Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-17 / 219. szám, szerda

TERVEK, INTRIKA ÉS IGAZSÁG A megtévesztő nyilatkozat • Ez a bomlasztó fejlődés logikusan augusztus 21-ben érte el csúcspontját. Erről a fontos kérdésről a Tribunában és a Rudé právoban már több elvtárs nyilatkozott. Részletesen ismertettük elsősorban a CSKP KB elnökségének augusztus 20-i éjjeli tanácskozását. Te is egyike vagy a tanúknak. Hogyan tekintesz most, egy év távlatából e tanácskozásra? J. PILLÉR: Arait Švestka elvtárs, a Tribúna főszerkesztője megírt cikkében, én is aláírhatom s igazolhatom, hogy valóban úgy volt. Mégis szeretnék legalább egy tapasztalatot ismertetni abból a légkörből, amely akkor keletkezett, amikor közölték, hogy a szövetséges csapatok Csehszlovákia területére léptek. Švestka elvtárs azt írja, hogy főleg F. Kriegel és J. Smrkovský gyakoroltak az elnökség többi tagjára nagy nyomást, az ő viselkedésüknek nem volt semmi köze e szerv tagjainak normális viselkedéséhez.- Valóban hihetetlen hisztéria keletkezett azzal a céllal, hogy az elnökségi tagokat lélektanilag „megdolgozzák", hogy azok ellenvetés nélkül fogadják el a Mlynár elvtárs és más elvtársak által kidolgozott nyilatkozat-tervezetet. E lélektani terrorizálásban közvetlenül a szavazás előtt rendkívüli aktivitást fejtett ki dr. Kriegel. Például kijelentette: „Erről valakinek biztosan tudnia kellett", s a szavazáskor — „aki az állásfoglalás ellen lesz, az hívta be őket". Az ilyen fenyegetés egyike volt az elnökségi tagokra gyakorolt nyomásnak. Azokra, akik — noha a fő kérdésekkel tisztában voltak — meginogtak (I), s azokra is, akiket azért támadtak, mert az elnökség nyilatkozata ellen szavaznak, akiknek védekezniük kellett, hogy ez nem igaz, mert csupán a nyilatkozat egyik bekezdése ellen szavaznak ... • Ez a nyilatkozat, természetesen, akkor megtévesztette az egész pártot és az egész nyilvánosságot, amolyan mindent fedő takaróvá vált, amely alá mindenféle reakciós és ellenforradalmi elemek elrejtőzködtek. Véleményed szerint hogyan ítéli majd meg a történelem ezt a döntést? J. PILLÉR: Ügy gondolom, hogy becsületesen ki kell mondani: ezt a nyilatkozatot nem mérlegelték minden szempontból. Túlságosan is befolyásolta az adott környezet pillanatnyi légköre, tekintet nélkül az országban uralkodó helyzet tágabb összefüggéseire, arra, hogy az a dokumentum egyáltalán nem veszi tekintetbe a nemzetközi összefüggéseket, a szocialista tábor és az egész mozgalom érdekeit. Kilenc a tíz felvonás közül" n • Véleményed szerint az öt szövetséges ország miből indult ki elhatározásakor? J. PILLÉR: Meggyőződésem, hogy a szövetséges alakulatok közbelépését főleg a potenciális és komoly veszély elleni segítés óhaja és igyekezete motiválta, az, hogy megállítsák azoknak az erőknek a tevékenységét, amelyek a hatalomra törve előkészítették nálunk a szocialista rendszer megdöntését. Létezésükről az 1968 augusztusa óta eltelt év tapa italatai és az országban szüntelenül előidézett válsághelyzetek után semmiképpen sem kételkedhetünk. Szeretném még hozzáfűzni, a részünkről kifejezett garanciák és elhatározások ellenére, hogy a tömegtájékoztatási eszközök terén rendet teremtünk s leállítjuk a baráti országok elleni uszítást, meggátoljuk a különböző illegális szervezetek tevékenységét, sajnos, javulás nem történt. Mindez pogromakciókban érte el tetőfokát, mint pl. a Központi Bizottság épülete ellen intézett támadásban stb. Nemrég Kádár elvtárs említést tett arról, miképpen értékelte a magyar vezetés tavaly augusztus előtt a fejlődést nálunk. A csehszlovákiai helyzetet összehasonlították az 1956-os magyarországi helyzettel, amikor az ellenforradalom tíz felvonásban játszódott le, s már augusztus közepén arra a megállapodásra jutottak, hogy Csehszlovákiában ebből a tíz felvonásból kilenc megvalósult. Csak az utolsó felvonás volt még hátra, a kommunisták gyilkolása, a fehér terror. Tavaly decemberben közvetlenül Brezsnyev elvtárstól volt alkalmam hallani, hogy menynyire megfontoltan, minden körülményt mérlegelve határozta el magát az SZKP vezetése a katonai közbelépésre Csehszlovákiában. Tekintetbe vette azt is, hogy ezzel a lépéssel milyen mértékben kerül veszélybe a Szovjetunió tekintélye a világ nyilvánossága előtt, s a nacionalista indulatok felszításának következményeképp mennyire csökken a szovjet presztízs Csehszlovákiában. Természetesen azt ők is tudták, hogy ebből a szempontból okosabb lenne, ha a Szovjetunió addig vár, amíg Csehszlovákiában ki nem robban a nyílt ellenforradalom annak minden következményével — s csak azután beavatkozni. Mennyi véráldozatot követelt volna ezl E tények megfontolása után az SZKÍ vezetése egyetlen következtetése jutott: Megelőzni a csehszlovák kommunisták és a csehszlovák testvérek vérontását fontosabb, mint az átmeneti presztízsveszteség a világ előtt, fontosabb, mint e lépés átmeneti érthetetlensége a csehszlovák munkásosztály előtt... Mindez hasonló őszinteséggel meg kell mondanunk népünknek, hasonló nyíltsággal kell beszélni az 1968 augusztusával kapcsolatos kérdésekről is... Mi történt a Prága-szállóban? ÚJ szó 1989. IX. 17. • Senki sem kételkedik abban, hogy az augusztus kérdései újból és újból visszatérnek, hogy valóban még sok kérdés maradt megválaszolatlanul, hogy sok mindenben télrevezették, megtévesztették a közvéleményt. Es éppen tőled szeretnénk hallani — amit az akkori sajtó annyira elferdített — annak a fontos augusztusi eseménynek a történetét. Hogyan is folyt le a CSKP Központi Bizottsága egyharmadának tanácskozása a Prága-szállóban? Ugyanis ezen az ülésen egy kicsit te voltál a központi személy. I. PILLÉR: Én erről már beszéltem mindjárt az augusztusi események után. Ezt az ülést, amelyen a CSKP Központi Bizottságának több mint ötven tagja és póttagja vett részt, az árulók plénumának nevezték, és résztvevői közül többre rásütötték az áruló bélyegét. Mint ismeretes a CSKP KB elnökségének augusztus 20-ról 21re virradó éjjel kiadott nyilatkozata határozatban tüntette fel, hogy „ma", azaz augusztus 21-re összehívja a Nemzetgyűlés piénumát, plenáris ülést tart a kormány és a CSKP Központi Bizottsága. A felhívás után gyülekezni kezdtek a Központi Bizottság tagjai. A vidékiek rendszerint a Prága-szállóban szálltak meg, tehát így augusztus 21-én is itt gyűltek össze. Idejött utánuk néhány prágai elvtárs. Mindenkit érdekelt, mi történt az elnökség éjjeli ülésén. Emiatt ide hívtak engem is, — akkor éppen a CSKP közép-csehországi kerületi pártbizottságának plenáris ülésén voltam — hogy a szállodában tájékoztassam őket. Ez körülbejül este hatkor volt. Én informáltam őket, de aztán a plénum javasolta, kezdjük meg az ülést, hogy a többi elvtárs majd fokozatosan megérkezik, és hogy meg kell fogalmaznunk állásfoglalásunkat az adott helyzettel kapcsolatban. Sőt, állandó ülést is javasoltak, hogy megkíséreljük rendet teremteni az ellátásban és a közlekedésben, s hogy ezekről és más kérdésekről tárgyaljunk a szövetséges katonaság képviselőivel stb. Az elvtársak egy csoportja ilyen értelemben rövid közleményt fogalmazott meg, amelyet aztán egyhangúlag elfogadtunk. Ez a közlemény azonban mindmáig nem látót; napvilágot. • Lennél szíves legalább a lényeges részét idézni? J. Pillér: Ez a közlemény tulajdonképpen felhívás volt a kommunistákhoz és a köztársaság polgáraihoz, amely a CSKP KB elnökségének állásfoglalásából indul ki. Ebben az értelemben ez az okirat is magán viseli az akkori légkör nyomait, de jelentősége — a többi akkori felhívásokkal ellentétben — abban rejlett, hogy ez volt az- egyetlen okirat, amely reális és pozitív kiutat keresett. A történelmi igazság kedvééit teljes szövegét idézem: „A CSKP KB elnökségének felhívására, amelyet 1968. augusztus 21-én, szerdán, a reggeli órákban tett közzé jöttek össze a CSKP KB tagjai és póttagjai, valamint a Központi Bizottság Ellenőrző és Revíziós Bizottságának a tagjai, — azok, akik meg tudtak jelenni — hogy kifejezést adjanak felelősségérzetüknek, s kifejtsék nézetüket a fennálló helyzettel kapcsolatban. A CSKP KB tagjai és póttagjai, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai teljes mértékben támogatják a CSKP KB Ielnökségének j 1968. augusztus 21-én kelt állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy a Varsói Szerződés országainak katonai alakulatai megszállták Csehszlovákia területét. Ennek értelmében a CSKP KB összegyűlt tagjai felhívják a kommunistákat és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden polgárát, hogy feltétlenül őrizzék meg a nyugalmat, megfontoltságukat és felelősségtudatukat, ne hagyják magukat senkitől és semmitől meggondolatlan akcióra kiprovokálni, és respektálják az adott helyzetet, amelyet nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni. Á CSKP KB tagjai és póttagjai, valamint az Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai a pártnak és a népnek tartozó felelősségük teljes tudatában fordulnak a lakossághoz, hogy az állami szervekkel és a nemzeti bizottságokkal együttműködve tegyenek meg mindent, hogy \ — megakadályozzanak bárminő pánikkeltést és provokációt, — ne engedjék elfajulni a zavart és szervezetlenséget a termelésben és a közlekedésben, amivel mérhetetlen károknak veszik elejét, — biztosítsák a lakosság zavartalan ellátását, — őrizzék meg a nyugalmat és a rendet a munkahelyeken, a városokban és falvakon. Azzal fordulunk most a kommunistákhoz és az ország minden becsületes polgárához, hogy megértve a helyzet súlyosságát, a munkahelyeken és a városokban minden erővel arra törekedjenek, hogy a viszonyok rendeződjenek és stabilizálódjanak. Csupán az ilyen magatartás segít megtalálni a kiutat ebből a mai nagyon nehéz helyzetből. A Központi Bizottság eltökélt szándéka, hogy nem engedi meg a visszatérést a január előtti viszonyokhoz. A CSKP KB akcióprogramja marad továbbra is politikánk alapja. A CSKP KB összegyűlt tagjai az állandó ülés mellett döntöttek, hogy folyamatos munkával készítsék elö a lehető leghamarabb a CSKP KB rendes plenáris