Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-10 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Ötödször nyerte MONTE CARLO nagydíját A versenyzők a megmondhatói, hogy minden egyes pályának megvan a maga sajátosságp, de varázsa is, Indianapolistól kezdve Monte Carlón , keresztül egészen Targa Florióig. Az utóbbi pl. festői szicíliai környezetben _ íekszik. A.7.2 km-es körpályát számtalan kanyar, emelkedő, vadregényes táj tarkítja s teszi nem­csak igényessé, hanem érdekessé is. Ha lenne a versenyzőknek idejük,'akkor több mint 400 — kanýárt számolhatnának" még. A versenyautó­kon kívül sportkocsik is indulnak az évente megrendezésre kerülő és nagyon népszerű, vál­tozatos versenyen. Targa Florióban győzni — ez minden autóversenyző álm.a, mely azonban csak a kiválasztottaknak, a sors kegyeltjeinek Graham Hiil a világ egyik legjobbja ax idén ötödször győzött Monte Carlóban. sikerül. Természetesen azért „némi" versenyzői adottságra is szükségük van azoknak, akik az elsőségért folyó harcból ki akarják venni ré­szüket. Nem lenne ugyanis eleg, ha pusztán a szerencsére bíznák a sorsukat. •Ilyen versenyzők közé tartozik Graham Hill, az angolosra nyírt bajuszú rokonszenves autó­versenyző, aki már évek óta u világ élvonalá­hoz tartozik. Ö nemcsak a nagytudású, rutinos, hanem a szerencsés versenyzők egyike. Az idén is volt egy olyan bukása, hogy csak a szeren­csének köszönheti, hogy ép hírrel úszta meg. Kivételes tudásáról az idei Monte Carló nagydíjáért immár 21-szer megrendezett verse­nyen is tanúbizonyságot tett. Az F l-es géposz­tályok vetélkedőjéből ismét győztesként került ki. Világbajnokhoz méltón vezette a Lotus— Ford kocsiját, annak ellenére, hogy az előző két versenyén Dél-Afrikában és Spanyolország-, ban „idény eleji": '•formában szerepéit, most azonban remekelt. A Monte Carló-i körpálya az előbb említett Targa Floriónak éppen ellenkezője. Nem a sza­badban, hanem a város utcáin jelölték ki. A többiekhez viszonyítva, aránylag rövid, de en­nek ellenére nagyon igényes, mert házak, par­kok között, alagúton és szűk utcákon keresztül vezet. Éppen ezért az egyetlen, amely 300 km­nél rövidebb, pedig az előírás szerint világbaj­noki futamokat csak ilyen hosszú távon lehet megrendezni. A mechanikusok különleges körültekintéssel, nagyon lelkiismeretesen készítik elő a gépe­ket, hiszen a verseny során nagy megterhelés­nek vannak kitéve az áttételek, a differenciál, a járdaszélek pedig a kerékköpenyéket és a rúgókat veszik erősen igénybe. A részvevők a rajt után 80 kört tesznek meg, és amíg a célba érnek, több mint 2OOO-szer kell sebességet vál­taniuk. , , | Az esélyes ezidén fackie Stewart volt, aki az edzésen a legfőbb időt érte el. Ö rajtolt a legjobban, de Hill fokozatosan felnyomult a második helyre és árnyékként követte nagy ellenfelét. A párharc azonban elmaradt, mert Stewart a 17. körben géphiba miatt a verseny feladására kényszerült, és így Hillnek nem ma­radt komoly ellenfele. Megismételve tavalyi si­kerét, ezúttal ötödször nyerte meg Monte Carlo nagydíját. A remek testi adottságokkal rendelkező Bambuck (a harmadik balról) Európa legjobb vágtázója volt éveken át. » • j o voj e nem rozsa s A mexikói olimpia legfürgébb lá­bú európai futója - ugyan ki is le­hetett volna más — a francia színek­ben versenyző Roger Bambuck volt. A 24 éves Bambuck ez idén valószí­nűleg nem fut 10,1 -eí de ennél rosszabb időt sem, mivel erősen ké­szül orvosi szigorlatára. Kétszer már nekirugaszkodott a nehéz sors­döntő vizsgának, de a „táv" túl hosszúnak bizonyult, nem ért célba. Most még egy utolsó lehetősége van, ha ezt is elszalasztja, akkor be­fellegzett orvosi pályafutásának. Igy tehát az olimpiás Bambucknak az idén akarva, nem akarva el kell hanyagolnia a sportot, mégpedig azért,' mert az előző években vajmi keveset törődött egyetemi tanulmá­nyaival. Kérdés, ha csődöt mond, megkapja-e továbbra is az élsporto­lóknak járó stipendiumot, hiszen a müncheni olimpia szempontjából már nem számít esélyesnek. Bambuck a többi francia sporto­lóhoz hasonlóan az INS (párizsi nemzett sportközpont) lakója. E sportközpontnak Franciaországban nagy jelentőséget tulajdonítanak, s nem ok nélkül. Ez a francia élspor­tolók melegágya, kivéve a téli spor­tok űzőit, akiknek hegyekre és hóro van szükségük. Az INS-ben egy stadion, fedett uszoda és fedett sportpályák állnak a versenyzők ren­delkezésére. Az egyes szövetségek versenyzőiket, akik elérték a váloga­tott szintet, az INS-be küldik to­vábbképzésre, Ide tehát csupán a sportolók „krémje" jut el. Mindnyá­juk kitűnő edzéslehetőséghez jutnak, a legjobb, edzők foglalkoznak velük, az ellátás, a környezet kitűnő, és ami a legfontosabb: ideális körül­mények között - a sportoláson kí­vül - főiskolai tanulmányaikkal is foglalkozhatnak. Ebben Bambuck sem jelentett kivételt. Természetesen a sportközpontot nem lehet felelősségre vonni, ha a versenyző nem mutat fel eredménye­ket. Viszont abban sem játszhat közbe, hogy kiváló teljesítményű sportoló tanulmányai során is kitű­nő eredményeket érjen el. Minden­nek van patára, s : csaknem mindig elérkezik az a pillanat, amikor az egyéniség kerül előtérbe. Bambuck nem élt minden tekintetben a lehe­tőségekkel, s ezért talán most „fi­zetnie" kell. Persze, nem mindenki Bambuck. Ellenkező, de nagyon pozitív példá­val szolgált egy másik francia él­sportoló, Alain Calmat kiváló műkor* csolyázó. Ö a sportot és a tanulást kitűnően egybe tudta hangolni. A műkorcsolyázás nagymestere nem­csak a sport terén, hanem magán­életben, a tanulásban is példamuta­tóan haladt a jobb eredmények fe­lé vezető úton. Ma mint dr. Calmat ismert orvos, s jól emlékszünk még, Grenoble-ban ő volt a francia sí­zők sportorvosa. Igaz, mind a jégen, mind pedig az egyetemen kemény, fegyelmezett, higgadt fiatalembernek bizonyult. Külön klasszist képviselt sportoló társai között. Nem tudjuk, vajon Bambuck tisz­tán látja-e jövőjét. Ami vizsgáit il­leti, azok kimenetele iránt nem táp­lálhat vérmes reményeket. Ezt, úgy látszik, ő is tudja, s a hírek szerint már lemondott arról, hogy orvos le­gyen, inkább filmezni szeretne. Ilyesmi azonban nem sikerül min­denkinek. Egy felfelé ívelő karrier története ia »aö <a Š 3 H » s* s • fii íi •a • S 3­£ >» I f S a 1945. június 1-én Meenselkiezegenében született. Tizenhétéves korában a 182 cm magas, 73 kg sú­lyú Louis Josep Merckx már belga bajnokságot nyert. Az újdonsült bajnok 1963-ban nem kevesebb, mint harminc versenyen végzett az első helyen. Az akko­ri „nagymenő" Goodefroot-val vívott párharca sokat jelentett későbbi pályafutásában. Merckx 1965-ben állt a profik táborába. Első ver­senyét két tömlőszakadás után feladta, de azóta minden nagyobb versenyét megnyerte. 1967-ben pro­fiviágbajnokságot nyert, majd háromszor győzött a Miláno-San Remo országúti versenyen. 1968-ban első hlyen végzett a Giro d'Itálián, megnyerte a hatna­pos versenyt és több kisebb-nagyobb Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és Spnayolország­ban rendezett országúti kerékpár versenyen győ­zött. Az idei évadot remek formában kezdte. Esélyes­ként rajtolt a Glron, de eddig ismeretlen tettesek megmagyarázhatatlan okból doppingszert csempésztek ételébe vagy italába, s Merckxet, akinél még soha egyetlen eddigi versenyén sem tudtak az ellenőrzés során serkentő szert kimutatni, a zsűri diszkvalifi­kálta. Az eset nagy port vert fel, amelyről annak idején részletesen beszámoltunk. A belgák üdvöskéje azonban nem hagyta magát. Részt vett a Tour de France-őn — amely a világ legnagyobb országúti kerékpárversenye —-, és fölé­nyes győzelmet aratott. Ezzel százszázalékosan reha­bilitálta magát a Glron ért sérelemért. Egész Belgium ünnepelte, sőt a franciák is úgy a szívükbe zárták, olyan elismeréssel adóztak neki, mint egykor Coppinak vagy Kobletnek, PUigeonnak vagy Poulidornak. A 24 éves kerékpározó egy csa­pásra az egész ország szemefénye lett. Eddy Merckx intelligens* csendes, szerény, rokon­szenves fiatalember. Nem öntelt, de egészséges ön­bizalommal rendelkező versenyző, különösen akkor, amikor a kerékpáron ül. Csaknem minden sportág érdekli. Nagyon szereti a modern zenét, a francia ós az angol énekeseket. Különösen lelkesedik az űrha­jósokért. Még a nagyon fárasztó és igényes Tour de Francé versenyei alatt is talált időt arra, hogy na­ponta tájékozódjék mi a helyzet az Apollo 11. körül. A holdraszállás legalább úgy lekötötte, mint a versenyzése azokat a százezreket, akik a Tour során az útvonalat szegélyezték. Ami pedig a legfontosabb, visszaszerezte az or­szágúti kerékpárversenyeken kialakult nimbuszát. Éveken át Anquetil modern versenystílusáról írtak legendákat. Arról, hogyan küzd naponta ellenfeleivel, milyen taktikát alkalmaz, miként működik együtt a csapat többi tagjával. Nagy fontosságot tulajdoní­tottak a kerékpárok korszerű kivitelezésének is. Mindezt a belga kerékpározó „egyből megkontráz­ta". Bebizonyította: végig uralhatja a mezőnyt, eh­hez azonban teljes embernek, kitűnő versenyzőnek kell lennie. Természetesen Merckx értéke jócskán megnöveke­dett, s egy-egy versenyen való részvételért 8000 frank rajtpénzt kap, míg egykor Anquetilnek csupán 5000 frank ütötte a markát. Merckx a maga nyu­godt modorával nemcsak a kilométerek tízezreit, hanem a frankok, lírák, dollárok ezreit is hidegvér­rel gyűjti. Minden bizonnyal még sokáig. mmpi Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Köiponti Bisottsága. Szerkeszti a szerkegogradská S. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Iván és Szűcs Béla. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-1<sztö bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Főszerkesztöhelyettesek: dr. Gálf gazdasági ügyek: 504-3», távirá: 0»30». Journal Kiadóhivatal. Bratislava, Vol, 512-23, 333-40. Főszerkesztő: 332-20. Titkárság: S50-1S, sportrovat: S05-2». Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 351-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre 13 korona. TerjeszU « Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná eipedícia tlače. Brati­slava. Gottwaldovo námestie 40/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents