Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-24 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

v: MINDENRŐL • * ­Termeljünk földiepret! A földieper a kert legko­rábbi gyümölcse. A korai cseresznyén kivül minden más gyümölcsöt megelőz. Húsa zamatos, vitamindús. Gyerek, felnőtt egyaránt kedveli. Nemcsak frissen szedve fogyasztható, hanem különböző dszemek, frlssí­tőitalok is készíthetők belő­le. Tápdús leve a gyerekek legkedveltebb csemegéje. E sok jó tulajdonsága ellenére sem terjedt el termesztése, mint más gyümölcsé. Pe­dig nagyon hálás növény. Talajbun nem válogatós a humuszban gazdag földön bőven fizet. Ajánlatos lenne tehát, ha egyetlen házikert sem nélkülözné e kedvelt gyümölcsöt. Az eper évelő növény. Ál­talában négy-öt évig ter­mesztjük egy területten. Az augusztusban, szeptember első felében telepített tövek már jövő májusban terem­nek, do a harmadik, illetve negyedik évben terem leg­bővebben. Az eper termesz­tésére fordított költségek már a második évben visz­szatérülnek, ha kellően gon­dozzuk az ültetvényt. Az ápolás kapálásból, öntözés­ből, esetleg műtrágyázásból áll. Főleg a mélyfekvésű, középkötött talajt kedveli. bár amint mondottuk, talaj­ban nem válogatós, még ár­nyékos helyen is jó termést hoz. A töveket 40x60 cm sor­és tőtávolságra palántázzuk. Ültetés után locsoljuk, majd célszerű a talaj árnyékolá­sa szalmával, vagy szalmás trágyával, amely biztos vé­delmet nyújt a felület ki­száradása, télen pedig a növény kifagyása ellen. A földieper az Idősebb tö­vek elosztásával szaporítha­tó, de célszerűbb, ha a gyö­keret vert Indákat használ­juk fel. Ha nincs szaporító­anyagunk, azt megbízható helyről szerezzük be. A legkorábbi asztali fajta a francia eredetű Surprise des Halles. A gyümölcs to­jás alakú, sok ízletes levet tartalmaz. A középkorai faj­ták közül a legjobb a Sene­ga-Senegana fajta, amely hifrmadik évében hektáron­ként megadja a 300 mázsás hozamot. Vitathatatlan, hogy az eper legértékesebb gyü­mölcseink egyike. Nagyon keresett, és jól fizetett cikk piacainkon, és a család szá mára is kedvelt csemege. Ha módunkban áll. ne mu­lasszuk el telepítését. (al Szedjük össze a hullott gyümölcsöt Kertjeinkben általában •ok a hullott gyümölcs, kü­lBnttaen ott, ahol az esaten­dő folyamán nem védekez­tek kellőképpen a különbö ző gombabetegségek és aa állati kártevők ellen. A gyümölcstermesztésben ke­vésbé jártas kertészkedők, sajnos, a legtöbb eset bon nem szedik össse a hallott gyümölcsöt, hanem a fa alatt hagyták. Ez hiba, mert a hallott gyümölcs meleg­ágya az összes növényi és állati kártevéknek, élőskö­dőknek. A hallott gyilmöles teleltetése a fák alatt nem egyéb, mint a férgek, a gombabetegségek mestersé­ges továbbszaporítása. Ép­pea esért a fertőzött gyi­mfilcsött mielőbb szedjük össze. a fel nem használha­tót pedig haladéktalanul semmisítsük meg. A hallott gyümölcs serté­sekkel is feletethető. Ilyen­kor azonban ne tároljak ha­lomban, mert időközben a férgek elhagyják a gyümöl­csöt és visszavándorolnak a fára. A rothadó gyümölcs­halom a gombabetegségek valóságos tenyésztelepe. Az érésben levő hullott gyümölcs házilag feldolgoz­ható. Nemcsak finom rétes, hanem az érettebbekből bor, egy kis cakor hozzáa­dáséval elsőrendű befőtt ké­szíthető. (aj Ügyeljünk a veteménymagvak betakarítására A veteménymagvak akkor a legértékesebbek, a legjobb cslraképességűek, ha megőrzik eredeti