Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-05 / 130. szám, csütörtök

ÉSSZERŰ IRÁNYÍTÁS — ÉSSZERŰ GAZDÁLKODÁS (Folytatás az 5. oldalról) módon. Illuzórikus lenne népgazdaságunk konszolidációjáról, gyógyulásáról és fejlődéséről beszélni, ha a többi sürgető társadalmi problémával egyidőben nem oldanánk meg a lakosság élelmezésének kérdését is. Az SZSZK kormánya a legközelebbi napokban foglalkozik a hús- és tejfeldolgozó ipar és a konzervipar fejlesztésének kérdésével, mivel ezekben a szakágazatokban a problémák nem törnek halasztást. A TAVLATI FEJLESZTÉS SEM SZORULHAT HÁTTÉRBE Annak ellenére, hogy jelenleg haladéktalanul, konkrét intézkedésekre van szükség, a kormány tovább dolgozik az olyan alapvető koncepcionális intézkedéseken is, amelyek népgazdaságunk megújhodását és a szlovákiai népgazdaság további fejlődését hivatottak biztosítani. A kormány programnyilatkozatával összhangban feldolgozzuk a szlovákiai ipar szerkezeti átalakításának problematikáját. Ezenkívül célkitűzésünk az olyan termelőágazatok fejlesztése, amelyek megteremtik az előfeltételeket ahhoz, hogy növekedjék a nemzeti jövedelem, csökkenjen az önköltség, hatékonyabban kihasználhassuk a munkaerőforrásokat és növeljük részvételünket a nemzetközi kereskedelemben. Fokozott figyelmet kell fordítani azokra a termelési ágazatokra, amelyek lehetővé teszik, hogy fokozzuk és kihasználjuk a KGST keretében folyó gazdasági együttműködés előnyeit. Magától értetődő, fejlesztjük azokat az ágazatokat is, amelyek hozzájárulnak a belpiaci hiányok felszámolásához. Feldolgozzuk az autóipar és a petromékia konkrét fejlesztési irányelveit is. A kormány az. utóbbi időben elhatározta a vágsellyei Duslo negyedik szakaszának felépítését. Ugyancsak előkészítjük a Kelet-szlovákiai Vasmű kiépítésének befejezését, ami növeli majd az egész fémfeldolgozó kombinát gazdaságosságát. Koordináljuk a szlovákiai fafeldolgozó Ipar fejlődésének feltételeit, különös tekintettel a műszaki világszínvonalra, amely lehetővé teszi Szlovákia eme rendkívül Jelentős iparágának megfelelő érvényesülését. A szövetségi és a nemzeti kormányok intézkedései a jelenlegi népgazdasági helyzetből Indulnak ki, operatív jellegűek és legfőbb céljuk, hogy minden eszközzel meggátolják a gazdasági tálság elmélyülését. Nem akarjuk felújítani az Irányítás adminisztratív-bürokratikus rendszerét. Ezt semmi esetre sem akarjuk. Végül ls ezen a téren elegendő tapasztalatunk van, és tudjuk, hogy ezzel a módszerrel a távlati jellegű gazdasági problémák — különösen gazdasági fejlődésünk jelenlegi színvonalán — megoldhatatlanok. Arról van szó, hogy a többi szocialista ország tapasztalatai alapján a mi feltételeinknek megfelelően birkózzunk meg a gazdasági reform gyakorlati lépéseinek problematikájával. A drága áron szerzett tapasztalatokat arra kell felhasználni, hogy népgazdaságunkat gyorsan és ha lehetséges, nagyobb megrázkódtatások nélkül kivezessük a Jelenlegi kaotikus állapotból. A HATÉKONYABB IRÁNYÍTÁS ÚTJAI Ilyen helyzetben nem kerülhetjük ki a direktív irányítás bizonyos kombinációját a gazdasági irányítás eszközeivel és ösztöneivel. Az átmeneti megoldás Időt nyújt arra, hogy előkészítsük a távlati intézkedéseket, amelyeket a CSKP KB és az SZLKP KB plénumának őszi ülése elé akarunk terjeszteni. Ezzel kapcsolatban számos rendeletet készítünk elő a tervezésről, a pénz- és bankrendszerről, a devizagazdálkodásról, a vállalatok új megadóztatásáról stb. Ebbe a problémakörbe tartozik a vállalatokról és a vállalkozásról szóló törvény, valamint a gazdasági törvénykönyv néhány szakaszának novellizálása is. Ezek a törvényes rendeletek hivatottak elősegíteni, hogy rendet teremtsünk az üzemen belüli elszámolás terén, felújítsuk a termelési és kereskedelmi fegyelmet és megteremtsük a szerződéses kötelezettségek autoritását. A gazdasági életben megvalósított vagy előkészített intézkedések arra irányulnak, hogy megerősítsék az állam szabályozó szerepét. Koncepciójukból eredően hivatottak elősegíteni a gazdasági reform további fokozatos fejlődését. Intézkedéseink célja, hogy szabaddá tegyék az utat a szocialista gazdaság törvényszerűségeinek objektív hatása előtt. Több ízben hangsúlyoztuk, hogy a gazdasági rendszer eredményének egyik legfőbb alapelve a terv és a piac harmonikus együtthatása. Az utóbbi időben azonban a gyakorlat jelentős mértékben eltért ettől az elvtől. A terv jelentőségét lebecsülték, az ökonómiai eszközök hatékonyságát pedig túlértékelték. A világháború utáni fejlődés — és nemcsak a szocialista gazdaság fejlődése — azt bizonyítja, hogy a modern államban a gazdasági fejlődés céltudatosan csak tervvel irányítható. Ma minden állam a közgazdasági áramlatok befolyásolására törekszik, hogy megelőző intézkedésekkel megakadályozza az ösztönös fejlődést. A szocialista államnak ilyen szempontból sokkal kedvezőbbek az előfeltételei. A gazdasági stabilizációt célzó konkrét lépések és intézkedések megvalósítása komoly erőpróba a szlovákiai szervek számára. Egyidejűleg erőpróba a szövetségi rendszer számára is, mivel az Intézkedések megvalósítása egységes, koordinált fellépést követel. A széthúzás vagy a következetlenség — az egyik vagy a másik köztársaságban — ugyanis az állam egész területén az inflációs irányzatok megerősödéséhez vezetnének. Ilyen szempontból az utóbbi időben láthatók bizonyos kedvezőtlen tendeciák. A KORMÁNY MEGÉRTÉST ÉS TÁMOGATÁST VÁR A kormány, az illetékes minisztériumok és a szlovákiai közigazgatási szervek következetesen biztosítják az említett intézkedések teljesítését. Ezsn a téren hatékony segítséget várunk a kommunistáktól és a pártszervektől, mindenekelőtt az iparvállalatokban és üzemekben dolgozó kommunistáktól. Ez a támogatás annyival ls Inkább szükséges, mivel a gazdasági életünk rendezését célzó számos intézkedés nem népszerű. Elvárjuk a támogatást a vállalatokban tevékenykedő veze tő gazdasági dolgozóktól, akik közvetlenül irányítják a termelést, mivel jelentős mértékben tőlük függ az elfogadott intézkedések megvalósítása. Annak ellenére, hogy a gazdasági élet területén a legközelebbi időszakban rendkívül nehéz és igényes feladatok előtt állunk, meggyőződésem, hogy a rendelkezésünkre álló gazdasági potenciál, megsokszorozva egész pártunk és egész népünk céltudatos munkájával, kedvező változást hoz népgazdaságunkban és meggyőzően bizonyítja a szocializmus előnyeit. Nem vízió már a magyar színes televízió A nemrég befejeződött Budapesti Nemzetközt Vásáron aligha akadt olyan tv-rajongó, aki ne szerette volna látnt a színes televízió kísérleti adását. Ezért szorongtak sűrű. sorokban az emberek a városllgett Petőfi-csarnokban, hogy naponta kétszer végignézhessék az egyórás színes műsort. Az érdeklődés indokolt volt, hiszen március 21-én Magyarország is belépett azoknak az országoknak a sorába, amelyekben nem vízió már a színes televízió. HÍREK A RIMASZOMBATI JÁRÁSBÓL KÜZEL 15 MILLIÓ KORONA költséggel épít tanoncközpontot a Rimaszombati Vendéglátóipar! Vállalat. A központ 100 tanulónak biztosít majd szállást és a vendéglátóipari tanulók kiképzéséhez szükséges korszerű berendezésekkel lesz ellátva. Étterem, eszpresszó, kávéház ls lesz benne. TÖBB MINT 20 MILLIÖ KORONA beruházással ój út épül Rimaszombat mellett, amely a várost megkerülve eltereli majd szűk utcái ról a Kassa—Losonc útvonal forgalmát. —KZ— Eredetileg úgy gondoltam, széles körű áttekintést tudok majd adni olvasóinknak arról, hogyan készült fel a magyar televízió a színes műsorok előkészítésére, a programtervezésre, miként haladt előre a stúdiók felépítése, milyen az adássugárzás technikája, s végül arról is, milyen a helyzet a vevőkészülékek fejlesztése, illetve gyártása terén. Sajnos, várakozásomat nem elégítették ki sem a Magyar Televízió, sem a közlekedés- és Postaügyi Minisztérium dolgozói. Nem voltak hajlandók részletesebb felvilágosítást adni a műsorszerkesztés problémáiról, de még arról sem, mikor indul meg a rendszeres színes tv-sugárzás. Ezért nem maradt más hátra, mint hogy a VIDEOTON Rádió és Televíziógyár dolgózólhoz forduljak, akik a BNV-n is bemutatták V1DECOLOR jelzésű színes televízió-készüléküket. Mielőtt átadnám nekik a szót, legalább néhány megjegyzést arról, amit úgy neveznek, hogy „színes nyitány a képernyőn". Az utóbbi években Európa országai is megkezdték felzárkózásukat a színes televíziózásban vezető Egyesült Államok és Jaján mellé. 1967 júniusában Angliában, augusztusban a Német Szövetségi Köztársaságban dördült el a rajtpisztoly, szeptemberben pedig Hollandiában is megkezdődtek a színes tv-adások. A Szovjetunióban és Franciaországban 1967 október elsején került sor a nagy eseményre. Később Ausztriában és Jugoszláviában is kezdetét vette a színes tvműsor kísérleti sugárzása, legújabban pedig Magyarország tv-nézői is nézhetik már — bár csak korlátozott számban, — a ma mifelénk csak gyermekcipőben járó műszaki csodát. Nem célom a színes ťelevízió műszaki elemzése, még kevésbé az, hogy megmagyarázzam miért került sor három tv-rendszer, az NTSC, a PAL és a SECAM vetélkedésére és miért nem lett egyikből sem egységes európai szabvány. Fordítsuk figyelmünket inkább a nagyközönséget leginkább érdeklő színes tv-készülékekre. Annak ellenére ugyanis, hogy Magyarország előreláthatólag csak 1975ben csatlakozik a rendszeres színes műsort sugárzó országok táborához, a készülődés itt már néhány évvel ezelőtt megkezdődött. Egymástól függetlenül az ORION és a székesfehérvári VIDEOTON Rádió és Televíziógyár fejlesztési osztályain megtervezték a színes vevőkészülékek több típusát, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Távközlési Kutatóintézetben pedig a színes tv-stúdió előkészítésén dologznak. Miután végignéztem a színes adás műsorát, megkértem Cslcsman Károlyt, a székesfehérvári VIDEOTON kereskedelmi főosztályvezetőjét, jellemezze a vevőkészüléket. — Gyárunk TS 5204-S típusszámú VIDECOLOR szenes televíziókészüléke már túljutott a kísérleti sorozat gyártásán. A készülékek mérési eredményei igazolták a tervezők és szerelők jó munkáját — erről egyébként ön is meggyőződhetett. A kiváló műszaki paraméterekkel rendelkező televíziókészülék nyomtatott huzalozással, modern kivitelben készül. Nagy érzékenysége és az alkalmazott képméret, valamint az automatikus erősítésszabályozás stabil, jó minőségű, színhű képet biztosít. A készülékbe é.pltett VHF/UHF integrált tuner öt különböző adóállomás előre történő programozását teszi lehetővé, Így a kívánt műsor kiválasztása egyszerű gombnyomással történik. Megoldásunk nagy előnye: annak ellenére, hogy a színes tv-készülék belsá szerkezeti felépítése sokkal bonyolultabb, mint a fekete-fehér készülékeké, a VIDECOLOR kezelése mégsem igényel semminemű szakértelmet. Ez a SECAM III optimum rendszerű készülék az I—III VHF sáv és a IV—V UHF sáv adóállomásainak vételét biztosítja. — Milyen stádiumban vannak a fejlesztési munkák és mikor kezdik meg a készülékek sorozatgyártását? — ezzel a kérdéssel Ivánszky Endréhez, a VIDEOTON távlati fejlesztési laboratóriumának vezető dolgozójához fordultam. — Egyelőre elkészült az 50 darabból álló kísérlett sorozat, amelyet most sokoldalú vizsgálatnak vetünk alá. Nem csekély munka áll ugyanis mögöttünk, ha meggondoljuk, hogy a színes készülékek bonyolultsági foka megközelítőleg háromszor nagyobb a fekete-fehér készülékeknél. Emellett arra ls törekednünk kell, hogy gyártmányaink esztétikai szempontból ls megállják a helyüket. Meggyőződhetett róla, hogy ez nagymértékben sikerült. Sokkal bonyolultabb azonban az, hogy a dobozban a képcsövön kívül kb. 25—30 elktroncső, 10 —15 tranzisztor, mintegy 50 dióda, 350 ellenállás és ugyanannyi kondenzátor számára kellett helyet találnunk. Az alkatrészeket és a vezetékeket mintegy háromszer forrasztás köti össze. Az utóbbi adatokat csupán szemléltetésként említem — ilyenek a külföldi tapasztalatok is. Hozzátehetem még, hogy a színes vevőkészülékek gyártása más országokban jelenleg négy és félszer annyi munkaráfordítást követel, mint a fekete-fehér készüléké és ötször akkora mérőműszerkészlet kell az ellenőrző vizsgálatokhoz. Egy-egy színes képcső elkészítése négy és fél munkanapot vesz igénybe ... Visszatérek azonban a kérdéshez. Terveink szerint ez óv közepére kifejlesztjük a kétnormás típust is, amelynek sorozatgyártása a jövő év elején megkezdődhetne. — Mit ért kétnormás típus alatt? — Azt, hogy készülékeink alkalmasak lesznek mind a SECAM, mind a PAL rendszerű színes tv-műsorok vételére. Erre több szempontból is szükség van. Elsősorban a feltételezett export szempontjából,, másrészt azért, mert azzal számolunk, hogy a nyugati határvidéken az emberek "nézni kívánják majd az osztrák, a déli határ mentén pedig a jugoszláv színes tvadást, ott pedig a PAL rendszert vezették be. Univerzális készülékről lesz tehát szó, amelyen gombnyomással lehet a normát változtatni. — Csupán hazai vagy külföldi alkatrészeket is használnak készülékeikben? — Túlnyomórészt hazaiakat, csupán a képcsőt, a művonalat és a késleltetőt vettük át az NSZK-bel Philtps-cégtől. Ez indokolt, hiszen például a színes képcső gyártása rendkívül bonyolult — erre nem vagyunk felkészülve — s egyúttal drága ls. Csupán dióhéjban: a képernyő háromszínű világító festékkel (piros, zöld, kék) van bevonva, melynek szemcséi szabályos csoportokban helyezkednek el. A képcsőnek elektronágyúja van, amelyek három elektronsugarat állítanak elő. A három elektronsugár egymással párhuzamosan pásztázza végig soronként az ernyőt. A szabályosan elhelyezkedő világító festékpontok a rájuk érkező elektronsugár erősségétől villannak fel és a fényerősségük arányban keveredve — a színkeverés elve alapján — új színt hoznak létre. Ez természetesen csupán sablonos Ismertetés, a valóságban sokkal komplikáltabb a helyzet. Ez az oka annak ls, hogy a színes tv-készülékek árában a képcső ára dominál. A VIDEOTON például három képcsőméretű — 63, 56, 49 cm átmérőjű — készüléket fog gyártani. Ezeknek világpiaci ára 140, 110—120, illetve 70—80 dollár. — Miben fog tehát kerülni a VIDECOLOR? — A hagyományos fekete-fehér készülékeknél feltétlenül lényegesen magasabb áron kerülnek kereskedelmi forgalomba. Külföldön a színes vevőkészülékek nyolcszor—tízszer drágábbak a hagyományosaknál. Sok függ persze attól is, milyen sorozatban fogjuk gyártani. — Magyarországon egymástól függetlenül két vállalat — a VIDEOTON és az ORION — vállalkozott a színes vevőkészülékek fejlesztésére. Nem túlságosan nagy luxus ez egy kis ország számára? — Ahogy vesszük. Mindenekelőtt megvan így az egészséges verseny, amely arra készteti a két fejlesztőcsoportot, hogy a legjobb minőségű készülékeket szerkessze meg, ezenkívül pedig két vállalat konkurenciaharcának a fogyasztó is hasznát látja majd, hiszen ebből a harcból az kerül kl győztesként, aki jobb és olcsóbb készüléket tud majd kínálni a vásárlónak. — Gondoltak azokra is, akik hagyományos készülékekkel akarják majd élvezni a színas műsorokat? — Igen. Az árkérdés, a színes és fekete-fehér adások időtartamának aránya, valamint a második program vételének széles körben történő biztosítása érdekében a VIDEOTON gyár kifejlesztette az ún. PRECOLOR készülékek széles skáláját, amelyek pár száz forintos többletköltség árán biztosítják a második program és ennek keretében a színes adások feketefehér formában történő vételét is. Tervezőmérnökeink előrelátását bizonyítja, hogy az egyes — korábban forgalomba került — típusok is alkalmassá tehetők a színes adás fekete-fehér formában történő vételére. Magyarországon 1954 januárjában kezdték meg a tv-adást. Budapesten a Széchenyi-hegyen létesített televíziós kísérleti adó 100 W kép- és 50 W hangteljesítménnyel sugározta a műsort. Kezdetben csupán fllmközvetítésre volt alkalmas, és hetenként kétszer adott rendszeres filmműsort. Tizenöt évvel később ugyancsak a Széchenyi-hegyen sugározni kezdett a SECAM típusú, 4 kW-os „színes" adó, amely szintén hetenként kétszer egy-egy órás műsort közvetít. Ez is rendszerint filmekből van összeállítva. A műsor az adó körüli 20—30 kilométeres körzetben vehető. A magyar színes telvízió tehát — mint az egyik újságíró ötletesen megjegyezte — még tulajdonképpen el sem indult a versenypályán. Csak edzéseit végzi és azokat sem jutócipőben. Egyelőre még csak gyermekcipőben készül — reméljük — fényes sikereire. DÓSA JÓZSEF