Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-09 / 186. szám, szombat

GUSZONAI GONDOK EMLÉKEZÉS TADEUSZ MAKÓIBA A népi Lengyelország 25 esztendős fennállásáról Csehszlovákia képzőművészeti vonatkozásban is megemlékezik. A Varsói Nemzeti Múzeum Modern Művészetek galériája által rendezett tárlat mutatja be a pozsonyi Művészek Házának termeiben Tadeusz Makowskl alkotásának főbb szakaszait. A neves festő szakkörökön kívül kevéssé ismert közönségünk előtt, bár a XX. század legjelentősebb lengyel piktorai közé tartozik. 1882-ben született. A régi és értékes művészi hagyományokban gazdag Krakkóban töltötte ifjúságát. Itt, az élénk szellemiségtől lüktető városban látogatta az ősi Jagelló Egyetemet s kitüntetéssel végezte a Képzőművészeti Akadémiát. Látóköre bővítésére s művészete elmélyítésére való türelmetlen vágyakozással keresi fel a 26 éves fiatalember a Fény városát. Második hazája lesz Párizs, ahol 1908 körül nyugtalanul erjed és formálódik századunk bonyolult, új művészete. Braque és Picasso a forradalmi irányzatnak, a kubizmusnak a megteremtői. Az Ecole de Paris (a Párizsi Iskola) kötetlenül szabad légkörében, ahol a világ minden tájáról odasereglő ifjú művészek egyéniségét s tehetségét semmiféle stílus, vagy előírt program keretei közé nem szorítják, Makowskira ls többféle művészi példa és ösztönzés hat. 1913-as vásznain, a Zöld tájon s a Házak a tájban világosan felismerhető a picassói sugalmazás, ami azonban nem bizonyul állandónak. Makowskl érzékenyen figyeli a művészetben végbemenő fejlődést és Izgalmas változásokat. Reagál is reájuk, de közben a maga hangját keresi. Ám az ihletadó francia szellem sem képes elfeledtetni vele eredetét, s a lengyel kultúrához való tartozását. Az első világháborús éveket nagyrészt a számos francia és külföldi festőt inspiráló, vonzó táji-, és népi motívumokban bővelkedő Bretagneban tölti. Ekkor születnek üde virágos képei,, s az itt-ott cézanne-os felépítésű gyümölcs-csendéletei. A tenger zajló hullámai közé benyúló félsziget jellegzetes légköre, falvainak sajátos építkezése, népének szokásai megragadják képzeletét. Egymás után alkotja az életképeket, amelyeken a XVII. századi Német-Alföldi kismesterek felfogása, színei, ízes humora él. A Kernaquernati gazdaság ütemesen lüktető életét, a derűs vidéki ünnepségeket, a vidám lakodalmakat, a szorgalmas falusiak becsületes kemény munkáját ábrázoló vásznak, akvarellek, kréta-, toll-, és ceruzarajzok a valóság lelkes csodálóját, művészi megformálóját jelzik. Makowski szerencsésen egyesíti a rajzos és festői elemeket, a gondolati és érzelmi tartalmat. Témaköre a 20-as évek táján kibővül. Látomásai világának most a gyermek a főszereplője. Beleéli magát a formálódó emberkék lelkiéletébe, bámulatosan gazdag, nehezen követhető képzeletébe. Szaporodnak a mind egyszerűsödő tanulmányFacipőkészítő (1930) llilllllllllllllilllll fejek, a csodalátó, bámész szemű, komolykás, vagy mosolygós stilizált arcocskák. Az egy vagy több figurás, gazdag környezetrajzi, a naiv festészet jegyeit mutató életképek olykor meseillusztrációként hatnak. (A madárfészket kifosztó leányka, a Rózsaszín kalapos kislány J. A Függetlenek Szalonjában is kiállított közvetlen, meleg hangú, finom színkeverésű Gyermekhangverseny roppant kedvező fogadtatásban részesül. Méltatói egyike M. Gromaire, a francia falkárpit újraélesztője. Ezt a képet Makowski nagy örömére a lengyel Nemzeti Művészeti gyűjtemény vásárolta meg. A 20-as évek második felében a táj s különösképp a szüntelenül színét változtató, nyugtalanul hullámzó tenger, a fantasztikus sziklafalak, a karcsú vitorlások, a part menti házak s a párás légkör vonzzák. Olykor Marquet, derűs színű életképein meg Bonnard hatása érzik. Azonban Makowski most már mégis a maga útján járó festő. Biztos kompozícióval, kulturált színkezeléssel, bensőséges lírával vetíti ki élménnyé lényegült benyomásait. Termékeny, boldog korszak következik 1928 és 31 között. Konstruktivisztlkus felépítésű kompozícióin mértanias vonalak határolják a groteszk fogalmazású férfialiakokat, kiknek elsősorban az orrát deformálja erősen. Jellegzetes és színvonalas alkotások a Breton dudások, a Pipás férfi, a Szivarozó. A légkört kitűnően érezteti és meleg emberséggel jellemzi a Facipő készítő mestert. A lengyel festészetben is annyira kedvelt gyermekképek továbbra is foglalkoztatják. Kitűnik közülük a finom színvilágú Iskolás leányka, a hegyes sipkás Pierrot-k s a dúsan áradó aranyos napfényben felfénylő leányfejecskék. A légiesen könnyed gyermekképek mestere előtt nem idegen az öregség s a magány tragikuma sem. A töprengő festő 1931-es évjelzésű kubizáló Palettás önarcképe borongós barna homályból tűnik elő. Érzi nyilván, hogy ideje szűkre szabott, s még annyi téma vár megfestésre. Egymást követik az élénk hangvételű bár- és báljelenetek, a népies típusú kártyázók. S egy ismeretlenül-ismerős árnyékvilág határán járó álarcosok. Az utolsó, az 1932-es év termése a fölényes könnyedséggel ecsetrevett Udvari fénykévék beragyogta mértanias felépítésű házaival. S végül a majdnem inoliére-i erővel megjelenített Fösvény, a nevetségesnek és ellenszenvesnek feltüntetett értelmetlen kapzsiság vérbő képbefoglalása. Felfelé ívelő alkotó pályáján 50 esztendős korában tragikus hirtelenséggel fejeződik be Makowski élete. Művészi hitvallásáról alkotásán kívül a halálát megelőző évben kelt Naplója is tanúskodik. A Tadeusz Makowski franciaországi Barátaniak Társasága céljául tűzte ki az elhunyt festő alkotásának méltatását és széleskörű ismertetését. Az illetékes lengyel körökkel együttműködve rendezték meg 1933-ban a párizsi Függetlenek Szalonjában műveinek kiállítását, s az 1936-os XX. Velencei Biennálén való szereplését. Életművének nagy bemutatójával 1960-ban hódolt a Varsói Nemzeti Múzeum a francia és lengyel nemzet nagy festője emlékének. BÁRKÁNY JENŰNÉ Ott terül e!, aho! az 546 méter magas Bucsony hegység véget ér. Fülek Irányából érkez

1ve, kisebb-nagyobb dombok lábánál lejtve kígyózik be az út Guszonára. A guszonai hegyvonulat választja el tulajdonképpen Nógrádtól Gömört. Lakóházai nagyobbrészt sűrűn az országút mellett sorakoznak — szűk udvarokkal. A falun sekély patak folyik át. Medrében csak nyáron van víz. Guszona sohasem tartozott a gazdag falvak közé. Lakósainak tizenöt fokos lejtőkön kellett gazdálkodniuk. A parasztcsaládok azelőtt 30—40 hektárt műveltek kézierővel. Az aránylag nagy földterületnek és szorgalmuknak köszönhették, hogy mégsem nélkülöztek. A mezőgazdaság mellett a többség a korláti kőbányában és a füleki zománcgyárban keresett munkát. Ma nyolcszáz lakost számlál a helység, a pusztákkal együtt. A faluban három szlovák család él, a pusztákon húsz. Ezek kivételével a falubelied magyarok és annak ís vallják magukat. Az összlakosságból kb. húsz—huszonöt család cigány — ezek néhány család kivételével munkaviszonyban vanak. 1952-ben alakult meg a faluban az állami gazdaság és az egységes földművesszövetkezet. Utána bevezették a villanyt. A helység arculata már 1956-58ban kezdett változni. Megindult az építkezés, s aki nem mert új családi ház építéséhez fogni, az legalább a régit alakította át. 1962-ben hozzáfogtak a kultúrotthon építéséhez, és 1963-ban a NOSZF negyvenhatodik évfordulóján megtörtént ünnepélyes átadása. Epületében helyezték el a helyi nemzeti bizottságot is. Ugyanabban az évben portalanították a falu főútját, sajnos a bevezető utak rossz minősége miatt már nagyrésze tönkrement. Egészen 1965-ig baj volt a közlekedéssel. Nehezen adták meg a rimaszombati járásból kieső falunak az állandó autóbuszjáratot. 196fr-ban korszerű önkiszolgáló üzlet épült és vendéglő. A következő évben meg a pusztákon gyulladtak ki a villanykörték. A falunak sürgősen új iskolára van szüksége. Kovács Vilmos HNB-elnök elmondja, hogy még ez évben szeretnének hozzálátni az alapozási munkálaÁLLAS • A Dunaszerdahelyi TerményfelvásárlA Üzem azonnali belépéssel alkalmaz — 1 ügyvédet, — 1 technikust elektrotechnikai középiskolával, — 1 technikust építészeti középiskolával, — 1 technikust gépipari középiskolával, — sofőröket, — kocsikísérőket Dunaszerdahelyen, valamint munkásokat Nagymegyeren. OF-753 • Pályázat A Safárikovói (Tornaijai) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola Igazgatósága pályázatot hirdet középiskolai tanári állások betöltésére 1969. szeptember' 1-től. Jelentkezhetnek: 1 szlovák szakos, 1 testnevelés szakos, 1 közgazdasági mérnök. Az érdeklődők az Iskola igazgatóságán jelentkezzenek. 0 817 • INTERHOTEL PR. Bratislava azonnali belépéssel brigádosokat alkalmaz kfilönféle kisegítő munkákra. Főiskolások Is jelentkezhetnek. Fiatalok, akik még nem léptetek munkaviszonyba, használjátok ki a nyári hónapokat. Az érdeklődők a CARI.TON hotel személyzeti osztályán jelentkezzenek. ÜF-793 38 éves szövetkezett dolgozó (nőtlen) házasság céljából megismerkedne hasonló korú nővel. Falusi házam, kertem van. Jelige: Rossz az egyedüllét. 0-815 25/16S diplomával rendelkező tanítónő megismerkedne házasság céljából hozzáillő férfivel. Jelige: Nem Jó egyedül. 0-831 tokhoz. Az ütött-kopott régi épületben az alapfok öt osztályát találhatjuk, a többi osztály a négy kilométernyire fekvő szomszédos Nagydarócban van. A lukvai szlovák iskolát kb. tizenkét gyerek látogatja. Oj iskolát készülnek építeni és tervbe votték a kultúrotthon körüli térség parkosítását, táncparkettal rendelkező kerthelyiség és teniszpálya létesítését. A régivel összevetve jelentősen emelkedett a falu életszínvonala. Majd minden házban van fürdőszoba, tv- készülék, stb. Az autók száma tíz. Nagyot lendít a község fejlődésén a HNB mellett működő kőbánya, mely tavaly is kétszázezer korona tiszta hasznot hozott. A helységben kevés fiatal van, nagyrészük a városban dolgozik, nehéz őket megszervezni. A CSEMADOK taglétszáma szép, de ha működni akar, segítségül kell hívnia a helybeli sportegyesületet és a CSISZ-t. Az efsz és állami gazdaság problémát nagyjából azonosak. Az előbbi egészen 1964-ig gyengén működött, állami támogatásra szorult. Komoly eredményeket az elmúlt két évben ért el. Komoly probléma számunkra, mely előre veti árnyékát — a munkaerőhiány. {Egyformán fennáll az efsz-ben, az állami gazdaságon, és a hnb mellett működő kőbányában, melyet csak ezért nem tudnak kiszélesíteni.) A fiatalok többsége elhagyja a falut. Keresik a könnyebb megélhetést, hajtja őket a kultúrszomj, és a jobb kereseti lehetőség. De nem csak ezért... Amit otthon is megtalálnának, azt nem keresnék máshol. Elviselnének nehezebb munkát is, hiszen fiatalok. De utána (bármily fáradtak is!) szórakozni akarnak. Ki így, ki úgy... És Guszonán kevés szórakozási lehetőség van. Ezért kellene megindítani a filmvetítést, rendszeresen meghívni a MATESZ-t, író-olvasó találkozókat rendezni, megszerettetni a könyvet, kerthelyiséget nyitni táncparkettal, stb. Lehet, hogy túl sokat soroltam fel az előbb, talán fejcsóválás kíséri majd soraimat. Mégis úgy érzem, ez a „sok" nem sok, s idővel megvalósítható. ARÜAMICA FERENC 63 éves nyugdíjas, saját házzal és kerttel, hozzáillő házastársat keres 50 évtől 60-ig. Jelige: Jő kedvű. 0-834 Jömegjelenésű 66 éves nyugdíjas vagyok. Nyugdíjam 900 Kčs. Szeretnék megismerkedni 60 év körüli nővel. Jelige: Jólelkű. 0-839 Két szobás családi ház gyümölcsös kerttel sürgősen eladó. Cím a hirdetőlrodáabn. 0-832 Fiat 600 D kitűnő állapotban eladó. Jelige: Tuzex 1963. Vennék Trabantot, vagy sorszámomat elcserélném soronlevöért. Cím: Mánya Gyula, Svodln 872. 0-838 Eladó családi ház mellékhelyiségekkel, nagy gyümölcsössel, Martin Kllik, Csiz fürdő. 0-843 Köszönetet mondunk az ismerősöknek, tanítóknak és diákoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága kislányunkat VARGA ZSUZSIKAT a bodaki temetőbe. A gyászoló család 0-835 Ez úton mondunk köszönetet mindenkinek, akik az érsekújvári Jószef temetőben utolsó útjára elkísérték szeretett férjemet. Jó testvérünket és rokonunkat SZŰDOR JÓZSEFET Külön köszönetet mondunk volt munkatársainak, az érsekújvári Elektrosvlt pártszervezet, szakszervezet és az üzem vezetősége képviselőinek. Köszönjük a sok virágot és hogy részvétükkel enyhíteni Igyekeztek fájdalmunkon. özv. Szűdor Jószefné és a gyászoló család. Ú-838 f<TK NeaitA ANICA- „ VAL ODALÉP AZ OLTÁR- |§ HOZ,K/HÁNTJA HELYE- « BŐL A KERESZTET, FEJJEL LEFELÉ VISSZAHELYEZI, AZTA'H..., CS. HORVÁTH TIBOK SZÖVEGE SEB0K INBB RAJZA APRÓHIRDETÉS