Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-18 / 220. szám, csütörtök

Összetűzések Da Nang-tól délre SZTRÁJKOK, TÜNTETÉSEK A New York Times Nixon bejelentéséről Párizsban megbénult a metroforgalom Saigon — Kedden este újabb összetűzésekre került sor Da Nang-tól délre. Az amerikai fő­parancsnokság szerdán hajnal­ban közzétett jelentése sze­rint a szabadságharcosok az éjszaka folyamán 12 célpontot vgttek tüzérségi tűz alá. A tü­zérségi akciók közül az ameri­kaiak hatot jelentősnek minősí­tettek. Ugyancsak amerikai szóvivő közlése szerint a B—52-es bom­bázók az elmúlt 36 órában több­száz tonna bombát dobtak le a Kambodzsával határos terüle­tekre. A bombázók 11 bevetés­ben vettek részt, egy-egy tá­madó hullámban 12 gép indult. New York — „Ujabb elmu­lasztott lehetőség" címmel fog­lalkozik a New York Times szerdai száma Nixon elnöknek azzal a bejelentésével, hogy to­vábbi 35 000 amerikai katonát vonnak ki Vietnamból. Nixon elnök csak elmulasz­totta a lehetőséget arra, hogy erélyesen intézkedjen a béke érdekében. Nyilvánvalóan azok­nak a Saigonban szolgálatot teljesítő amerikai és vietnami tábornokoknak engedett, akik változatlanul a katonai győze­lem hiú ábrándját kergetik" — írja a lap. A cikkíró megállapítása sze­rint a Vietnamból ez évben ki­vont, illetve kivonásra kerülő összesen 60 000 amerikai kato­nánál sokkal súlyosabban esik latba az a 484 000 katona, aki továbbra is a harcmezőn marad. A lap emlékeztet arra, hogy Nixont azon ígérete alapján vá­lasztották meg, amely szerint hamarosan bsfejezi a vietnami háborút. „Az említett 484 000 katona túl sok a politikai meg­egyezéshez és túl sok annak a feltételezésnek alátámasztásá­hoz, hogy a dél-vietnami kor­mány végül is hajlandó meg­vívni saját csatáit". MA KEZDŐDIK AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS VITÁJA New York — fán Marko kül­ügyminiszter vezetésével szer­dán New Yorkba érkezett az ENSZ-24. ülésszakán résztvevő csehszlovák küldöttség. A cseh­szlovák küldöttséget dr. Zdenek Černík, Csehszlovákia állandó ENSZ-küldötte fogadta. Ján Marko fogadására megjelentek a szocialista országok küldött­jei is, köztük Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-kül­döttje. ' Az ENSZ-közgyűlés megnyitá­sa után nyomban megkezdődött a tárgyalások sorozata a jelen­levő külügyminiszterek és dip­lomaták között a világszerve­zet székhelyén. Amerikai rész­ről a jövő hét elején ismét meg­rendezik a NATO külügyminisz­terek „munkaebédjét". Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter az elkövetkező na­pokban New Yorkban megbeszé­lést folytat több szocialista or­szág és a harmadik világ kül­döttségeinek vezetőivel. Gromi­ko előreláthatólag két alkalom­mal találkozik Rogers amerikai külügyminiszterrel is, aki meg­beszélést kíván folytatni az arab államok és Izrael képvi­selőivel. Gromiko és Rogers a francia és az angol külügymi­niszterrel együtt tárgyal U Thanttal is, az ENSZ-főtitkár által rendezendő összejövetelen. A tárgyalások célja a közel-ke­leti válsággal kapcsolatos négy­hatalmi megbeszélések felújítá­sa. Kommentárunk Diplomáciai körökben ^érdek­lődéssel várják, milyen szintű szovjet—amerikai megbeszélé­sek színhelye lesz az ENSZ a közgyűlés első időszakában. Egyes lapok lehetségesnek tart­ják, hogy Gromiko Nixon ame­rikai elnökkel is tanácskozhat, erre azonban valószínűleg nem New Yorkban kerülne sor. Az amerikai elnök, aki ma mond beszédet a világszervezet köz­gyűlésén, este fogadást ad a küldöttségek vezetőinek tiszte­letére, s erre az alkalomra a szovjet külügyminisztert is meghívták. Gromiko valószínű­leg már holnap felszólal a köz­gyűlés általános politikai vitá­jában. A vita ma kezdődik meg, az első felszólaló Brazília kép­viselője lesz, majd Nixon mond­ja el beszédét. Párizs — Kedden este meg­egyezés született a francia szakszervezetek és a vasútigaz­gatóság között a mozdonyveze­tők és kalauzok követeléseiről. A vasútigazgatóság a munka­időre, különösen az éjszakai munkára vonatkozó követelések tekintetében lényeges enged­ményeket tett. A vasutasok szerdán országszerte gyűléseket tartottak és a szakszervezetek javaslata alapján a munka újra­felvételéről döntöttek. A metro dolgozóinak köve­teléseiről folyó tárgyalások kedden nem vezettek eredmény­re. A sztrájk tovább terjed és gyakorlatilag megbénította a párizsi metro forgalom felét. Az autóbuszforgalom nagyjából mű­ködik. Szerdára virradó hajnalban sztrájkba léptek az Air Inter francia belföldi légiforgalmi társaság alkalmazottai. A sztráj­kot 24 órára mondták ki, de a tárgyalások eredménytelen­sége esetén további 24 órára meghosszabbítják. Terjed a sztrájkmozgalom Olaszországban RŐma — Az AP összefoglaló jelentése szerint szerdán egy­milliónál több dolgozó sztrájkol Olaszországban. A sztrájk-moz­galom egyre terjed. Kedden az államosított kohászati üzemek 190 000 dolgozója, valamint a vegy- és gyógyszeripari gyárak 200 000 munkása kezdett sztráj­kot. A milánói Pirelli művek dolgozói kedden négyórás lép­csőzetes strájkot kezdtek, az üzemnek mintegy 2500 dolgozó­ja pedig a város központjában tartott tüntető felvonulást. A szerdára virradó éjszaka az olasz építőipar 800 000 dolgozó­ja kezdett újabb, 48 órás sztráj­kot. Ehhez csatlakozik majd 55 000 téglagyári munkás pén­tekre és szombatra meghirde­tett sztrájkja. A magánkézben levő kohásza­ti üzemek 1,3 millió dolgozója „amerikázik" az országban. A sztrájkok célja a munkabérek emelésének és rövidebb munka­hétnek a kiharcolása. A torinói repülőtér 190 alkal­mazottja megszállta a kifutó­pályát, hogy így tiltakozzék az üzemi étkezde bezárása ellen. 50 000 argentin vasutas sztrájkol Buenos Aires — Kedden több mint 50 000 argentin vasutas kezdett háromnapos sztrájkot, tiltakozásul a rosszabbodó szo­ciális és gazdasági viszonyok ellen. A sztrájk nemcsak a hat ál­lami kezelésben levő vasútvo­nalon bénította meg a forgal­mat, hanem a különböző rokon­szenvtüntetésekkel számos ar­gentin nagyváros életét is meg­állította. Rosarióban, Cordobá­ban, Tucumanban és más vá­rosban több tízezer munkás adott munkabeszüntetéssel ki­fejezést rokonszenvének és csa­pott össze a kivezényelt karha­talommal. Számos helyen a diá­kok is együtt meneteltek a tün­tető munkásokkal. A szüdétanémetek ausztriai találkozója - provokáció Moszkva — Jan Riško a Cseh­szlovák Sajtóiroda moszkvai tu­dósítója azzal a kéréssel fordult a Szovjetunió külügyminiszté­Közlemény a szovjet—indiai tárgyalásokról Moszkva — Moszkvában saj­tóközleményt adtak ki Dines Szingh indiai külügyminiszter­nek szeptember 11—15-ig a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról. A közlemény elmondja, hogy Szingh baráti beszélgetéseket folytatott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával és Alekszej Kosziginnal, a Minisztertanács elnökével a Szovjetuniót és In­diát kölcsönösen érdeklő kér­désekről, látogatást tett Nyi­kolaj Bajbakov és Vlagyimir Novikov miniszterelnök-helyet­teseknél, Grecsko marsall hon­védelmi miniszternél. Az indiai külügyminiszternek Gromiko szovjet külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásain megvizsgálták a két ország ba­ráti együttműködésének külön­böző vonatkozásait és megelé­gedéssel állapították meg, hogy ez a politikai, gazdasági, kul­turális, tudományos és más te­rületeken jelentősen fejlődött, s nagy lehetőségek vannak to­vábbi bővítésére. riumához, hogy fejtse ki hivata­los álláspontját az Ausztriában megrendezett szudétanémet na­pokkal kapcsolatban. Ján Riš­ko kérdéseire Leonyid Zamja­tyin, a külügyminisztérium saj­tóosztályának vezetője vála­szolt. Hangsúlyozta, hogy a ta­lálkozó szervezőinek provoká­ciós céljai nem egyeztethetők össze a békeszerető népek tö­rekvéseivel és az európai biz­tonság érdekeivel. Az a tény, hogy a szudéta­német találkozóra, amely nyilvánvalóan revanslsta jelle­gű, Ausztriában került sor, el­lentétben áll az államszerződés­nek azokkal a meghatározásai­val, amelyek megtiltanak min­den náci és militarista tevé­kenységet az ország területén. 1969 ' IX. 19. Az ENSZ ügyrendi szabály­zata értelmében szeptember har­madik keddi napján, az idén szeptember 16-án, helyi idő sze­rint 15 órakor a világszervezet New York-i palotájában meg­nyílt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszaka, amelyen 126 tagál­lam küldöttei vesznek részt. Az ENSZ fennállása óta első ízben jelöltek az elnöki tisztségre nőt, a libériai Angié Brooks asszonyt, hogy egy éven át irányítsa a közgyűlés tanács­kozásait. Az idei ülésszak na­pirendjén 104 pont szerepel; több napirendi pontot közvetle­nül a közgyűlés plénuma vitat meg, más pontokat a hét fő­bizottság valamelyike, s tár­gyalásaik eredményeit majd a plénum hagyja jóvá. Évente sok hírmagyarázó gondolkodik el azon, mivel já­rulhat hozzá az új ülésszak az emberiség békés törekvéseihez. Mindenki azt várja, hogy az ülésszak majd erősíteni fogja a béke és a nemzetközi biztonság szilárdulásához fűzött reménye­ket, s elmélyül a népek közti általános, főként gazdasági együttműködés. Az idei ülésszak ismét bonyo­lult helyzetben kezdi meg ta­nácskozásait. A közel-keleti és vietnami veszélyes tűzfészkek tovább izzanak. A párizsi és New York-i tárgyalások eddig csak szerény eredménnyel jár­tak, ami különféle okokkal ma­gyarázható, s az ENSZ-közgyű­lés sem fogja lényegesen be­folyásolni a tárgyalásokat. Más fon'os kérdések magoldásával p ónban hozzájárulhat e két probléma megoldásának kedve­ző légkör kialakításához. A légkör megjavulása első­sorban a leszereléstől függ. A közgyűlés megvitatja a genfi leszerelési bizottság idei mun­kájának eredményeit, s valószí­nűleg két kérdésre összponto­sítja figyelmét: a tengerfenék A realitás és reménység jegyében atommentesítésére és a bakté­rium-, vegyi és biológiai fegy­verek gyártása és alkalmazása betiltásának kihangsúlyozására. Az. utóbbi elemzések azt bizo­nyítják, hogy a gáz alkalmazá­sának betiltására vonatkozó 1925. évi genfi egyezmény nem felel meg a haditechnika ezen területen elért fokának, s ere­deti gondolatait