Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-21 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

s­1 Beszélgetés Dr. Ladislav Košťa docenssel, az osza­kai EXPO - 1970 csehszlovák kirendeltségének fő­biztos-helyettesével Brüsszel és Montreal ma már kellemes emlékű múlt Brüsszel, Montreal... Oszaka ... Philadelphia ... Philadelphia még terv és ábránd. OSZAKA valóság. Már csak kétszáz nap hiányzik a felkelő Nap országa második legnagyobb városában sorrakerülő EXPO—1970 világkiállítás ka­punyitásáig. Világszerte lázas előkészületek folynak, hogy a részt­vevő országok egyike se valljon szégyent. Csehszlovákiát az utóbbi két világkiállításon kapott számos el­ismerés és aranyérem különösen sokra kötelezi. „Esélyesként min­dig nehezebb rajtolni egy-egy vetélkedőn, hát még ilyen rangos rendezvényen" — mondja nevetve dr. LADISLAV KOŠŤA docens, az EXPO—1970 hazai kirendeltségének főbiztos-helyettese. Igaza van. Es egyúttal — akaratlanul — határozott kiindulási pontot, irányt ad beszélgetésünknek. — Ismeri azt a régi köz­mondást a bot két végéről?... Nos, így állunk most mi is: brüsszeli és montreali sikere­ink ma is még örömet jelente­nek, de egyúttal az eddigi soro­zatos jó szereplés újabb helyt­állásra kötelez. Az előkészítési munka ezért mindannyiunk ré­szére nagy gond. • Az esélyes mindig nehe­zebben viseli el az esetleges vereséget... — Igen! Mi azonban nem akarunk vereségre készülni, ha­nem ismét bizonyítani, jó hír­tünk, melyet az elmúlt esztendő belpolitikai gondjai tovább sú­lyosbítottak, bizony alapos mér­legelés tárgyává tették: vajon „indulhatunk-e" az oszakai vi­lágkiállításon. A kormány eddi­gi sikereinkre való tekintettel végül is pozitívan döntött. • Milyen volt nevezésünk külföldi visszhangja? — A japán kormánybiztos és a kiállítás szervezői őszinte örömmel fogadták bejelentésün­ket, mert nagyon fontosnak tar­tották, hogy a legutóbbi világ­kiállításokon sok sikert aratott Az EXPO — 1970 előkészítő bizottsága tárgyalásának szünetében. (Jobbról a második Košťa docens.) nevet szerezni az országnak külföldön. Aranyérmek? Keve­sebbre számítunk mint Belgium­ban vagy Kanadában. Igaz, ez­úttal expozíciónk méretei is. szerényebbek lesznek. • Csehszlovákia utolsókánt jelentkezett a jövő esztendei világkiállításra. Mivel indokol­ja ezt? — A kérdésnek gazdasági háttere van. Bizonyára nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ilyen akció anyagi fedezéséhei tetemes összegekre van szük­ség. Nehéz gazdasági helyze­Csehszlovákia ezúttal is „ver­senyben legyen". Ennek kö­szönhetjük, hogy ígéretet tet­tek: mindent megtesznek a szervezési és kivitelezési kér­dések gyors megoldására. • Itt kérdem meg: mi lesz a csehszlovák expozíció koncep­ciója, s milyen lesz a gyakorla­ti megvalósítása? — A papírra vetett tervek, természetesen, többnyire már készen vannak vagy befejezés előtt állnak. Pavilonunk külse­je harmonizálni fog, összhang­ban lesz az 1970-es EXPO alap­gondolatával, mely a haladás és az emberek közötti megértés ki­fejezésére szólítja föl a résztve­vőket. E központi motívum kife­jezéséhez minden állam a saját elképzelései szerint járul hozzá. Mi költői és filozófiai síkon szeretnénk rámutatni az idő és az ember életének szoros kap­csolatára. Bonyolult s mégis na­gyon egyszerű ez a kérdés, hi­szen mindent ami a Földön tör­ténik, az idő determinál. Szüle­tésétől haláláig az embert is különböző időszakok kísérik. Ezeknek a gondolatoknak'a ki­fejezését három részre osztot­tuk: az öröm, a szorongás és a remény idejére. E három sza­kaszt a világhírű cseh üvegipar egyik legújabb mestermüve: a huszonnégy méter hosszú üveg­folyó egyesíti. Az előcsarnok­ban a szövetségi államforma jelképeit helyezzük el. Ezzel azt akarjuk kifejezni, hogy olyan állam vagyunk, ahol a nemzetek és a nemzetiségek teljes egyenjogúságban élnek. • Hazánk bemutatkozása te­hát a szövetségi államforma el­lenére is egységes lesz. Mégis érdekelne az a kérdés: vajon Szlovákia mivel képviselteti ma­gát az EXPO-n? — Pavilonunk természetesen nem oszlik majd két különálló részre. Egységesen bizonyítani akarjuk: hazánkban gazdag po­litikai, kultúrális, és társadalmi hagyományú lakosság él, mely megérdemli a világ jogos fi­gyelmét. Pavilonunk belső el­rendezése eltér a hagyományos kiállítási termek formájától, hiszen a világkiállítások ma már nem egy-egy nagyvásárt je­lentenek. Az utóbbi két évtized­ben ezen a téren pozitív minő­ségi változás állt be. Az NSZK például Iparának rendkívüli fej­lettsége ellenére, „csak" zené­vel képviselteti magát. Az EX­PO-1970 alapgondolatát klasszi­kus és mai német zeneszerzők darabjaival akarják kihangsú­lyozni. A szovjet pavilon a szomszédunk lesz. Belső elren­dezése és az ott látható mű­sorok vezérgondolata Lenin születésének 100. évfodulóját és a kozmikus repülések idősza­kát jelzi. Térjünk rá azonban a szlovákiai részvételre, mely a hazai „kapacitás" negyvenöt százaléka lesz. Ez nagyon ki­előgítő arányszám. Oszakában például egy képzőművészeti vi­lággaléria is nyílik, ahol Cseh­szlovákiai modern művészetét M. Lahula, J. Jankovič és S. Fil­kó fogják képviselni. Megem­líthetem továbbá a Gandl-házas­párt, aki a „remény ideje"-sza­kasz befejező mondatának mo­zaikját, készítik el. VI. Kompá­nek faplasztikáját, Š. Belohrad­ský a „Remény" című plaszti­kát készíti. Ide sorolhatom Ju­raj Jakubisko és Vojtech Jas­ný közös, erre az alkalomra készült filmjét „Csehszlovák szimfónia" címmel. Szeretnénk, ha a Szlovák Fllmharmónia is eljutna az EXPO-ra. A váloga­tásnál és a forgatókönyv írásá­nál ügyeltünk tehát arra is, hogy a csehszlovák expozíció egészében külön is fölhívjuk a látogatók figyelmét Szlovákiára. • Szóljunk kissé bővebben a Cseh Szocialista Köztársaság részvételének sajátos oszakai jellemzőiről is! — A cseh- és morvaországi képzőművészeti élet színe- java is képviselve lesz Oszakában. Biztos attrakciónak számít majd a huszonnégy méteres üvegfolyó, ami F. Libenský és csoportjá­nak az alkotása. Helyet kap­nak a küldöttségben neves szí­nészek, zenészek is. Itt emlí­tem meg a világszerte ismert cseh konyhát, melynek ínyenc­falatai kaphatók majd étter­meinkben. Mert bizony • ... egy világkiállítás nem­csak kulturális seregszemle, ha­nem kereskedelmi és ipari ren­dezvény, sőt, gasztronómiai be­mutató is... — Igen. Ezt a célt szolgálja majd a Vár-étterem, — külön sörözővel, ahol az ízes pilsenit lehet majd kapni — és egy jel­legzetes szlovák kalyiba. Mind­ehhez még neves szakácsok és valóban jó fölszolgálás járul. A világkiállítás tartama alatt külön kereskedelmi kirendelt­séget is létesítünk, hiszen min­den bizonnyal befolyásos üz­letemberek, neves gazdasági szakemberek ls ellátogatnak az EXPO-ra. Űj barátokat szeret­nénk találni és megnyerni őket egy-egy hazai látogatásra. Sor kerülhet néhány új szabadalom vásárlási tárgyalására, és a mi termékeinknek is nyílhat új piac. Legutóbbi ottlétemkor azt tapasztaltam, hogy a japánok ismerik iparunk fejlettségét, is­merik dolgozóink egyre növek­vő szakképzettségét, de gyak­ran nem is tudják: hol fekszik Csehszlovákia ... Többnyire, csak annyit: valahol Európá­ban ... Ezt a csorbát szeret­nénk most kiküszöbölni. Ebben fontos szerepet szántam a mű­velt és csinos lányokból álló hostess-szolgálatunknak. Ezek a lányok lesznek pavilonunk házigazdái, de japán munkatár­sak segítségére is számítunk, mert a nyelvük bizony nagyon nehéz ... • A lányok tehát megjelené­sükkel nyerik meg ä látogatók rokonszenvét, míg a beszéd a japánok dolga lesz? — Nem egészen, mert a kivá­lasztott hostessek több nyelvet beszélnek, s így bőven nyílik alkalmuk a beszélgetésre. Mindannyiunk legnagyobb meg­terhelése április harmadikán, Csehszlovákia napján lesz, ami­kor az egész világkiállítás fi­gyelme ránk fog összpontosul­ni. Erre az alkalomra magas­rangú hazai küldöttség érke­zésével számolunk. • Kit hívtak meg? — Elsősorban Svoboda állam­elnököd, de várjuk a nemzeti és szövetségi kormányok, a nem­zeti tanácsok, a szakszerveze­tek küldöttségeit is. • ön már több ízben járt Ja­pánban. Milyen szakemberekkel találkozott ott? — Nyílt szemekkel jártam a felkelő Nap országát. Ismeret­ség- és tapasztalatszerzésre tö­rekedtem, ami gondolom, sike­rült is. A japán környezet na­gyon érdekes, sajátosan vegyül benne a múlt és a jelen; a ha­gyomány és a korszerűség. Ter­mészetesen alaposan megfigyel­tem az egyszerű nép életét, gon­dolkodásmódját is. Egyik leg­érdekesebb észrevételem, hogy a japán nép mindennapi mun­kájában is még saját ősi filo­zófiájából indul ki. Ennek ér­telmében hazaszeretetét például nem hangoskodással vagy po­hár mellett bizonyítja, hanem szorgos és pontos munkával, Rossz vagy átlagos munkadarab nem kerül ki a kezéből. Tuda­tosítja, hogy ellenkező esetben elsősorban önmagának ártana. • Nagy előny ez számukra, nekünk pedig hasznos tanul­ság ... — Természetesen. Szeretnek dolgozni és azt vallják, hogy a szavak helyett a tények, a sze­rénységgel párosuló munka be­széljen. A külföldi turisták gyakraa megcsodálják, élvezik ezt a sajátos légkört. • Befejezésül: mit jelent ön­nek, hogy az oszakai csehszlo­vák expozíció főbiztos-helyette­sévé nevezték ki. Bizonyára sok munkát... —i és félig vagy egészen átvirrasztott éjszakákat. Ha va­lahol á-t mondok, szeretek' b-t is mondani, azért a rám bízott feladatot jól akarom teljesíteni. Az EXPO-n bizonyítani szeret­ném társadalmunk fejlettségét, azt, hogy a világ bármelyik nemzetével álljuk a versenyt. Oszaka ugyanis nemcsak szín­pompás, gazdag seregszemle és vetélkedő lesz, hanem ritkán kínálkozó érvényesülési lehető­ség is az ország számára. OSZAKA ... Repülőgépvonalak, vasutak, autóutak kereszte­ződnek, futnak itt össze. Jelentős kereskedelmi és pénzügyi köz­pont. Fejlett iparának ágai: kohászat, hajóépítés, gépkocsi­gyártás. A környéken vannak Japán legkorszerűbb kőolajfino­mítói... OSZAKA... Gondosan kezelt sétányok, széles sugárutak, ezernyi fényben villogó neonok ... Itt találkozik jövőre a világ. MIKLÓSI PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents