártokat, felszólított minden kommunis­tát, hogy álljanak a forradalmi, a nemzeti felszabadító és a de­mokratikus mozgalom élére. Csehszlovákia Kommunista Pártja nagyrabecsüli a moszkvai tanácskozás eredményeit, ame­lyeket a fő dokumentumokban foglaltak össze, és aktív .módon törekszik megvalósításukra. Tel­jes mértékben felzárkózunk az értekezlet felhívása mellé, s méltóképpen megünnepeljük Vlagyimir Iljics Lenin születé­sének 100. évfordulóját. A kommunista és munkáspár­tok gyakorlata bizonyltja a le­nini eszmék igazát, időszerűsé­gét és nemzetközi érvényét. Le­nin az új történelmi korszak­ban, az új történelmi körülmé­nyek között, az imperializmus és a proletár forradalmak kor­szakában továbbfejlesztette és bővítette Marx és Engels taní­tását. Életműve alapja lett mind a forradalmi harc, mind a szo­cialista társadalom építése va­lamennyi fontos problémája megoldásának. A kérdéskomp­lexum, amelyre Lenin választ ad, óriási. Tanítása a szocialis­ta forradalomról, az új típusú pártról, a proletariátus dikta­túrájáról, a munkásmozgalom és a parasztság szövetkezéséről, a szocialista országépítés for­máiról és módszereiről, a nem­zetiségi kérdés megoldásáról ma a kommunista és munkás­mozgalmak, valamint a nemze­ti felszabadító mozgalmak el­méletének szerves része és gya­korlatának kiindulópontja. A lenini elmélet és politika igazát a kommunista mozgalom fejlődése, az elnyomott és ki­zsákmányolt tömegek eredmé­nyes felszabadító harca bizo­nyítja. Lenin nevével elválaszt­hatatlanul összeforrott az első új típusú proletárpárt megala­kítása; a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme, amely az új kor történelmének korszakalkotó eseménye; a pro­letár állam keletkezése; a szo­cialista demokrácia kibontako­zása. Lenint örök időkre úgy tartja számon az utókor, mint az imperializmus ellen, a kom­munizmus eszméiért folytatott küzdelem fáradhatatlan és megingathatatlan harcosát. A burzsoá és a reformista ideo logusók, ellentétben a valósággal, igyekeznek a leninizmust „orosz jeieusegneK" feltüntetni. Azt állit tak, hogy a proletariátus diktátu rujarul, a part vezetu szerepéről, íeiepitésenek és tevékenységének eiveirul szuló tanítas csakis a sa­játos orosz viszonyokuak felül meg, s érvényét veszu az iparilag iejiutt, kapitalista államok mun­kásmozgalmában. Ez az átlátszó igyekezet, amely a leninizmus ér­vényét csupán az „elmaradott úr­szagokra" szeretné korlátozni, el­lenietoen áll a lorraaaimi mozga­lom tapasztalataival. A világ for­radalmárai a cári Oroszország munkásosztályának harcát — he­lyesen — a világot átfogó forra­dalmi megmozdulások részének tartják. Közismert tény, hogy a forradalom előtti Oroszországiján megtalálható az imperialista álla­mot jellemző valamennyi gazdasá­gi és osztálytársadalmi összetevő, és az ország társadalmi-gazdasági alapjaiban semmiben sem tért el a nyugati világ kapitalista államai tói. Lenin életmüve nemcsak az oroszországi forradalmi mozgalom tapasztalatainak általánosítása, hanem ugyanúgy vonatkozik a nemzetküzi munkásmozgalomra, fűteg a nyugat-európai kapitalista országok — amelyek viszonyait Lenin nagyon jól ismerte — mun­kásmozgalmára is. A cári Orosz­ország munkásosztálya bőséges forradalmi tapasztalatainak mar­xista általánosítása, amelyet Lenin kidolgozott, a múltban is és a je­lenben is nemzetközi Jelleggel és jelentőséggel bírt, és nemcsak Oroszországra érvényes, hanem az egész világ munkásmozgalmára. A kommunista mozgalom hatá­rozatlan elutasította a lenini taní­tást ért további támadásokat is, főleg azt a kísérletet, mellyel mesterségesen akarták különvá­lasztani a leninizmust a marxiz­mustól. Elvetette mindazokat az állításokat, melyek szerint a le­ninizmus nem felel meg a „mo­dern marxizmus" szükségleteinek, és lemarad a társadalom fejlődé­se mögött. A mi pártunk is úgy értelmezi a marxizmust—leni­nizmust, mint egységes nemzetkö­zi tanítást, amely teljes mérték­ben megtartotta érvényét a jelen társadalmi fejlődés közepette, és a Jelen adta problémák megoldá­sához is. A leninizmus nemzetközi érvé­nyének egyik további próbaköve a szocialista államrendszer kelet­kezése volt, amely egyre jelentő­sebben befolyásolja a világ társa­dalmi fejlődését. A leninizmus igazsága, nemzetközi érvénye, rendkívüli életképessége és idősze­rűsége mellett tanúskodik a kom­munista és munkásmozgalmak megerősödése a fejlett kapitalista országokban, valamint a világim­perializmus gyarmaturalmának fel­bomlása ls. A leninizmus alapjaiban véve mélységesen nemzetközi. Lenin nemcsak a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának vezére volt, ha­nem a világproletariátus veze­tő személyisége is. Egész életé­ben, amelyet a szocialista for­radalom győzelméért végzett munka töltött kl, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának legjobb ^hagyományai mellett szállt síkra, s továbbfejlesztet­te azokat. Mindig is hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi im­perializmust csak akkor lehet legyőzni, ha a burzsoá osztá­lyok szövetkezésével szembeál­lítja a munkásosztály és vala­mennyi forradalmi erő egysé­gét, mégpedig nemzetközi mér­tékben. Mindenek elé helyezte a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös érde­keit, a kölcsönös együttműkö­dés internacionalista kötelessé­gét és a nemzetközi töke ellen, a kommunizmus nagy céljaiért vívott harc együtthatását. Az imperialisták tudatában vannak a proletariátus egysé­ge és a kommunista mozgalom erejének. A burzsoá propagan­da igyekszik ócsárolni és meg­bontani a proletár nemzetközi­ség elveit. Az igazsággal ellen­tétben szembehelyezi ezeket az egyes kommunista pártok füg­getlenségének és önrendelkezé­si jogának elveivel, arra töre­kedve, hogy e pártok tevé­kenységében felélessze a na­cionalizmust és sovinizmust. A mi pártunk a lenini kap­csolatot nemzetközi és nem­zeti szempontból értelmezi. Tel­jes tudatában van annak, hogy a nemzetköziség nem jelenti a nemzeti érdekek tagadását vagy semmibevevését, ellenkezőleg, a sokoldalú együttműködés és osztályegység a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal, az egész kommunista moz­galommal a közös osztályellen­ség — a nemzetközi imperia­lizmus — ellen vívott harcban a valóságos függetlenségünk, nemzeti biztonságunk és szo­cialista fejlődésünk zálogát je­lenti. A január utáni hónapok tapasztalatai szemléltetik, hogy a függetlenség jelszava meg­fosztva osztályjellegétől a szo­cialistaellenes és opportunista erők kezében a kommunista párt nemzetközi politikája el­len irányuló eszközzé válik. A Lenin-ünnepségek alkalmá­ból ismét felelevenítjük Lenin­nek az általános és a sajátos kapcsolatával szóló tanítását a szocializmus építésével kapcso­latban. A szocialista forradalom győzelme után számos ország­ban folyik a szocializmus építé­se általános törvényszerűségek alapján, különböző formákban, figyelembe véve az egyes orszá­gok konkrét történelmi feltéte­leit és sajátosságait. A tapasztalat azt mutatta, hogy rendkívül káros a szocia­lizmus számára, ha nem veszik figyelembe a szocializmus épí­tésének sajátos feltételeit az egyes országokban. Nem kevés­bé káros azonban a szocialista forradalom általáoos és a gya­korlatban bevált törvényszerű­ségeitől való elhajlás. A nem­zeti sajátosságok túlbecsülése ellentétben áll a mozgalom In­ternacionalista politikájával, ős a forradalmi vívmányok veszé­lyeztetéséhez vezethet. A sajá­tos vonások felnagyítása és a szocializmus „nemzeti modell­(Folytatás a 2. oldalon) New York — Andrej Gromi­ko, a Szovjetunió külügyminisz­tere hétfőn a New York-i Wal­dorf Astoria-szállóban munka­ebéden találkozott Rogers ame­rikai külügyminiszterrel. A há. romórás ebéd az amerikai és a szovjet diplomácia magas­rangú képviselőinek csaknem másfél órás megbeszélését kö­vette. Ezen a megelőző tárgya­láson a szovjet küldöttséget Anatolij Dobrinyin washingtoni nagykövet, az amerikait