Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-03 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

A BÍRÓSÁGON — Vádlott ne tagadja tettét! Három tanú látta, amikor lopott! — Ez még nem jelent semmit, bíró úr. Én hozok három millió tanút, aki nem látott semmit! MEGFELELT — Mondd, mit tegyek, hogy ne kapjak tífuszt? — Forrald fel az ivóvizet és azütán hadd kihűlni. — És tovább? — Azután menj el a kocsmába sörre. KÉNYES — Te én nem bírnám ki, ha háremot kellene tartanom. — Miért, már nem érzed magad elég erősnek? — Dehogynem. Csak sehogy sem tudnám elviselni, ha háromszáz harisnya lógna a fürdőszobában! VALASZ Taxi. Az utas rémülten figyeli a kilométerórát, a gyors tempót. Megkopogtatja a vezető vállát: — Kérem, engem hat gyermek vár otthon. Legyen óvatosabb. A sofőr mosolyog: v — Hat gyereke van és nekem mondja, hogy legyek óvatos? PÁRBESZÉD — Kérek egy doboz szardíniát. —.Milyet óhajt: spanyolt, portugált vagy franciát? —, Teljesen mindegy. Nem szándékozom társalogni. M ÖTÉT Az ismert sebészt éjjel két órakor izgatottari keresi Dreznicsek: - Professzor úr, azonnal jöjjön velem, a feleségemnek súlyos vakbélrohamai vonnak. - Az lehetetlen - válaszol az orvos —, hiszen alig két hete operáltam a feleségét vakbélre, - Tessék csak nyugodtan jönni. Azóta új feleségem van. MAI CSEH HUMORISTÁK A mi falunk, amely a termékeny Sumaván túlon terül el, Mária Terézia ideje óta büszkélkedik az aratóünnepély hagyományával. Sajnos, az utóbbi években a hektárhozam aggasztóan csökken, ágyhogy az aratás már inkább a gombaszedéshez hasonlít, ködös időben nem találsz el az egyik kalásztól a másikig. Ezek a körülmények néhány évvel ezelőtt arra késztettek bennünket, hogy ne utánozzuk keményfejűen a burzsoá mezőgazdaság hagyományait, hanem csak minden ötödik évben tartsunk aratóünnepélyt, amikorra betakarítunk valamirevaló termést is. tűrte, hogy széjjeltépjék, % ezért annakidején negyven korona különjutalomban részesítették. Persze ma is akadnak a szövetkezetben nevezetes emberek, és így az aratóünnepély délelőtti műsorát ők szolgáltatták. Először Ciprián a traktorista egyszerre hat gépet irányított. Az egyik traktort ő vezette, a többit ökrök húzták, s azokat hangos kiáltásokkal vezényelte. A következő szereplő Bouberle zootechnikus volt, ő saját költeményét adta elő, amely a szövetkezeti fejőnö és egy tengerész szerelméről szólt, akit a vihar a tengerről véletSKÓT VICC Aberdeen egyik utcáján cigarettára gyújt egy skót, amikor hozzálép egy férfi, elkéri tőle a gyufáját, megnézi a doboz címkéjét és utána átnyújt a skótnak öt fontot. — Mi ez? — hebeg az meglepődve. — Én a Goldstar-gyufagyár megbízottja vagyok — feleli a férfi. — Népszerűsíteni akarjuk a gyufánkat és ezért egy hétig mindenki öt fontot kap, akinél Goldstar-gyufát látunk. Ezután udvariasan megemeli a kalapját és eltávozik. A skót pár pillanatig még megbűvölve bámul a kezében levő ötfontosra, aztán dühösen felordít: — Tudtam, hogy valami svindli van a dologban: nem adta vissza a gyufámat! KÍNOS VÁLASZ Egy angol úriember dühös hangon hívja az inasát: — John, a szakácsnő panaszdik, hogy tegnap éjjel na$y ricsajt csaptál. Állítólag egy hordót gurítgattál a házban és olyan zajt csaptál, hogy senki sem tudott aludni. Nem tudod véletlenül hol voltam én akkor, mert én nem hallottam semmit. — Méltóságos uram, benne a hordóban ... nyugodtan hagyják gyermekeiket gyufával játszani. Megtörtént. Egy ideig mindenki az önfeledten hancúrozó gyermekeket nézte, amíg végre fél hat felé az egyik kisfiú kezéből kiesett az égő gyufa és rögtön lángralobbantotta a lelocsolt épületet. „Nagyszerű", mondta a parancsnok és nagyot füttyentett: „tűz van"! Erre különböző búvóhelyekből kiugráltak a tűzoltók, körülfogták a lángoló épületet és közösen elénekelték a „Piros színbe borult az égalja" kezdetű dalt. Amikor a tftz kezdett elharapózni, az elnöik ideges lett. „Mér nekiláthatnotok az oltásnak", mondta remegő hangon. „Ugyan, ezt á lángocskát magam oltom el egiy köpéssel" vágta rá a parancsnok. Vártak egy ideig. A lángok már a második emeletet kezdték ki. „Oltsátok el" kiabálták a falubéliek és hangjuk különösen akkor erősödött föl, amikor a szomszédos házak is lángbaborultak. „Ijedősek, nem tÓÜNNEPÉLY VOLT A FALUNKBAN A várva várt ötödik esztendő végre az idén elérkezett. Már az előkészületek sejtették, hogy az idei ünnepségek jóval nagyobb szabásúak lesznek, mint a korábbi években. Minden házban sütöttek-főztek, tiszta fehérre meszelték a falakat. Az ünnepségek előestéjén szétkürtölték a faluban, miszerint a holnapi gazdag műsorban többek között városi színészek is lellépnek, a délutáni ünnepségek fénypontja pedig a helyi tűzoltók soha nem látott bemutatója lesz, melynek szenzációja, hogy vödrök helyett, először a falu történetében, kézi fecskendőkkel fognak oltani. Másnap a falu verőfényes napsütésre ébredt. Az aggok házában hajnali öttől nagy haraggal gondoltak az 1906-os évce, amikor a kegyetlen Bruna gazda ostorral verte egyik cselédjét. Azután a kiválasztottak körüljárták a volt földesúri kastély kertjét és meggyőződtek róla, hogy nem él ott már egy fia nemesi lélek sem. A falu más helye is ezalatt összejöveteleken adózták a szabad mag rettenhetetlen harcosai emlékének. Nem feledkeztek meg a legendáshírű Patejdl János juhászról sem, aki azzal mentette meg a rábízott nyájat, hogy önmagát vetette oda a támadó farkasok elé, hősiesen lenül a falusi halastóba sodort. Ezután a nagy érdeklődéssel várt városi színház háromtagú társulata mutatkozott be a „Csata Lipany mellett avagy 6000 halott" című történelmi Játékkal. Csodálatos látvány volt nézni a színészek teljesítményét, hiszen mindhárman legalább tíz-tíz szerepet alakítottak. Különösen az a férfi érdemelt elismerést, aki egymaga alakította a huszita és a keresztes hadsereg és három órán keresztül egy percet sem pihent, hol támadott, hol meg védekezett, győzelemittasan kiabált, majd jajveszékelt, végülis beverte fejét egy szekérbe és összeroskadt. Mindannyian sírtunk a nézőtéren, erre ő csodával határos módon felállt és ezt sziszegte: „Mit bőgnek, szamarak, hiszen ez csak játék", ezután ismét vidámak lettünk. Az ünnepi ebéd a főtéren is méltó volt ehhez a nagy eseményhez. Az egész szövetkezet állatállományát — három csirkét — szőröstül-bőröstül — elfogyasztottuk. Délután a falu apraja-nagyja a községháza elé vonult, a tűzoltók gyakorlatára. Pontosan négyórakor Víz János tűzoltóparancsnok lelocsolta a községházát petróleummal és felszólította a szülőket, hogy ma bíznak a fiúkban" mormogta a tűzoltóparancsnok és riadd* fújt. A tűzoltók kibontották á tömlőket és megnyomtak néhány gombot. Abban a pillanatban nagymennyiségű folyadék zúdult a lángokra. „Éljen a tűzoltótestület" kurjongatták a nézők. Csakhogy a tűz nem aludt ki, hanem ellenkezőleg, még Jobban elharapózott és az egész utcára átterjedt. A tűzoltóparancsnok egyre idegesebben figyelte az eseményeket és nemsokára közölte az elnökkel, hogy lefújja a gyakorlatot, s a történtekért nem vállal semmi felelősséget. A falubéliek ezt látva gyorsan vödröket ragadtak és késő éjszakáig viaskodtak a pusztító lángokkal, de eredménytelenül. így az aratóünnepélyen leégett az egész falu. A földművesek a felperzselt tarlón ja tehetősebbeknek sátruk volt] vitatták meg a tűzoltók sikertelen gyakorlatát. Lehet, a falu leégése sokaknak tragédiának tűnik, mindenesetre helytelen lenne "nem észrevenni, hogy a tűz visszaadta a föld termékenységét. A hamu ugyanis kellőképpen megtrágyázta a szövetkezet földjeit és így most már minden évben rendezhetünk aratőünnepélyeket. Éljen a tűzoltó testületünk! Sz. I. fordítása HOLDVILÁGOS ÉJSZAKÁN - Jaj, ne, meglátnak! (Mészáros András rajza) i wmMmmmmmmmmmmmmmsBHmmamm Milyen szép így messziről... (D. Jarunková rajza) Halló, Aldrin komám, itt valami egészen furcsa fizetőeszközt találtam, úgy néz ki mint a csehszlovák korona ... (Roháč) I* SZÖVEG NÉLKÜL (V. Kubai rajza) A HOLDON — Drágám, hozd le nekem a Földet... (Szűr Szabó József kariktúrája) •HMB