Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-20 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL A méhlegelok jelentősége Néhány évtizeddel ezelőtt még teljében virágzott a méhészet. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés több szempontból is gátolja az intenzív méhészet kialakítását. Egyrészt azért, mert nem rendelkezünk méhlegelőkkel, másrészt pedig azért, mert a növényi védőszerek rendszeres alkalmazása következtében igen sok méh elpusztul. A vérbeli méhészek azonban nem adják föl a harcot, hanem minden lehetőséget felhasználnak a méhészet továbbfejlesztésére. Nagy területeket járnak be, hogy alkalmas helyet találjanak a méhek számára, és ha ilyenre lelnek, Ide szállítják a méheket, vagyis egyre többen térnek át a vándorméhészkedésre. Az élelmesebbek szállítókocsikat készítenek, amelyekbe beleépítik a kaptárakat, hogy ezáltal sok vesződségtől, fáradságtól kíméljék meg magukat. Ennek előnye abban rejlik, hogy nem kell a kaptárakat csomagolni, le-, és fölrakni, csupán a traktor vagy egyéb votatójármü után kell kapcsolni a kocsit és a kiszemelt helyre vontatni. Az alábbiakban néhány olyan növényről szándékozok írni, amelyek igen jó méhlegelőt biztosítanak. Ezek közé sorolnám a repcét, amely a legkorábban virágzik és a méhek előszeretettel keresik föl. Az elmúlt évek tapasztalatai beigazolták, hogy olyan területen, amely közelében méhek voltak elhelyezve, hét-nyolc mázsával nagyobb hektárhozamot értek el. A másik növény a vöröshere, amely kedvező feltételek esetén jó maghozamot biztosít. A pohánka, más néven hajdina, csak ritkán termékenyül meg önmagától, illetve a szél által, ezért a méheket kell igénybe venni. Hasonlóképpen a napraforgó vetésterülete közelében hektáronként 2—3 kaptárt ajánlatos elhelyeznünk. Szándékosan iiagyiain utoljára a legízletesebb mézelő világot: az akácot. Sajnos, az akácerdők évről évre pusztulnak és így méhemK számára oly fontos mézelöterület lassan elfogy. Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi évtizedekben nem fordítanak kellő gondot az akácerdők felújítására, pedig ez nemzetgazdasági szempontból is kívánatos lenne. Az akácfák csemetéinek kiültetésekor arra kellene ügyelni, hogy ne egyszerre virágzó fákat ültessünk, hanem lolyamatosan virágzókat, hogy ezáltal hoszszabb Időn át tudjanak a méhek gyűjteni. A mezőgazdasági üzemek vežetôi megszívlelhetnék a fentebb elmondottakat és olyan takarmánynövények termesztését irányozhatnák elő, amelyekkel elősegítenék a méhészet tevékenységét és reális feltételeket teremtenének a takarmányalap biztosítására is. ANDRISKIN iözsef Szobai növények gondozása a szabadság után a víz nagy része lecsorog a virágcserép felső szegélye mentén, s így nem juthat ei a gyökerekig. Célszerűbb tehát, ha a szobai nüvényt cserepestül állítjuk langyos vízbe s mindaddig benne hagyjuk, amíg légbuborékok szállnak fel a vlrágcserépből. Ha kisebb a virágcserép, úgy 5 perc, ha pedig nagyobb, akkor 15 perc elegendő az ezzel az egyszerű müvelettel eszközölt felfrissítésre. Magától értetődő, hogy e művelet elvégzésére is a fürdőszoba a legalkalmasabb. Amikor a föld már átnedvesedett a vlrágcserépben, emeljük ki a vízből, és folyassuk le a fölösleges vizet. Ezt követve állítsuk a vlrágcserepet tányérra vagy alátétre, és üntsük ki a benne bizonyos idő eltelte után felgyülemlő vizet is. Kedvenc növényeink e felfrissítése talán kissé fáradságos, ám ne sajnáljuk ezt a fáradságot, hiszen — mint már mondottuk — ^mikor ml jól éreztük magunkat, kellemesen töltöttük szabadságunkat, növényeink csak ügy — ahogy tengődtek, és szenvedtek, mivel nélkülözniük kellett gazdájuk rendszeres gondozását. K. WEISSBERGER BARKÁCSOLÓKNAK Jó ötlet barkácsolóknak Ne dobjuk el a kiégett villanykörtéket! Egy kis leleményességgel ügyes, falra akasztható virágvázát készíthetünk belőle, ha a fém csavarmenet alatt üvegvágóval óvatosan körülvágjuk és falra akasztható, hajlított alumíniumdrőt-foglalatba helyezzük. A drőtot tetszés szerint formálhatjuk és dupla vázát is készíthetünk. Falra vagy térmegosztó rácsra akasztva, a benne virító futónövényekkel szépen díszíthetjük lakásunkat. P. J. Ha kellemesen eltöltött szabadságunk után hazatérünk, rendszerint nyomban eszünkbe jutnak kedvenceink — a szobát növények —, amelyek ezt az időt kevésbé kellemesen töltötték el. Mielőtt elutaztunk, „elköltöztettük" őket az ablak közeléből vagy az erkélyről, úgyhogy hetekig csak tengődtek valamelyik szobánk homályos sarkában. Hazatérve már az első pillantásra megállapítbatjuk, hogy növényeink alaposan beporosodtak. Márpedig a leveleket s a virágokat borító porréteg nagyon megnehezíti a növények lélegzését. Haladéktalanul segítenünk kell tehát rajtunk. Az a legcélszerűbb, ha növényeinket langyos vízzel lezuhanyozzuk. Erre a műveletre a fürdőszoba a legalkalmasabb, de az erkélyen, vagy ha tehetjük, az udvaron, Illetve a kertben ts megmoshatjuk őket. Ne várjunk a legközelebbi esőre, amely ugyan lemosná a port a levelekről, de ez nem elegendő, mert a szabadság ideje alatt nem öntöztük növényeinket, minek következtében megkeményedett, kiszikkadt a föld a virágcserepekben. A szokásos öntözés ez esetben nem lehet célszerű, mert # otthon VARRJUNK MAGUNKNAK Pasztellszínű puplinből vagy vászonból varrhatjuk meg a képünkön bemutatott, egyszerű, sportos jellegű ingblúzt. A közölt szabásrajz szerint készítsünk a saját méreteinknek megfelelő szabásmintát, és ennek alapján szabjuk ki a blúzt. A gallért, a kézelőt és a gombolás pántját elütő szinű tűzéssel díszítjük. Nyugi, nyugi.. Nem is hisszük, mennyi mély bölcsesség rejlik e szavak mögött, és. milyen igaz az a viccesnek tűnő, modern magyar közmondás, hogy: „ez van, ezt kell szeretni". Az emberek többsége töprengő, aggodalmaskodó, ideges, türelmetlen természetű. Mindenből problémát csinálunk, s hogy népiesen mondjam, nagy • feneket kerítünk a dolgoknak. Túlságosan sokat Idegeskedünk, kapkodunk, legtöbbször fölöslegesen. Az idegeskedés rendszerint már reggel kezdődik és átragad a család minden tagjára, amikor az elhangzott parancs ellenére a gyerekek nem ugranak kl azonnal az ágyból, vagy a feleség túl sokáig szépül a fürdőszobában, és a férj ezért nem tud borotválkozni. Közben az óráját nézi, s kiabál, hogy siessenek, mert elkésik a munkahelyéről. Az anya a gyerekeket szidja, hogy fürgébben mozogjanak, mert elkésnek az iskolából, a gyerekek egymással veszekszenek. A reggelit csak úgy készülődés közben, állva hörpentik fel, de az idegességtől reszkető gyomruk még ezt a pár korty italt sem kívánja, és a kávé vagy a tea fele sokszor a csészében marad. Pedig tudjuk, mennyire fontos egészségünk és idegeink szempontjából a bőséges, nyugodt reggeli táplálkozás. Kedves olvasóink, próbálják meg egy reggel, a legnagyobb kapkodás, idegeskedés közepette kimondani a varázsigét: „nyugi, nyugi..." Vagy délután, amikor a munkából hazaérve megint együtt a család, s kezdődik a második műszak, és a háziasszony felháborodik, hogy férje, ahelyett, hogy segítene a háztartási munkában, vagy foglalkoznék a gyerekekkel, leült újságot olvasni. Elhisszük, hogy- a hivatali és a háztartási munkával agyonterhelt feleség ilyenkor legszívesebben kikapná férje kezéből az újságot, és a fejéhez vágná a tányért mérgében. Mondanunk sem kell, hogy ez nagyon rossz megoldás lenne. Hiszen ezzel úgysem érnének el eredményt. Csupán parázs jelenetet idéznének elő, ami az egész család idegeit megviselné és felborítaná a nyugalmat, amire oly nagy szüksége van a mai rohanó tempóban elő embernek. Tehát vegyük elő Ilyenkor is ezt a bölcsességet, és mondjuk el magunkban, szép csendben: „nyugi, nyugi..." Aztán szép szóval bírjuk rá férjünket és a gyerekeket, hogy segítsenek a munkában. Bölcsesség nélkül nem lehet reálisan gondolkozni. Ezért vált be annyira a modern magyar közmondás: hogy: „ez van, ezt kell szeretni". Ugyanis hiába bosszankodnánk azon, hogy még nincsen autónk, és az Idén sem mehetünk a tengerhez nyaralni. Ha anyagi helyzetünk ezt nem engedi meg, és csak a nagymamánál nyaralhatunk falun, vagy legjobb esetben a Tátrában, és oda sem autón megyünk, hanem vonaton, ne bosszankodjunk hiszen ezzel úgysem segííh ~>k a dolgon, csak rontjuk az idegeinket. Inkább mondjuk bölcsen: „ez van és kész". HÁZTARTÁS A rebarbarát nem minden háztartásban ismerik, pedig nagyon ízletes ételeket készíthetünk belőle. Kellemes savanykás ízű, ezért üdítő italok, kompótok készítésére kiválóan alkalmas. Ezenkívül felhasználhatjuk sütemények, felfújtak, sőt rétes készítéséhez ls. Az alábbiakban közlünk néhány receptet. Rebarbara felfújt Hozzávalók: 10 dkg vaj, 22 dkg liszt, 50 dkg rebarbara, 20 dkg cukor, 8 db tojás, % liter tej, dl rum, csipetnyi só, vanília, 10 dkg darált dió. A vajat a tejben a vaníliával és egy csipetnyi sóval felforraljuk. A forrásban levő tejbe, folytonos kavarással belevegyítjük a lisztet, és addig főzzük, amíg az edény falától elválik. A megtisztított rebarbara feléből sűrű pürét főzünk, s ha kihűlt, 8 dkg cukorral és a 8 tojássárgájával jól kikerver jük, azután a masszával jól öszszedolgozzuk. A tojásfehérékböl 2 dkg cukorral kemény habot verünk, és azt is belekeverjük. Egy pudingformába háromnegyed ré szig töltjük, és forró vízben a sütőben lassan gőzöljük. — A rebarbara megmaradt részét apró kockákra vágjuk és egy nagyon kevés sűrű szirupban egyszer felforraljuk, ha kissé kihűlt, belekeverjük a darált diót és a rumot, majd közvetlenül tálalás előtt ráöntjük a felfújtra. Vaníliás rizs rebarbarával Hozzávalók: 20 dkg rizs, 50 dkg rebarbara, 25 dkg cukor, tej, egy kevés vaj, Vi dl rum, vaníliás cukor, szegfűszeg, fahéj. A rizst egy kevés cukorral és a vaníliás cukorral tejben puhára főzzük. Közben a megtisztított rebarbarát darabokra vágjuk. A cukorból egy kevés vízzel, 2 szem szegfűszeggel és egy kis darab fahéjjal szirupot főzünk, átforraljuk benne a rebarbarát, és ha kissé kihűlt, belekeverjük a rumot, majd közvetlenül tálalás előtt ráöntjük a rizsre. Mixelt rebarbarakrém tejszínhabbal Hozzávalók: szükség szerint rebarbara, cukor, egy kevés rum, csipetnyi törött fahéj, tejszínhab. A megtisztított, apróbb darabokra vágott rebarbarát a cukorra! és a darált fahéjjal annyi vízben feltesszük föni, hogy a rebarbarát ellepje (ne legyen túl sokl). Ha megpuhult, levesszük a tűzhelyről és kihűtjük. Azután villany keverőgépben habosra keverjük és a legvégén beleöntjük a rumot, ezzel ls keverjük egy kicsit. Azután talpas poharakba vagy kompótos tányérkákba rakjuk és rövid időre betesszük a hűtőszekrénybe, majd tálalás előtt keményre feivert tejszínhabbal díszítjük. ITT A NYÁR A rendkívül hosszú és hideg tél után alig vártuk a nyarat, hogy élvezhessük a nap jótékony sugarait, a víz üdítő hullámait. Az emberek többsége szabadságát általában víz mellett, tengerparton tölti. Mivel a nyárnak is beillő tavaszi hónapokban nem volt mindenkinek lehetősége napozni, sokan egyszerre szeretnék behozni ezt a mulasztást. Nem ls sejtjük, mennyi veszélyt rejt magában a helytelenül végzett napozás. A hirtelen áthevülés következtében vérellátási és vtzanyagcserezavarok léphetnek fel. A nap ultraibolya sugarai által létrejövő bőrgyulladás, más néven lesülés különösen víz mellett gyakori, mivel a víz felülete nem nyeli el az ultraibolya sugarakat, hanem úgyszólván teljes mennyiségbea visszaveri és így nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett sugarak hatásával is számolnunk keli. Ez a magyarázata annak, hogy árnyas helyen is lesülhetünk a visszaverődő sugaraktól. Tehát a víz mellett és a tenger partján óvatosabban napozzunk. A melegebb éghajlat alatt, különösen tiszta, száraz Időben, déltájban a fejtetőt és a tarkőt ért erős sugarak lehetnek veszélyesek. Ezért széles karimájú szalmakalappal és benedvesített kendővel védekezzünk ellene, valamint azzal, hogy időnként az árnyékba ülünk. Bőrünket napolajjal vagy krémmel védjük a fölégéstől. Ha egész nap a szabadban tartózkodunk, többször olajozzuk be a testünket. a1s MINDENKINEK