pedig Joseph Sisco külügyi államtit­kár vezette. A munkaebéd után Róbert McCloskey, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője idézte Gromiko szovjet külügyminisz­ter szavait, aki kijelentette: „Rövidesen választ adunk önök­nek a fegyverzet korlátozásá­ról folytatandó előzetes meg­beszélések időpontjára és he­lyére vonatkozóan." Mint ismeretes, elvben már néhány hónapja megállapodás van a Szovjetunió és» az Egye­sült Államok között a nukleá­ris támadó és védő fegyverek korlátozását célzó tárgyalások megkezdéséről, de a megbeszé­lések időpontját és helyét még nem tisztázták. A Reuter úgy tudja, hogy Ro­gers és Gromiko a munkaebé­den a közel-keleti helyzetről tárgyalt. A két külügyminisz­ter egyetértett abban, hogy to­| KÖZEL-KELET 1 Rabat — A marokkói fővá­rosban hétfőn az egyórás meg­nyitó ülés után keddre napol­ták el az iszlám országok csúcs­értekezletének munkáját. Nasszer egyiptomi elnök a kongresszushoz intézett üzene­tében elítélte az Imperializmus által támogatott cionista faj­gyűlölőket és figyelmeztette a muzulmán világot Izrael akció­jának veszélyére. A Reuter összefoglalója sze­rint a csúcsértekezleten össze­sen 25 nemzet képviselteti ma­gát, 10 államfő van jelen. A résztvevő országokban 300 mil­lió muzulmán él. Rabatban kedden délelőtt kö­zép-európai idő szerint fél 12 órakor — folytatódott az isz­lám csúcsértekezlet. A részve­vők úgy döntöttek, hogy a pa­lesztinai felszabadítást szerve­zet küldöttsége megfigyelőként A 24 OLDALAS / GAZDAG TARTALMABÓL: Felvételik után — Felvételik előtt — őszintén az esélyekről A túltápláltság veszélye — Nemzetközi értekezlet a helyes táplálkozásról vábbi erőfeszítésekkel kell szor­galmazni a közös álláspont ki­dolgozását. A szovjet és amerikai kül­ügyminiszter legközelebb pén­teken találkozik, amikor Gro­miko látja vendégül amerikai kollégáját. Hétfőn este Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter találkozott Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. A két állam­férfi 50 percen keresztül tár­gyalt a szovjet ENSZ-delegáció székhelyén. Mint Brandt később elmondta, a megbeszélés őszin­te volt. Lényegében áttekintet­ték a két ország kapcsolatait, az ENSZ napirendjén szereplő kérdéseket és a Kelet-Nyugat közötti kapcsolatokat — mon­dotta a nyugatnémet külügymi­niszter, aki később Corneliu Manescu román külügyminisz­terrel is megbeszélést folyta­tott. Brandt hétfőn a késő esti órákban hazautazott a világ­szervezet székhelyéről. M. Schumann francia külügy­miniszter hétfőn New Yorkban fogadást adott az ENSZ-közgyű­lés 24. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelent Andrej Gromiko külügyminiszter ls. A két külügyminiszter kicserélte nézeteit a szovjet—francia kap­csolatok, valamint néhány fon­tos nemzetközi kérdéssel ösz­szefüggésben. vesz részt a tanácskozáson, amely egyébként zárt ajtók mö­gött folyik. Mint az AFP Jó forrásra hi­vatkozva jelenti, a részvevők úgy döntöttek, hogy Indiát ls meghívják az értekezletre. Kairó — A Sínai-félszlgeten harcoló egyiptomi partizánegy­ségek mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy zavarják az izraeli megszálló csapatok összeköttetését és utánpótlási vonalalt — jelentette be Kairó­ban a partizánok szóvivője. A szóvivő szerint a partizánok egy vasárnapi támadásukban hét izraeli katonát öltek meg. Keddre virradó reggel az arab partizánok aknavetőkkel támadták az izraeliek Tzafrt­rim nevű megerősített pozíció­ját. A Tel Aviv-i katonai szóvi­vő szerint a támadás következ­tében nem keletkeztek károk. Nem akarok válni... — Tanácsadás házasság előtt és házasság után Bőven terem ott a nóta — Ipolyfödémesi riport Bolha-piac — Párizsi riport Hazai tükör — Érdekességek az ország minden tájéról Ki találta el? — A csehszlovák—magyar VB-selejtező tipp-versenyének győztesei Folytatja munkáját az iszlám országok csúcsértekezlete Arab partizán-támadás izraeli állások ellen 4

Next

/
Thumbnails
Contents