Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-10 / 160. szám, csütörtök

nétiany sürban HASSZAN AMRI tábornok, a Jemeni Arab Köztársaság fegy­veres erőinek főparancsnoka, miniszterelnök kedden egész­ségügyi okokra hivatkozva le­mondott. AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁG­SZERVEZET Bostonban tartja 22. jubileumi ülését, amelyen a szervezet 131 tagállamának 450 képviselője vesz részt. A SZABAD SZAKSZERVEZE­TEK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉ­GÉNEK Brüsszelben tegnap be­fejeződött kongresszusa nem ért el eredményt a főbb poli­tikai kérdésekben, például a közel-keleti kérdésben. Ezért a kongresszus vita nélkül úgy döntött, hogy e problémákkal a szövetség végrehajtó bizott­sága foglalkozzék. ANATOLIA KAYSETI városá­ban katonai és rendőri egysé­geket rendeltek ki a tanítók baloldali szövetségének gyűlé­sével kapcsolatban kirobbant zavargások elfojtására. NYUGAT-NÉMETORSZÁG en­gedélyt akar kapni a Nyugat­európai Uniótól, hogy négy ten­geralattjárót szállíthasson Gö­rögországnak, közölte a bonni gazdaságügyi minisztérium szó­vivője. AZ EGYIPTOMI KORMÁNY tegnap betiltotta a külföldi tu­dósítók és egyéb külföldiek szabad mozgását Kairón és Ale­xandrián kívüli területeken, be­leértve a Szuezi-csatorna öve­zetét is. A jövőben e területek­re utazáshoz különengedélyre lesz szükség. Választások Indonéziában? 1970 novemberéig befejezik a vietnami háborút? SAIGON RAKÉTATÜZBEN AZ NDK PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE LENINGRÁDBAN Washington — Nixon elnök állítólag öt republikánus sze­nátor előtt kijelentette, hogy még 1970 novembere, vagyis a kongresszusi választások előtt, mind az 538 000 amerikai kato­nát ki akarja vonni Dél-Viet­namból. Az amerikai egységek kivo­násának célja, hogy biztosítsa a Republikánus Párt választási győzelmét, és a szenátusi és képviselőházi többség megszer­zését — itt eddig a demokra­ták vannak túlsúlyban. A Washington Post keddi számában azt írja, hogy Nixon kijelentését június 30-án, öt re­publikánus párti szenátorral tartott bizalmas összejövetelén tette. A szenátorok azonban nem egészen bizonyosak abban, hogy Nixon kijelentése konkrét ter­ven alapul-e, vagy csak az el­nök óhaját fejezi ki. Nixon .azonban állítólag tudatában van, hogy ha továbbra is nagy amerikai katonai egységeket vet be Vietnamban, akkor az 1970. novemberi választások a republikánusok számára ka­tasztrofálisan végződnek. Az első 160 katona a 25 000 közül, akiknek ez év végéig el kell hagyniuk Vietnámot, szer­dán éjszaka visszatért az Egye­sült Államokba. A 25 000 főnyi harci egysé­gekből, amelyeket Nixon elnök az év végéig ki akar vonni Vietnamból, csak 8000 tér visz­sza egyenesen az Egyesült Ál­lamokba, a többi a csendes­óceáni amerikai támaszponto­kon fog tovább szolgálni. Saigon — A dél-vietnami ha­zafias erők kedd esti támadá­suk alkalmával Saigon ellen többek között rakétafegyvereket is alkalmaztak. A rakéták fel­gyújtottak egy 5000 liter gyú­lékony anyagot tartalmazó tar­tályt. Legutóbb július 4-én intéztek rakétatámadást a dél-vietnami főváros ellen. Biafra nem ért egyet a segélyszállítmányok ellenőrzésével Djakarta — A Suluh Marhaen, az Indonéz Nemzeti Párt lapja tegnapi cikkében rámutat, hogy a parlament nyilvánvalóan nem fejezi be július 10-ig a válasz­tási törvényjavaslatról és a par­lament összetételéről folyó vi­táját. A lap idézi a parlamenti bi­zottság elnökének szavait, hogy a parlamentben bizonyos cso­portok szándékosan elhúzzák a törvényjavaslatok vitáját azzal, hogy ismételten előterjesztik megtárgyalásra az egyszer már megoldott vitás kérdéseket. London — Biafra londoni képviselője tegnap nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben kije­lenti, hogy Biafra nem vesz át semmilyen segélyszállítmányt, amely Lagoson, vagy a szövet­ségi kormány ellenőrizte terü­leten át érkezne. A képviselő továbbá azt mon­dotta, hogy a Nigériában elhe­lyezett nemzetközi megfigyelők nem tudják biztosítani a szál­lítmányokat, s ezenkívül a la­gosi kormány a segélyszállít­mányok céljaira szolgáló repü­lőgépeken katonákat szállíthat Biafrába. A nyilatkozat továbbá rámutat, hogy Biafra beleegye­zik nemzetközi ellenőrző szer­vek létesítésébe — Nigérián kí­vül eső helyeken. A biafrai képviselő élesen bí­rálta Stewart brit külügyminisz­ter hétfői parlamenti és tele­víziós beszédét, amelyben — a biafrai szóvivő szerint — a brit miniszter arra szólította fel Biafra népét, hogy mondjon le jogairól és biztonságáról. Arikpo, a nigériai szövetségi kormány külügyminisztere teg­nap Brüsszelben Harmel belga külügyminiszterrel folytatott megbeszélései során kijelentet­te, hogy a nigériai kormány vé­leménye szerint Biafra kérdését az Afrikai Egység Szervezete elé kellene terfeszteni. Feszültség Malaysiában Singapore — Khir fohari ma­laysiai kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter felszólította az összes malaysíai kínai kereske­dőt, ne bojkottálják a malaysiai Folytatja munkáját az el nem kötelezettek értekezlete Belgrád — Tegnap Belgrád­ban a zambiai Mathlas Chona elnökletével folytatta munkáját 51 el nem kötelezett ország konzultatív értekezlete. A napi­rendi vita ut4n megkezdődött az érdembeni tárgyalás a ju­goszláv küldöttség által java­solt két pontról: az el nem kö­telezettség politikájának jelen­legi feladatai, továbbá az együttműködés és a közös ak­tivitás kibontakoztatásának le­hetőségei. Tegnap délelőtt Szudán, az EAK, Jugoszlávia, Kambodzsa, Burma, Algéria és Indonézia képviselője szólalt fel. Az érte­kezlet egyhangúlag határozott, hogy a Palesztinai Felszabadí­tásl Szervezet részt vehet a belgrádi értekezleten. parasztok termékeit. A kínai kereskedők ugyanis a májusi faji zavargások után megszakí­tottak minden kereskedelmi kapcsolatot a malaysiai föld­művesekkel. A miniszter hangsúlyozta, fel­tétlenül szükséges, hogy a kí­nai kereskedők a nemzetgazda­ság érdekében visszatérjenek a május 13-a előtti állapothoz. A bojkott a legjobban a zöldség­kistermelőket sújtja, akiknek nincs más bevételi forrásuk. A kínai titkos szekták és tár­saságok, amelyeknek száma Ma­laysiában több százra tehető, a passzív ellenállásból egyéni ter­rorakciókra térnek át. Hivata­los adatok szerint a május 13-a és július 9-e közötti időszakban a faji zavargásoknak 203 em­berélet esett áldozatul. Leningrád — Az NDK párt­és kormányküldöttsége Willi Stophnak, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel tegnap Leningrádba érke­zett. A küldöttség az SZKP KB, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a szovjet kormány meghívá­sára hivatalos látogatáson idő­zik a Szovjetunióban. A német vendégeket Leningrádba elkí­sérte Andrej Kirillenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese és Pjotr Ab­raszimov, a Szovjetunió berli­ni nagykövete. Az NDK küldöttsége két na­pot tölt Leningrádban, majd Ki­jevbe látogat. Az NDK küldöttsége kedden Moszkvában fogadást adott az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács és a szovjet kormány tagjainak tiszteletére. A fogadáson beszédet mon­dott Götting, az NDK Államta­nácsa elnökének helyettese és Koszigin szovjet miniszterelnök. Götting rámutatott, hogy az NDK ma fontos helyet tölt be a világon. Erről tanúskodik nem utolsósorban az NDK, va­lamint számos ázsiai és afrikai állam közötti diplomáciai kap­csolat felvétele. „Tudatában vagyunk annak, hogy éppen a Szovjetunióhoz fűződő szilárd szövetségünk járul hozzá az NDK nemzetközi helyzetének a megszilárdításához." Hozzáfűzte, hogy az NDK egyenjogú részvétele nélkül nem lehet megoldani az euró­pai biztonság kérdéseit. Alekszej Koszigin kijelentet­te, hogy a szovjet emberek nagyra becsülik az NDK-hoz fű­ződő barátságot. „Tegnapi és mai megbeszéléseink testvér­pártjaink és kormányaink azo­nos nézeteiről tanúskodnak, bi­zonyítják teljes szolidaritásukat a nemzetközi ügyekben, gazda­sági, tudományos-műszaki együttműködésünk továbbfej­lesztésének nagy lehetőségeit mutatták meg." Lengyel küldöttség Moszkvában Moszkva — Kedden este len­gyel küldöttség érkezett Moszk­vába Józef Cyranklewicznek, a LEMP Politikai Bizottsága tag­jának, a Minisztertanács elnö­kének vezetésével. A vnukovói repülőtéren a lengyel küldöttséget Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter­tanács elnöke, Voronov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, az OSZSZSZK Miniszter­tanácsának elnöke és más hiva­talos személyiségek üdvözölték. A lengyel küldöttség tegnap délelőtt Alekszej Koszigin kí­séretében megtekintette a Moszkvában megnyílt lengyel jubileumi ipari kiállítást. Cyrankiewicz lengyel és Ko­szigin szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben megbeszé­lést folytatott. A hivatalos je­lentés szerint a két testvéror­szág közötti sokoldalú baráti együttműködés továbbfejleszté­sét érintő kérdésekről volt szó. A megbeszélés szívélyes elvtár­si légkörben folyt le. A BELAZ belorusz autógyár nagy érdemeket szerzett abban, hogy a Szovjetunió tavaly második helyre került a teherau­tógyártásban. A képen: az új BELAZ 549 méretei különösen kitűnnek az új Zaporozseccel szemben. (TASZSZ felv.) Kommentárunk 1969. A lig néhány héttel a kommu­nista és munkáspártok moszkvai értekezlete után, amelynek fő dokumentuma vi­lágosan lefektette az imperia­lizmus elleni harc elsődleges szükségességét nemzeti és vi­lágviszonylatban, Jugoszlávia fővárosában ugyancsak a béke megőrzésének célzatával folyik egy tanácskozás. Az el nem kö­telezett, más más néven a töm­bökön kívül álló országok kép­viselői tanácskoznak arról, hogyan tehetnék még aktívab­bá, hatásosabbá ennek az úgy­nevezett „harmadik világnak" szerepét a béke biztosításában. A kedden megkezdődött kon­zultatív értekezletre az el nem kötelezett országok legutóbbi, 1964-es kairói csúcsértekezle­tén részt vett országok kormá­nyai kaptak meghívást. Az ak­kori találkozó 58 részvevője közül 51 van Jelen Belgrádban: harminchárom afrikai és közel­keleti, nyolc ázsiai, nyolc la­tin-amerikai és karib-tengeri és két európai ország. A mostani értekezlet nem csúcsszíntű, rendkívüli kormánymegbízotti minőségben miniszterek, mi­niszterhelyettesek, vezető diplo­maták, nagykövetek vezetik a küldöttségeket. Négy ország; Kuba, Mexikó, Dahomey és Finnország vissza­utasította a meghívást. Az értekezlet napirendjén két pont szerepel: az el nem köte­Miről tárgyalnak Belgrádban? lezettségi politika szerepe a mai világban, különös tekintet­tel a béke és függetlenség meg­őrzésére, a fejlődés biztosításá­ra, valamint az el nem kötele­zett országok együttműködésé­nek és megbeszéléseinek, to­vábbi közös tevékenységük fo­kozásának lehetősége különbö­ző területeken. Mit jelent az el nem kötelezettség? A fenti új fogalom az 1961-es belgrádi első értekezlet óta ment át a köztudatba. Mit is jelent tulajdonképpen? Erről már több ellentétes nézet látott napvilágot. A legllletékesebbek, az el nem kötelezettségi poli­tikát folytató országok vezetői ismételten hangsúlyozták, hogy e politikának semmi köze sincs a hagyományos semleges­séghez „Az el nem kötele­zettség fogalma egyáltalán nem jelent passzív semleges­séget az imperialista Nyugat és a kommunista Kelet között, hanem a béke, a nemzett és szociális felszabadulás ügyéért való síkraszállást, és e célok érdekében a nemzetközi együtt­működés útjának fejlesztését jelenti" — írta nem régen a tanácskozással kapcsolatban az egyik kairói lap. Az el nem kötelezettség fo­galmába szorosan beletartozik a népek nemzeti és nem utol­sósorban gazdasági íüggetlen­A gazdaságilag fejlett és a fejlődő országok, a „gazdagok és a szegények" között egyre mélyülő szakadékot nem sike­rült áthidalnia az eddigi nagy nemzetközi akcióknak, így az ENSZ Genfben, majd pedig Delhiben megtartott kereske­delmi és gazdaságfejlesztési ér­tekezleteinek sem. Hisz a nem­zeti felszabadító harc nem ér véget a politikai függetlenség kivívásával, ha azt nem köve­tik mélyreható változások az ország társadalmi és gazda­sági életében. Sajnálatos tény, hogy a világviszonylatban vég­bemenő tudományos-műszaki forradalom — a gyarmati rendszer örökségeként fennma­radt elmaradott gazdasági együttműködési formák követ­keztében még jobban elmélyítik az ellentéteket a fejlett és a fejlődő országok között. A gaz­dasági elmaradottság viszont a függőségi politika anyagi bá­zisa, lehetővé teszi, hogy a nagyhatalmak gazdasági és po­litikai nyomást gyakoroljanak a fejlődő országokra. A tömbökön kívül maradós Az el nem kötelezettség to­vábbá közös kezdeményezést is jelent bizonyos önálló eljárás­ra a nemzetközi kapcsolatok kérdéseinek megoldásánál. Emellett az erre a közös eljá­rásra törekvő országok külön­böző kontinenseken fekszenek, különböző a társadalmi rend­szerük, és igen különböző belső problémákkal kell megküzde­niük. Nehru India egykori mi­niszterelnöke, e politika szelle­mi atyja, így Jellemezte az el nem kötelezettség alapelvét: Ez az országok pozitív függet­len politikája. De ennek a po­litikának az alfája és ómegá­ja mindig a katonai tömbökön kívül maradás volt és marad ls. A belgrádi tanácskozás részt­vevőire tehát az a nem könnyű feladat vár, hogy ezen orszá­gok heterogén csoportjában megkeressék azokat a közös utakat, amelyekkel akicóikat egybehangolva nagyobb súlyt kaphatnak a világ égető prob­lémáinak megoldásában, a nem­zetközi helyzet megjavításának elősegítésében. A konzultatív találkozó cél­ja — amint Jugoszlávia a ven­déglátó ország képviselői hang­súlyozzák — nem a viták, el­lentétek keresése az egyes or­szágok vagy a nagyhatalmak között, hanem az el nem köte­lezett országok fogosan akarják elbírálni mindazt, ami gátolja a nemzetközt kapcsolatok javulá­sát, ami veszélyezteti a függet­lenségüket, szuverenitásukat és önálló f ef lödé süket." Az a tény, hogy Belgrádban ezúttal nem hivalkodó „csúcsér­tekezlet", hanem konzultatív tárgyalás folyik, amelyen első­sorban az el nem kötelezettsé­gi politika közös nevezőjének megtalálására törekednek, elke­rülve az ellentéteket kiváltó problémák felvetését, Ígéretes alapot adhat a további konzul­tációkra, a „harmadik világ" annyira kívánatos egységes fellépésének megteremtésére. — PROTICS JOLÁN

Next

/
Thumbnails
Contents