Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-03 / 207. szám, szerda

ŰJ ÉVAD KEZDŐDIK 1989 IX. 3. Lassan naptárilag is vége a nyárnak. Az őszi-téli esték beköszöntésével új lehetőségek nyílnak a kulturális életre, a szórakozásra, a művelődésre. Talán nem lesz felesleges, ha már most gondolunk a későbbi időszakra, és kulturális életünk tökéletesítése érdekében az eddiginél jobb módszereket honosítunk meg. A népi hagyományok gyűjtése és ápolása is fontos. A legfontosabb most mégis az, hogy nőjön az elmúlt időszak eszmei tévelygéseit felismerő és tudatosító, széles látókörű, nagy szakképzettségű emberek tábora. Ennek érdekében nemcsak fel lehet, hanem fel Is kell használni a kulturális munka minden eszközét. Néhány Ifjúsági klub az utóbbi időben aktív tevékenységről tett bizonyságot. E tevékenységre továbbra is szükség van. Az ifjúsági kluboknak azonban tisztázniuk kell, hogy mit akarnak és kinek állnak a szolgálatában. Azokat az eszmeileg zavaros, kétarcú hangoskodókat, akik az elmúlt év januárja után a „progresszió" mezében avult nézetekkel próbálták a klubokba tömörült fiatalokat is befolyásolni, és helytelen útra téríteni, a csehszlovákiai magyar fiataloknak maguknak kell soraikból kirekeszteni, a tévelygőket vagy pedig helyes belátásra bírni. A CSKP KB ez év áprilisi és májusi pl ""'imának szellemében maguknak kell olyan eszmei platformait is kialakítaniuk, amelyen állva _eredményesen bekapcsolódhatnak a teljes konszolidációért és a társadalmi felemelkedésért folytatott harcba, és amely biztosítékot nyújt majd ahhoz, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalok ls megkapják mindazt, amit megérdemelnek és ami anyanyelvi kultúrájuk fejlesztéséhez szükséges. Az elmúlt óv eseményeit józanul megítélő, határozott eszmei magatartás egyébként nemcsak a klubtagok, hanem mások esetében is nélkülözhetetlen. Eltekintve néhány üzemi és szövetkezeti klubtól, kulturális életünkben még mindig igen kevés a jól működő szakkör. A nevelésnek, az ismeretközlésnek pedig ez az egyik legjobban bevált formája. Érthetetlen, hogy a magyarlakta vidékekén miért kezelik e népművelési formát mégis mostohán. Talán nincs érdeklődés-? A tapasztalat azt mutatja, hogy érdeklődés lenne. Ha a munka mégsem olyan, mint szeretnénk, az elsősorban annak tulajdonítható, hogy a klubokkal az irányító szervek úgy-ahogy foglalkoznak, a tömegkultúráról, a szakkörökről és ezek konkrét munka tartalmáról azonban gyakran megfeledkeznek. Az utóbbiról a kelleténél jóval kisebb mértékben vesznek tudomást a hírközlő szervek is. A tömegkultúra ápolására irányuló törekvés nem kap megfelelő támogatást a helyi szervek részéről sem. Az igények, a követelmények pedig egyre nagyobbak. A falvak és városok dolgozói elvárják, hogy erre hivatottak művelődésüket és szórakozásukat változatos eszközökkel szolgálják, és lehetővé váljék számukra a szakköri tevékenység is. A tartalmas kulturális élét megteremtése érdekében sokat tehetnének a társadalmi és tömegszervezetek. Nem utolsósorban ezek kezdeményezésén múlik, hogy milyen együttesek alakulnak és milyen művelődési eszközök vernek tartósan gyökeret, válnak népszerűvé. Társadalmunkban az elmúlt időszakban drámai események játszódtak le. A népművelés az eseményekkel nem, vagy csak ritkán tartott lépést. Annak is tanúi lehettünk, hogy a nevelés, az emberek szellemi gazdagodása érdekében létrehozott népművelési formák közül több az elmúlt hónapokban megmerevedett, vagy más célt szolgált, mint amire eredetileg hivatott. A népművelésnek ezért most az a feladata, liogy megszabaduljon a téves befolyástól, a beidegzett és rossznak bizonyult gyakorlattól, és új módon, a mai szükségletnek megfelelően, differenciáltan szolgálja az emberek igényeit. A helyes módszerek érvényesülését nehezíti, hogy néhány gazdasági vezető még ma is azt a téves nézetet hangoztatja, hogy az üzem nem kultúrház, és a művelődést másodrendű kérdésnek tekinti. A gazdasági élet valóban mindennél fontosabb. A korszerű gépek mellé azonban művelt, tájékozott emberek kellenek. Olyanok, akik szakmailag és az általános műveltség tekintetében is képzettek. A népművelésnek többek között az a célja, hogy elősegítse az iskolahagyott emberek továbbtanulását, a korszerű ismeretek és képzettség megszerzését. Ám e feladatot a népművelés csak akkor teljesítheti, ha megfelelő anyagi és erkölcsi támogatásban részesül. A nevelés, az igényes kulturális munka megteremtése öszszetett feladat és sok tényezőtől függ. Fontossági sorrendet felesleges felállítani. Szeretnénk mégis utalni a helyi nemzeti bizottságok felelősségére. Hoszszú évek tapasztalata bizonyitja, hogy ahol a helyi nemzeti bizottság jól dolgozik, jól szervezi és Irányítja a kulturális munkát, ott az eredmények is számottevőek. Hivatkozhatunk a duuaszerdahelyi, a rozsnyói, a rimaszombati és a losonci járásokra, ahol a bizottságok nem hagyják magukra sem az intézményeket, sem a szervezeteket: osztoznak problémáikban, a nehézségeket közösen oldják meg. A terveket is együtt készítik el, s a munkát nemcsak irányítják, hanem ellenőrzik is. Az eredmény az, hogy ezekben a járásokban élénk a kulturális élet. Sajnos, mély hallgatás veszi körül a csehszlovákiai magyar könyvtárügyet, szinte mindenütt. Pedig ezen a területen igen sok olyan munka vár elvégzésre, amelyet nem ma, lianem már tegnap el kellett volna végezni. Ismeretes, hogy a könyvek és a könyvtárak alapvetően meghatározzák a művelődést, a tudomány fejlődését, a kultúra színvonalát. A szlovákiai könyvtárügy és bibliográfia a felszabadulás után lendült fel, a felszabadulás után indult meg e terület gazdag múltú, haladó hagyományok a továbbfejlesztése is. A termelés és tudomány fejlődésével párhuzamosan élénkült és differenciálódott a könyvtárak tevékenysége. A népkönyvtárak terjedelmes hálózala melleit kialakult a .szak és tudományos könyvtárak, viszonylag széles hálózata, i létrejöttek a bibliográfiai és információs központok. A menynyiségi fejlődéssel a minőségi fejlődés azonban nem tartott és ma sem tart lépést. A szlovákiai könyvtárügy egésze tökéletesítésre szorul. Ezen belül azonban kétszeresen sok az elintézetlen ügy magyar vonalon. Az letagadhatatlan tény, hogy a felszabadulás óta megtett út, a kulturális forradalomnak e területen érezhető gyakorlata szintén óriási. Ezrek és ezrek váltak olvasókká, kapcsolódtak be a művelődés folyamatába. Ebben a tekintetben sokat kaptak a magyar olvasók is. A kiterjedt népkönyvtárhátőzat lehetővé tette, hogy a délvidéken élő, az anyanyelvi kultúrától egykor teljesei) elzárt tömegek — ha nem is mindig a szükségletnek megfelelően — hozzájuthassanak a könyvhöz, és az anyanyelvnek megfelelő irodalmat olvashas sák. Elégedetlenségre az ad okot, hogy magyar vonalon még mindig nincs egyetlen szak- és tudományos könyvtár sem, vagy legalább ilyen tevékenységet képviselő, igényes munkát végző részleg. Megoldatlan a központi irányítás, a nemzetiségi szaksajtó kiadásának és a magyar könyvtárosok képzésének a kérdése is. Bármilyen magyarázatot keresünk, nem értjük, hogy e fontos művelődési terület megjavítása érdekében miért nem történik határozott intézkedés, miért hallgatnak a kulturális élet irányításáért felelős szervek, miért nem nyer elintézést e sokakai, sőt az egész társadalmi és kulturális életet igen közelről érintő ügy? Tudjuk, hogy az említetteknél vannak még fontosabb munkaszakaszok. A rendteremtést, a minősági munkát elsősorban ezeken a helyeken kellene megkezdeni. Meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb erre szintén sor ke rül. Ha most mégis egy látszólag lalán kevésbé fontos területre irányítottuk a figyelmet, azért tettük, mert a csehszlovákiai magyarok esetében gyakran a népművelés formái bizonyultak a leghatásosabb tömegnevelő eszköznek. Szeretnénk, ha ezzel az eszközzel ismét jól gazdálkodnánk. Rövidesen új évad kezdődik. Az esemény jó alkalom arra, hogy a kultúra dolgozói — tevékenykedjenek bárhol — felülvizsgálják a lehetőségeket, új módszereket vezessenek be, és a kulturális munkát a megnövekedett követelményeknek megfelelő méretűvé és színvonalúvá legyék mindenütt. BALÁZS BÉLA Ostrý Grúň, a lángokkal elpusztított község sohasem feledkezik meg elesett bőseiről. ÚJ KÖNYVEK Karel Čapek: Betörők, bírák, bŕvészek és társaik A cseh irodalom kiváló alakja, a rövid próza nagy művészének bűnügyi történeteit kapja kézhez az olvasó ebben az újabb kiadásban. A bűnügyi történetek jelentős helyet foglalnak el Capek írói munkásságában, s hírük méltán vetekszik a világirodalomban népszerű alkotásokkal. Capek a legáltalánosabb eseteket választja bűnügyi történetei tárgyául, melyet finom humorral sző át, a történet mögött azonban mindig megtaláljuk a valóság és igazság példázatát. A kötetet Zádor András fordította. |Madách Könyvkiadó, 328 old.) |20,— korona) Norman Mailer: Meztelenek és holtak Az amerikai irodalom csúcsteljesítményei közé tartozik ez a mű, melyet szerzője huszonöt éves fővel publikált. A regény írója a Hemingwayt követő nemzedék egyik legkiemelkedőbb egyénisége. A bravúrosain szerkesztett regény a második világháború időszakában játszódik le, s az amerikai hadseregben mutatkozó különböző tendenciákat mutatja be. A cselekmény központjában egy ellenséges japán sziget elfoglalása áll, remek lélektani ábrázolással azonban az Egyesült Államok jövőjének aggasztó kilátásait is félfedi. (Európa Könyvkiadó. 784 old.) Zola: Életöröm Zola ezt a ciklusát biológiai és szociológiai vizsgálódásainak szenteli. Azt kutatja, a környezet miként hat az emberre, testi és lelki fejlődésére. A Rougo'ii-Maequart család a regény hőse, főhős® pedig Pauline, akinek fő törekvése, hogy kitörjön az elátkozott és szerencsétlen családnak abból a világából, mely a boldogságtól, a puszta élet szépsége adta életörömtől fosztja őt meg. (Madách Könyvkiadó, 372 old.) (29.— korona) Róbert Graves: Jézus király Második kiadásban jelent meg ez a mű, melyről a szerző többek, között ezeket írja: „A jézus királyt Angliában írtam a második világháború két utolsó évében. Célom az volt, hogy irodalmi vetületben, a költészet eszközével rajzoljam meg jézus történetét. Az első század utolsó éveinek nézőpontját tükrözi: egy vallásos keresztény mondja el, ákif türelmetlenné tettek az őskeresztény egyház ellentmondásos, következésképp megbízhatatlan dokumentumai. Sok hívő előtt vált nyilvánvalóvá, hogy jézus minden életszentsége ellenére is ember volt, nem pedig isten".. Kutató szenvedély s filozófiai történelemérzés igénye egyaránt áthatja a kötetet, melyben egy kiváló író szinte újrateremti a valóságot. Nem természet fölötti csodaként mutatja be jézust, hanem 9aját korának rendkívüli sorsú és egyéniségű fiaként, aki egy fantasztikus elhivatottság megszállottja, de ugyanakkor mélyen etikus gondolkodású lény. Az olvasók bizonyára kedvezően fogadják a kiadónak azt az elhatározását, hogy újra megjelentette ennek a kiváló írónak ezt a remek művét. (Madách Könyvkiadó, 388 old.) 136,— korona) Monoszlóy Dezső: A milliomos halála „A milliomos halála — írja a szerző —, mint minden kitalált történet, a valóság néhány mozaikdarabját is magában hordja." A négy fejezetre tagolódó regény egy életutat kísér nyomon, visszapergetve az eseményeket. „A valóságszerüség anyagához tapadva" a letűnt évek, évtizedek egyw eseményei vonulnak el előttünk, sajátos egyéni látásmódot jelezve. Bár helyenként a regény egyes részeit túlrészletezőnek érezzük, a történetszövés könynyedsége, s a finom humor és szellemesség jellemzi a kötetet. (Madách Könyvkiadó, 416 old.) (22,— korona) Moldova György: Az Elátkozott Hivatal A Magvető Könyvkiadó zsebkönyvtára sorozatban jeleni meg a kötet. A tartalmat illetően elég a regény egyetlen részletét idézni, melyben a „hivatal" így nyilatkozik: „A híva tal, professzornö, mindig túlél heti azt a feladatkört, melynek betöltésére eredetileg létrehozták, és felelőssé válásával egyenes arányban növekszik hatásköre és testületi gőgje. És ez a mi szerencsénk, professzornő". Ezek a sorok mindent megmondanak ... (Madách Könyvkiadó, 238 old.) (1,— korona) Jaroslav Hašek: Az elhagyott latrinán J. Hašek műveinek ez a válogatása a már eddig megjelent nagysikerű szatirikus elbeszélésekből, karcolatokból és tárcákból állt össze. Az Európa Könyvkiadó figyelmességét mutatja, hogy a kötet anyagát a tragikus hirtelenséggel elhunyt ldvá'ló műfordító, Tóth Tibor fordításaiból válogatták öseae. (Madách Könyvkiadó, 360 old.) (13,— korona) Móricz Zsigmond: Forró mezők Az irodalomtörténet tanúsága szerint elsősorban az anyagi gondok kényszerítették Móricz Zsigmondot arra, hogy a korában divatossá váló detektívregény műfaja felé forduljon. Eszel nemcsak azt bizonyította, hogy ez a műfaj sem állt tőle távol, hanem azt is, egy igazi író bármilyen műfajt választ iš, nem tudja magát megtagadni. Mintahogy Móricz sem tudta, ugyanis egyszerre irodalmit és sajátosan magyart alkotott. Az izgalmas bűnügyi rajzból sajátos társadalomrajz kerekedett, melyben a nyár is azért oly kietlen, mert végtelen az a szenvedés és reménytelenség, melyben az ország küszködik. (Madách Könyvkiadó, 374 old.) (10,— korona) Matematikai érdekességek A Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg ez a kötet, mely nemcsak a szakember, a tanító-tanár részére tartalmaz rendkívül hasznos anyagot, hanem a matematikát kedvelő nyilvánosság számára is. A kötet anyag nagyrészt közismert kérdésekkel foglalkozik (számkitalálós játékok, a sakk, totólottó, a barkochba és különböző szerencsejátékok matematikai magyarázatával) népszerűen és érthetően. S amit ugyancsak hangsúlyoznunk kell: játékos formában. (Madách Könyvkiadó, 290 old.) (36.— korona) S. Leacock: A rejtély titka A kiváló amerikai humorista ismert az olvasóközönség előtt. A magyar olvasók számára elsősorban Karinthy Frigyes fedezte fel és magyarította Leacock zseniális irodalmi paródiáit, szatíráit és humoreszkjeit. Az Olcsó Könyvtár sorozatban megjelent kötet 18 humoreszket tartalmaz, — Karinthy fordításéban, s további nyolcat Szinnai Tivadar és Aczél János fordításában. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 200 old.) (4,— korona) Gyermekkönyvek A gyermekkönyvek közül ezúton Varga Katalin: Kisbence és Weöres Sándor: Zimzizim című kötetére hívjuk fel a legkisebbek figyelmét. Mindkét kötetet gazdag illusztráció egészíti ki. —dz—