Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-15 / 191. szám, péntek

Magántulajdonú ingatlanok kisajátítási ára 1969. január 1-vel megállapították a személyi és a magántu­lajdonú ingatlanok kisajálitási árát. A személyi tulajdonú épü­letekért és egyéb kisajátított ingatlanokért fizetendő kárté rítési összegekről már tájékoztattuk olvasóinkat. Lapunk mai számában ezért a magántulajdoni ingatlanok kisajátítási árait ismertetjük. Épület-tulajdon kisajátítási ára A magántulajdonú épületekért a kisajátítást elrendelő hatóság a kártérítés összegét az épület minőségi osztályának megfele­lően állapítja meg. A rendelet a kártérítési összeget a beépített terület légköbmétereinek száma szerint szabja meg: mégpedig lakóépületek esetén az I. osz­tályban 6.— korona, a II. osz­tályban 5.40 korona, a III. osz­tályban 4.60 korona és a IV. osz­tályban 4.— korona. Egyéb épü­letek kártérítési összege az I. osztályban 5.40 korona, a II. osztályban 4.60 korona, a III. osztályban 4.— korona. Családi ház céljaira szolgáló épületek kisajátítása esetén a járási nemzeti bizottság a kár­térítés összegét egészen a sze­mélyi tulajdonú családi házért megszabott kártérítési összeg nagyságáig állapíthatja meg. A kártérítési összeg kiszámítása­kor csak a 120 négyzetméterig terjedő lakófelületeket lehet te­kintetbe venni. Ugyanez a hely­zet olyan ház esetében is, amelyben lakás és műhely is van. Olyan épületek kisajátítása esetén, amelyeket tulajdonosa mezőgazdasági vagy kisipari te­vékenység folytatására használ (például pajta, istálló, ól, gabo­naraktár stb.) a kártérítés ösz­szege azonos azzal, amit a rendelet értelmében a személyi tulajdonú kisebb épületekért fi­zetnek, vagyis 6.40.— 5.10.— Illetve 4.20.— korona légköbmé­terenként. Telkek kisajátítási ára Kisajátítás esetén figyelembe kell venni, hogy a telek a község belterületén (beépített részében) vagy ezen kívül fek­szik-e (mezőgazdasági vagy er­dősített ingatlan). A község bel­területén levő telkekkel azonos elbírálás alá esnek azok a tel­kek, amelyek üdülőházak vagy kertek létesítésire szolgálnak. Általánosan alkalmazott elv, hogy bármiféle telkek kisajá­títása esetén is csak pénzbeli kártérítés jár, az eddigi gya­korlattal szemben, amikor bizonyos esetekben kizárólag természetbeni kártérítést lehetett nyújtani, vagyis a kisajátított ingatlan helyett más, megfelelő lelket utaltak kl ugyanabban vagy más községben. A község belterületén levő telkek kisajátítási ára A község belterületén levő telkekért járó kisajátítási ösz­szeg: 3000 négyzetméterig ter­jedő ingatlanért, és pedig 100 ezer lakosnál nagyobb lélekszá­mú helységekben 15,— korona, 40 000—100 000 lakosú városok­ban 10.— korona. 10 000—40.000 lakosú városokban 8.— korona, 2000 -10 000 lakosú községek­ben 6.— korona és 2000-nél ki­sebb lélekszámú községekben 4.— korona négyzetméteren­ként. A kártérítési összeg meg­állapításakor tekintettel kell lenni a kisajátított ingatlan fek­vésére, illetve minőségére a he­lyi feltételeknek megfelelően. Az eddig érvényes irányelvek értelmében a kártérítés a köz­ség, illetve város nagysága sze­rint 0,80-tól 2.— koronáig ter­jedő összeget tett ki négyzet­méterenként, de csak maximá­lisan 800 négyzetméterig. 