Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-21 / 196. szám, csütörtök

Világ proletár ját, egymffljetekt SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. augusztus 21 CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXtl. ÉVFOLYAM 196. szám Ára 50 fillér RudAanyban e hónapban próbu üzemeltetik az újonnan épített higanyrészleget. Az üzem szá­mára a technológiai berendezést a Mannesman n külföldi cég széllitutta. (Gabriel Bodnár felv. — ČSTK) Bővítik a zólyomi Bucina-vállalatot (ČSTK) — Július Hanusnak, az SZSZK kormánya alelnöké­nek, Stanislav Lupták iparügyi miniszternek és további vendé­geknek részvételével a zólyomi Bučina-vállalatban lerakták az új farostlemezgyártó részleg alapkövét. Ezzel akarják befejezni ennek a nagy faipari kombinátnak az építését, ahol 1950 óta egyetlen új gyártásvonalat sem helyez­tek üzembe. Az új csarnokot a Kassai Ko­hászati Építővállalat 350 millió korona befektetéssel építi. A gé­r r peket Svéd- és Olaszországból szállítják. Az új gyárrészleg évente 60 000 tonna farostlemezt fog gyártani. A farostlemez elő­állítására faforgácsot és hulla­dékot használnak fel. Az alapkő ünnepélyes letéte­lénél Július Hanus, a kormány alelnöke mondott beszédet. Sta­nislav Lupták iparügyi minisz­ter és František Augustín, a fa- és bútoripari vállalatok fő­igazgatója rövid beszédeikben méltatták e mű jelentőségét, és sok sikert kívántak az épí­tőknek. A bányászok állják szavukat (ČSTK) — A sokolovi bárna­szén-bánya bányászai e hónap kezdetétől már 77 266 tonna sze­net jövesztettek terven felül. Ez azt jelenti, hogy augusztus­ban 17 266 tonna szénnel töb­bet fejtettek, mint amennyiben a kormánnyal megállapodtak. A sokolovi bányászok azzal tettek tanúságot rendkívüli ál­dozatkészségükről és megérté­sükről, hogy maximálisan hoz­zájárultak népgazdaságunk fű­tőanyagkészletének gyarapítá­sához. A rendkívüli sikerben a vasutasok is osztoznak, akik zökkenőmentesen szállították el az említett szénmennyiséget a fogyasztókhoz. — LUDVÍK SVOBODA köztár­sasági elnök Zdenék Karmelitát, Csehszlovákia kambodzsai nagy­követét egyszersmind kinevezte Csehszlovákia laoszi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé is Pnom Penli székhellyel. — A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK szerdán fogadta a Jan Zižka par­tizánbrigád volt tagjainak kép­viselőit, akik biztosították az elnököt, hogy teljes mértékben támogatják a párt- és államve­zetés politikáját. — DR. PETER COLOTKA, az SZSZK miniszterelnöke fogadta dr. Ivan Rohál-Itkiv rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Csehszlovákia kanadai nagykö­vetét, akit tájékoztatott a szlo­vákiai politikai helyzetről. —• JÁN MARKO külügyminisz­ter bemutatkozó látogatáson fo­gadta Herbert Krolikowsky rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az NDK új cseh­szlovákiai nagykövetét. C ULSTER ] Az angol és az észak-írországi kormány megállapodása A Biztonsági Tanács ülése London -— Az angol kormány és az észak-írországi kormány kedden este megkötött megál­lapodása szerint az angol had­sereg vette át a felelősséget Észak-Írországban a biztonsá­gért és a rendért. Az angol kor­mány ezzel gyakorlatilag átvet­te a hatalmat Észak-Írország­ban, s így részben teljesítette a lázadó lakosság követeléseit. A hadsereg a helyzet alakulása szerint marad Észak-Írország­ban. A megállapodás további fon­tos pontja, hogy az úgyneve­zett B-alakulatokal (a rendőr­tartalékokat), melyek többek között a zavargások okai vol­tak, fokozatosan feloszlatják. Első lépésként Belfastból, a fő­városból visszahívták ezeket a csapatokat. A megállapodás visszhangjá­ból arra következtethetünk, hogy az észak-írországi válsá­gos helyzet még mindig megol­datlan. A szélsőséges protestán­sok és a katolikusok képviselői is bírálták a megállapodást. A polgárjogi mozgalom azt köve­telte, hogy Észak-Írország köz­vetlenül London irányítása alá kerüljön. A megállapodás sze­rint az angol kormány megbí­zottat és további hivatalnoko­kat küld Észak-Írországba, akik ellenőrzik majd a rendőrséget és a többi szervet. Linch, az ír Köztársaság mi­niszterelnöke tegnap újból ki­jelentette, hogy az angol had­sereg jelenléte nem oldhatja meg Észak-Írország problémáját. Azt követelte, hogy az ENSZ küldjön rendfenntartó erőket az országba. Az ír kormány teg­nap ezen a héten már hatod­szor foglalkozott az észak-íror­szági helyzettel. Ebben a kér­désben az ír ellenzék ls teljes mértékben támogatja a kor­mány politikáját. A Biztonsági Tanács előzetes tanácskozások után szokatlan körülmények között kezdte meg az ír Köztársaság panaszának megvitatását. Az angol küldött­ség szóvivője ugyanis bejelen­tette, hogy véleménye szerint a kérelem nem nyeri el azt a kilenc szavazatot, amely szük­séges ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács napirendjére tűzze an­nak megtárgyalását. Lord Cara­don kijelentette, hogy a kérdés az Egyesült Királyság jogkörébe tartozik. Végül a tanács a finn küldött javaslatát fogadta el, mely szerint Patrick Hillery ír külügyminiszternek lehetővé tették, hogy fejtse ki álláspont­ját, még mielőtt döntésre került volna sor, hogy egyáltalán na­pirendre tűzzék-e a kérdést, KÖZEL-KELET 1 Egyiptom terrorakciókkal vádolja Izraelt Kairó — Az Egyesült Arab Köztársaság tegnap a gazai öve­zetben élő arab lakosság ellen elkövetett terrorakciókkal vá­dolta Izraelt. Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter az emberi jogok egyik különleges nemzetközi bizottsága előtt ki­jelentette, hogy az izraeli hiva­talok mezőgazdasági földterü­letet akarnak szerezni Gaza övezetében s ezért terrorakciók­kal menekülésre kényszerítik az arab lakosságot. Az 1967-es háborút követően mintegy fél­millió egyiptomi állampolgár volt kénytelen elhagyni ezt a területet. Az emberi jogok nemzetközi (Folytatás a 2. oldalon] Tudom, hogy olvasóink bizo­nyos része előtt ez ma nem ve­zércikktéma, azért én mégis le­írom a gondolataimat. Azaz nem is csupán a magamét, ha­nem több százezer olyan me­zőgazdasági dolgozóét, aikik a látszat szerint egy Icipicit sem törődnek a mai bonyolult po­litikai és gazdasági problémák­kal. Legalábbis ezt állítják azok közül sokan, akik hazánk gaz­dasági problémáiról sokat be­szélnek, de keveset tesznek ér­tük. Esetleg olyat tesznek, amivel inkább súlyosbítják a helyzetet. Nagyon egyszerű dolgokról van szó. Arról, hogy Szlovákia földművelői néhány nappal ez­előtt teljesítették a szerződé­ses gabonaeladási tervet. Hang­zatos jelszavak, szövetkezetek és állami gazdaságok, Illetve járások közötti verseny nélkül. Egyszerűen teljesítették. Még állampolgári kötelességre sem hivatkoztak. — Minek arról beszélni, — mondta a minap a dunaszer­dahelyi járás egyik szövetkeze­tének elnöke —, ami termé­szetes. Termett, hát eladtuk mind, amit piacra szántunk. Hogy elsők lettünk az ország­ban? Valakinek elsőnek is len­nie kell, még akkor is, ha az­ért nem jár különjutalom. Becsülettel helytállnak A dunaszerdahelyi járást egy­más után követték a dél-szlo­váklal járások a szerződéses gabonaeladás teljesítésében. Egyik járás 100, a másik annál is több vagon kenyérgabonával adott át többet a felvásárló vál­lalatnak, mint amennyire le­szerződött. Pedig... Egyik ismerősömmel éppen a gabonafelvásárlással kapcsola­tos problémákról beszélgettünk, miközben politizáló, sőt filozo­fálásra hajlamos barátom meg­jegyezte, hogy sajnos, még mindig nem veszik elég komo­lyan azokat, akik az ország kenyérgabonaellátását bizto­sítják. így mondta: — Pedig már tudni kellene, hogy a kenyérgabona legalább annyira stratégiai fegyver, mint az interkontinentális rakéta. Sőt. Maradjunk annál, hogy a mindennapi kenyér valóban stratégiai fegyver lehet annak a kezében, akinek ez a birto­kában van. Nos, ezt a fegyvert szocialista parasztságunk önzet­lenül odatette a társadalom asztalára. Talán azért, mert any­nyira szüksége van az ezért a pótolhatatlan „fegyverért" ka­pott garasokra? Aligha. De ezt a maga nemébe páratlan állás­foglalást ne is próbáljuk az anyagi érdekek vonalára át­terelni. Lehet, hogy a mal bo-. nyolult politikai és gazdasági helyzetben kissé furcsa, de ak­kor is igaz, amit száz és száz szövetkezeti paraszttól, állami gazdasági dolgozótól hallottam a kenyérgabona eladásával ösz­szefüggésben. A következő meg­jegyzést: Legyen elég kenyér, hogy legyen és lehessen békes­ség. Egy társadalmi osztály poli­tikáját, politikai állásfoglalá­sát több tényezővel is meg le­het határozni. Kinek a szó, ki­nek a tett a bizonyító eszköz. Külön öröm számunkra, hogy Dél-Szlovákia mezőgazdasági dolgozói nem válogattak az adott lehetőségekben, hanem az elvitathatatlan bizonyító eszközt választoták — nagyvonalúan hozzájárultak ahhoz, hogy az északibb járások tervteljesítésé­től függetlenül Szlovákia telje­sítse kenyérgabonaeladási fel­adatát. Nem nagy dolog. Éppen csak annyi, amennyi a párt Központi Bizottsága elvár a földűmvelők­től, a mindennapi kenyerünket termelő emberektől. De ez a nem nagy dolog óriási jelentő­ségű, ha az ország kenyerének biztosítói tudják, hogy hol a helyük. A nagyon sok embert megtévesztő, bonyolult helyzet­ben is becsülettel helytállnak, tettekkel segítik a népgazdaság konszolidálását. HARASZTI GYULA A 24 OLDALAS Wiiiapi ÚJ SZÓ GAZDAG TART ÁLMÁBÓL: Oj törvény készül a polgári és politikai rehabilitációról — Zsilka László írása Gátépítők — Tóth Mihály riportja Történelem ­tanulságokkal — Fónod Zoltán írása Család és társadalom — Beszélgetés az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium családvédelmi osztályának dolgozóival Az orvos és a háború — Vilcsek Géza riportja Egy legenda nyomában — Dávid Teréz riportja Sárosfáról A nagymama — Szabó Béla elbeszélése Versek, humor, rejtvények

Next

/
Thumbnails
Contents