színükei, fényüket és jellegzetes illatukat. Ezt idejében való és gondos betaka­rítással érhetjük el. A veteménymagvak betakarítására a legmegfelelőbb időpont, ha a magvak már viaszérésben vannak. A magvak azonban nem érnek egyldőben. Amikor tehát a mag nagyobbik része érett, a többi viaszérésben van, ekkor ajánlatos a betakarítás. A salátamagot például akkor takarítjuk be, amikor a magtüsző kétharma­da pelyhes, a köményt, a petrezselymet, a sárgarépát pe­dig akkor, amikor a rózsatányérok barnás színt nyernek, a hagymáét pedig akkor, amikor a fej háromnegyed részén nyílásban vannak a tüszők és láthatókká válnak a fekete magvacskák. Ha kisebb területen csupán a magunk számára termelünk magot, betakarítását szakaszosan, ís végezhetjük. Ilyen esetben az érett maghozót levágjuk, míg a tejes-, illetve viaszérésben levőket néhány napig még érni hagyjuk. A magvakat lehetőleg födél alatt szárítjuk, majd zacs­kókba rakjuk és szellős helyre tesszük. Megjegyezzük, hogy a hagyma maghozóin kívül a magvak tavaszig, szárastól, illetve rózsástól is tárolhatók. » . ™ Ajánlatos, hogy a különféle zöldségmagvak raktározása egy helyen történjék. Célszerű, ha a padlás valamelyik ré­szében szögeket verünk a gerendába, és oda akasztjuk a maggal teli zsacskókat. Ilyen esetben nem kell félnünk, hogy a nedvesség következtében a magok megpenészednek, és attól sem, hogy az egerek n tél folyamán esetleg elbitan­golják. —(aj MINDENKINEK család t otttion DIVAT A teszilruha nagyon jól be­vált viselet fiataloknak és Idősebbeknek egyaránt. Ez a kelme nagyon tartós, nem gyűrődik, vasalni úgyszólván egyáltalán nem kell, további előnye, hogy házilag ás ve­gyi úton egyaránt tisztítha­tó. 1. Világosabb színű teszll­bői varrjuk ezt a csinos, bu­bigalléros kisruhát. 2. Ünnepélyesebb alkal­makra sötétkék vagy sötét­szürke teszilruhát viselünk, fehér j»allérral és kézelővel äSB<®if§l ÉMäiiÉÄ Albérleti szoba Egyre kevesebb lehetőség van albérleti szoba bérelésére. En­nek természetesen • lakáshiány sí oka. Nagyon kevés család akad, ahol tudnának nélkülözni egy szobát. Rendszerint csak az Idősebb, gyermektelen házasok adják ki fölösleges szobájukat al­bérletbe. Ilyenkor a szobák kö­zötti ajtót rendszerint szekrény­nyel szokták eltorlaszolni, azaz eltakarni. A régi típusú lakásokban az aj­tómélyedésl használjuk ki gard­róbfülkének. Szükség osetén itt tarthatjuk polcokon a cipőket, a bőröndöt, s táskát stb. — Az ajtómélyedést a képünkön látható módon csinos függönnyel takarjuk el. Igy az ajtó sem lát­szik és s helyet is ügyesen ki­használtuk. Megtelt az éléskamra Az előrelátó háziasszony idejében gondolt a téli napokra és igyekezett megtölteni éléskamráját. .A polcokon ott sorakoznak a kompótok, lekvárok, a paradicsom, az uborka és egyéb sava­nyúság. Megvásárolta a télire való vöröshagymát és fokhagymát is. Sőt, egy kevés tartalék friss gyümölcs, zöldpaprika, paradi­csom és citrom is található a spájzban, hogy ameddig csak le­het, friss zöldség és gyümölcs formájában kerüljön az asztalra a vitamin. Feltételezzük, hogy valamennyi háziasszony trlssen meszelte és alaposan kitakarította az éléskamrát, mielőtt a télire valót pol­cokra rakta. Tehát most a takarításról nem esik szó, csupán az ott tárol* élelmiszerek megóvásáról. A befőtteket gondosan ellenőrizzük, hogy nem penészesednek-e. Ha rövidebb ideig tárolt nyers gyümölcs és zöldségféle kezdene romlani, azonnal távolítsuk el az éléskamrából, hogy ne fertőzze a levegőt és a penész át ne terjedhessen a tartósított gyümölcs­re, zöldségre. Ha a kompót vagy a gyümölcsíz romlani kezdene, szedjük le a tetejéről a penészes réteget, és ha még nem terjedt el nagyon, nem szükséges átfőzni. Sok esetben elég, ha rumot vagy egy ke­vés tiszta szeszt öntünk a tetejére. A lekvárra szórjunk durva szemű kristálycukrot és szintén öntsük le alkohollal. Ha a savanyúságról sok lé elpárolgott, forraljunk ecetes-sós vi­zet és ezzel öntsük föl az üvegeket. Ha a csalamádé felső rétege sötétedni és puhulni kezdene, szedjük le és az üveget öntsük föl ecetes-sós vízzel. A vöröshagymát, fokhagymát és a télire elrakott burgonyát időnként válogasssuk át, így hosszabb ideig megóvhatjuk a rom­lástól. Ha az éléskamrában gyakrabban észleltünk penészt, mossuk le a polcokat és a kamra padlózatát ecetes vízzel, ez elpusztítja a penészgombákat. „HÁZIASSZONYOK" jeligéra küldjük a következő recepte* ket. Főtt keltgombóc Hozzávalók: 60 dkg daraliszt, 1 kiskanál só, 2 dl tej, 1 tojás, gyümölcs. A kovászhoz: 1 1/2 dl tej, 3 dkg élesztő, 3 dkg porcukor. A meghlntéshez: 12 dkg vaj, 20 dkg friss túró, 12 dkg porcukor. Az élesztőt és a porcukrot elkeverjük a langyos tejben és mgkelesztjük. A lisztben elke­verjük a sót, hozzáöntjük a langyos, de nem túl meleg tej* ben elhabart tojást, a megka* lesztett élesztőt és jól kidoigo* zott tésztát készítünk belőle* Meleg helyen kelni hagyjuk, majd lisztezett gyúródeszkán hengert formálunk belőle és darabokra vágjuk. A darabo* kat kézzel szétlapítjuk, tetszés szerinti gyümölccsel megtöltjük majd gombócokká formáljuk és megkelesztjük. Egy szélesebb lábasban vizet forralunk. Egy* szerre csak annyi gombócot fő* zünk ki, amennyi egymás mellett elfér a lábasban. Fedő alatt 5 percig forraljuk, majd a fedőt) levesszük, a gombócokat meg* forgatjuk és még 5 percig főz* zük. Azután szűrőkanállal óva* tosan kiszedjük, tálra rakjuk, meglocsoljuk olvasztott vajjal, meghintjük szétmorzsolt túróval és porcukorral megszórjuk. Gőzön főtt lekváros bnkta Hozzávalók: 60 dkg daraliszt, só, 3 dkg porcukor, 1 1/2 dl tej, 2 tojássárgája, 2 dkg vaj, lekvár. A kovászhoz: 1/2 dl tej, 2 dkg élesztő, 1 dkg porcukor* A meghintéséhez: 12 dkg vaj, 10 dkg mák vagy dió, 12 dkg porcukor. A 1/2 dl langyos tejben elke* verjük az élesztőt meg a cuk­rot ás megkelesztjük. A kissé megmelegített lisztben elkever* jük a sót, a 3 dkg porcukrot, beleöntjük az 1 1/2 dl tejbea' elhabart tojássárgáját, a meg* kelt kovászt, valamint a ian* gyos olvasztott vajat. Fakanál* lal jől kidolgozzuk a tésztát é9 megkelesztjük. Azután gyúró* deszkára kiborítjuk, vastagabb* ra kinyújtjuk és pohárral ki* szaggatjuk. Két-két darabol! lekvárral megtöltünk, és a ko* rongok szélén a tésztát ujjunk* kai jól lenyomkodjuk. Az Így, megtöltött gombócokat a gyű* ródeszkán megkelesztjük. Ľgy, nagyobb lábast kb. félig meg* töltünk vízzel, a tetejére tiszta konyharuhát kötünk és lefed* jük. Amikor a víz forrni kezd, a gombócokat a konyharuhára rakjuk. Olyan edénnyel takar­juk. Olyan edénnyel takarjuk be, amely jól befedi a lábast, hogy a gőz el ne illanjon. Kb. 10—12 percig gőzöljük. Azután egy fogvájót szúrúnk a tésztá­ba, és ha az nem tapad rá, * gombócok megfőtttek. Kiszed jük, meglocsoljuk olvasztott vajjal és porcukorral kever: mákkal vagy dióval meghint jük.

Next

/
Thumbnails
Contents