Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-05 / 130. szám, csütörtök

ÉSSZERŰ IRÁNYÍTÁS — ÉSSZERŰ GAZDÁLKODÁS (Folytatás az 5. oldalról) módon. Illuzórikus lenne nép­gazdaságunk konszolidációjá­ról, gyógyulásáról és fejlődésé­ről beszélni, ha a többi sürgető társadalmi problémával egy­időben nem oldanánk meg a la­kosság élelmezésének kérdését is. Az SZSZK kormánya a legkö­zelebbi napokban foglalkozik a hús- és tejfeldolgozó ipar és a konzervipar fejlesztésének kér­désével, mivel ezekben a szak­ágazatokban a problémák nem törnek halasztást. A TAVLATI FEJLESZTÉS SEM SZORULHAT HÁTTÉRBE Annak ellenére, hogy jelenleg haladéktalanul, konkrét intéz­kedésekre van szükség, a kor­mány tovább dolgozik az olyan alapvető koncepcionális intéz­kedéseken is, amelyek népgaz­daságunk megújhodását és a szlovákiai népgazdaság további fejlődését hivatottak biztosíta­ni. A kormány programnyilatko­zatával összhangban feldolgoz­zuk a szlovákiai ipar szerkezeti átalakításának problematikáját. Ezenkívül célkitűzésünk az olyan termelőágazatok fejlesz­tése, amelyek megteremtik az előfeltételeket ahhoz, hogy nö­vekedjék a nemzeti jövedelem, csökkenjen az önköltség, haté­konyabban kihasználhassuk a munkaerőforrásokat és növel­jük részvételünket a nemzetközi kereskedelemben. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani azokra a termelési ágazatokra, amelyek lehetővé teszik, hogy fokozzuk és kihasználjuk a KGST kere­tében folyó gazdasági együtt­működés előnyeit. Magától érte­tődő, fejlesztjük azokat az ága­zatokat is, amelyek hozzájárul­nak a belpiaci hiányok felszá­molásához. Feldolgozzuk az autóipar és a petromékia konkrét fejleszté­si irányelveit is. A kormány az. utóbbi időben elhatározta a vágsellyei Duslo negyedik sza­kaszának felépítését. Ugyan­csak előkészítjük a Kelet-szlo­vákiai Vasmű kiépítésének be­fejezését, ami növeli majd az egész fémfeldolgozó kombinát gazdaságosságát. Koordináljuk a szlovákiai fafeldolgozó Ipar fejlődésének feltételeit, külö­nös tekintettel a műszaki vi­lágszínvonalra, amely lehetővé teszi Szlovákia eme rendkívül Jelentős iparágának megfelelő érvényesülését. A szövetségi és a nemzeti kormányok intézkedései a je­lenlegi népgazdasági helyzetből Indulnak ki, operatív jellegűek és legfőbb céljuk, hogy minden eszközzel meggátolják a gazda­sági tálság elmélyülését. Nem akarjuk felújítani az Irányítás adminisztratív-bürok­ratikus rendszerét. Ezt semmi esetre sem akarjuk. Végül ls ezen a téren elegendő tapasz­talatunk van, és tudjuk, hogy ezzel a módszerrel a távlati jel­legű gazdasági problémák — különösen gazdasági fejlődé­sünk jelenlegi színvonalán — megoldhatatlanok. Arról van szó, hogy a többi szocialista ország tapasztalatai alapján a mi feltételeinknek megfelelően birkózzunk meg a gazdasági reform gyakorlati lépéseinek problematikájával. A drága áron szerzett tapasztalatokat arra kell felhasználni, hogy népgazdaságunkat gyorsan és ha lehetséges, nagyobb megráz­kódtatások nélkül kivezessük a Jelenlegi kaotikus állapotból. A HATÉKONYABB IRÁNYÍTÁS ÚTJAI Ilyen helyzetben nem kerül­hetjük ki a direktív irányítás bizonyos kombinációját a gaz­dasági irányítás eszközeivel és ösztöneivel. Az átmeneti meg­oldás Időt nyújt arra, hogy elő­készítsük a távlati intézkedése­ket, amelyeket a CSKP KB és az SZLKP KB plénumának