Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-25 / 173. szám, péntek

GDMÖRI JELENTÉS: Jó ütemben folyik az aratás Bátkán 14 kombájn volt a határban # Nagybalogon ismét jó termést várnak O Abafalán már 100 hektárról takarították be a termést # Rásban egyelőre szünetel a betakarítás A száraz, napos időjárás kedvezően befolyásolja a betakarítást. A hét végén csaknem minden efsz-ben teljes kapacitással dolgoztak, s igencsak foglalkoztatták a felvásárló üzemek dolgozóit. Hétfőn délig összesen 200 vagon termés került a raktárakba. Járásunk egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemében, a Bátkai Állami Gazdaságban az aratás közepén jártunk. Nem kevesebb, mint 14 kombájnt találtunk a határban. Adamovics mérnök, igazgató szavai szerint azt az alapos előkészületi munkának köszönhetik. Az aratás időtartama alatt mozgó szervizszolgálatot létesítettek, így kiilötiös problémáik aligha lesznek. Nagybalogon eddig ugyancsak zökkenőmentes a betakarítás. Összesen négy kombájn és néhány kévekötöző is rendelkezésükre áll. Tavaly itt országos viszonylatban is kitűnő átlagtermést értek el. Vitárius Lajos mérnök szerint az idei hektárhozamok is jóknak ígérkeznek. Az elmúlt hét végén az egyik leggyengébb parcellájukon is.40 mázsán felüli átlagot értek el. Jól irányított a géppark, munkaerőben sincs hiány, hiszen nagyon sok idénymunkást foglalkoztatnak a nyári munkák idején. Az abajalai szövetkezetben némi gondot okoz, hogy csak két kombájn áll rendelkezésükre. Hétfőig több mint 90 hektárról takarították be a termést. Kisebb problémát itt az aratók frissítőkkel való ellátása okozott, de a szövetkezet vezetősége igyekszik ezen is segíteni. Lenárt jala „kombájnügyéről" Antal mérnök tájékoztatott bennünket. Az aratás megkezdése előtt ők a rozsnyói járásból kértek kölcsön kombájnokat, melyeket a kölcsönadók hamar visszakértek. A meglevő gépeket viszont teljesen kihasználták. Szavai szerint két héten belül minden bizonnyal végeznek az aratással. Viszonylag a legnagyobb gondokkal Rás község szövetkezeti dolgozói küszködnek. Ok jóval az aratási iclény megkezdése előtt kötöttek szerződést a gépés traktorállomással, amely viszont mindmáig nem teljesíti szerződéses feladatait. Különböző üzemzavarok miatt már négy napja áll a munka, s ha rövidesen nem következik be javulás, katastrofális helyzetbe kerülhet a szövetkezet. Aratási szemlénk végén látogattunk el a bátkai felvásárló központba, ahová mintegy 15 efsz és ág szállítja az új termést. A mezőgazdasági üzemek nagy részéből megfelelő, jó minőségű termény érkezik, bár az első napokban néhány helyről a megengedettnél nagyobb volt a búza nedvességtartalma. Eddig összesen mintegy 80 vagon gabonát vásároltak fel. Ha az időjárás közbe nem szól, a héten ez a mennyiség megkétszereződik. M. A. A NAPOKBAN kedves vendége volt szerkesztőségünknek. Kollegiális csere keretében tanulmány- és riportkörúton hazánkban járt Szelim Bilálov, a törökül megjelenő szófiai Yeni Isik (Üj Fény) című lap főszerkesztő-helyettese. Szelim Bilálov a 800 ezer főnyi bulgáriai török kisebbség jellegzetes képviselője. Többgyermekes szegényparaszti családból származik, 1919-ben született. Az elemi és középiskolát a cári Bulgáriában mohamedán felekezeti intézményekben végezte mullák vezetése alatt. P'Tsze úgy, hogy nyáron dolgozott, segített a családfenntartásban, s télen iskolába járt. Borisz cár Bulgáriájában a törökök kettős elnyomatás igáját nyögték. A társadalmi és nemzeti elnyomatás mostoha viszonyai között érlelődött Szelim Bilálov haladó szellemű, harcos értelmiségivé, s az elnyomó rendszer elleni harc szükségességének felismerése a kommunista párt soraiba vezette az 1941-ben érettségiző, majd tanári pályára lépő fiatalembert. Bilálov Razgradban tanároskodott egészen 1949-ig. A háború idején kapcsolatban állt az itteni partizánokkal, de összekötőjük lebukott, s a fasiszták Bilálovot is letartóztatták. Ez már 1944-ben, a front Vendégünk: SZELIM BILÁLOV közeledésekor volt, s a fasisztáknak nem maradt idejük leszámolni a rendszer valanvenynyi ellenségével. A felszabadult Bulgáriában Szelim Bilálov kezdettől fogva aktív társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1945-ben belépett a Kölcsönök — új elvek szerint Ez év júniusában változás történt a kölcsönök folyósításában. Mire kaphatunk ezután kölcsönt, milyenek az új feltételek? -kérdezem a Szlovák Állami Takarékpénztár vezérigazgatójától, Jozef L a š š á k mérnöktől. Hangsúlyozta, hogy a kölcsönök folyósítása nincs felfüggesztve, csupán átmenetileg korlátozták. A jövőben nem adnak a takarékpénztárak kölcsönt használt személygépkocsik és néhány közszükségleti árucikk vásárlására. Az árucikkekre vonatkozó negatív jpgyzék nem állandó, a kinálat és a kereslet viszonyától fülig. Pillanatnyilag nem vásárolhatunk kölcsönre például építőanyagot, élelmiszert, vetítő- és fényképezőgépet és más, elsősorban olyan ipari termékeket, amelyekből hiány van a piacon. Jegyzékük a termeléstől függően csökkenhet, de bővülhet is. Megszorítás, hogy a kiegészítő kölcsönöknél az eddigi 15 százalék helyett a vásárolt áru árának 30 százalékát kell készpénzben lefizetni (hangszerek esetében 40 százalék), a kölcsönökért felszámított kamat pedig 4 százalékról 5 százalékra emelkedett. A kamatemelkedés csak az ú] kölcsönökre vonatkozik. Havi 100 korona részletekben lefizetendő célkölcsönökre jelenleg csak tv-készüléket vásárolhatunk, de nem 5, hanem 6 százalékos kamattal. Ugyancsak hatszázalékos kamatot számít a takarék pé íztár az 5000 koronáig adott készpénzkölcsönért is. Továbbra is az eddigi terjedelemben folyósítják a kölcsönöket házépítésre és bázátalakításra 2,7 százalékos, társasépítl.ezéseknéi pedig egyszázalékos kamattal. Az új személygépkocsikra ls ad kommunista pártba. Később különféle tisztségeket töltött be. így egy ideig a Narodna Proszveta tankönyvkiadó igazgatója volt, de őt inkább az újságírás vonzotta. Már tanárkorában aktív külső munkatársa volt újságoknak. 1954 és 1958 között a szovjet-azerbajdzsáni Bakuban j>olitikai főiskolát végzett, az újságírói tagozaton folytatott tanulmányokat. Hazatérve a Yeni Isik helyettes főszerkesztőjévé nevezték ki, s ezt a tisztségét a mai napig betölti. Három érdemrend tulajdonosa. A 30—40 ezer példányszámban megjelenő leni Isik olvasótáborát főként török földművesek alkotják. A lapnak sokat kell munkálkodnia annak érdekében, hogy az évszázados elmaradottság következményeit még mindig érző török lakosságot eszmeileg is magasabb színvonalra emeljék. Szelim Bilálov ennek szenteli publicisztikai munkásságát és szépirodalmi tevékenységét is: eddig két elbeszéléskötete és két ateista könyve jelent meg, amelyekben a maradiság, a babonák ellen küzd. KEDVES VENDÉGÜNKNEK a tanulságok nagy forrását jelenti a nemzetiségi kérdés csehszlovákiai megoldásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok tanulmányozása. (L) Petőfi és Tóth Gáspár, a szabómester Petőfi élete — most is, halálának. 120. évfordulóján — rendkívül érdekes, tanulságos és izgalmas. Érdemes például egy kicsit elidőzni a költő éleiének egyik legdöntőbb moz zanatánál, első verseskönyvének a kiadásanál. Petőfi akkor 21 esztendős, de már túl van a katonaság szenvedésén, vándorszínészként pendlizik, faluiéi falura jár, apió sze repekben lép fel, másolja a színlapokat és nyomorog. Ha pedig nincs szerződése, akkor éhezik. Abban az esztendő ben nincs szerződése, és súlyos körülmények között ten gődik. Később az Úti leveleiben így emlékezik meg errő! az időszakról: „üebreczenból utaztam Pestre, 1844-ben. februáriusban, kopott ruhában, gyalog, egy pár húszassal és egy kötet verssel. E kötet versben volt minden reményem: gondolom: ha e'adhatom, jó, ha el nem adhatom, az is jó ... mert akkor vagy éhen halok, vagy megfagyok, s vége lesz minden szenvedésnek". így ír Petőfi erről a keserves időről és erős a gyanúm, hogy aaaikor a „húszasokat" említi, azok krajcárok voltak. Feltevésemet igazolják Petőfi további jegyzetei: „Egy heti kínos vándorlás után Pestre értem. Nem tudtam, kihez forduljak? Nem törődött velem senki a világon: kinek is akadt volna meg szeme egy szegény, rongyos kis vándorszínészen? ... (Tudniillik egyetlen kiadó sem fogadta el a verseit, mert a versek nem kelendők). A végső ponton álltam, kétségbeesett bútorság szállt meg, s elmentem Magyarország egyik legnagyobb emberéhez, (Vörösmartyhoz) oly érzéssel, mint a mely kártyás utolsó pénzét teszi föl, hogy élet vagy halál. A nagy férfi átolvasta verseimet, lelkes ajánlására kiadta a Kör, s lett pénzem és nevem". Így látja Petőfi három év távlatából summásan a helyzetet. A részletekre nem tér ki, pedig érdekes dolgok játszódtak le a kulisszák mögött. Ferenczi Zoltán Petőfi életrajzában elmondja, hogy a Nemzeti Kör 1844. januárjában határozta el, hogy támogatni fogja a tehetséges, az arra érdemes költőket, írókat és az elfogadott kéziratokra előleget ad a megszorult szerzőnek. így kerülhetett sor arra is, hogy Vörösmarty nemcsak kiadásra ajánlotta Petőfi verseit, hanem a Nemzeti Kör igazgatósági tagjaival külön-külön beszélt és kérte őket, hogy szavazzanak meg Petőfinek 60 forintot, mert erre az összegre sürgősen szüksége van, ki kell fizetnie határidőre egy adósságot. Az összeget Tóth Gáspár szabómester habozás nélkül azonnal előlegezte. Ez az egyik verzió. Van azonban egy másik verzió is, amely úgy szól, hogv a Nemzeti Kör márciusi választmánya előtt Vörösmarty agitált a vezetőség tagjai között Petőfi érdekében, de nem nagy sikerrel .. A többség elvetette javaslatát, többek közt Erdélyi János is — Vahot Imre sógora — kijelentette, hogy „ő íródajka lenni nem akar". Ekkor lépett közbe Tóth Gáspár szabómester és ezeket mondotta: „Én Vörösmarty indítványa mellett szavazok, mert meg vagyok győződve, hogy amit ő ajánl, az megérdemli pártfogásunkat, s hogy azon fiatal költő addig is, míg műveiből pénzt lát, szükséget ne szenvedjen, ezennel előlegezek harmincz forintot". Tóth Gáspár határozott fellépése meghozta a kívánt eredményt Vörösmarty indítványát elfogadták és Petőfi első verseskönyvének kiadását a közgyűlésen határozatba foglalták. Nekem Tóth Gásj>ár felléj>ése, aki Vörösmarty és Petőfi mellett nemcsak szóval, hanem bugyellárisával állt ki, nagyon imponál. Nagyon tisztelhette és szerethette az irodalmat. A verseskönyv megjelenése után továbbra is támogatta Petőfit. Ez abból is kitűnik, hogy Petőfi 1845-ös úti jegyzeteiben elmondja egy álmát, és abban erszénye ürességét többek között azzal indokolja, hogy „Tóth Gáspárnak tartoztam egy attila, s nadrág árával..." Biztos, ha Petőfi valakinek álmában fizetett, akkor azt a valóságban is kifizette. SZABÓ BÉLA a takarékpénztár kölcsönt, ha a személygépkocsit az illető a munkabeosztásból eredő feladatok teljesítésére használja. A vevőnek azonban továbbra is hozzá kell járulnia saját pénzével a gépko esi árának kiegyenlítéséhez. A vezérigazgató ínég elmondta, hogy készül egy törvény, amely nek értelmében a takarékpénztár 4 százalékos kamatot adna azokra a betétekre, amelyeknél a tulajdonos kötelezi magát, hogy másfél vagy két évig nem veszi ki betétét. Eddig hathónapi időre volt 3 százalékos kamattal. A fiatal házasoknak folyósítandó kölcsönöket valószínűleg 1970. január 1-től fogják adni. Ez ko moly megterhelés népgazdaságunk számára, mivel erre a célra körülbelül évi 300—400 millió koronával kell számolni. Ami a lakosság betétjeit illeti, ezek emelkedő tendenciát mutatnak. Ebben az évben a betétek 1,7 milliárd koronával emelked tek. Ez azt bizonyítja, hogy a lakosság hisz a korona értékében. Ugyanakkor a betétek még mindig alacsonyak, Szlovákiában csupán 2680 korona betét jut egy személyre. Ez jóval kevesebb, mint más fejlett államokban. Az emberek elsősorban autára, szövetkezeti lakásra vagy más értékesebb iparcikkekre gyűjtenek. Örvendetes, hogy Szlovákiában a fiatalok üzemi spórolásának akciójába eddig 27 ezren kapcsolódtak be. EGRI FERENC SEB0K IMRB R A I Í A