a tömegpusztí­tó fegyverek más fajtáinak be­tiltásával kapcsolatban is érvé­nyesíteni kellene. Ugyanis egyes pusztító anyagok felhasz­nálása — következményeit te­kintve — nem sokkal külön­bözne az atomfegyverek beve­tésétől ... Az előző ülésszak előkészítette, hogy további ál­lamok is csatlakozzanak az atomsorompó-egyezményhez, melyet eddig mintegy húsz ál­lam ratifikált, s várható, hogy a közgyűlés ismét felszólít vala­mennyi államot, hogy ratifi­kálja a szerződést, s ezzel biz­tosítsa gyakorlati jelentőségét. Az ENSZ ún. Korea-bizottsága már több mint 15 éve törvény­telenül beavatkozik a koreai belügyekbe, s a világszervezet legfelsőbb fóruma végre ki­mondhatná az utolsó szót ebben az ügyben azzal, hogy felosz­latná a bizottságot, s biztosíta­ná az összes külföldi csapatok kivonását Koreából. Nem leplezhető, hogy az utóbbi években bizonyos pan­gás következett be a gyarmati rendszer teljes felszámolásá­nak folyamatában, s a még megoldásra váró kulcsfontossá­gú kérdések rendezése, elsősor­ban a portugál gyarmatok füg­getlenségének kikiáltása, a dél­rhodesiai és a dél-afrikai kér­dés megoldása sem haladt elő­re. Ügy látszik, hogy e kérdé­sek nem oldhatók meg komp­romisszummal, s az e téren kezdeményezésre elsősorban hivatott progresszív fejlődő or­szágok az ENSZ dekolonlzációs nyilatkozatának végrehajtásá­ban teljes mértékben számít­hatnak a szocialista államok támogatására. Nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy jövőre lesz tíz éve a dekolonlzációs nyilatkozat elfogadásának, s addig a lehető legtöbbet kelle­ne elérni a nyilatkozat megva­lósításában. A közgyűlés behatóan foglal­kozik gazdaságpolitikai kérdé­sekkel. Megvitatja a II. fejlesz­tési dekád előkészítési munká­latait, a kereskedelmi értekez­let jelentését, az iparfejlesztési tanács beszámolóját, valamint az ENSZ műszaki segítség prog­ramja keretében teendő további előterjesztéseket. A világszerve­zet tevékenységének ezzel a te­rületével szorosan összefügg a készülő szociális fejlesztési nyi­latkozat. valamint a faji meg­különböztetés összes formáinak megszüntetésére vonatkozó szá­mos dokumentum megvitatása. Az európai népeknek különö­sen nagy érdekük a háborús bűnök elévülhetetlenségére vo­natkozó megállapodás gyors el­fogadása, általános érdeklődést kelt a tájékoztatási szabadság­ra vonatkozó megállapodás gon­dolata. Csehszlovákia évekkel ezelőtt javaslatot terjesztett be az ál­lamok közötti békés egymás mellett élés alapelveinek kodi­fikálására. Különleges bizottság foglalkozik sorjában a fő alap­elvekkel, s azok közé tartozunk, akiknek érdeke e munkálatok gyors befejezése. Az ülésszak egy részét a kü­lönféle szervek megválasztása köti le. A Biztonsági Tanácsba új tagokat kell választani azok helyett, akiknek lejár kétévi megbízatási ideje. Algéria, Ma­gyarország, Pakisztán, Para­guay és Szenegál képviselője 1969. december 31-vel elhagyja a Biztonsági Tanácsot, s he­lyükre Burundi, Haiti, Lengyel­ország, Nicaragua, Sierra Leo­ne, Szíria és Togo pályázik. Sok problémával néz szembe a közgyűlés. Realisták vagyunk, nem várunk lehetetlent, de csa­lódnánk, ha az idei ülésszak gyenge eredményekkel végződ­ne. Az ENSZ jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Hisszük, hogy az ünnepségek alaphangját az a büszke megál­lapítás adja meg, hogy az ENSZ Alapokmánya él. A köz­gyűlés idei ülésszakának ezt meg kell erősítenie. J. JANCA KOSZIGIN a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke fogad­ta Jan Ptasinskit, Lengyelország moszkvai nagykövetét. TÖTKOMLÖSON magyar-cseh­szlovák barátsági nagygyűlés volt, amelyen Markovics Mihály, az MSZMP helyi bizottságának titkára és František Dvorský, Csehszlovákia budapesti nagy­követe mondott beszédet. A GÖRÖG POLITIKAI FOG­LYOK felszólították a Szovjet­uniót, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaor­szágot, vessék latba tekintélyü­ket és befolyásukat azért, hogy Görögországban újból béke le­gyen, és számolják fel a kon­centrációs táborokat. A KENNEDY-FOKRÖL a közel­jövőben bocsátják fel az első angol „védelmi" távközlési szputnyikot — jelentették be Londonban. A SVÉD „Baloldali Párt-kom­munisták" 22. kongresszusára szerdán magyar pártküldöttség utazott Stockholmba: Goszto­nyi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népsza­badság főszerkesztője és Garai Róbert, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. MIRKO TEPAVAC jugoszláv és Dines Szingh Indiai külügy­miniszter kedden megbeszélést tartott a belgrádi külügymi­nisztériumban. A két külügymi­niszter különös figyelmet szen­telt az el nem kötelezettség po­litikájának, s helyeselték, hogy az el nem kötelezett országok külügyminiszterei az ENSZ-köz­gyűlés idején New Yorkban ér­tekezletre ülnek össze. NICOLAE CEAUSESCU, az RKP főtitkára fogadta a Belga Szocialista Pártnak az RKP KB meghívására Romániában tar­tózkodó küldöttségét. A ROMÁNIÁBAN tartózkodó Franz Jonas, Ausztria államel­nöke látogatást tett Nagysze­benben, Kolozsvárott és Sucea­va környékén. Este Bukarest­ben, a Hadsereg Házában fo­gadást adott vendéglátója, Ni­colae Ceausescu tiszteletére. Ausztria államelnöke szerdán délután befejezte romániai hi­vatalos látogatását. JOHN VORSTER dél-afrikai miniszterelnök kedden este, á kormányzó Nacionalista Párt kongresszusán váratlanul beje­lentette, hogy a jövő év elején választásokat tartanak, egy év­vel korábban, mint a parlament mandátuma lejárna. A korábban kiirt választásokra Vorster sze­rint azért van szükség, mert a párt és a kormány a jobbolda­li ellenzék szembenállása miatt gyakorlatilag kettészakadt. SUHARTO indonéz elnök hi­vatalosan is Indonézia 26. tar­tományának nyilvánította Nyu­gat-Iriánt. Az ünnepélyes aktus­ra Djajapurában, a nyugat-iriá­ni törvényhozó ülés rendkívüli ülésszakán került sor. Suharto hasonlóan más Indonéz tarto­mányokhoz, Nyugat-Iriánnak is garantálta az autonómiát, de hangoztatta, hogy erélyesen fel fognak lépni minden olyan kí­sérlet ellen, amely a terület stá­tuszának megváltoztatását cé­lozza. TÖBB MINT 50 Indiai képvi­selő és ismert politikus állást foglalt amellett, hogy India is­merje el az NDK-t. Indira Ghan­dhinak küldött levelükben köve­telik, hogy azonnal kössenek diplomáciai kapcsolatot a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal. AZ AMERIKAI gépkocsiipari szakszervezeti szövetség felhív­ta tagjait, támogassák azt a követelést, hogy a jövőben köz­vetlenül válasszák meg az Egye­sült Államok elnökét és alel­nökét. CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának első titkára fogad­ta Werner Titelt, az NDK mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tesét.

Next

/
Thumbnails
Contents