őszi ülése elé akarunk terjeszteni. Ezzel kapcsolatban számos rendeletet készítünk elő a ter­vezésről, a pénz- és bankrend­szerről, a devizagazdálkodásról, a vállalatok új megadóztatásá­ról stb. Ebbe a problémakörbe tartozik a vállalatokról és a vállalkozásról szóló törvény, valamint a gazdasági törvény­könyv néhány szakaszának no­vellizálása is. Ezek a törvényes rendeletek hivatottak elősegí­teni, hogy rendet teremtsünk az üzemen belüli elszámolás terén, felújítsuk a termelési és kereskedelmi fegyelmet és megteremtsük a szerződéses kötelezettségek autoritását. A gazdasági életben megva­lósított vagy előkészített intéz­kedések arra irányulnak, hogy megerősítsék az állam szabá­lyozó szerepét. Koncepciójuk­ból eredően hivatottak elősegí­teni a gazdasági reform továb­bi fokozatos fejlődését. Intézke­déseink célja, hogy szabaddá tegyék az utat a szocialista gazdaság törvényszerűségeinek objektív hatása előtt. Több ízben hangsúlyoztuk, hogy a gazdasági rendszer eredményének egyik legfőbb alapelve a terv és a piac har­monikus együtthatása. Az utób­bi időben azonban a gyakorlat jelentős mértékben eltért ettől az elvtől. A terv jelentőségét lebecsülték, az ökonómiai esz­közök hatékonyságát pedig túl­értékelték. A világháború utáni fejlődés — és nemcsak a szo­cialista gazdaság fejlődése — azt bizonyítja, hogy a modern államban a gazdasági fejlődés céltudatosan csak tervvel irá­nyítható. Ma minden állam a közgazdasági áramlatok befo­lyásolására törekszik, hogy megelőző intézkedésekkel meg­akadályozza az ösztönös fejlő­dést. A szocialista államnak ilyen szempontból sokkal ked­vezőbbek az előfeltételei. A gazdasági stabilizációt cél­zó konkrét lépések és intézke­dések megvalósítása komoly erőpróba a szlovákiai szervek számára. Egyidejűleg erőpróba a szövetségi rendszer számára is, mivel az Intézkedések meg­valósítása egységes, koordinált fellépést követel. A széthúzás vagy a következetlenség — az egyik vagy a másik köztársa­ságban — ugyanis az állam egész területén az inflációs irányzatok megerősödéséhez vezetnének. Ilyen szempontból az utóbbi időben láthatók bizo­nyos kedvezőtlen tendeciák. A KORMÁNY MEGÉRTÉST ÉS TÁMOGATÁST VÁR A kormány, az illetékes mi­nisztériumok és a szlovákiai közigazgatási szervek követke­zetesen biztosítják az említett intézkedések teljesítését. Ezsn a téren hatékony segítséget vá­runk a kommunistáktól és a pártszervektől, mindenekelőtt az iparvállalatokban és üze­mekben dolgozó kommunisták­tól. Ez a támogatás annyival ls Inkább szükséges, mivel a gaz­dasági életünk rendezését cél­zó számos intézkedés nem nép­szerű. Elvárjuk a támogatást a vál­lalatokban tevékenykedő veze tő gazdasági dolgozóktól, akik közvetlenül irányítják a terme­lést, mivel jelentős mértékben tőlük függ az elfogadott intéz­kedések megvalósítása. Annak ellenére, hogy a gaz­dasági élet területén a legkö­zelebbi időszakban rendkívül nehéz és igényes feladatok előtt állunk, meggyőződésem, hogy a rendelkezésünkre álló gazdasági potenciál, megsok­szorozva egész pártunk és egész népünk céltudatos mun­kájával, kedvező változást hoz népgazdaságunkban és meggyő­zően bizonyítja a szocializmus előnyeit. Nem vízió már a magyar színes televízió A nemrég befejeződött Budapesti Nemzetközt Vásáron aligha akadt olyan tv-rajongó, aki ne szerette volna látnt a színes televízió kísérleti adását. Ezért szorongtak sűrű. sorokban az emberek a városllgett Petőfi-csarnokban, hogy naponta két­szer végignézhessék az egyórás színes műsort. Az érdeklődés indokolt volt, hiszen március 21-én Magyarország is belépett azoknak az országoknak a sorába, amelyekben nem vízió már a színes televízió. HÍREK A RIMASZOMBATI JÁRÁSBÓL KÜZEL 15 MILLIÓ KORONA költ­séggel épít tanoncközpontot a Ri­maszombati Vendéglátóipar! Válla­lat. A központ 100 tanulónak biz­tosít majd szállást és a vendéglá­tóipari tanulók kiképzéséhez szük­séges korszerű berendezésekkel lesz ellátva. Étterem, eszpresszó, kávéház ls lesz benne. TÖBB MINT 20 MILLIÖ KORONA beruházással ój út épül Rimaszom­bat mellett, amely a várost meg­kerülve eltereli majd szűk utcái ról a Kassa—Losonc útvonal for­galmát. —KZ— Eredetileg úgy gondoltam, széles körű áttekintést tudok majd adni olvasóinknak arról, hogyan készült fel a magyar televízió a színes műsorok elő­készítésére, a programtervezés­re, miként haladt előre a stú­diók felépítése, milyen az adás­sugárzás technikája, s végül ar­ról is, milyen a helyzet a ve­vőkészülékek fejlesztése, illet­ve gyártása terén. Sajnos, vá­rakozásomat nem elégítették ki sem a Magyar Televízió, sem a közlekedés- és Postaügyi Minisz­térium dolgozói. Nem voltak hajlandók részletesebb felvilá­gosítást adni a műsorszerkesz­tés problémáiról, de még arról sem, mikor indul meg a rend­szeres színes tv-sugárzás. Ezért nem maradt más hátra, mint hogy a VIDEOTON Rádió és Te­levíziógyár dolgózólhoz fordul­jak, akik a BNV-n is bemutat­ták V1DECOLOR jelzésű színes televízió-készü­léküket. Mielőtt átad­nám nekik a szót, legalább néhány meg­jegyzést arról, amit úgy nevez­nek, hogy „szí­nes nyitány a képernyőn". Az utóbbi években Európa országai is megkezdték felzárkózásukat a színes televí­ziózásban veze­tő Egyesült Ál­lamok és Jaján mellé. 1967 jú­niusában Angli­ában, augusz­tusban a Német Szövetségi Köz­társaságban dördült el a rajt­pisztoly, szeptemberben pedig Hollandiában is megkezdődtek a színes tv-adások. A Szovjet­unióban és Franciaországban 1967 október elsején került sor a nagy eseményre. Később Ausztriában és Jugoszláviában is kezdetét vette a színes tv­műsor kísérleti sugárzása, leg­újabban pedig Magyarország tv-nézői is nézhetik már — bár csak korlátozott számban, — a ma mifelénk csak gyermekci­pőben járó műszaki csodát. Nem célom a színes ťelevízió műszaki elemzése, még kevés­bé az, hogy megmagyarázzam miért került sor három tv-rend­szer, az NTSC, a PAL és a SECAM vetélkedésére és miért nem lett egyikből sem egységes európai szabvány. Fordítsuk fi­gyelmünket inkább a nagykö­zönséget leginkább érdeklő szí­nes tv-készülékekre. Annak el­lenére ugyanis, hogy Magyaror­szág előreláthatólag csak 1975­ben csatlakozik a rendszeres színes műsort sugárzó országok táborához, a készülődés itt már néhány évvel ezelőtt megkez­dődött. Egymástól függetlenül az ORION és a székesfehérvári VIDEOTON Rádió és Televízió­gyár fejlesztési osztályain meg­tervezték a színes vevőkészülé­kek több típusát, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Távköz­lési Kutatóintézetben pedig a színes tv-stúdió előkészítésén dologznak. Miután végignéztem a színes adás műsorát, megkértem Cslcs­man Károlyt, a székesfehérvári VIDEOTON kereskedelmi főosz­tályvezetőjét, jellemezze a ve­vőkészüléket. — Gyárunk TS 5204-S típus­számú VIDECOLOR szenes te­levíziókészüléke már túljutott a kísérleti sorozat gyártásán. A készülékek mérési eredményei igazolták a tervezők és szere­lők jó munkáját — erről egyéb­ként ön is meggyőződhetett. A kiváló műszaki paraméterekkel rendelkező televíziókészülék nyomtatott huzalozással, mo­dern kivitelben készül. Nagy érzékenysége és az alkalmazott képméret, valamint az automa­tikus erősítésszabályozás stabil, jó minőségű, színhű képet bizto­sít. A készülékbe é.pltett VHF/UHF integrált tuner öt különböző adóállomás előre történő prog­ramozását teszi lehetővé, Így a kívánt műsor kiválasztása egyszerű gombnyomással törté­nik. Megoldásunk nagy előnye: annak ellenére, hogy a színes tv-készülék belsá szerkezeti fel­építése sokkal bonyolultabb, mint a fekete-fehér készüléke­ké, a VIDECOLOR kezelése mégsem igényel semminemű szakértelmet. Ez a SECAM III optimum rendszerű készülék az I—III VHF sáv és a IV—V UHF sáv adóállomásainak vételét biztosítja. — Milyen stádiumban vannak a fejlesztési munkák és mikor kezdik meg a készülékek soro­zatgyártását? — ezzel a kér­déssel Ivánszky Endréhez, a VIDEOTON távlati fejlesztési laboratóriumának vezető dolgo­zójához fordultam. — Egyelőre elkészült az 50 darabból álló kísérlett sorozat, amelyet most sokoldalú vizsgá­latnak vetünk alá. Nem csekély munka áll ugyanis mögöttünk, ha meggondoljuk, hogy a szí­nes készülékek bonyolultsági foka megközelítőleg háromszor nagyobb a fekete-fehér készülé­keknél. Emellett arra ls töre­kednünk kell, hogy gyártmá­nyaink esztétikai szempontból ls megállják a helyüket. Meg­győződhetett róla, hogy ez nagymértékben sikerült. Sok­kal bonyolultabb azonban az, hogy a dobozban a képcsövön kívül kb. 25—30 elktroncső, 10 —15 tranzisztor, mintegy 50 dióda, 350 ellenállás és ugyan­annyi kondenzátor számára kellett helyet találnunk. Az al­katrészeket és a vezetékeket mintegy háromszer forrasztás köti össze. Az utóbbi adatokat csupán szemléltetésként emlí­tem — ilyenek a külföldi ta­pasztalatok is. Hozzátehetem még, hogy a színes vevőkészü­lékek gyártása más országok­ban jelenleg négy és félszer annyi munkaráfordítást követel, mint a fekete-fehér készüléké és ötször akkora mérőműszer­készlet kell az ellenőrző vizs­gálatokhoz. Egy-egy színes kép­cső elkészítése négy és fél munkanapot vesz igénybe ... Visszatérek azonban a kér­déshez. Terveink szerint ez óv közepére kifejlesztjük a kétnor­más típust is, amelynek soro­zatgyártása a jövő év elején megkezdődhetne. — Mit ért kétnormás típus alatt? — Azt, hogy készülékeink al­kalmasak lesznek mind a SE­CAM, mind a PAL rendszerű színes tv-műsorok vételére. Er­re több szempontból is szükség van. Elsősorban a feltételezett export szempontjából,, másrészt azért, mert azzal számolunk, hogy a nyugati határvidéken az emberek "nézni kívánják majd az osztrák, a déli határ mentén pedig a jugoszláv színes tv­adást, ott pedig a PAL rend­szert vezették be. Univerzális készülékről lesz tehát szó, amelyen gombnyomással lehet a normát változtatni. — Csupán hazai vagy külföl­di alkatrészeket is használnak készülékeikben? — Túlnyomórészt hazaiakat, csupán a képcsőt, a művonalat és a késleltetőt vettük át az NSZK-bel Philtps-cégtől. Ez in­dokolt, hiszen például a színes képcső gyártása