Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-26 / 174. szám, szombat

•••••••••••••••• -ÚJ FILMEK• ••••••••••••••D EGY IDIÓTA PÁRIZSBAN (francia) Mi történik akkor, ha a falu bolondjának merész vágyálmai támadnak? Még inkább a falu bolondja lesz. De mi történik, ha ezek a vágyak teljesülnek? Azt mondja el Serge Korber filmje — egy kicsit ironikusan, egy kicsit szatirikusán, de főként komédiaszerűen. fiz ügyefogyott Goubi (a kitűnő mókázásaiért annyiszor negcsodált Jean Lejebvre alakítja) „vígan" éli a falu ügyefogyott lelencének szomorkás életét, mígnem az a vágya támad, hogy Párizst lássa, illetve míg rá nem szedik, hogy kérje meg a bíró szépséges lányának kezét. Természetesen kikosarazzák, de másik vágya — hozzá illő formában — mégis csak teljesül, eljut Párizsba. Sorra átéli az előre várható bonyodalmakat, miközben a falu ráébred, mennyire is szerették, kedvelték szegényt, s most milyen nagyon hiányzik. Goubi a sors bolondnak kedvező játéka révén először is egy nagv befolyású védencre, másodszor pedig egy szépséges lány szerelmére tett szert a franciák fővárosában. Hányattatásai azonban itt sem érnek véget, s ezek Korber rendezőnek lehetőséget adnak arra, hogy a francia társadalom néhány tipikus kisebb gyengéjét enyhén, nagyon mérsékelten, szinte csak a tréfa kedvéért — megbírálja. Goubi kalandja — komédiához illően — természetesen jó véget ér. A nézőtéren ülőket nem sorvasztotta az unalom, de halálra sem nevették magukat. Azonban ami tetszett, az nem az ötletadók és a rendező érdeme elsősorban, hanem azoké a színészeké, akiknek nevét nálunk is sokan ismerik: Jean Lejebvre, Dany CarreJ, Bemard Blier. BETYÁROK BOSSZÚJA (román) Akik látták a Betyárok és a Szüzek elrablása című, nemrég bemutatott két román filmet, biztosra vehetik, hogy tudják, miről is van szó ebben az ún. önálló folytatásban. Amza. az igazságos, a nép javáért viaskodó betyárvezér továbbra is hű önmagához; fondorlattal, erővel, és persze, a verekedésben, hősi harcban felülmúlhatatlan betyárok, szegénylegények segítségével most is kivágja magát még a legreménytelenebb helyzetből is. A törökök igája és az idegen hatalom- hazai kiszolgálóinak galádságai miatt szenvedő román föld egyetlen mentsvára az ő kis táboruk. A szegények joga és igaza csak az ő fegyvereik által érvényesülhet, s a sokszorosan elnyomott nép meg is becsüli oltalmazóit. Hagyományosan nagy téma ez a romantikus népi költészet számára, s ennek révén a film szamára is. A hősi népi múlt tisztelete tehát azt parancsolná, hogy ha nem reális, akkor legalább a romantikus népköltészet szemüvegén át nézzünk rá. Dinu Cocea rendező és a forgatókönyvet író társai azonban más nézőpontot választottak. A kalandfilmek mai, divatos eszközeivel dolgozták fel Amza történetét, s ezzel nemcsak témájukat sekélyesítették el, hanem filmjük, illetve filmjeik értékeit is. fgy aztán művük iskolásgyerekek szórakoztatásánál aligha képes többre. A BELGRÁD HADMÜVELET (jugoszláv) Az előbbihez hasanló érteJemben beszélhetünk Zsika Mitrovics háborús kalandfilmjéről is. Mitrovicsnak már egy sereg ÉXP ESSZ idő alatt az alábbi gyorstisztító helyeinken: Hviezdoslav tér 8 sz. Kollár tér Kvačalova utca 26 sz. Februári Győzelem utca 35 sz. KOMUNÁLNE SLUŽBY MESTA BRATISLAVY ÜF-795 Agytollat tisztítunk megvarasra az Augusztus 29. utca 1 szám alatt Telefon: 593-85 KOMUNÁLNE SLUŽBY MESTA BRATISLAVY ÜF-794 ilyen témájú műve van, s bár mindig a cselekményesség volt számára a legfontosabb, ritkán lépte túl a hitelesség határait. Ennek a filmjének kapcsán azonban már szemére vetik — kétségbevonhatatlan jogossággal —, hogy kalandfilmjeit odáig „fejlesztette", ameddig erről a témáról — a jugoszláv partizánmozgalomról — nem volna szabad. Valósággal az átlagon aluli mesterek mintájára dolgozta fel történetét: egy magas rangú szovjet hírszerző tiszt kiszabadítása a belgrádi német fogságból. Partizánhősei fiatal, madjhogynem gyferkőc jugoszláv hazafiak, de minden feladatra, minden hőstettre készek és képesek ... A jugoszláv filmművészet már számos, valóban kiváló, művészi értékű, a felszabadítási mozgalomhoz méltó filmet készített a partizánháborúról. Ilyen filmek mellett fölöslegesnek tűnnek az egyoldalú beállítottságú, csak szórakoztatásra szánt kalandfilmek. Az ábrázolt mozgalom jellegével sem férnek össze, s alkotóik felületes szemléletével végeredményben a nézőt is megtévesztik. J szó J Az elnyomottak hadvezére Egy itciiei ezeiuii az Bm»jerlség a tavui. „w.,^-. m..-guodítására induló küldötteinek büszke röptét figyelte es talán senkinek nem jutott eszébe, hogy megemlékezzen az embert szabadság nagy harcosának, Dózsa Györgynek halálozási évfordulójáról. Pedig a fórra dalmárok panteonjában ott lenne a helye a legjobbak, legbátrabbak között, akik nem önös érdekből, hanem népükért vállalták a harcot és a mártírhalált. Az 1470 körül született székely vitéz, a török elleni keresztes hadjárat vezére, nem volt hajlandó a feudális urak parancsait követni, és seregeit az elnyomott, megkínzott jobbágyhadakat, elnyomóik ellen vezette. A magyarországi parasztháború okait világosan láthatjuk Dózsa ceglédi beszédéből: „Akár nehéz, akár könnyű dolgot tett-e már csak egy nemes is a ti munkátok és költségetek nélkül? Ünnepük gyász nektek, terhet róva rátok, abból van a fényűzésre elköltött pénzük. Ha pedig a mindenkitől igen óhajtott pénzre vágynak, a tietekből rabolva töltik meg ládáikat, s a tőletek raboltakból lesznek nagyok és gazdagok, egymás közt a legnagyobb dicséretet azok kapják, akik jobbágyaiktól a legtöbbet veszik el tiltott módon." A paraszti hadak győztesen nyomultak előre Dózsa vezérlete alatt. Nagylaknál döntő csapást mértek az urak seregére, majd bevették Aradot és Lippát, de Szapolyat jános jobban felszerelt és fegyelmezettebb seregével szemben csatát vesztettek. Az urak bosszúja szörnyű volt. A bárók és az erdélyi nemesek, Szapolyai- és Werbőczi-zászlókkal díszített emelvényről nézték, amikor a hóhér Temesvár főterén vastrónusra kötözte a forradalom vezérét és meggyújtotta a trónus alatt a máglyát. A nemesi történelmi források évszázadokon át gyűlöletes színben tüntették fel Dózsa személyét és szerepét, de az újkor hajnalán már Ady Endre ihle tőjévé lett: Különb volt, mint nyolcvan apátúr, Szentebb úr nem vala Itten, Ügy trónol ott, a tüzes trónon, Mint az egekben az Isten. A késő utód meghajlik fényben ragyogó emléke előtt. P. Gy. APRÓHIRDETÉS ADÁSVÉTEL • Házteieknek alkalmas gyümölcsös Pesthidegkúton eladó. Cím a hirdetőirodában. Ü-796 • Világoskék Octavia-super, gyártási év 1961 és Tatra 57 A (motorja és gumijai kifogástalanok) eladó. Ďurčovič, Hurbanovo 73, telefon: 2331. Ű-790 • JAWA-CZ 250 ccm eladó. Ďurčovič, Hurbanovo 73, telefon: 2331. 0-787 • Eladó IFA 9 típusú személygépkocsi. Cím: Győri Árpád, Komárno, Vodná ul. 25. sz. Ű-792 ISMERKEDÉS • 42/170 falusi, nőtlen férfi, kis testi hibával, hasonló élettársat keres, leányt vagy özvegyasszonyt. Jelige: Boldogság. Ű-783 • Szeretnék megismerkedni a „Fehér szegfű" jelige hirdetőjé vei. jelige: 47/július. Ú-768 • Vállalunk kisabb lakatos-konstrukciós ' munkát. jelige: Kisüzem. Ú-791 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Eeúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága jó édesanyánkat, öxv. Bohuniczky Sándornét a zselízi temetőbe. A gyászoló család Ú-78B • Köszönetet mondunk mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára édesanyánkat, szerető feleségemet > Világi Györgynél a csákányi temetőbe és virágaikkal, részvétnyilvánításukkal enyhítették fájdalmunkat. A gyászoló család Ű-784 MOST RENDELJE MEG AZ 1969. ÉVI TÁNCDALFESZTIVÁL HANGLEMEZEIT hogy szeptember hónapban leszállíthassuk Önnek A 15— tó darab elöntőbe jutott hanglemez ára 180 — 200 Kčs lesz Megrendelhető : MAĎARSKÁ KULTÚRA, Václavské nám. 2, Praha 1 Ú F783 C S. H O K V A T H TIBOR SZÖVEGE SEBŐK IMRE RAJZA