Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-27 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

sem a fényképezőgép lencséjével nem képes megörökíteni. A legnagyobb élmény az osztrák államhatár átlépése Semmeringnél. A vonat óriási magasságban templomtornyoktól, vörös falusi háztetőktől tarkál16 völgyek fölött a szó szoros értelmében kígyózva kapaszkodik a sziklákon. A lenti tájkép alpesi völgyek zöld szőnyegén szétszórt virágokra emlékeztet. Ha semmi más, akkor a Júliái Alpok vadregényes vidékét bizonyára emlékezetébe vési a turista. Olaszország azonban sok más, sokkal nagyobb szépségeket tartogat a látogatóknak. VELENCE A SZERELEM VÁROSA Velencét a szerelem városaként emlegetik. Talán még találóbb elnevezés a kereskedelem városa. A Canal del Grandé hatalmas csatornán sokféle árut szállítanak, melyek szinte a világ minden részéből a Földközi-tengeren keresztül jutnak el ide. Másrészt ez a város haldoklik. Velence középkori város, de ez még nem magyarázat arra, miért kell a középkori palotáknak és polgárházaknak rövidesen összedőlniük. A város keskeny utcáin és sikátoraiban egyébként ugyanannyi a bűzlő kis szennycsatorna, mint amennyi nagy csatorna a várost szeli át. A földszinti lakásoknak ma már nincsenek la-' kóik, s a kis csatornák és terek zugaiban kutyák és macskák „törődnek a higiéniával". Még ezek az állatok is érdekesek: valahogy hiányzik belőlük az élet, amolyan tüdőbajos élőlényekre emlékeztetnek. Egyébként a velencei galambok is tüdőbajosak. Nincs életkedvük: turbékolás helyett szomorúan gubbasztanak, piszkos tollazatúkkal kedvtelenül totyognak a szennyben. Inkább kísértetek, mint élőlények. Bizony a mai Velence középkori dohosságával és korhadó palotáival nem valamilyen egészséges hely. A nyugat-európai és amerikai vendégek számára az a város, ahol könnyen és céltalanul költekezhetnek. Tengernyi ember fordul meg itt a világ minden részéből, persze aránytalanul kevesebbet vásárolnak. Igaz, hogy akit egyszer a mai velencei kalmárok kiszemelnek, alaposan megkopasztják. ROMA Róma igazi világváros. A hatalmas Szent Péter templom és tér a város legforgalmasabb része. A templom belsejében a 132 méter magas kupola lenyűgözi a látogatót. A legmagasabb európai bazilika. Meglepő a főoltár egyszerűsége. Hosszú téglalap alakú alapon magas gyertyatartók, középütt óriási kereszt. A főhajó oldalain sok becses mellékollár helyezkedik el, a szentek, ereklyéit őrzik itt. A legértékesebb az a mellékoltár, amely fölött Michelangelo Pietáfa ékeskedik. A mester 25 éves korában carrarai fehérmárványból faragta. A haldokló Krisztusban önmagát örökítette meg. Egész életében gyászolta anyját, akit kiskorában elveszített. Michelangelo 70 éves korában //•/. Pápa utasítására vette át f. Szent Péter templom építését, melyet 87 éves aggastyánként fejezett be. A pápa nagyon sürgette Michelangelói, mert attól tartott, hogy rövidesen meghal. A mai keresztény Rómában Michelangelo géniusza dominál. A Sixtus-kápolna, a vatikáni múzeum, kertek és udvartérségek mind az ő nagyságát és jelenlétét hirdetik. A Szent Péter templomtól kanyargó utcákon az antik Róma maradványaihoz jut az ember. Pogány templomok és császári palota romjait, épségben maradt dór és jón oszlopfőket láthatunk. A képeslapokról ismert Colosseum a római dombok egyikén terül el, s talán innen gyönyörködött Néró császár Róma égésében. E masszív téglaépítmény, amelynek belsejét annyi ártatlan keresztény vér öntözte, hatalmasságával és tökéletessségével kétezer év múltán is lenyűgözi a látogatót. Az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés: hová tűntek a rómaiak, hová veszett a római birodalom ereje és hajdani tekintélye? Az idő könyörtelenül múlik, repül, s a mai modern Rómát keresztülszelő körúton, — Viktor Emmánuel király szobrával díszített Köztársaságtér röpke megtekintése után, elhagyjuk az olasz fővárost. Utunk az egykori római campagnán keresztül Firenzébe vezet. FIRENZE Firenze az olasz művészet büszkesége, a reneszánsz-kori nagyságok — Leonardo da Vinci, Tintoretto, Michelangelo Buonarotti és mások szülővárosa. Gazdag város, amelyben 700 éven át a hatalmas Medici család uralkodott. A család sarjai közül ketten — Cosimo és Lorenzo a Mediciek templomában alusszák örök álmukat. A templom ő és új kápolnáját Michelangelo legértékesebb szobrai díszítik. A Nap és az Éj, a Virradat és az Alkony szobrok alkotójukon keresztül 500 év múltán is e világ múlandóságáról tanúskodnak. Másnap Nápoly kapujában hajóra szállunk, hogy elvigyen egy gyönyörű szigetre: Caprira. CAPRI A sziget hosszúkás alakú, két nagy nyúlványa van: Capr: és Anacapri. Vakítóan perzsel itt a nap. „Óvakodj a fénytöli" — kiáltott Tiberius császár Axel Munthe svéd orvosra, amikor megjelent előtte San Michele-í kertjének szegletében. Igaza volt. A szigetet leginkább északiak — svédek, norvégek, dánok és általában angolszászok keresik fel. Nem is csoda, hisz Capri kaktuszok, agávék, mirtuszok, citromfák, rózsák és fügefák virágzó kertje. A középeurópai és trópusi bujazöld növényzet összefüggő tengerét különféle színű márvány'ömbök, teraszos kertek és villák szakítják meg. Valóságos földi paradicsom. Régi antik alapokon — amerre valaha Augustus és Tiberius császár járt — 700—800 méteres tengerszint fölötti magasságban modern villák és függőkertek nyugszanak. Mindenfelé virágillat terjeng. A villák egyikében lakott dr. Axel Munthe. Megírta ezt önéletrajzi regényében: „San Michele regénye". Jő, ha a látogató előbb elolvassa a regényt, s csak aztán rféz körül, saját szemével győződik meg a sziget szépségéről. Axel Munthe a Sorbonne-i tanulmányait elvégezve 35 évet töltött itt a szigetvilágban. Anynyira összeforrott a sziget népével, hogy emberszeretetéért még ma is kegyeletteljesen őrzik emlékét. Tiberius császár egykori villájának romjain építtette fel a San Michele villát, melyben a dombon végzett ásatások során előkerült antik műemlékeket helyezte el. A legbecsesebbek közé tartozik egy vörös-fekete gránit egyiplomi szfinx. 11. Ramzesz fáraó korából származik, mintegy 3300 éves. A tenger fölött a 'függőkért loggiájában négyféle márványmozaikból földbe ágyazott asztalt találunk. A legrégibb mozaik kelta és román. A múzeum Idegenvezetője angolul magyaráz. Angol és amerikai hölgyek valósággal lesik minden szavát, mert angolsága kifogástalan. Anacapri 800 méteres magasságából rómaiak véste lépcsőkön ereszkedünk le a partra, ahol már vár a hajó. Munthe villájából nézve ezek a hajók a tenger égszínkék tükrén úgy hatnak, mint fehér fellegek valamilyen sötét háttérben. .Sok ezeréves szépséget őriz a Földközi-tengernek ez a festői része ... Dr. Edita Šutková olaszországi útijegyzete A mindenfelől vízzel övezett, csizmaalakú Olaszország meglepetések és ellentétek országa. Nagy különbségek tapasztalhatók mind a lakosság mentalitásában, mind az ország gazdasági életében. A szegény észak például szöges ellentéte az iparilag fejlett délnek. Észak-Olaszország természeti szépségei, főként a júliai Alpok vadregényes gerincei mindenkit lenyűgöznek. A vonat vadregényes, részben tűlevelű és lombos fákkal borított szürkésfehér sziklák között kanyarog a magas szorosokban. Az ember jóformán körül sem tud nézni, újra berobogunk egy alagútba. Az alagutak és a mozdonyfütty olyan gyorsan váltakoznak, hogy a kíváncsi turista egyszerre azt érzi, nemcsak a szeme, hanem a feje is megfájdult a rengeteg látnivalótól, melyeket sem puszta szemmel, SZENVEDÉLYEK ÉS MEGLEPETÉSEK FÖLDJE # A JELEN ÉS A KÖZÉPKOR EGYENLŐTLEN PÁRVIADALA # KÖBE VÉSETT SZÉPSÉGEK # AHOL SAN MICHEIJ REGÉNYE ÍRÓDOTT • BOLDOG TÁJ A FÖLDKÖZITENGEREN 15 Egy doboz cigarettát tolt elém. „Dohányzik?", kérdezte. Megkínáltam a magaméból, s vettem az övéből. Peter Stuyvesant. A cigarettát arról a férfiról nevezték el, akit a New York néven híressé vált város alapítójának tartanak. „Távoli nagyvilág illata" — hirdeti a cigaretta reklámfelirata. Az illető vett egy Start-cigarettát. Az első szippantás után még csak el sem mosolyodott. — Jó — mondta udvariasan. Nem szóltam semmit. A Stuyvesant cigarettát ismerem. Egyébként azt hiszem, mind egy kutya. A röntgenképen úgysem ismerhető fel, illatosított vagy közönséges cigaretta volt-e a baj okozója. Egy júliusi este történt NyugatBerlinben. Sok helyen megfordultam azon a napon. Jártam Wedding és Siemensstadt, munkásv u-osban, a kellemes Wannsee-tónál gyönyörködtem a vitorlásokban és elnézegettem a zsúfolt kirándulóhajókat, jártam négy áruház mozgólépcsőin (több időm nem volt), az egyik szuperdiscountban 3 márka 90 pfennigért vettem egy kg mogyoróscsokoládét, mely aktatáskámban szépen elolvadt, aztán beültem a kurfiirstendammeni Bristol kávéházba. Majdnem olyan kitűnő feketét szolgáltak • fel, mint Budapesten. Asztaltársam, egy negyven év körüli szemüveges férfi sóvár piUantást vetett Start-dobozomra és megkínált Stuyvesantjával. Kétszer szippantott a Startból, aztán felengedett köztünk a hangulat. — Ön bizonyára csehszlovákiai, — szólt hozzám megértéssel. Ez félig kérdésként hangzott. Bár németül beszélt, nem Tschecheit, hanem helyesen Tschechoslowakeit mondott. Ennek örültem. Bólintottam, hogv örömet szere77pw noi/í fio fji. cserni kezdtem Nyugat-Berlint. Elkezdett egy kicsit politizálni. Vái laszoltam neki. Sportszerűen fogadta és témát változtatott. Kérdezte, tudom-e, hogy NyugatBerlin dohányváros is, közben fejével a Stuyvesant-doboz felé intett. szakaszai, a forgalom szüneteltetése nélkül három nap alatt felépítenek egy felüljáró hidat, egymás után emelkednek az áruházak — de dohány? Talán egy kis fű. csalán, meg üröm a város peremén." Helyesbített. Nem így gondolta. Beszélt a dohányzás hagyományairól. I. Frigyes Vilmos agyagpipás barokk estélyeiről, a rengeteg nyugat-berlini dohánygyárról. A dohánygyárak a nyugat-berlini ipar nagyon fontos részét alkotják. NYUGAT-BERLINI 41 MILLIÁRD CIGARETTA .Felfigyeltem. „Apuskám, most aztán légy éber!" — gondoltam magamban. Bizonyára a Start-doboz felé akart inteni. A Stuyvesantra utalás nyilván taktikai manőver volt. Ha az ember egyszer Nyugat-Berlinben van, vigyázzon — kémek eldorádőja, feltűnést nem keltő villák Grunewaldban, Dahlemben, a Clay tábornok fasor környékén... Az ember elszólja magát,- otthon aztán beszüntethetjük a Start-cigaretta gyártását — ipari kémkedés stb..." Bizonyára túlzott. Nyugat-Berlin mint dohányváros?! Udvariasan ezt feleltem: „Lehetetlen. Gombamódra nőnek itt a házak, a földalatti új Tavaly közel 42 milliárd darab cigarettát gyártottak. Mintegy négymilliárdot maguk a nyugat-berliniek szívtak el, a többit Nyugat-Németországba és máshová exportálták. Ennyi mennyiséggel laboratóriumokban tengeri malacok seregét ölhetnék meg. Eltekintve attól, hogy ez rengeteg pénzt lelent a város kasszájában. Hisz egy tizes doboz átlag egy márkába kerül. Nyugat-Berlinben gyártják a Krone (az tz koronája), a Lux — (enyhén dohányzóknak), Kent, Overstolz és az említett Stuyvesant márkájú cigarettákat. A cigarettagyártásban legnagyobb része van a Reemtsma cégnek, mely Nyugat-Berlin és Nyugat-Né metország legnagyobb cigarettagyártó ja. Több mint ezer alkalmazottal dol gozik, s naponta mintegy 70 millió darab cigarettát dob a piacra. Nyugat-Berlin Spandau negyedében van a világ legnagyobb cigarettagyá rának egyik üzeme — a B. A. T cég 17 fajta cigarettát, köztük Life, Stern Krone, Kent továbbá Lucky Strike és Pali Mail márkákat gyárt. Percenként kétezer darab kerül kl minden egyes gépből. A nyugat-berlini cigarettagyártási 80 százalékban kezében tartó (havi 600 milliő darab) Martin Brinkmann részvénytársaság Peer, Lux, Marlboro cigarettával és 18 fajta pipa- és cigarettadohánnyal szolgálja a dohányzókat. Vetélytársa a Neuerburg cég, mely a Golden Blend, Reyno (a reklám szerint állítólag „szebbé teszi az életet"), a Winston és más cigarettamárkák gyártója. Ez még korántsem minden. Majd nem 42 milliárd cigaretta. Képzeljék el azt a sok kátrányt a dohányosok (én is közéjük tartozom) tüdejében! Most aztán hangosan gondolkoz tam. — Nem tesz semmit, nevetett alkalmi asztaltársam, nyilván dohányipari reklámszakértő. Üljön csak itt naponta egy órát a kávéház jár dai teraszán, az autók kipufogógáza nak tömegéből a/inyi kátrányt szív naponta egy órát a kávéház járellepi a tüdejét." Ez kissé megnyugtatott, ugyanis nem szoktam itt üldögélni. -99-