Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-08 / 185. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. augusztus 8. PÉNTEK BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 185. szám Ára 50 fillér Az SZLKP KB elnökségének közleménye (ČSTK) — Az SZLKP KB el­nöksége Štefan Sádovskýnak, az SZLKP KB első titkárának vezetésével augusztus 7-én ülést tartott. Az elnökség jóváhagyta az SZNF és hazánk felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek eszmel­politikai tartalmára vonatkozó javaslatot és konkrét Intézke­déseket fogadott el az SZNF 25. évfordulójának megünneplésére. Ezzel kapcsolatban jóváhagyta a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának téziseit. Az elnökség tudomásul vette a jelentést, amely beszámol az SZLKP kerületi és járási bi­zottságai plenáris üléseinek döntéseiről. A plenáris ülése­ken megvitatták a CSKP KB realizációs irányelvének feldol­gozását és intézkedéseket fo­gadtak el az irányelvek biztosí­tására a saját, valamint az SZLKP alapszervezetei munká­jának feltételei között. Az Epocha könyvkiadó kon­cepciójának és 1970 évi előze­tes kiadási tervének elbírálása során az elnökség hangsúlyoz­ta, hogy érvényesíteni kell az igényes eszmei-politikai krité­riumokat, hogy a kiadó kifeje­zően segítsen a párt és az egész társadalom marxista—le­ninista nevelésében. Iskolagondokról — az új tanév előtt Stefan Chochol mérnök, pro­fesszor, az oktatásügyi minisz­ter első helyettese tegnap Bra­tislavában a szlovákiai iskolák jelenlegi helyzetével, illetve építésével kapcsolatos felada­tokról és problémákról tájékoz­tatta az újságírókat. 1969-ben az iskolaépítés cél­jaira előirányzott csaknem 1,1 milliárd koronából eddig csak 40ű millió koronát fektettek be. A jelenlegi áldatlan helyzet egyaránt vonatkozik minden is­kolára, bár az alapiskolák és az óvodák terén még aggasztóbb a helyzet, hiszen csak 30 szá­zalékra teljesítették a tervet. Lassú az iskolák építésének az üteme. Szeptember l-ig ugyan­is összesen 58 új iskolát, azaz 670 tantermet kelett volna fel­építeni, július végéig azonban csak 19 iskolát (130 tanterem) adtak át rendeltetésének. A szá­mok önmagukért beszélnek! A válságos helyzet javítása és az elodázhatatlan feladatok mi­előbbi teljesítése érdekében az SZLKP KB elnöksége 1969. jú­lius 15-i ülésén határozatot fo­gadott el, melyben felszólítja a párt- és az állami szerveket, a társadalmi szervezeteket, a pol­gárokat, hogy különös figyel­met szenteljenek az iskolaépítés problémáinak, és aktív támoga­tásukkal segítsék a feladatok realizálását. Ezt a célt szolgálja az a nemes kezdeményezés is, melyet az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma a Szlovák Nem­zeti Felkelés 25. évfordulója tiszteletére „A nép a gyerme­kekért" jelszó jegyében indított. Az országos akció azt a célt követi, hogy mozgósítsa az épí­tővállalatokat és a tömegek hathatós segítségével meggyor­sítsa az iskolaépítési munkála­tokat. -t/m­A köztársasági elnök napiparancsa (ČSTK) — Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke napiparancsával Evžen Blahut vezérőrnagyot a nemzetvédelmi miniszter helyet­tesévé, Jaroslav Mašek vezérőr nagyot a brnói Antonín Zápo­tocký Katonai Akadémia pa­rancsnokává-rektorává nevezte ki. Terven felül (ČSTKj — Az érsekújvári já­rás mezőgazdasági dolgozói a mai napig összesen 40 300 ton­na gabonát szolgáltattak be, ami az eredeti állami tervvel szem­ben 6000 tonnával több gabonát jelent. A járás vezetői az SZLKP KB elnökségének és az SZSZK kor­mányának tolmácsolt vállalás­ban a mezőgazdasági dolgozók nevében azt ígérték, hogy ebből a mezőgazdasági járásból terven felül 7000 tonna gabonát szol­gáltatnak be. A vállalat telje­sítéséhez már csak 1000 tonna gabona hiányzik. Vízvezeték- és csatornahálózat épül (ČSTK) — A bratislavai víz­gazdasági dolgozók Somorján és Modrán, ahol eddig még nem volt qsatornahálózat, szennyvíz­tisztítóval ellátott csatornaháló­zatot építenek, HolíCon pedig vízszűrő vízvezetékhálózatot építenek. A somorjai és a modrai csatornahálózat a jövő­ben közel 35 000 lakost szolgál. Építését a holiči csoportos vízvezetékkel egyidőben 1973­ig befejezik és 50 000 la­kost szolgál majd. A vízvezeték­hálózatra rákapcsolják a kör­nyező községeket. A víz egy ré­szét a vízszűrőből egészen Ska­licáig fogják elvezetni. A szű­résre szánt vizet részben a My­java folyóból merítik. Ezeknek a hálózatoknak az építése majd­nem 93 millió koronába kerül. Előkészületben van a 22 millió korona ráfordítással építendő myjavai csatornahálózat. ROMÁNIA ] Cél: felzárkózni a gazdaságilag fejlett országok mögé Folytatja munkáját az RKP X. kongresszusa A Román Kommunista Párt X. kongresszusa első napján, IV.­Ceausescu főbeszámolőja után, szerdán este Ion Gheorghe Mau­rer miniszterelnök előterjesz­tette az 1971—75. évre szóló népgazdaság-fejlesztési ötéves tervének és a népgazdaság 1976—1980. évekre szóló távlati tervének irányelveit. Hangoztat­ta, a terv abból indul ki, hogy Románia jelenlegi gazdasági fejlődése megengedi, miszerint az ország az elkövetkező 10 év­ben szorosan felzárkózik a gaz­daságilag fejlett országok mö­gé. A népgazdaság gyors fej­lődését bizonyltja többek között az a tény is, hogy 1968-ban az ipari termelés 41 százalékkal magasabb volt, mint 1965-ben. Mezőgazdaságban az elkövet­kező években a termelés kot-' szerűsítése a legfontosabb fel­iFolytatás a 2. oldalon) KÖZEL-KELET ] Fokozódik a megszállók elleni harc Husszein király útitervei # Francia tábornoki vélemény a közel-keleti helyzetről Gaza — Az UP1 hírügynökség gazai hírforrásokra utalva jelen­ti, hogy kedden és szerdán az izraeliek által megszállt város­ban kilenc merényletet és sza­botázscselekményt hajtottak végre. Bár az izraeli megszálló csapatok a legszigorúbb bizton­sági intézkedésekhez folyamod­tak, Gaza városa a megszállt arab területen egyre veszélye­sebbé válik. A másik ilyen ve­szélyes tűzfészek a Jordán-folyó nyugati partján levő Nabulus város, ahol a lakosság főleg sztrájkokkal és felvonulásokkal juttatja kifejezésre ellenállását. Mint az AFP hírügynökség tu­dósítója írja, az elmúlt 48 órá­ban egy izraeli polgári személyt megöltek, 4 katonát pedig meg­sebesítettek. Az egyik legbát­rabb merényletet kedden fényes nappal a gazai katonai kor­mányzó székhelyétől mintegy 100 kilométerre hajtották végre. Két palesztinai gránátot dobott a vendéglő teraszán ülő izraeli katonák közé. Három izraeli katona megsebesült, és a táma­Uolt idő, amikor nemigen hittünk a sta­• tisztikai jelentéseknek. Rendszerint azzal szépítették meg a valóságot (pontosabban: té­vesztették meg olvasóikat), hogy elhallgat­ták az aggodalomra okot adó tényeket s csak azt hozták nyilvánosságra, ami büszke­séggel tölthette el az egyszerű honpolgárt. Persze, az adatok és a valóság konfrontá­lásának ezzel nem vették elejét, de az már más lapra tartozott. A torzításoktól mentes statisztikának rend­kívüli a jelentősége: megmondja az igazat arról, amiről mindannyiunknak tudnunk kell, vagyis hogy tulajdonképpen hányadán is ál­lunk. Ezt tudni egy olyan tá/sadalomban, amelyben minden hatalom a dolgozó népé, a dolgozó ember egyik legelemibb joga. De kötelessége is, mert a hatalom felelősséggel jár. Az első félév gazdasági eredményeiről a napokban közzétett országos statisztikai je­lentés — úgy érzem — leginkább ezt a fe­lelősséget kéri számon tőlünk. Eredményeink túlságosan szerények, mi több, egyes ága­zatokban (textilipar, építőanyaggyártás, hús­termelés) alatta maradtak még a múlt éviek­nek is. A leglassúbb ütemben fejlődtek, vagy egyáltalán nem fejlődtek éppen azok az iparágak, amelyek fogyasztási cikkeket ter­melnek, holott a lakosság vásárlóerejének rendkívüli növekedése folytán a piacra nehe­zedő nyomás enyhítését tőlük várjuk legin­kább. Figyelmeztetők a külkereskedelemre vo­natkozó adatok is. Tudott dolog, hogy olyan ország vagyunk, amely elsősorban exportjá­ból tartja fenn magát, s az első félévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva mégis csak 0,4 százalékkal nőtt a kivitel, de a behozatal 2.7 százalékkal volt nagyobb. És ráadásul nem nyersanyagot vagy korszerű termelőeszközt hoztunk be többet, hogy azt feldolgozva, illetve kihasználva növelhetnénk a kivitelt, hanem leginkább fűtőanyagokat Statisztika és felelősség és fogyasztási cikkeket, mert a szénbányá­szat fejlesztését „elterveztük", a teherszállí­tásban, amely eddig sem bírta el a rá ne­hezedő megterhelést (igaz, nem mindig in­dokolt megterhelést), csökkentettük a mun­kaidőt, s mert az' áruellátás hagyományos fogyatékosságai ellenére is igen nagy mér­tékben 13,6 százalékkal nőtt a lakosság pénzbevétele. A gazdasági egyensúlyt leginkább befo­lyásoló tényezők közül figyelmet érdemel a beruházások 7 százalékos növekedése is. Ál­talános viszonylatban ez nem volna sok, de most sok volt azért, mert különben is óriási értékeket kötnek le a befejeztlen beruházá­sok, s mert ezek átadásának (tehát befeje­zésének, komplettizálásának) üteme tovább­ra sem javult. Az elmúlt félévben például kevesebb lakást adtak át, mint a közelmúlt évek azonos szakában bármikor. A bérek gyors és a termelés lassú növe­kedése azzal járt, hogy az iparban általá­ban csökkent a rentabilitás. A gazdaságra továbbra is az extenzív fejlesztési irányzat érvényesülése volt jellemző, s bár némileg csökkenhettek a dotációk, a tartalékok és lehetőségek kihasználása, az intenzív gaz­daságfejlesztésre való áttérés távolról sem valósult meg olyán ütemben, mint ahogy feltételeztük és szerettük volna. Vannak gazdasági törvényszerűségek, ame­lyeket nem lehet kijátszani: például a tár­sadalmi össztermék és a szükségletek kielé­gítése közötti arányosság. Ha anélkül akar­nánk jobban élni, hogy megteremtettük vol­na hozzá a feltételeket, megbomlik az egyensúly, s előbb vagy utóbb ráfizetünk. Csakhogy ez már: eső után köpönyeg. A javaink megteremtéséért és elosztásáért, te­hát az arányosságért viselt felelősségnek az egész gazdasági folyamatban sokoldalúan és minden szinten kell megnyilvánulnia. Vagyis a munkafegyelemben ugyanúgy, mint a mun­kaszervezésben és az irányításban. Oktalanság lenne lebecsülni eredményein­ket és nem figyelembe venni bonyolult po­litikai helyzetünket. Ez a statisztikai jelentés azonban mégis arra figyelmeztet a legin­kább, hogy az önmagunk javáért viselt fe­lelősségünk kisebb a kelleténél, s magyaráz­kodhatunk bármivel, eredményt elsősorban csak az hozhat, ha ezen változtatunk. SZABÓ GÉZA dók közül egyet megöltek. A tu­dósító szerint Gaza város utcáin az arabok megvetéssel nézik az izraeli járőrök tüntető felvonu­lásait és bármely pillanatban ké­szen állnak a közvetlen harcra. A város útkereszteződéseit pán­célkocsik őrzik. Az izraeli kato­nák teljes készenlétben, töltött fegyverrel járják az utcát. Libanon határain is fokozód­nak a partizánegységek akciói Izrael ellen. Szerdán reggel a rendőrség izraeli területen rob­banóanyaggal megtöltött négy benzineskannát talált. A palesztinai ellenállási moz­galom tagjai a szigorú bünteté­sek ellenére sem adják fel a harcot. Tel Avivban például szer­dán a katonai bíróság életfogy­tiglani börtönre ítélte az Al Fa­tah szervezet hat tagját. Szerdán este Ammanban az 5. diákkongresszuson számos pa­lesztinai diák önként jelentke­zett a fegyveres harcra. A kong­resszus határozatot hagyott jó­vá, amely elutasítja „a paleszti­nai kérdés békés rendezését, amely lényegében az izraeli ag­resszorok győzelmét jelentené." Abba Eban izraeli külügymi­niszter ugyanakkor kijelentette, hogy Izrael nem változtatta meg véleményét a közel-keleti hely­zet megoldására vonatkozólag, továbbra is az arab országokkal való közvetlen béketárgyalások gondolatát tartja az elfogadható útnak. Az izraeliek által megszállt szí­riai területen a zelmúlt napok­ban több esetben súlyos össze­csapásra került sor izraeli egy­ségek és az Al Fatah fegyveres erői között. A párizsi Figaro című lapban Beaufre tábornok kijelentette, hogy a közel-keleti kérdést egy­hamar nem fogják megoldani. Véleménye szerint az arab or­szágok ugyan elvesztették a hat­napos villámháborút, de azon már túl vannak, és az Izrael el­leni gyűlöletük napról napra fo­kozódik. A tábornok felteszi a kérdést, vajon ez a helyzet nem fajul-e el végül is nyílt fegy­veres konfliktussá? Technikai­lag ez teljesen lehetetlen, mert az izraeliek jól tudják, hogy Kairó vagy Damaszkusz esetle­ges bekebelezésével semmit sem nyernének. Husszein jordániai király kö­zölte, hogy még augusztusban több arab országba ellátogat, hogy azok vezetőivel megvitas­sa egy újabb arab csúcskonfe­rencia lehetőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents