Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)
1969-07-27 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
RIVERA ÉS AZ IGAZMONDÁS Az olasz labdarúgásban mesteri szintre emelték a védők működését. Messze földön híres az olasz első ligás csapatok szívós védekezése. E téren Itáliában a két milánói csapat a legismertebb: az Internazionale és az AC. Volt alkalmunk megfigyelni, milyen gyorsak, fürgék, kiváló rúgok és tejelők, nagyszerű taktikusok az olasz védőjátékosok, s egy-két a keménység határát alaposan túllépő belemenésért, — különösen az „életveszélyes büntetőterületen kívül", — nem nagyon szégyenkeznek. Általában a hazai ember ismeri legjobban a hazai viszonyokat. Ezért érdemes figyelemmel kisérni, mit is mond, hogyan vélekedik az említett védők játékáról az AC Mllan szellemi vezére, a világ egyik legjobb játékosa, Gianni Rivera ... „Az olasz labdarúgás [a calcio) keménységéről - terjesztett hírek nem valósak, azokat inkább legendának minősíteném. Itt van az én példám. Vékonydongájú labdarúgó vagyok és nem mondhatnám, hogy gyakori sérülések gyötörnek. Egy bizonyos. A calció terv-, és célszerű játékot követel meg. Minden mérkőzésen külön testA PETTYES LABDA BŰVKÖRÉBŐL őrt kapok, aki nem tágít mellőlem és igyekszik meghiúsítani a zöld gyepre tervezett tevékenységemet. Ennek ellenére nem kerülöm a párharcot. Meg kell próbálni elfogadni azt a harcmodort, amelyet az ellenfél felkínál. Meg kell próbálni ahhoz alkalmazkodni. A labdarúgás sem mentesülhet a fajok és nemzetek jellegzetes mentalitása alól. A brazil stílus világszerte ismert és csodált, s lényegesen különbözik attól, amit a magyar, a német, az angol, az olasz, vagy a francia labdarúgó produkál. Ugyanígy van ez a polgári életben is. Nem lázadoztam és agitálok a calcio módszerei ellen. Ehelyett annak a módját kerestem, hogyan szabadulhatnék meg őrzőimtől, s ezzel egyidejűleg igyekszem segítségül hívni társaim rögtönző készségét, kihasználni a gyors összjáték adta lehetőségeket. A calcio nem olyan rettenetesen kemény. Az az igazság, hogy néha magam is lehetőséget adok a hátvéd szabálytalanságához. Szeretem dajkálni a labdát, néha a kelleténél később szabadulok meg tőle, s ez is okozhatja a védők váratlan reakcióját. Kíméletlen védőkkel szemben nem sokat cselezhetnék, s a találkozó 90 percét aligha játszhatnám végig." Rivera kiváló játékos. Szinte mindent tud, amit a zöld gyepen a szurkolók eszményképének, a földkerekség egyik legjobbjának tudnia kell. Ezen túl kiváló sportdiplomata is. Érdeke azt kívánja, hogy ne haragítsa magára az olasz liga csapatainak védőjátékosait. Ha ezt tenné, maga látná kárát. Óvakodik a bírálatoktól. Tudását kiválóan jutalmazzák. Amit mond, előzőleg megfontolja, s talán közben ezt gondolhatja: „Szólj igazat, eltörik a lábad .. PELÉNÉL IS TÖBBET ÉR 18 Luigi Riva, az FG Cagliari labdarúgója volt az olasz liga gólkirálya. A szicíliai klub gazdagságban nem vetekedhet a milánói szuper-csapatokkal, amelyek csillagászati összeget is hajlandók egy-egy kiválóságért kifizetni. A Cagliari vezetőségét az utóbbi időben gyakran keresik fel az Internaztonale illetékesei. Kínálataikban nem ismernek határt. A legutóbb kétmillió dollárnak megfelelő összeget ajánlottak Riva átadásáért. A Cagliari vezetősége és Riva még nem döntött. A kiváló csatár, amikor meghallotta, mennyit kínálnak átigazolásáért, a fejéhez kapott, s csak ennyit mondott: „Ez talán nem is lehetséges!" A nyári szünetben bizonyára nem szünetel az Inter vezetőinek igyekezete. Nekik minden pénzt megérne, ha ismét a helyi nagy vetélytárs, az AC, a BEK győztese fölé kerekedhetnének. Lehet, hogy a Cagliari vezetői mégis beadják a derekukat, s akkor elmondhatjuk, hogy Luigi Riva a földkerekség legdrágább labdarúgója. Az Inter előzőleg kivetette hálóját már a labdarúgás jelenlegi koronázatlan királyára, Pelére is, de érte „mindössze" másfél millió dollárt kinált fel. Nem csodálkoznánk, ha Rivát nemcsak a nagy szicíliai meleg miatt környékezné meg a szédülés. A KORTÁRS ELISMERÉSE František Plániöka nemrégiben ünnepelte 65. születésnapját. Hajdani játékostársai, csodáiéi nem feledkeztek meg a nagyszerű kapusról, s egyikük, Hans jakub, aki eddig a legtöbbször öltötte magára a német válngatott kapusának mezét, az ismert nyugatnémet szaklapba, a Kickerbe írt róla cikket. Ebből idézzük a legérdekesebb sorokat: „Európa szinte valahány számottevő kapusát megfigyelhettem, s kijelenthetem, hogy közülük František Plánička volt rám a legnagyobb hatással. Drezdában, 1935-ben ő állt a csehszlovák együttes kapujában, én meg a németében, egy évvel később Prágában nemkülönben. Mindkét találkozón bőséges alkalmain volt megfigyelnem, milyen remekül szerepelt. Reflexei, biztonsága ámulatba ejtették az ellenfelet, nézőt egyaránt. Plánička bizonyára féltve őrzött emlékei közé teszi el a Kickersben megjelent (akob féle elismerést... Megszívlelésre érdemes A „Fussbail-Trainer" c. nyugatnémet szaklap egyik számában a többi között ezeket írja: „A labdarúgás sokat vesztett drámaiságából és feszültségéből. Ha ma egy labdarúgó-csapat pályára lép, szinte ezt a jelmondatot akarja megvalósítani: — mindent inkább, csak nem veszíteni! — Ha valóban tenni akarunk valamit a labdarúgás talpraállítása érdekében, olyan csapatokra van szükségünk, amelyek a találkozót meg akarják nyerni, de esetleg vereséget is szenvedhetnek. A labdarúgó szurkolókat, a fiatalokat nem lehet sorozatban a végtelenségig becsapni. Nem lehet előttük ilyen frázisokat puffogtatni: középpályás játékos, játékmester, taktikus. Ezeket csak azért találják ki, hogy kitöltsék azt a légüres teret, amely az utóbbi időben játék közben támad. A szurkolók olyan vibrálóan izgalmas kapu előtti jeleneteket akarnak látni, amelyek tele vannak lélegzetelállító drámaisággal, örömujjongással és csalódással is. Olyan csapatok küzdelmére kíváncsiak, amelyek közül mindegyik győzni akar, de nem minden áron. Ezért kell visszaadni e játék ősi jellegét, a támadást. A támadó játékot ismét a labdarúgás középpontjává és értelmévé kell avatni, a csatárt és a kapust pedig a játék központi alakjaivá. Ma a legirigyellebb hely a középjátékosé, és az úgynevezett támadó ékek a szegény bűnösök, akiket mindannyiszor felelősségre vonunk, ha a csapat gólképtelen. Aki játék közben esetleg három remek átadást produkál, az hős, aki egy helyzetet elront, az a bűnbak. A középjáték nem öncél, hanem szükségszerű rossz. A futball-csatának a két kapu előtt kell eldőlnie. A két, vagy három főből álló éket öt, esetleg hat tagból álló sornak kell felváltania, vagyis olyan .alakzatnak, amelynek legfőbb célja a góllövés, A kiharcolt labdával, a lehető leggyorsabban az ellenfél kapujához kell jutni és ott gólt kell lőni. Ha a csatárokat állandóan labdával traktálják, nagyon gyorsan emelkedik bátorságuk és játékkedv'ük." A diagnózis szerintünk is feltétlenül helyes. A gyógyítás nagybani mikéntje is adva van. A szakembereken a sor, hogy az aprólékos megoldást minden részletre kiterjedően készítsék eiő. Aki nem fél a „trónfosztástól" Ladislav Petrášra, erre a zömök, szőke labdarúgóra már akkor felfigyelt a hazai szurkolók nagy tábora, amikor még a Baník -Prievidza játékosa volt. Eredményességéről hétről hétre bírt adtak az újságok. A szakértők már akkor nagy jövői |ósoltak a kiváló góllövőnek és meg voltak róla győződve, hogy hamarosan a legjobbak között fogják emlegetni a nevét. Újabb csapata, a Dukla Banská Bystrica sokat köszönhetett a szőke bombázónak. Elsősorban az ő eredményessége révén tudta a lépést tartani az I. liga legjobbjaival, s a besztercebányai pályáról többnyire minden csapat vereséggel tért haza. Nem Petráš a hibás azért, hogy a szimpatikus katonacsapatnak ismét a II. ligában kell bizonyítania, megkísérelnie az I. ligába jutást. Ladislav Petráš a maga nemében páratlan bravúrt najtott végre: úionc, s végül is csupán máig sem érthető szabálysértés miatt kiesett együttes csatáraként meg tudta szerezni a gólkirályi címet. Többször volt sérült, mert az ellenfelek védői mihamar észrevették, hogy a gólveszély úgyszólván kizárólag az ő részéről fenyeget a Dukla B. B. elleni mérkőzésen, s e hátráltató körülmény, meg a mindenkori „díszkíséret" sem tudta megakadályozni abban, hogy húsz alkalommal be ne vegye a kiváló kapusókkal rendelkező liga-csapatok hálóját. A továbbiakban kikérjük a néj)szerö csatár véleményét. A Minek köszönhette eredményességét? „Elsősorban annak, hogy társaimtól rendszerint használható átadásokat kaptam. Önzetlenek voltak. Bennem jobban bíztak, mint önmagukban, s én szívesen vállaltam a végrehajtást. A tévhittel ellentétben el keli mondanom, hogy képességeimhez mérten mindig igyekeztem kivenni részem a csapatmunkából is és sohasem kíméltem magam. Az edzéseken rengeteget gyakoroltam a kapuralövést. Szerencsém, hogy általában nem hagy cserben a hidegvérem. A mérkőzéseken nem sokat teketóriázom, ha alkalom kínálkozik a lövésre, nem fukarkodom." A Miért az Interre esett a választása? „Az Inter Bratislava a liga mezőny egyik legstílusosabban játszó csapata. Szereti az eredményességen túl a tetszetős játékot is. Ezt egyrészt annak köszönheti, hogy Kacsányi László szetnélyében az egyik volt legtechnikásabb válogatott játékos áz edzője, másrészt pedig annak a ténynek, hogy játékosállományában több valóban technikailag és taktikailag rendkívül fejlett játékosegyéniség van. Közülük rám Szikora Gyuri tette a legnagyobb benyomást. Játékának csodálója vagyok és az egyik legképzettebb csehszlovák labdarúgónak tartom. Gondosam, az ő oldalán valóban élvezet lesz játszani." A A liga befejezése előtl mások is „megkörnyékezték"? „Szinte egymásnak adták nálam a kilincset. Hívogattak, fűtfát ígértek. Azzal is ijesztgettek, hogy nem jól választottam. Az Interben szerintük nem bajtársakra, hanem ellenlábasokra találok. Nem hallgattam rájuk. ígéretemhez híven az Interhez szerződtem. Remélem ezt nem bánja meg az Inter sem, magam sem." A Nem sajnálja-e, hogy Budapesten nem szerepeilletett? „Szívesen ott lettem volna a Népstadion csehszlovák csapatában, de a sors másképp akarta. Éppen leendő, vagyis mostani csapatom, az Inter elleni bajnoki mérkőzésen sérültem meg, s Jozef Marko edző nem számíthatott rám. Sérülésemet véletlen és nem szándékos összecsapás okozta. Elég hamar kiheverjem. A Karlovy Varyban lebonyolított nemzetközi tornán már magamra ölthettem a címeres mezt, s úgy érzem nem okoztam csalódást. Lehet, hogy az őszi találkozók valamelyikén rém is sor kerül. Ha így lesz, szeretnék rászolgálni az előlegezett bizalomra. Remélhetőleg további fejlődésemet szolgálja az a tény, hogy nagyszerű, kiválóan edzett csapathoz kerültem, ahol lesz időm és módom sokat tanulnom, fejlesztenem technikai, taktikai képességemet, egyszóval elősegíti labdarúgó beérésemet." A Megvédi-e hazai gólkirályi címét, vagy beleszól-e az ilyen európai vetélkedőbe? „Ez sok mindentől függ. Remélem, hogy sikerül hamarosan teljes mértékben az Inter csapatába illeszkednem, s akkor nem látom annak okát, miért ne lehetnék ismét eredményes. Sok függ új társaim jóindulatától, segítségétől. Remélem, hogy a nagy portya során valóban egészen közel kerülünk egymáshoz és teljes mértékben megértjük egymást. Ami szerényebb keretek között sikerült a Dukla Banská Bystricában, még inkább sikerülhet az Interben, csak sérülések ne akadályozzanak a szereplésben. Mivel nálunk is 16 csapat szerepei már az I. ligában, így több a gólszerzési alkalom. Az eddigi európai gólkirályok, az aranycipő tulajdonosai is általában nagy mezőnyíi ligákból kerültek ki. A hazai védőjátékosok kemények, határozottak, — „ragaszkodó természetűek" —, s ezért nehéz a velük szembeni eredményesség. Az európai gólkirályság eléréséhez mintegy 36 gól kell. Aki ennyit tud lőni a mi ligánkban, az valóban versenyre kelhet Európa legjobb „tüzéreivel". Ladislav Petráš (jobbról) Kuro Uberaltól, a Práca sportrovatának vezetőjétől veszi át a csehszlovák labdarúg^liga gólkirályának járó kristályserleget. ititámpi ÚJ szú Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Főszerkesztőhelyettesek: dr. Gáiy "Jván és Szűcs Béla. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefen: 537-16 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, jazdasegi ügyek: 506-39, táviró: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova t. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Üj Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti i Posta Hiriapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače. Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VI1.