ülését, amelyen biztosítva lenne a CSKP KB valamennyi tagjának és az elnökség valamennyi tagjának részvételeFel kell újítani valamennyi pártszerv és a pártsajtó rendes tevékenységét. A helyzet mielőbbi rendezésének célfából a CSKP KB és az elnökség delegált tagjai felveszik a kapcsolatot a Varsói Szerződés öt országa katonaságának parancsnokságával. Ezekben a percekben döntő fontosságú a fegyelem megtartása, a megfontoltság, a rend és hógy biztosítsuk az alapvető életszükségleteket. Felhívjuk a kerületi és járási pártbizottságokat, hogy kizárólag a CSKP KB és szerveinek utasításához tartsák magukat és ezeknek szellemében cselekedjenek." Ennek az ülésnek még egy érdekes mozzanata volt: részt vettek rajta néhányan a városi pártbizottság akkori vezető dolgozói közül, mint például KotrC titkár, Rattinger, az elnökség tagja és még néhányan, akik ettől a csonka plénumtól beleegyezést akartak kapni ahhoz, hogy ösze lehessen hívni a párt XIV. kongresszusát. Mi ezt a kérdést megvizsgáltuk és alapos megfontolás után lebeszéltük róla ezeket az elvtársakat. Mégpedig azért, mert a Központi Bizottság elnökségének jelenléte nélkül, sőt á Központi Bizottság beleegyezése nélkül és anélkül, hogy ezek a szervek beszámolhatnának eddigi munkájukról, mégsem lehet a kongresszust összehívni. Persze ennek előtte, augusztus 21-én egész délután a rádió rövid időközökben állandóan közölte, hogy összehívták a XIV. kongresszust, s a küldöttek jelenjenek meg az előre kijelölt helyeken az üzemekben (pl. a közép-csehországi kerületi pártbizottság határozottan eldöntötte, hogy nem vesz részt az ilyen módon összehívott „kongresszuson". Éreztük, hogy ez esetleg szörnyű provokáció lehetne. Ám indítványunkat senki sem vette figyelembe). Mikor aggodalmunknak adtunk kifejezést, hogy a küldöt• • / tek „tanácskozása" összehívóinak nem az-e a céljuk, hogy hatalmukba kerítsék a Központi Bizottságot, hogy mindenekelőtt egy új Központi Bizottságot válasszanak, akkor KotrC és Rattinger elvtársak biztosítottak bennünket, hogy ez a tanácskozás semmi esetre sem fog káderkérdésekkel foglalkozni, mert tényleg csak a küldöttek találkozójáról van szó, hogy nyilatkozzanak az adott helyzettel kapcsolatban. Végülis a tanácskozásra háromtagú csoportot jelöltünk ki (Bilak, Barbírek és Krček elvtársakat), de sajnos egészen a tanácskozás kezdetéig nem volt ismeretes előttünk ennek a gyűlésnek sem a helye, sem az időpontja. Igazolhatom, hogy a gyűlést valóban a CSKP KB elnökségének beleegyezése és tudta nélkül hívták össze, nem úgy nyitották meg, mint a „küldöttek tanácskozását", hanem mint ..kongresszust" (VysoCanybanj. Erről azonban csak később szereztünk tudomást. Tudom, hogy nem lehet az ott megjelent küldötteket vádolni. Végeredményben ők sem sejthették, hogy bizonyos mestericedés eszközei, s hogy jelenlétük Prágában ü visszaélés „második centruma". Tegyük még hozzá, hogy röviddel a Prága-szállóban lezajlott ülés után, amelyen én elnököltem, a rádió, majd a sajtó is a CSKP KB e csonka plénumának résztvevőit árulóknak és kollaboránsoknak kiáltotta ki. Sajnos, ebben a CSKP KB egyes tagjainak is benne volt a kezük, pl. Martin Vaculíknak ... Persze a „vysočanyi kongreszszus" öszehívásának a kérdése önálló cikket igényelne, amelyhez a kidolgozás alatt álló elemzés szolgálhatna alapul. Miért csak most? • Az, amit most elmondtál, olvasóink túlnyomó többségére kétségtelenül újságként fog hatni. Ezért ne csodálkozz, ha most tnleg kérdezzük meg azt, amit az olvasók jogosan kérdeznek tőlünk: miért nem beszéltek nyíltan ezekről a kérdésekről már előbb? J. PILLÉR: Ez a kérdés az én személyemet nem igen érinti. Már a múlt év szeptemberétől teljesen nyíltan beszéltem ezekről a tényekről több gyűlésen és aktíván, gyakran ezernyi ember előtt. S minél több ténnyel ismerkedtem meg az idők folyamán, annál nyíltabban és egyértelműbben tájékoztattam róluk a funkcionáriusok és a párttagok aktíváit. És nem az én bűnöm, hogy ezekről a most említett fellépéseimről a sajtóban, a rádióban és a televízióban rendszerint csak egy mondattal emlékeztek meg: hogy itt és itt voltam és beszédet mondtam. Ennyi volt az egész. Sőt, végül is furcsa helyzet alakult ki, hogy a kommunisták, ha meg akarták tudni az igazságot a párt vezető tagjainak fellépéseiről, ezeknek szövegét „illegálisan" kellett sokszorosítani, amiért az illetőket aztán nemegyszer megfedték és mellőzték . .. • Veled együtt nagyon szeretnénk, ha a párton belüli információk ilyen „illegális" terjesztésének már nem kellene megismétlődnie, ha a tájékoztatás árama a központtól a tagságig és vissza normális mederben folyna. Ezt a célt szolgálja ez a beszélgetés is. A bolgár nagykövetség köszöni a jókívanatokat (ČSTK) — A Bolgár Népköztársaság megalakulásának 25. évlordulúja alkalmából a prágai bolgár nagykövetség számos üdvözletet és jókívánságot kapott csehszlovák állami és politikai szervektől és intézményektől, valamint magánszemélyektől. A Bolgár Népköztársaság nagykövetsége mindenkinek szívélyes köszönetet mond a bolgár néphez, a Bolgár Kommunista Párthoz éa a Bolgár Népköztársaság kormányához intézett üdvözletekért, azokért a levelekért és táviratokért, amelyekben snk sikert kívánnak a szocializmus építésében, valamint a két ország népei közötti testvér barátság és együttműködés további megszilárdításában. Az anyanyelvű oktatás kérdése az i paritanuló-iskolákban Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának nemzetiségi osztálya az elmúlt hetekben felülvizsgálta a magyar tanítási nyelvű iparitanuló-iskolák hálózatának bonyolult helyzetét. Beigazolódott, hogy a magyar tannyelvű osztályok megnyitásának gyakorlatba való átültetése sok helyütt objektív nehézségekbe ütközik. Ugyanis az előírások értelmében csak akkor létesíthető egy-egy szakma keretén belül szakcsoport, ha a szakma iránt érdeklődő tanulók száma nem kevesebb tíznél. Két rokonszakmából összetevődő szakcsoport külön osztályt alkothat. Hosszas tárgyalások után sikerült a minisztérium nemzetiségi osztályának Érsekújváron, Párkányban, Komáromban és másutt is jelentősen emelni a magyar iskolákban beiskolázottak számát. A kérdést véglegesen azonban csak az üzemekben dolgozók hozzáállása oldhatja meg. Az anyanyelvi oktatás helyes értelmezésének propagálása azonban már ebben az iskolai évben ié részleges sikereket szült. A rimaszombati tanonciskola igazgatósága az Oktatásügyi Minisztérium dolgozóival karöltve — alapul véve az egyes szakmákra jelentkező magyar nemzetiségű ipari tanulók számát és a szülők kérését — az 1969— 70-es tanévben két magyar tannyelvű osztályt nyit, melyekben autómechanikusokat, ill. elektromechanikusokat képeznek hi. Sz. L