Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-12 / 188. szám, kedd

* Nézz oda, zsivanytarsaid HÁTA MÔ&é.' CZ A VALASZOM, AMIÉRT MEGCSALTAL.' ™ Ve&E A JÁTÉKNAK, NYOMORULT KOMED/A'S, ' M/NDENK! LETEGYE A FEGYVERT.' . , SEMMI ELLENA'LLAS: Amint a lany eszkeveszi, hogy a fáklyák fényesen megcsillan a pandúrok szuronya... A 'FEGYVERESEK SíAZAS CSOPORTJA TAMADASRA. LENDÜL. A ROHAMOZÓKAT VAMH/DV SZ/LARD ES JuON TARÉ VEZETI. ~ 1969. VIII. 1 6 A minap vettem egy pulóvert, és teljes megelégedéssel állapítottam meg, hogy már régen nem csináltam ilyen jó vásárt. Három-négy napig hordtam. Ekkor azonban egy csapásra minden megváltozott. Az addig hálás ruhadarab ugyanis megelégelte a szolgálatot. Úgy összezsugorodott, hogy egy kétéves gyermeknek pont jó lenne. Mindezt egy mosás után iette. Hogy miért, azt nem tudom. Szavamra mondom, semmi szabálytalant nem követtem el vele. Egyszerűen kimostam — langyos vízben. Azt persze nem tudhattam, hogy egyáltalán nem tűri a mosást. Am, ha nem mosom ki, akkor két lehetőség közül kell választanom: vagy piszkosan kell hordanom, vagy el kell dobnom. Mivel az első megoldás gyakorlatilag elképzelhetetlen, maradt a második: az eldobás. Viszont, ha eldobom a pulóvert, akkor az érte kiadott pénzt is eldobom. Így ebbe se egyezhetem bele. Vagy talán a harmadik megoldást válasszam, amelyet egy felesleges gyermeksapkával rendelkező skót házaspár választott? Gondoskodtak ugyanis egy — fiúgyerekről. (íülöp) Elektródok a szervezetben A csontot általában az élő szervezet legidőtállóbb alkotórészének tartják, amely rendkívül rugalmas és szilárd — pedig J. Wolff német anatómus már 1892-ben megállapította, hogy a csont erőhatásokra nemcsak rugalmas alakváltozásokat szenvedhet, hanem anyagának mennyiségét is növelheti vagy csökkentheti. Ez a megállapítás a legutóbbi időkben a bionikusok érdeklődésének előterébe került, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy honnan „tudja" a csont, milyen alakra formálja önmagát. A választ az egyes szerves anyagok piezoelektromos tulajdonságaival kapcsolatos legújabb kutatások látszanak megadni. NEGATÍV VISSZACSATOLÁS Az már rég ismert, hogy amikor pl. törés után új csontrész alakul ki, akkor a folyamat a csontot építő úgynevezett osteoblast sejtek, és a csontot leépítő ún. osteoclast sejtek küzdelmének eredménye. (A harmadik fajta sejtek, az osteoxyták a csont belsejében, a lacunae nevű részen találhatók, és feladatuk a normális csontszövet fenntartása. ] Ez a harc viszont a biokibernetikusok tanítása szerint valamiféle negatív visszacsatolású ellenőrző rendszer jelenlétére utal. Ahhoz azonban, hogy ilyen negatív visszacsatolású rendszer kialakulhasson, szükség van egy információt jelentő jelre, illetve olyan átalakítóra, amely a jelet biológiai értelmű jellé alakítja, és végül magára a válaszra, amelyet rendszerint egy újabb átalakító szolgáltat, hogy azután a jel a megfelelő szabályozást elvégezze. Az a tény, hogy a vér kalciumionszintje ugyancsak negatív visszacsatolással befolyásolja az osteoblastok tevékenységét, még nem szogáltat feleletet a feltett kérdésre. Ha ugyanis a vér kalciumiontartalma egy adott szint alá esik, akkor a parathyroid mirigy olyan jelet kap, amely hormonképződésének fokozására serkenti. A hormon viszont az osteoclastokat indítja arra, hogy csontot bontsanak le, és így juttassanak kalciumot a vérbe mindaddig, míg a folyamatot kiváltö jel meg nem szűnik. Esetünkben azonban a csontnövést befolyásoló szabályozó rendszernek nem vegyi jelre, hanem fizikai jelre — húzó- vagy nyomóerőre — kell felépülnie. A bionikusok, abból kiindulva, hogy a csont mikrokristályokat tartalmaz, feltételezték, hogy ezek egyben piezoelektromos tulajdonsággal is rendelkeznek, vagyis mechanikai deformációk hatására elektromos töltések válnak bennük szabaddá. A csont alapépítőköve az osteon, egy henger, amelynek a közepében "futnak végig az erek. Ez a henger vékony hidroxil-apatit kristályok rétegeiből áll, amelyeket kollagén rostok kötegei vesznek körül. A hengerfalat ezenkívül vékony furatok is átjárják. Az ilyen egységek szabályos ismétlődése rendkívül hatékony szabályozórendszerre enged következtetni. Nem elég ugyanis, hogy molekulákat kell mozgatni, hanem az osteoblast és osteoclast sejteknek a működését is meg kell szervezni. Ez pedig elsősorban úgy képzelhető el, ha kölcsönhatás van az élő sejt villamos jellemzői és a külső villamos tér között. Abban ugyan még nem tudtak a bionikusok megegyezni, hogy a csontállományt felépítő melyik alkotóelemnek köszönhető a csont piezoelektromos tulajdonsága, az utóbbit azonban nemcsak kimutatni sikerült, hanem azt is bebizonyították, hogy bármennyire el is tér egymástól az egyes csontoknál az igénybevételkor keletkező elektromos impulzus alakja és lecsengési ideje, anynyi biztos, hogy a jelek polaritása irányfüggő. Nyomó igénybevételnek kitett területek, amelyek homorú alakot igyekszenek felvenni, negatív töltést mutatnak, míg a húzó igénybevételnek kitett, tehát kidomborodó felületeken pozitív töltés található. Egyúttal klinikailag ismert tény, hogy a csontoknál mindig a homorú félre rakódnak le a csontot építő sejtek, és a domború oldalról építődnek le. Kézenfekvő tehát a következtetés, hogy a negatív töltéseket felmutató területek a csont felépítését, a pozitívak viszont a leépítést segítik elő. CSONTNÖVESZTÉS ÁRAMMAL Kutyák csontjába mozgást nem gátló két kis platinaelektródot építettek be. Egyes kísérleti állatoknál ezeket miniatűr, egyenfeszültséget szolgáltató áramforrással kötötték össze. Míg azoknál a kutyáknál, amelyeknél az elektródokat nem kötötték össze áramforrással, mindkét elektród körül egyforma és kismérvű csontosodás volt csupán észlelhető, addig a másik esetben a negatív elektród körül erős csontosodás volt megfigyelhető, ugyanakkor azonban — ellentétben a várakozással — a pozitív elektródnál csonteróziót nem tapasztaltak. Ez a látszólagos ellentmondás megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy a kutyák a műtét után mozogtak, és így különösen az elektródok környéke feszültséggyűjtő helyekké vált, s ez a csont elektromos öntevékenységét annyira fokozta, hogy a pozitív elektród eróziós hatását ellensúlyozta. Az ismertetett kísérlet azt is bizonyítja, hogy tényleg, létezik kapcsolat a nyomás-húzás okozta elektromos feszültség és a csontot felépítő sejtek aktivitása között. A csontok piezoelektromos tulajdonsága nemcsak a csonttörések gyógyulását, illetve a csont alakulásának folyamatát magyarázza, hanem arra is utal, hogy a csont az élő szervezetben a nyomásérzékelő bélyegek szerepét is játszhatja. A vér például meghatározott értékű nyomáson kering a szervezetben, s e nyomásérték fenntartásában a csont piezoelektromosságának valószínűleg szerepe van. A csontvázra ezenkívül hat a többi között a földi gravitáció, amit — főleg mozgás közben — az izmok ereje ellensúlyoz. Ennek a felfedezésnek viszont a jövő űrhajósai számára van igen nagy jelentősége. A tartós súlytalanság állapotában, vagyis amikor ennek az elektromechanikai szabályozó rendszernek az egyik ága — a gravitáció — kikapcsolódik, a csontok sokkal nagyobb mértékben fognak leépítődni, mint pl. a hosszú ideig ágyban mozdulatlanul fekvőknél. A csontok piezoelektromos tulajdonságának, valamint az ezzel kapcsolatos csontnövekedés-szabályozó rendszernek a felismerése esetleg lehetővé teszi már a közeljövőben, hogy beépített elektródok segítségével gyógyítsanak különféle eredetű csontsérüléseket. M. S. KOMOLY VERSENYTÁRS A MAGYAR SZERSZÁMGÉPIPAR LÁTOGATÁS A DIGÉP-ben Nem a véletlen müve, hogy újságíró küldöttségünk elvetődött a festői Bükk-hegység tövében kéményerdejéből jóllakott óriásként vígan pöfékelő nagyüzembe, a Diósgyőri Gépgyárba. A TECHNOIMPEX külkereskedelmi vállalat adatai szerint ugyanis a hazánkba irányuló szerszámgépkivitelnek mintegy 10 százalékát éppen a D1GSP produkálja. Tíz gyáregysége ez idén például majdnem másfél millió rubel értékű gépet forgalmazott Csehszlovákiába és ugyanakkor — ami számunkra szintén érdekes — számos Skoda-gyártmány is működik az üzemben. Kiaknázatlan lehetőségek 1500 gyártmány Kocsi elvtárs, kereskedelmi Igazgató, nagyjából fel is sorolja, mi minden készül ebben a több mint tízezer embert foglalkoztató nagyüzemben. Immár hagyományosan vasúti kerékpárokat és Diesel-motoros emelővillás targoncákat, meleg- és hidegalakító gépeket gyártanak itt. Kiválóak a túlnyomórészt exportra készülő kábelipari gépeik. Akad például olyan gépük, amely fémből 20 mikronos vastagságú huzalt állít elő. (Az összehasonlítás kedvéért: equ hajszál vastagsánem egyben az erélyes és körültekintő szervezőt is, hangsúlyozta: ez a gyártmány, színvonalát tekintve, feltétlenül a világ legfőbb öt hasonló konstrukciója közé sorolható. Nem csoda, hogy az ellenütős kalapácsok majdnem kizárólag a külföldi piac számára készülnek. Magának a gyárnak különben elég mozgalmas a múltja. Dióhéjban: 1780-ban egy egri kovács alapította, az első világháború éveiben hadifoglyok építették, a harmincas évek elején angol szabadalom alapján lövegeket gyárt. Csak a rengeteg pusztítást követelő második világégést követően lett szerszámgépgyár, amely manapság már mintegy 1500 terméket állít elő. (E tekintetben is hasonlít a mi szerszámgépipari üzemeinkre, j Gyártmányainak mintegy 30 .százalékát exportálja, ennek hozzávetőleg 70 százalékát a KGST-országokba. EK 6/A ELLbNUTOS ŕ Al,APACS ga 50—70 mikron.1 Továbbá készülnek itt forgácsoló célgépek, szivattyúk, emelők és emelőpadok, kovácsolt és sajtolt gyártmányok. Hűtőipari berendezéseik is állják a versenyt — nemzetközi viszonylatban is —, aminek egyik sokatmondó bizonyítéka, hogy hazánkban még az idén felépül a DIGÉP által készített három hűtőház. A gyár büszkeségei közé tartozik a hat nagyságban készülő ellenütős kalapácsok, amelyek az acél süllyesztékes kovácsolására szolgálnak és vezérlésüket korszerű szervoberendezés végzi. Gácsl Miklós vezérigazgató, akiben nemcsak a munkáját tökéletesen értő szakembert ismertük meg, haEnnek ellenére a vezérigazgató tárgyilagosan leszögezi, hogy még távolról sincsenek kiaknázva például a csehszlovák—magyar kooperációnak a lehetőségei. Igazat kell neki adnunk. Akár a csehszlovákiai, akár a magyarországi vagy más KGSTországok szerszámgépipari és más gyárait keressük is fel, ezen a téren bizony nemegyszer hiányérzetünk támad. Mennyivel többet és főleg jobbat tudnánk minden vonatkozásban produkálni, ha erőnket, képességeinket megfontoltabban, tervszerűbben állítanánk a közös cél szolgálatába, ha többet tanulnánk egymástól és a kooperáció, valamint a szakosítás viszonylatában a fejlett tőkésországoktól is. Persze ez sem egészen fehér, szűz terület. Egy és más történt itt is az elmúlt években. De azért továbbra is érdekünk, hogy az egészséges vetélkedés ösztönzőjévé váljon a piac szükségleteivel és igényeivel, a baráti országok sajátos érdekeivel mindig számoló, közös és kölcsönös haszonnal járó nagyobb összefogásnak. GÁLY IVÁN \folytatjok.