800­tól 3000 négyzetméterig a kisa­játított ár egységesen 0.40 ko­rona volt. A kisajátított telkek­nek 3000 négyzetméteren felüli területéér. a kártérítés összege 0.40 korona négyzetméteren­ként. A felsorolt kisajátítási árak, Illetve a község beépített terü­letén levő kisajátított telkekért fizetendő kártérítési összegek minden esetben érvényesek, te­kintet nélkül arra, hogy milyen célra használták fel az igény­be vett ingatlant, illetve milyen fajta építkezés folyik majd a kisajátított ingatlanon. A bizo­nyíthatóan üdülő építésére hasz­nált, illetve ilyen célra vagy önálló kert létesítésére igény­be vett, a község belterületén kívül fekvő ingatlanok kisa­játítási ára 1500 négyzetméter terjedelméig ugyanaz, mint a község belterületén fekvő tel­kek esetében. Az 1500 négy­zetmétert meghaladó terület­részért egységesen 0.40 koro­na kártérítés ját négyzetméte­renként. A kártérítési összeg megállapításakor tekintetbe kell venni az ingatlan fekvését, illet­ve minőségét a helyi feltételek­nek megfelelően. Ha a tulajdonos a kisajátí­tással igénybe vett ingatlant bi­zonyíthatóan 1953. június l-e, vagyis a pénzreform után, éspe­dig magasabb összegért vásárol­ta, mint a megszabott kártérí­tési összeg, a kisajátítást el­rendelő hatóság a kártérítési ösz­szeget a vásárlási érték teljes összegében állapíthatja meg. A község belterületén kívül fekvő ingatlanok kisajátítási ára Ezek után az ingatlanok után a kártérítési összeg egységesen 0.40 korona négyzetméteren­ként. Ha a tulajdonos, akinek ingatlanát kisajátították, ezt kéri a kisajátított ingatlan bir­tokába jutó szervezet ilyennel rendelkezik, a volt tulajdonos­nak kártérítésként más ingat­lant lehet juttatni. Az új rendelet intézkedik a gyümölcsfákért, a szőlőtőké­kért (és vincellérberendezése­kért), a komlóültetvényekértés az erdőért nyújtandó kártérí­tésről is. A kisajátítási össze­geket az egyes növények fajtá­ja és kora szerint szabja meg. A haszonfáért nyújtandó kár­térítést a kitermelt fa értéké­nek arányában kell kifizetni. Ha a gyümölcsfákért és a ha­szonfáért kiszámított kártérí­tés értéke meghaladja a 40 ezer koronát, az ezen az értéken fe­lüli kártérítési összeget 50 szá­zalékkal csökkenteni kell. Az előző rendelet értelmében ez a kártérítési összeg nem halad­hatta meg a 10 000 koronát. A kisajátított területről nyert fa­anyag a kisajátítást végrehajtó szervezet tulajdonát képezi. Egyéb költségek megtérítése A kisajátítás alá nem eső ide­iglenes építményeknek a kisajá­tított ingatlanról való elszállítá­sával, Illetve áthelyezésével kapcsolatos bizonyítható költ­ségekért térítés jár. Amennyi­ben a tulajdonos szerződés vagy hatósági döntés értelmében kö­teles volt ilyen építmény eltá­volítására, nincs igény jogosult­sága a költség megtérítésére. Magasabb kártérítési összeg rendkívüli esetekben Ha a személyi tulajdonú la­kóházért járó kártérítés nem elegendő egy megfelelő nagy­ságú szövetkezeti lakás vásár­lásához, a járási nemzeti bizott­ság kivételesen jóváhagyhat nagyobb összegű kártérítés kifi­zetését is, ez azonban nem le­het magasabb, mint a lakásépí­tő szövetkezet egy részjegyé­nek ára. A kivételesen engedélyezett magasabb kártérítési összeget csak a szövetkezeti részjegy megvásárlására lehet felhasz­nálni. A kisajátítást elrendelő hatóság a kisajátítási végzésé­ben számszerűen kimutatja, mennyivel nagyobb a kisajátí­tási összeg a rendeletben meg­határozott kártérítési összegnél. Ezt a különbözetet a kifizetés­től számított öt éven belül fel kell használni szövetkezeti részjegy vásárlására, ellenkező esetben vissza kell téríteni. A kisajátítás kezdeményezője ezt a magasabb összeget átutal­ja a kisajátított lakóház, ingat­lan volt tulajdonosának nevére az Állami Takarékpénztár la­kóhely szerinti illetékes fiókin­tézetéhez. Ezt az összeget kö­tött takarékbetétkönyvön kell elhelyezni, feloldása az illető szervezet jóváhagyásához van kötve. Szocialista szervezet köthet olyan megállapodást is, hogy a személyi tulajdonú kisajátított lakóház tulajdonosának kártérí­tési készpénz helyett más, szin­tén személyi tulajdonban levő épületet vagy építőanyagot ad. Ilyesfajta kártérítésre azonban magánszemélynek nincs jog­igénye. Szocialista szervezet ugyan­így megállapodhat arra nézve is, hogy a kisajátított telekért tulajdonosának, saját kérelmé­re, azonos jellegű más telket juttat. Az esetleges értékkü­lönbözetet pénzben fizeti ki. Ingatlanok adásvétele Ha valamelyik szocialista szervezet személyi tulajdonú épületet vagy magántulajdonú ingatlant ingatianátruházási szerződés alapján vesz át, a rendelet meghatározott kisajá­títási áraknál magasabb összegű kártérítésre csak rendkívüli és különösen indokolt esetekben kötelezheti magát. Ehhez azon­ban a járási nemzeti bizottság jóváhagyására van szükség. A telek személyi használatának díja A magánszemélynek családi ház, üdülő vagy garázs építé­sére, vagy esetleg kert létesíté­sére személyi használatra ki­utalt telek használati díját, il­letve árát a község belterüle­tén levő ingatlanok kisajátí­tási díjának megfelelően kell megállapítani. A járási nemzeti bizottság azonban a helyi fel­tételek figyelembevételével ma­gasabb összeget is megállapít­hat. Ha a közület kisajátítás vagy szerződés alapján a 73/1964. Tt. számú rendeletben meghatáro­zott árakon 1969. január l-e után jutott valamely ingatlan birtokába, a volt tulajdonosnak megtéríti a régi és az új kisa­játítási ár közötti különbözetet. J. P. TÜULONTOL WATERLOOIG Kétszáz évvel ezelőtt, 1769. augusztus 15-én született Kor­zika fővárosában, Ajaccióban. Karrierje a Nagy Forradalom­ban kezdődött Toulon otromá­nál. Egy év múlva, 1794-ben már tábornok, 1795-ben ágyú­val löveti szét a párizsi roya­lista felkelést, 1796-ban meg­veri az osztrák csapatokat, 1798—99-ben a Direktórium megbízásából a sikertelen egyiptomi hadjárat vezetője, in­nen váratlanul hazatérve ma­gához ragadja a hatalmat. A francia burzsoázia támogatja, mint a polgári forradalom vív­mányait védelmező katonai dik­tátort. 1802-ben kiszorítja az osztrákokat Olaszországból, majd két évvel később császár­rá koronáztatja magát. A for­radalom tábornokából koronás zsarnok lett. Az alacsony, hízásra hajla­mos férfi szeszélyétől egész Európa reszket. Egyetlen szó­val, tollvonással dönt országok és koronák sorsa felől, térdre kényszeríti Ausztriát, megszün­teti a Német—Római Császár­ságot, megveri az ellene táma­dó Poroszországot, majd 1807 tavaszán az oroszokat is. Ak­kor már úgy látszott, hogy ver­hetetlen, legyőzhetetlen. Talán saját maga is ebben bízott, ezért határozta el magát 1812 ben az orosz hadjáratra. Hatszázezer ember menetelt Moszkva felé. Húsz nemzet fiai vitték a Grandé Armée lobo­góit, de Oroszország nem a napfényes és derült Olaszor szág és Moszkva nem Maren­go. Mire Moszkvába ér, már csak 150 000 katonája marad. Moszkva kigyullad és a császár elrendeli a visszavonulást. Negyvenezer félig fagyott ka­tona jut el Szmolenszkbe, de a Berezina túlsó partját már csak tizenötezer éri el. Az el­nyomott népek összefogtak és a lipcsei csatában megverték Na­póleont. 1814-ben száműzték El­bára, ahonnan 1815 márciusában váratlanul visszatért Franciaor­szágba. A hadsereg lelkesedve fogadta, de Waterloonál a szö­vetségesekkel szemben ismét csatát vesztett, és ezzel véget ért száznapos uralma. Száműz­ték Szent Ilona szigetére, ahol 1821-ben meghalt. Mint állam­férfi megalkotta a polgári jog­rendszert s a modern polgári államigazgatást, háborúi segí­tettek megtörni a feudalizmus uralmát, de egyre jobban ki­fosztották az európai népeket. Jelentős szerepet játszottak a polgári felvilágosodás, az anti­feudális eszmék elterjedésében a nemzeti függetlenségi törek­vések kibontakozásában, de ugyanakkor gyászt, pusztulást eredményeztek. A franciák ma is rajongó tisztelettel emlegetik a „Csá­szárt", de a történészek már tárgyilagosabban ítélik meg korát és személyét, amely el­választhatatlan a vérontástól, a hódító hadjáratoktól. Zsarnok volt és a zsarnokok képét a történelem soha nem retusálja P. GY. Kulturális hírek • Az NDK drezdai Állami Képtára megvásárolta Käthe Kollwitz A halál című, nyolc lapból álló, 1933—34-ben alko­tott, utolsó grafikai sorozatát. A sorozatot az Albertinumban állították ki. • A híres francia kiadóvál­lalat, a Larousse megállapodott jugoszláviai vállalatokkal ab­ban, hogy közös munkával ju­goszláv enciklopédiát adnak ki. • SOFIA LOREN és Mast­roianni Moszkvába érkezett, ahol egy hónapon keresztül fil­meznek. • Dmitrij Sosztakovics befe­jezte új szimlóniáját, amelyet kamarazenekarra, valamint szoprán- és basszushangra szer­zett; Lorca, Rilke és Apollinai­re verseire. Sosztakovics hét évig dolgozott a szimfónián, va­lamint Dávid Ojsztrahnak aján­lott Hegedű-szonátáján. • Róma összes múzeumát zárva tartják augusztusban. A takarékosság és a létszámhiány késztette az olasz főváros ta­nácsát az egyhónapos múzeumi szünet elrendelésére éppen ak­kor, amikor a legtöbb külföldi turista látogat az országba. • A nyári hónapokban az Egyesült Államokban forgatja új filmjét Claude Lelouche, s az év végén már be is szeretné mutatni alkotását. A címe: Sze­relmi történet lesz, jellegében pedig A férfi és a nő meg az Élni, hogy éljünk között áll. Főszereplői Jean-Paul Belmondo és Annié Girordat lesznek. d SÖRZUHATAG EGY­sieri&en vcgetvet A TŰZVÉSZNEK. AM V4 mH'C>Y MEa REMÉNYKEDIK, HORY CSAK ELREJTŐ­ZÖTT VALAHOL, DE H/A'BA FORGATJA rEL LEBENYEI­VEL AZ EGÉSZ HAMISPÉNZ l/ERÖ' MŰHELYT*" C S. HORVÁTH TIBOR SZÖVEGE 0 SEBÜK IMRE RAJZA

Next

/
Thumbnails
Contents