Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-06 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

A párt legfőbb támaszai a kommunista képviselők 0 325 klubtag £ Együttműködnek a párton kívüli és a többi politikai párt képviselőivel 0 A cél érdekében egyesitjük erőnket 0 Az azonos nézet nem íárja ki a vitát # A ki­sebbség aláveti magát a többség akaratának % Véle­mény az eimúlt 16 hónapról # A célkitűzések helyesek voltak — sokat ártott a határozatlanság és az egység hiá­nya # Viharos és izgalmas volt a májusi ülés # Tárgyi­lagos tájékoztatást! 9 Teremtsünk rendet valamennyi munkahelyen 0 Figyelmeztetés a Nyugat felé kacsintga­tóknak # A legjobb tanoncokat az erőskezű, igényes " mesterek nevelik # Célunk: a májusi határozatok telje-/ sítése Beszélgetés Božena Macháčová­Dostálovával, a Szövetségi Gyűlés kommunista képviselői klubjának titkárával „Csehszlovákia Kommunista Pártja — az osztályharcok, az illegalitás idején, a sztrájkok és tüntetések, vagy akár az antifasiszta front megszervezése idején — támaszát mindig a kommunista képviselőkben látta. Legfőbb feladatuk volt a kapcsolatok megteremtése a párt vezetősége és a széles nép­tömegek között" — Božena Machačová-Dostálo­v á, a Szövetségi Gyűlés kommunista képviselői klubjának titkára ezekkel a szavakkal jellemzi a párt múltját, a klub újjászületését, tevékenységének felújítását méltatva. H Megkértük, tájékoztas­son a klub tevékenységéről, céljairól. — Mielőtt ezt megtenném — mondotta — tisztázzunk néhány szervezési kérdést. Fontosnak tartom ugyanis előrebocsátani, hogy a Szövetségi Gyűlésben a kommunista képviselők klubján kívül még két klub működik: a Csehszlovák Szocialisták klub­ja és a Csehszlovák Néppárt klubja, melyekkel a mi klu­bunk szorosan együttműködik. De nemcsak velük, hanem a Szövetségi Gyűlés 37' párton kí­vüli képviselőjével is. — A képviselők munkája azonban nem szorítkozhat csu­pán a parlament feladatainak teljesítésére. Szélesebb körű tevékenysége összefügg kerüle­ti klubjaink munkájával, me­lyek a párt irányvonalát, sajá­tos helyi, járási és kerületi fel­tételeiknek megfelelően igye­keznek megvalósítani. Klub­jaink — amint látja — a párt vezetőségének és Központi Bi­zottságának legfőbb támaszai, így volt ez a múltban, az első köztársaság idején is, noha ak­koriban a kommunisták klubját mindössze 42 képviselő képez­te7 és így kellett volna lennie a felszabadulás utáni időkben is. Csakhogy 1968 januárjáig a parlament küldetését és párt­csoportjaink munkáját nem ér­tékelték kellőképpen. Egészen más ma a helyzet. Klubunkat ez év februárjában létesítet­tük. Azóta már 325 tagot tar­tunk nyilván. Küldetésünk: biz­tosítékot nyújtani a pártnak, hogy felelősségteljes felada­tainkat, a kommunista képvise­lők hagyományaihoz híven, a jövőben is teljesítjük. — Erre megvan minden le­hetőségünk, a múlt tapaszta­latai alapján reményünk is. Hi­szen a kommunista képviselők a legbonyolultabb politikai helyzetekben is mindig felta­lálták magukat. Jól emlékszem még azokra az időkre, amikor ötletesség, lelkesedés és főleg kitartás nélkül aligha sikerült volna megtalálnunk a kivezető utat a nehézségekből. Ez csak úgy sikerülhetett, hogy a párt vezetőségének célkitűzéseiben, azok megvalósításában, sőt irányvonalának alakításában is részt vettünk. Ezért volt oly nagy megértéssel Gottwald elv­társ a kommunista képviselők élénk szervezési tevékenysége iránt, ezért gondoskodott arról is, hogy a párt vezetősége meg­fontolt, konkrét feladatokkal bízza meg képviselőit. — Ma is erre törekszünk, no­ha az akkoriaknál jóval bonyo­lultabb körülmények között élünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy erőnket egyesítenünk kell, hogy egységesen léphes sünk fel, és hogy céljainknak reálisaknak kell lenniük. Ezek a Központi Bizottság legutóbbi üléseinek célkitűzései, s ezek nek akarunk érvényt szerezni mindenütt, ahol képviselőink megfordulnak: a parlamentben, a bizottságokban, a kerületi klubokban, a nyilvánosság előtt, de az üzemekben és a többi munkahelyeken is. Ez a kommunista képviselők klubjá nak tulajdonképpeni küldeté­se. • A közös cél egyetértést feltételez. Ez pedig nyilván kizárja vagy feleslegessé te­szi a vitákat a képviselők között. Mi erről a vélemé­nye? — Szó sincs róla. Élénk vi­tákat folytatunk, hogy proli lémáinkat minden oldalról alíi posan megvilágítsuk. Ennek d mó'dszernek köszönhető, hogy pl. már tisztában vagyunk az­zal ls, hogy a vállalati taná csókról szóló törvénnyel ad dig nem számolhatunk, amíg az elemzések útján a legapró­lékosabban meg nem ismerke­dünk népgazdaságunk tényle ges helyzetével. Ezzel azt aka­rom mondani, hogy a problé mákról vitázunk és vitáznunk kell mindaddig, amíg valami ben meg nem állapodtunk Mihelyt azonban valamilyen megegyezésre jutottunk, már csak egységesen járhatunk el, úgyhogy a kisebbség aláveti magát a többség határozatá­nak, és segítségére van annak megvalósításában. Ezt az elvet senkinek sincs joga megszeg ni. — A legutóbbi tizenhat hó nap legfőbb szerencsétlenségét éppen abban látom, hogy a párthatározatokat, amelyek ben megállapodtunk, illetve a párt vezető szerveinek dönté seit sokszor maguk a párt vezetői sem érvényesítették. A célkitűzések lényegében helye­sek voltak ugyan, ám a hatá­rozatlanság és az egység hiá­nya sokat ártott. • A klub májusban tar­totta plenáris ülését. Milyen pontok szerepeltek a napi­rendjén? — A legjobban talán azzal jellemezhetném a plénumot, ha azt állítanám róla, hogy vi­haros, sőt időnként izgalmas volt. De ne csodálkozzunk ezen, hiszen még mindig több a problémánk a kelleténél. Meg­oldásukra a határozatlanság és a vontatottság jellemző. A plé­num lefolyása azonban feltét­lenül konstruktív volt. A kép­viselők egyhangúlag jóváhagy­ták a párt következetes politi­káját, fejtegették módszereit, majd egyöntetűen elfogadták a Szövetségi Gyűlés elnökhelyet­tesének, Karel Neubertnek ja­vaslatait, aki egyúttal a klub elnöke ls. A képviselők elítél­ték a párímunkában megnyil­vánuló jobboldali opportunista ferdüléseket, a pártetika meg­sértését és több más szélsősé­ges megnyilvánulást. A vitafel­szólalások azt az egységes vé­leményt tükrözték, hogy elér­kezett a rendes, becsületes munka ideje, melyhez nyuga­tomra és békére van szükség. — Nincs ezen mit csodálkoz­nunk, mert ha sokáig ellenke­ző irányban dolgozik a propa­ganda, ha a hibák tárgyilagos bírálata helyett állandóan a szocializmus értékeit becsmér­li, akkor az emberek végül is ráeszmélnek arra, hogy mind­ez nem felel meg az igazság­nak és megelégelik a sok szó­beszédet. Ezért kívánják pol­gáraink, hogy a tv, a rádió éí a sajtó tárgyilagosan tájékoz­tassa őket, azt, hogy munkánk fokozatosan javuljon és vissza' nyerjék hazánk további fejlő 4 désébe vetett bizalmukat. • Mi a klub legfőbb kül­detése: az ideológiai munka és a politikai célkitűzések tisztázása vagy pedig inkább a nyugalomért, a munkafe­gyelemért harcol? — Azt hiszem, hogy ezek a problémák. elválaszthatatlanok egymástól, és csakis a célkitű­zések valóra váltása adhatja vissza biztonság és elégedett­ség érzését mindenkinek. Ma tényleg elérkezett az ideje an­nak, hogy ismét rendesen dol­gozzunk. A szavakat végre a tetteknek kell követnie. Fon­tosnak tartom, hogy ne csak képviselőink, hanem a kommu­nisták is, tehát mindazok, akik a Központi Bizottság irányvonalát a magukévá tették, haladéktalanul ren­det teremtsenek a műhelyek­ben, a szövetkezetekben, vala­mennyi munkahelyen. Nem ve­szíthetünk több időt, ha nem akarjuk, hogy minden nappal szegényebbek legyünk, ha ki akarunk lábolni a válságból. — Azoknak, akik Nyugat felé kacsintgatnak, azt is látniok kell, hogy ott egészen más munkát, sokkal többet és jobb minőségűt követelnek a dolgo­zóktól. És ha visszaállítjuk a rendet és igényesebbek leszülik munkánkkal szemben, akkor ez az ifjúságra is döntő hatással lesz. Hiszen ismeretes, hogy a legjobb tanoncokat az erőske­zű, igényes mesterek nevelik.' S Az ön véleménye sze­rint mire kellene elsősorban a kerületi klubok kommunis­ta képviselőinek figyelmüket fordíianiok? — Mindenekelőtt a Központi Bizottság májusi plénumáuak irányvonalára. Az elvek meg­valósítása természetesen — a termelésben, a lakosság réte­geződésében, a nemzeteink és nemzetiségeink között mutat­kozó különbségek folytán — eltérő lesz. A kerületi klubok az egyes munkahelyekről ka­pott javaslatokat tájékoztatás­ként a Központi Bizottság elé terjeszthetik. Néhány kerület már eddig is számos javasla­tot tett. Miről? Pl. a mezőgaz­dasági problémákkal, a párt ve­zető szerepével, a termelő szer­vezetekkel stb. kapcsolatban. • Az imént a kommunis­ta erkölcsről beszélt Macha­Cová elvtársnő. — Ha harcolunk, harcoljunk nyíltan és becsületesen. Ezért azt sem hallgatható el, hogy az utóbbi időben a kölcsönös kapcsolatok a pártban, de a párton kívül sem kielégítők. Sok kárt okozott eddig is az elvhűség és az egység hiánya a vezetőségben, a különféle csoportok egymás elleni harca és sajnos, az egyének karrie­rista ambíciói is eléggé ártot­tak. Az eredmény: álnokság, önzés és a jellemek elferdülése. Mindennek fokozatosan el kell tűnnie a pártból, mert a tiszta célokért lehetetlen tisztátalan kezekkel harcolni. Mindazt, amit — miután a Vörös Hadse­reg 1945-ben felszabadította hazánkat — megteremtettünk, a párt vezetésével valósítottuk meg. Ezért kell következetesen eltávolítanunk a konkolyt a bú­zából, ezért kell megvédenünk a párt becsületét és megnyer­nünk népünk többségét a párt eszméinek és programjának. Szocialista társadalmunk Jobb, békés életének biztosítása, nemzetközi együttműködésünk a szocialista országokkal olyan célok, amelyek megérdemlik az erőfeszítést, megérik a fáradsá­got, azt, hogy kényelmünkből engedjünk valamit Meggyőző­désem, hogy nem fizetünk rá erre az áldozatra. KARDOS MARTA

Next

/
Thumbnails
Contents