Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-12 / 162. szám, szombat

MIRŐL ÍRNAK Ä mm tribúna im t? a&SH ImMéMÍTWVm EľľH2£2E2m . PRÄGAI LAPOK A múlt hét elején Prágában a Központi Bizottság kezdeménye­zésére sor került a tömegtájé­koztatási eszközökben dolgozó kommunista újságírók aktívájá­ra. Az aktíván elhangzott be­szédeket és a felhívást olva­sóink ismerik. Az értekezlet célja elsősorban a kommunista újságírók aktivizálása volt, de nemcsak ez: a pártvezetés és a széles körű aktíva eszmecseré­je arról, miképpen lehet javíta­ni a sajtó munkáját, s md az útja az újságírók megnyerésé­nek a pártpolitika következetes támogatására. A karrieristák csak kárt okozhatnak A Život strany szerkesztősége az aktívaértekezlet eredményeit megvitatta, s teljes mértékben kifejezte egyetértését a felhí­vással. „Mivel egyetértésünket nem formális gesztusnak, ha­nem gyakorlati támogatásnak tekintjük — megkezdtük eddigi tevékenységünk értékelését és egyúttal szerkesztőségünknek a párt XIV. kongresszusáig terje­dő időszakra vonatkozó munka­tervének kidolgozását" — ol­vashatjuk a lap legutóbbi szá­mában. A Központi Szakszervezeti Tanács kiadásában megjelenő Svét práce hetilapban /. Schna­bel fűzött kommentárt az újság­lróaktívához. „Mindkét beszéd­ben (Husák és Kempný elvtái® sak beszédében — a szerk. megjegyzése) és a felhívásban egyértelműen kifejezésre jutott, hogy a kommunista újságírók publicisztikai tevékenységükért nemcsak az olvasóknak, de a Központi Bizottságnak, a párt­nak mint politikai szervezet­nek is felelősséggel tartoznak. Ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti senki számára az elvtelen szolgalelkűséget. Ez a felelősség azoknak a problé­máknak a felelősségteljes, mar­xista—leninista, és publiciszti­kai szempontból hozzáértő meg­közelítésében jut kifejezésre, amelyek megoldására társadal­munk figyelme jelenleg irányul. A karrieristák és a hozzá nem értők — s ne essünk illúziók­ba, ilyenek voltak Novotný előtt, alatt és után is — ebben a jelentős küzdelemben csak rossz szolgálatot nyújthatnak a pártnak. Ugyanakkor nem le­het figyelmen kívül hagyni azt a történelmi tényt sem, hogy a felkészületlen, felelőtlen és az őszinteség hiányában szen­vedő újságírók valamennyiünk számára rossz szolgálatot tesz­nek." A szakszervezetek elismerik a párt vezető szerepét A cseh szakszervezetek köz­ponti napilapja, a Práce csütör­töki számában közli a Közpon­ti Szakszervezeti Tanács párt­csoportjának határozatát, amely a többi között kimondja, hogy az elmúlt időszakban a szak­szervezetekben dolgozó kom­munisták egy része lebecsülte a szocialista- és szovjetellenes, valamint a jobboldali opportu­nista erők veszélyét; ezek az erők a szakszervezeti demokrá­ciát arra használták fel, hogy hatalmukba kerítsék a szakszer­vezeteket ... A határozat bí­rálja a szakszervezeti lapokat, nevezetesen a Prácet és a SvSt prácet, amelyek szabad teret adtak a párt novemberi hatá­rozatával szembeszegülő állás­foglalásoknak. A Život strany idézett számá­ban Karel Poláöek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlo­vák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsá­_ nak elnöke ugyancsak hangsú­"fWfyjl lyozta a párt vezető szerepét a . 'Hl ll szakszervezetekben. „Ahhoz 19H9 nem férhe t kétség, hogy elis­merjük a párt vezető szerepét, VII. 12. s ahhoz sem, hogy egyedül a kommunista párt képes a tár­5 sadalom problémáit megolda­ni... A párt sohasem dolgozott a munkásosztály érdekei ellen, még akkor sem, ha jelenleg egyes csoportok úgy vélik, hogy a pillanatnyi intézkedések a munkások ellen irányulnak .. . Egységesnek kell lennünk: ma már látjuk, hogy jobban megy a munka, mert a pártvezetés is egységes" — jelentette ki a Život stranynak adott interjú­ban K. Poláček. A Mladá fronta július 8-i szá­mában „Emberek és törvények" címmel egy rövid glossza je­lent meg, ami arról tanúsko­dik, hogy a cseh ifjúsági napi­lap is helyet ad az olyan meg­nyilatkozásoknak, amelyek el­ítélik a belpolitika negatív je­lenségeit. Idézzük a glosszát: „A CSKP és a kormány vezetői már többször hangsúlyozták, hogy nálunk politikai nézete­kért senkit sem fognak elítélni és lecsukni. Ezzel egyet lehet érteni. De nyilván nem minden­ki számára világos, hogy a ma­gánvélemény nem azonosítható a tettekkel. Senki sem kötelez­hető arra, hogy egyetértsen a Központi Bizottságnak, vagy Cerník, 111. Rázl kormányának politikájával. Azonban ez még nem jelenti, hogy ellenvélemé­nyét politikai életünket zavaró államellenes és szocialistaelle­nes röplapok terjesztésével, vagy felelőtlen hisztériakeltés­sel fejezze ki. Ilyennel szem­ben „jóindulattal" sehol a vi­lágon nem találkozhatunk". Gyötrelmek o nyári szabadság előtt A turistaforgalom korlátozá­sának bizonyos enyhítése nem­csak örömet, de sok bosszúsá­got is okoz: pl. a hosszadailmas, idegölő sorbanállás a vízumért, a menetjegyekért stb. A Svét práce legutolsó számában Z. Rendlova hű képet ad arról, mi is történik néhány nyugati állam prágai konzuli hivatala előtt. A vízumok iránti érdeklő­dés olyan méreteket öltött, hogy a Čedok egy Időben nem is vállalta a vízumkérvények inté­zését az NSZK-ba. Jelenleg el­fogadja ugyan a vízumkérvé­nyeket, de nem szavatolja, hogy az ügyfél a vízumot idejében megkapja. Mivel a legtöbb ví­zumot az NSZK-t képviselő hi­vatal adja ki, (ami érthető is, mert a legtöbb nyugati ország­ba tőlünk az NSZK-n keresztül vezet a legrövidebb út) —, a leghatalmasabb embertömeg a Štépanská utcai hivatal előtt áll. A sorban az emberek nem órákat, hanem napokat tölte­nek el. Rendlova cikkében fel­tárja e helyzet okait. Pl. azt, hogy honfitársaink közül sokan saját maguk gyártott meghívó­val akarnak külföldre utazni. S mivel a nyugatnémet, az angol és a svájci konzuli hivatalok ezeket a meghívásokat odaha­za ellenőrzik, nem csoda, ha az ügyintézés elhúzódik. A vízum­kérvények intézését azért nem lehet több hivatalnok beiktatá­sával meggyorsítani, mert nincs elegendő helyiség! Az NSZK kereskedelmi missziójának ve­zetője a Svét práce munkatár­sával azt is közölte, hogy a mozgópostákhoz hasonló autó­busz-hivatalokat akartak beállí­tani, de sajnos ez sem sikerült. Tény, hogy ezek a nehézsé­gek megkeserítik a turisták éle­tét. olyannyira, hogy közülük soknak elmegy a kedve az uta­zástól. Ügy látszik, ezen a té­ren is bebizonyosodott, hogy a szervezés nem tartozik erős­ségeink közé. Egyéves a cseh parlament A cseh lapok megemlékeznek a Cseh Nemzeti Tanács megala­kításának egyéves évfordulójá­ról. A cikkekből kitűnik, hogy a cseh nemzet alkotmányozó testülete, annak ellenére, hogy az önálló államigazgatás terén nem rendelkezett sokéves ta­pasztalatokkal, az elmúlt évben jelentősen befolyásolta a Cseh Szocialista Köztársaság politi­kai, gazdasági és kulturális fej­lődését. A lapok kiemelik a CSNT és az SZNT közti együtt­működés jelentőségét is. A Svo­bodné slovo-ban V. jedlička, a CSNT elnökhelyettese így kör­vonalazta a cseh parlament cél­kitűzéseit: „Cseh Nemzeti Fronttal és kormánnyal együtt eleget kell tennünk a lakosság követelésének, azaz el kell ér­nünk, hogy mielőbb valóban de­mokratikus módszerekkel irá­nyított és gazdaságilag virágzó államban éljünk, olyan állam­ban, ahol nemcsak törvényeket hoznak, de gondosan ügyeinek a lakosság szabadságjogainak védelmére is — nemzetiségi és politikai hovatartozásra való te­kintet nélkül —, ahogy a cseh nép évszázados haladó hagyo­mányaihoz méltó." A kisebbség fájdalma A Zemédélské noviny csütör­töki számában dr. D. DuSek a szlovákiai nemzetiségek helyze­tét ismerteti a cseh földműves­társadalommal. Végigvezeti az olvasót a nemzetiségi kérdés fejlődésén az akcióprogram köz­zététele óta, majd felsorolja a szlovákiai kisebbségek leggya koribb fájdalmait. „Meg kell mondani, hogy Szlovákiában a magyar és az ukrán-ruszin la­kosság száma eléri a 600 000-t. ami Szlovákia lakosságának 15 százalékát teszi ki. De a du­naszerdahelyi járásban a lakos­ság 87 százaléka magyar, s ugyancsak nagyszámú magyar él a komáromi, lévai, galántai, terebesi. rozsnyói és rimaszom­bati járásban is. Ezeken a terü­leteken megszüntették a vi­szonylag kompakt nemzetiségi egységet képező kis járásokat. Az elmúlt nyolc évben ezek a volt járási központok gazdasagi fejlődése viszonylag lelassult. A kisebbségi vidékek legna­gyobb fájdalma a gyengén fej­lődő gazdaság" — írja dr. Du­šek, majd kiemeli, hogy a szlo­vák kormánynak e vidékek gaz­dasági fellendítésére irányuló törekvései a nemzetiségek so­raiban megértésre, pozitív vissz­hangra találnak. ismj • ••••••••••••••• - Ö J F j L M E K ­• ••••••• Jól ismertem • ••••••• (olasz—francia—nyu gatnémet) A kiszolgáltatottságnál alig­ha van keservesebb életforma. Ha az embernek nem jut más osztályrészül, mint erősebbek­nek, hatalmasabbaknak vagy akár csak szerencsésebbeknek játékszerévé válni, átkozza a napot, amelyen megszületett. A civilizáció fokozza és fokozot­tabb mértékben ki is elégíti az ember igényeit, emberibb, szabadabbá teszi életét, de ugyanakkor gyarapítja kötött­ségeit, hiszen egymagában egy­re nehezebben boldogulhat. Akarata teljesülésének társa­dalmi függőségei olykor elvi­selhetetlen teherként nehezed­nek rá. Antonio Pietrangeli híres olasz rendező (Adua és társai című filmjére bizonyára sokan emlékeznek) arról készített fil­met, hogy a mai nyugati világ- , ban miképpen szól bele ez a kiszolgáltatottság egy fiatal lány életébe. Miképpen kecseg­tet csalfa reménnyel, s mikép­pen foszlat szét minden modern ideált, minden tiszta álmot, s végül minden emberségbe ve­tett hitet. Az elbűvölő Adriana, mint az élettől egyelőre keveset ka­pott, ám annál többre, sikerre, szeretetre, karrierre, gazdag­ságra vágyó minden kevésbé realisztikusan gondolkodó mai szegény fiatal lány, valamennyi lehetőséget megragad, hogy célját elérje. Naiv hiszékeny­séggel egyengeti a fényes jö­vőbe vezető útját, s bár csa­lódásai és kudarcai már az el­ső kalandok után nyilvánvalók­ká válnak, mint egy emberfe­letti erők szabályozta örvény­ből, nem lud kiszabadulni a hamis illúziók és a semmit sem kínáló, hamis lehetőségek bűv­köréből. Akik észreveszik, mire vágyik, visszaélnek vágyaival, egyszerűen kihasználják szép­ségét és egyűgyűségét, s >ár Adriana leplezni tudja csaló­dottságát, a néző felismeri, hogy e társadalmi visszássá­gokban őrlődő fiatal élet tra­gikus vége elkerülhetetlen Pietrangeli szenvedélyes Igaz­ságszeretettel vetkőzteti pőrére azt a magát előkelőnek mutató társadalmi réteget, amely a leg­aljasabb módon képes kihasz­nálni az ilyen magukra hagya­tott, irreális vágyaik miatt ha­tártalanul kiszolgáltattot, szép, de az életet megismerésében, az élet buktatóinak felismeré­sében korlátolt lányokat A könnyű prédára leső kiöregedő élvhajhászokat, a hamis lehető­ségekkel zsaroló karrier-keres­kedőket, a gátlástalanul ha­szonleső kerítöket és az egy­szerű lány nagyravágyásában csak szenzációt látó filmese­ket is egyértelműen vádolja bűnrészességgel egy fiatal élet erőszakos kimúlásában. Persze, tudja, hogy a felelősségvonás­nak, akár az életben, a filmbea is el kell maradnia, hiszen a civilizált társadalmakban az ilyen közvetett bűnözésre nincs törvény. Ítélete erkölcsi elma­rasztalás, s bár ez nem méltó büntetés, az is érdem, hogy világosan, félreérthetetlenül ki­mondja. Hatását a nézőkre mzza, azokra, akiket vádja illet, da azokra is, akik Adriana eseté­ből még okulhatnak Betoppan a bérgyilkos... A íilm egyik borzalmas jelenete Halál a vörös Jaguárban Halál a vörös jaguárban című (nyugatnémet—olasz) Az elsősorban kalandfilmjei révén ismert Harald Reinl (pl. a Winnetou-filmek) magas kora ellenére sem hagy fel „szent hivatásával", a közönség szó­rakoztatásával. Legutóbbi mü­vei tagadhatatlanul a világhír­re szert tett James Bond-filmek mintájára készültek, s ezek so­rába tartozik a Halál a vörös Jaguárban is. Rettenthetetlen hőse és ennek halált megvető ügyködése nem annyira attrak „a !i?íf!É||BfÍí| Már a jövő év elején átadják a forgalomnak d Prága— Benešov közötti autósztráda Prága — Mirošovice-i szakaszát. Ezen túlnyomórészt már nemcsak a jöldmunkákat, hanem a be­tonozást is elvégezték. (Saroch felv. — ČSTK' tív, mint az angol minta, azon­ban ezt a mi közönségünk alig­ha vetheti a szemére. A felénk divatos bűnügyi filmeken ugyanis látványosságban, vak­mertőségben, kellékekben s persze, filmtechnikában még így is túltesz. A New Yodkban játszódó történet egy pszichiáteri segéd­lettel fenntartott bérgyilkos szervezet leleplezéséről szól. Jerry Cotton, az FBI páratlan nyomozó- és fizikai képessé­gekkel megáldott ügynöke alig leplezi le egy szövevényes tol­va jlás tetteseit, egy rejtélves gyilkosságban csakhamar felis­meri a hozzá méltó bűnügyet, s természetesen nyomban mun­kához lát. Felfogásánál, kombi­nációs képességénél talán csak vörös Jaguárja gyorsabb, s bár menet közben üldözöttjei ha­lált esküdtek számára, lele­ményességével és gépkocsijá­val. no meg bájos és éppannyi­ra félelmetesen talpraesett kol­léganőjével hamarabb célba ár, mint a borzalmas bűnszövetke­zet agyafúrt főnöke. A rutinos rendezés, a fordulatos cselek­mény megakadályoz bennünket abban, az események lo­gikáján töprengjünk. Különben nem is lenne érdemes. Reinl szándéka ugyanis félreérthetet­len: izgalmas szórakozásban akarja részesíteni nézőit, s tud­ja, ha belemennek a játékba, könnyen engednek neki. Aki pe­dig rászánja magát arra, hogy megnézi ezt a filmet, ebbe a játékba vesz belépőjegyet... (szó)

Next

/
Thumbnails
Contents