Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-08 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

'ftMmSpm I­A Bilbao mellet­ti Derióban 50 pap, a baszk autonomista mozgalom híve elbarikádozta magát a temp­lomban, s a hí­vek támogatásá­val napokig szembeszállt az elfogatásukra ki­vezényelt gép­pisztolyos rendő­rökkel. képünk.) felvéte­a sztráj­acélgyári (Alsó Fenti lünkön koló munkások látha­tók. A Franco-rendszer engesztelhetetlen ellenfelei O Egy rejtélyes eredetű nép csoport 0 A nép rajzi kutatás be­bizonyította: a ba szkok és a gr úzok rokonok Q A fia­talok eltökélt szándéka : nem ha jtanak fejet az erőszak­rendszer előttQ Me gújul a baszk álla m? ŐSSZEL ERŐS társadalmi vi­harok rázkódtatták meg Franco Spanyolországát. Országszerte elterjedt a tömegek szervezett és spontán mozgalma. Különö­sen nagy mértéket öltött a sztrájkmozgalom az ország északi részében, a baszkok és katalánok lakta területeken. E két nemzeti kisebbség a társa­dalmi elnyomatás mellett nem­zeti jogfosztottságban is síny­lődik, s így kétszeres oka van harcolni a diktatúra ellen. A sik neve - Ibéria az ókori Grú­zia neve volt. Másodszor bámulatosan sok hasonlóság van a szókincs kö­zött. A baszk erdi (fél) meg­egyezik például a grúz ogri, gverdi, jelentésével, a biribil annyi, mint borbali, vagyis ke­rek. Nyelvészek bizonyítják, hogy az abház szó az a'bask szó származéka. A baszk nyelvben szó r-rel nem kezdődhet, rend­szerint a vagy el kezdő szóta­baszkok lakta iparvidéken a télen ezrével és tízezrével lép­tek sztrájkba a munkások. A sztrájkolókat mint rendbontókat tömegével börtönözték be, de ez sem törte meg ellenállásu­kat Bilbao, Altos Ornis de Víz­caya, San Sebastian, Ovideo, Pamplona Vizcaya - továbbra is a Franco-ellenes harci moz­galom fő gócai. A bebörtönö­zöttek helyébe mások léptek az elfogott munkások és értel­miségiek feleségei, akik példá­ul ülősztrájkot tartottak a mad­ridi San Francisco de Borja székesegyházban, más városok­ban is megszálltak templomo­kat és elbarikádozták magu­kat. Egyébként a spanyolországi új helyzet egyik jellegzetessé­ge, hogy a Franco-rezsimmel még az egyház, főként az al­sópapság is szembefordult. No­vemberben Bilbao közelében negyven baszk pap 25 napon át megszállva tartotta egy pa­pi szeminárium épületét, tilta­kozásul a konzervatív megyés­püspök magatartása ellen, s csak akkor hagyták el az épü­letet, amikor egy másik püspö­ökt bíztak meg az egyházme­gye igazgatásával, s az refor­mokat ígért... Kik a baszkok? Számukat nyolcszázezerre becsülik, a Pireneusok északi részén laknak. Vizcaya, Gui­púzcoa, Alava és Navarra tar­tományok túlnyomó többsége baszk. Ezek a szép szál terme­tű, villogó tekintetű, sötét bő­rű, munkabíró, edzett, kemény emberek valamilyen különös nyelvet beszélnek, amely az év­százados spanyol hatás ellené­re sem torzult el. Néprajzi kutatók elvétve fog­lalkoztak a baszkokkal, főként életüket, szokásaikat, jellemvo­násaikat írták le, homályos eredetüket nemigen vizsgálták, megállapították, hogy szárma­zásuk rejtélyes. Szovjet, nevezetesen grúz et­nográfusok és filológusok az utóbbi időben meglepő felfe­dezésre jutottak. Igy is mond­hatnánk: a bővülő idegenfor­galmi kapcsolatok korában a tudomány ismét felfedezte a baszkokat. Akrem Dzsafar azerbajdzsáni egyetemi tanár, a híres N. J. Marr egykori ta­nítványa spanyol városokat jár­va különös nyelvre figyelt fel. Mintha valamelyik kaukázusi városban járna, de mégsem. A beszéd csengése, az egyes sza­vak nagyon hasonlítottak grúz, abház, mingrel stb. szavakra. A fiatal tudósnak eszébe ju­tott Marr elmélete, mely sze­rint jafetita (pripontusi, grúz, abház, mingrel stb.) nyelvi ele­mek kerültek a Pireneusi-félszi­getet lakó népek nyelveibe. Az a megállapítás, hogy a pireneusi baszkok és a kauká­zusi grúzok, abházok, stb. kö­zött bizonyítható rokonság van, nagy meglepetést keltett a tu­dományos világban. A rokonsá­got több, nem a véletlen, ha­nem törvényszerű egyezés vagy hasonlóság bizonyítja. Ime: Sőször is a Pireneusok má­got tesznek eléje, mint pél­dául az aresztoran (vendéglő) szóban. Érdekes a nyelvek etimoló­giája. A matriarchátus idején dívó nevekben — Anba, Nanba, Anna, Inanpha az ,,an" tag anyát jelentett. Későbbi ab­ház nevekben viszont gyakori a „ba" tag, például Csacsba, Lo­koba, Bgazsba, s ez a ba fiút jelent. Baszkul gyermeket je­lent a ba. Más hasonlóságok is emlé­keztetnek a baszk-grúz-abház rokonságra, illetve közös eredet re. Szuhumi régi neve például San Sebastian, vagyis úgy hív­ták, mint most a spanyolorszá gi baszkok egyik központját. A kezdetleges fémmegmunkálás­nak ugyanazon emlékei fedez­hetők fel a baszkok földjén és a Kaukázusban is. Abháziá­ban, Grúziában és a baszkok földjén mai napig is láthatók különös formájú, 50 tonnás dol­menek, emberkéz állította kul­tikus kőbálványok. Sok mese, legenda, szokás egyezik, nem egy baszk tánc a kaukázusi kardtáncra hasonlít. A baszkok ma is színes szövetdarabokkal fedik be fejüket. Vahusti király­nő az abházoknak hasonló szo­kásáról tesz említést XVIII. szá­zadbeli krónikájában, s meg­jegyzi, hogy ezért a törökök a basiacsuki nevet adták az ab­házoknak. A baszkok és a grúzok szá­molási logikája is sok hason­lóságot árul el. Alapszámnak tekintendő a húsz. A negyvenet kétszer húsznak, a 72-őt két­szer húsz meg tizenkettőnek mondják. Van egy baszk kiáltás: Lelo. Eredetét tekintve ősi pogány is­tenség neve, ugyanakkor Tbi­lisziben egy ősi nemzeti játékot neveznek így. Mivel Octavianus császár korában csatakiáltás­ként is hangzott e szó (nyilván az istenség segítségét kérték), valószínű, hogy a grúzoknál a küzdőfeleket buzdították vele, s így nevezték el azt a bizonyos ősi sportot További érdekes összefüggé­seket sorolhatnánk fel a basz­kok származásának megvilágí­tására. Sajnos, a történelem­kutatás még nem derített rá fényt, hogyan vált ketté a nyu­gati és a keleti ibérek útja, ta­lán valamilyen gyarmatbiroda­lom részét alkották? „Provincia traidoras" A baszk nép hányatott tör­ténelmi sorsa 1200-tól kezdő­dik, amikor a kasztíliai dinasz­tio || rájuk tette a nyerget". A büszke és magukat nemesi szár­mozásúaknak valló baszkok so­hasem törődtek bele szabad­ságuk elvesztésébe, amit a spa­nyol-francia háború után 1765­ben kötött elizondói béke, mely Navarrát két részre osztotta, méginkább megpecsételt. A baszkok egy része francia (180 ezer), a másik spanyol (600 ezer) fennhatóság alá került. A hosszú harc eredménye­ként Arrano Goiri vezetésével 1882-ben kibontakozott a baszk autonomista mozgalom, mely 54 év múlva, 1936. október 7-én a baszk autónom köztársaság megalakulásával győzött. Az autonóm baszk állam elnöke a szeparatista mozgalmat irányí­tó Partido Nacionalio Caso (PNV) - Baszk Nacionalista Párt egyik vezetője, Jósé Anto­nio de Aguirre lett. Nem so­káig ült elnöki székében, mert 1937. június 19-én, a spanyol polgárháborúban megbukott köztársaság erőinek leverése után Francóék felszámolták az önálló bászk államot. A baszkok erős katolikusok, de köztársasági érzelműek, a függetlenség megszállott hívei — ez a jellemzés illik e kis nép­re, melynek tartományait (Bil­bao, Guizpúcoa, San Sebas­tian, Navarra stb.) a Franco­rezsim kormányrendeletével „provincias traidoras", azaz áruló tartományoknak bélyeg­zett meg, mert a köztársasági rendszer hívei voltak. Ezt a megbélyegzést egyébként csak tavaly májusban törölték el, szintén kormányrendelettel. ETA Francóék rosszul ítélték meg a baszkokat Vezető pártjuk, a PNV aktív nacionalista párt volt, de kitartott a klasszikus forradalmiságnál, demokratiku­san, hagyománytisztelően küz­dött céljaiért, amolyan „úri" pártnak tartották. A polgárhá­ború után Franco a katolikus egyháztól remélte a baszkok „pacifikálását", de elszámította magát. A diktatúra baklövései, merevsége, rossz alkalmazko­dási képessége miatt a pap­ság is szembefordult a rend­szerrel. A PNV radikalizálódó csoportja megelégelte az „öregurak vezetését", s 1956­ban a régi pártból kiválva Euzkadi Ta Azkatatuna (ETA), azaz Baszkföld és Szabadság néven új pártot alapított, mely a terror eszközét sem veti el. „Gori Jaungoikoa eta lege zaharrak" Az utóbbi években az egész sjxinyol társadalom, a munkás­osztály és a baloldal megmoz­dulásával egyidejűleg a basz­kok szeparatista mozgalma is hallatott magáról. Programjuk romantikus, nem világos, mi­lyen formában akarják vissza­állítani a baszk függetlensé­get, ám a baszk hivatalos és tanítási nyelv kiharcolása reá­lisnak tűnik. Az ETA azonban a francoizmus megdöntését is célul tűzte ki. A tavaly őszi nagy tömegmegmozduláskor az ETA titkos fegyveres komman­dói végeztek Meliton Manza­nas rendőrtiszttel, Franco kü­lönleges politikai rendőrsége, a hírhedt „szociálbrigádok" gui­púzcoai véres kezű parancsno­kával. „Manzanas népünk hóhéra volt. Felállítottuk saját bírósá­gunkat, halálra ítéltük és kivé­geztük Manzanast. További ki­végzéseket is tervbe vettünk." Ez nyílt kihívás volt az egész Franco-rendszer ellen. A PNV veteránjai elhatárolták magu­kat tőle, megvetik az erősza­kos módszereket, könnyelmű hazárdjátéknak tartják az ETA magatartását, s visszasírják a régi, „úri" párt dicsőségét. A fia­talok tapasztalatlanok, de el­szántak, Ezek a megalkuvást nem ismerő 17-21 éves forra­dalmárok vallják: „Nekünk nem számít az élet. Név, lakcím, okmányok nélkül élünk. Életünket a hazafias forradalmi harcnak szenteljük. Vannak fegyvereink és robba­nószereink, s fel is akarjuk használni őket". ...Vasárnaponként büszkén tartanak a daliás baszkok a templomba. Ott is szövetsége­sük van, a pap, aki éppen olyan nacionalista, Franco-el­lenes és szegény, mint ők. Érces hangon zengik Isten dicséretét, közben féltő tekintetüket az asszonyokon és lányokon legel­tetik — a feketén izzó női sze­mek a csipkefátyol mögül a jel­beszédnél is érthetőbb kihívó pillantásokat tudnak lövellni. A nők féltése, erkölcseik szigorú őrzése — ez is a baszk élet­módhoz, évszázados életszem­lélethez, erkölcsi rendhez tarto­zik. A baszk vallásos, ugyan­akkor szélsőségesen forradal­már is. Nem véletlenül hang­zik így az ETA új jelszava: „Gori Jaugoikoa eta lege za­harrak!", vagyis „Éljen Isten és a régi törvények!" Az ETA rejtélyesen működő fegyveres kommandóinak több titkos központja van, az egyik legjelentősebb Biarritz ismert francia fürdőhely közelében működik. Egy-egy jól sikerült akció után nemegyszer Fran­ciaországba menekülnek, az ottani baszkok támogatását él­vezve átvészelik a kritikus időt, majd visszaszállingóznak, hogy újabb akciókba kezdjenek. „Mi, baszkok a forradalmi harmadik világhoz tartozun*. Gyarmaton élünk, a spanyol és francia kapitalisták igájában. Stratégiánk: minden fronton — politikai, kulturális, társadal­mi, gazdasági és természete­sen katonai téren is odavetjük a kesztyűt a hatalom urainak". Spanyolországban megszűnt a rendkívüli állapot, de ez csak a liberálisabb francoista kö­rök ravasz fogása. Tovább tart a baszk nacionalisták letartóz-i tatása - papokat, tanítókat, művészeket, munkásokat bör­tönöznek be, köztük Juan Mari Feliu Dord 23 éves baszk bar­langkutatót és hegymászót, ald a dél-amerikai Andokban 1967­ben egy magas hegycsúcson kitűzte a baszk nemzeti zász­lót Hírügynökségi jelentések szerint április végén Franco rendőrsége a baszk nemzeti mozgalom száz tagját vette őri­zetbe .,. .. ,A baszkok harcolnak s remelik, hogy egyszer őseik hagyo­mányaihoz híven ismét összeülhetnek a polgárháborúban neve­zetessé vált GUERNICA öreg tölgyfája alatt, hogy megvitassák független életük kérdéseit, és törvényeket hozzanak... LÖRINCZ LÁSZLÓ összeállítása A rendőrök fegyverrel támadtak a baszkokra

Next

/
Thumbnails
Contents