rendkívül bo­nyolult — erre nem vagyunk felkészülve — s egyúttal drága ls. Csupán dióhéjban: a képer­nyő háromszínű világító fes­tékkel (piros, zöld, kék) van be­vonva, melynek szemcséi sza­bályos csoportokban helyezked­nek el. A képcsőnek elektro­nágyúja van, amelyek három elektronsugarat állítanak elő. A három elektronsugár egymással párhuzamosan pásztázza végig soronként az ernyőt. A szabá­lyosan elhelyezkedő világító festékpontok a rájuk érkező elektronsugár erősségétől vil­lannak fel és a fényerősségük arányban keveredve — a szín­keverés elve alapján — új színt hoznak létre. Ez természetesen csupán sablonos Ismertetés, a valóságban sokkal komplikál­tabb a helyzet. Ez az oka an­nak ls, hogy a színes tv-készü­lékek árában a képcső ára do­minál. A VIDEOTON például három képcsőméretű — 63, 56, 49 cm átmérőjű — készüléket fog gyártani. Ezeknek világpi­aci ára 140, 110—120, illetve 70—80 dollár. — Miben fog tehát kerülni a VIDECOLOR? — A hagyományos fekete-fe­hér készülékeknél feltétlenül lényegesen magasabb áron ke­rülnek kereskedelmi forgalom­ba. Külföldön a színes vevő­készülékek nyolcszor—tízszer drágábbak a hagyományosak­nál. Sok függ persze attól is, milyen sorozatban fogjuk gyár­tani. — Magyarországon egymástól függetlenül két vállalat — a VIDEOTON és az ORION — vál­lalkozott a színes vevőkészülé­kek fejlesztésére. Nem túlsá­gosan nagy luxus ez egy kis ország számára? — Ahogy vesszük. Mindenek­előtt megvan így az egészséges verseny, amely arra készteti a két fejlesztőcsoportot, hogy a legjobb minőségű készülékeket szerkessze meg, ezenkívül pe­dig két vállalat konkurencia­harcának a fogyasztó is hasz­nát látja majd, hiszen ebből a harcból az kerül kl győztes­ként, aki jobb és olcsóbb készü­léket tud majd kínálni a vá­sárlónak. — Gondoltak azokra is, akik hagyományos készülékekkel akarják majd élvezni a színas műsorokat? — Igen. Az árkérdés, a szí­nes és fekete-fehér adások idő­tartamának aránya, valamint a második program vételének szé­les körben történő biztosítása érdekében a VIDEOTON gyár kifejlesztette az ún. PRECOLOR készülékek széles skáláját, amelyek pár száz forintos több­letköltség árán biztosítják a második program és ennek ke­retében a színes adások fekete­fehér formában történő vételét is. Tervezőmérnökeink előrelá­tását bizonyítja, hogy az egyes — korábban forgalomba került — típusok is alkalmassá tehe­tők a színes adás fekete-fehér formában történő vételére. Magyarországon 1954 januárjában kezdték meg a tv-adást. Budapesten a Széchenyi-hegyen létesített televíziós kísérleti adó 100 W kép- és 50 W hangteljesítménnyel sugározta a mű­sort. Kezdetben csupán fllmközvetítésre volt alkalmas, és he­tenként kétszer adott rendszeres filmműsort. Tizenöt évvel ké­sőbb ugyancsak a Széchenyi-hegyen sugározni kezdett a SE­CAM típusú, 4 kW-os „színes" adó, amely szintén hetenként kétszer egy-egy órás műsort közvetít. Ez is rendszerint fil­mekből van összeállítva. A műsor az adó körüli 20—30 kilomé­teres körzetben vehető. A magyar színes telvízió tehát — mint az egyik újságíró ötletesen megjegyezte — még tulajdonkép­pen el sem indult a versenypályán. Csak edzéseit végzi és azokat sem jutócipőben. Egyelőre még csak gyermekcipőben készül — reméljük — fényes sikereire. DÓSA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents