Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-29 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

EGY HAZABAN mindkét napon előadást tartott Rákó­czi életéről és szabadságharcáról. így tudták meg a borsiak, hogy Rá­kóczi volt az elsó magyar fejedelem, akinek hadizászlaján a harci jelszóba, a „haza" mellé a „szabadság" került. A XVIII. századeleji szabadságharcot a magyar jobbágyok nemcsak támogatták, hanem kezdeményezték is. ňk, a híres szegénylegények keresték fel és^ kérték meg II. Rákóczi Ferencet, hogy vállal­ja a szabadságharc vezetését. E harcba később bekapcsolódtak a rutének és a szlovákok ls, mindenki, aki szenvedett a Habsburgok elviselhetetlen elnyomá­sától. íme az egyik kurucdal így ad hírt az akkori keserves helyzetről: „A szegény jobbágyságnak verése, taglása, Lovok mellett kötözve testök liurcolása. Sok ártatlan csecsszopó fegyverre vetése, Sok özvegyek, árvák ártatlan ölíse". Rákóczi egyik leghűségesebb, harcos szegénylegénye a tarpai Esze Tamás volt, aki páratlan szervezőkészségről és bátorságról tett tanúságot a szabadság­harcban. Rákóczi később írja is egyik oklevelében: „Tarpai jobbágyaink elsők valának, akik mellettünk és édes ha­zánk mellett fegyvert kötvén s életüket felszentelvén, minden veszedelmekre jó szívvel mellénk adták önön magokat,' édes nemzetünk esküdt ellenségei el­len sebek nyerésével, raboskodással, életök elvégzésével. El nem hallgathat­juk, sőt friss emlékezetünkbsn tartjuk Esze Tamás hűségét ezen közmunkák elősegéllésében". De sem Esze Tamás, sem a jobbá­gyok tízezreinek a hűsége nem hasz­nált, a szabadságharc, a magyar nemes­ség árulása révén elbukott. Mégis eb-; ben a szabadságharcban született meg „a népéhez hű fejedelem és hazájához hű jobbágyság" felejthetetlen szövetsé­géből a magyar történelem ragyogó fe­jezete. E ragyogás ezen az emlékünnepen sem homályosodott el. Az emlékünnep helyszínét járom és a pásztortűz szürke hamunyomait né­zegetem, utána Rákóczi szülőházában bolyongok, amely még nemrégiben rak­tárnak szolgált. A raktárt elköltöztet­ték, a szülőház szobáit kiürítették. Ä ház négyszögalakban épült, vastag fa­lain itt-ott lőréseket is felfedezhet az ember, régebben mély sánc ls védte, nyomát most ls látni... A szülőház a sok viszontagság ellenére még mindig szilárdan áll a lábán, meglehetne javí­tani és egy Rákóczi-múzeumot beren­dezni. A kérdésről már tárgyalások is folynak. Azt hiszem, ha minden jól megy, rövidesen meg is valósulhat. Először a ház első részét, a hat szo­bát — amelyek közt ott a szülőszobá-' ja — javítják meg, hogy a múzeumot:­berendezhessék. A Kassán és Eperjesen levő emléktárgyakat össze lehetne gyűjteni, a falu és a környék lakossá­ga a nála levő emléktárgyakat bizo» nyára szívesen a múzeumnak ajándé­kozná, ezenkívül a helyi nemzeti bi­zottság Sárospataktól sl határozott lgé» retet kapott, hogy segítségére lesz a múzéum berendezésében. És akárcsal« s Sztregován a Madách-múzeumot, itt isi' közös munkával létrehozzák a Rákóczi­múzeumot. A szülőházat övező parkot is gondozni kéne, ezenkívül a gazzal benőtt, elha­nyagolt udvart ls rendbe kellene hozni. Az udvar egyik falát érdekes emlék­tábla díszíti Szövege a következő: „Itt született Rákóczi Ferenc 1676. év március 27-én. Egyes hű hazafiak és törvényhatósá* gok áldozatkészségéből emelték a Sá­toralja-Ojhelyl touristák 1881. évben." A ház első emeletén járok Rákóczi téglaalakú tanácstermében. Kong az ürességtől, aztán szülőszobájába me­gyek, óriási nagy szoba, valamikor iťť őrizték az ágyát és bölcsőjét. Szép vol­na, ha bölcsője megkerülne. A szülő­szoba előtt ott a zászlószoba, négy saj­kában eredeti zászlótartók ágaskodnak' ki a falból. A folyosó téglával van kt­rakva, mégpedig oly módon, mint aho­gyan most a parkettát rakják ki. A lép­cső közelében még ott van az eredeti kovácsolt vaskerítés. Lent az udvarban a bejáratok boltívesek. Széppé, vonzóvá válik Rákóczi szülő­háza, ha megjavítják, ha élő virággal díszítik majd az udvart és a ház előli részét, ahol a szobor áll, amelynek áll­ványát a terv szerint vörös erezetű márványlapokkal borítanak be. A már­ványlapok 30 000 koronába kerülnek. Az összeget a járási nemzeti bizottság már megszavazta. És ez így helyes, a Rákóczi-szobor felállítása és szülőháza rendbehozása, továbbá a múzeum léte­sítése már rég esedékes volt. Rákóczi Ferenc szelleme, nemes hagyatéka ezt megérdemli. Az a fejedelem volt, aki a szabadságharcban a jobbágyok, a sze­génylegények érdekelt képviselte, ezen­kívül a magyar és nem-magyar népek nemzeti kultúráját támogatta. Borsi la­kosssága büszke lehet arra, hogy falu­jukban pillantotta meg a napvilágot IL Rákóczi Ferene. SZABÓ BÉLA Hosszú évekig vajúdott a Rákóczi szobor felállítása. Pollák Ferenc, a Bor­si Helyi Nemzeti Bizottság elnöke azt mondja, hogy már 1964 tavaszán tár­gyalások folytak arról, hogy a kallódó Rákóczi-szobrot ide kell hozni Borsiba, és szülőházát múzeummá kell átalakí­tani. A tárgyalás eredménytelenül vég­ződött, sem pénzt nem kaptak Rákóczi szülőházának megjavítására, se enge­délyt a szobor felállítására. A szobor, amely eredetileg a zólyomi vár udvarán állott, 1945-ben elkerült onnan. Felelőtlen elemek ledöntötték és Besztercebánya vidékére küldték, hogy beolvasszák. Dr. Balassa, az otta­ni műemlékvédő hivatal vezetője azon­ban a beolvasztást olyan módon gátolta meg, hogy a szobrot a fülekl múzeum­ba küldte, ahol dr. Molnár, a múzeum vezetője addig őrizte, amíg ez idén má­jusban hivatalosan el nem szállították onnan. Május utolsó napjaiban végül a vándorló szobor Borsin, a fejedelem szülőháza előtt otthonra lelt. Onnapi keretek közepette leplezték le 1969. június 1-én. A szobrot ma is a koszorúk tömege lepi el. A nagy fe­jedelem emlékének tisztelettel adózott a CSEMADOK terebesi járási bizottsága, a királyhelmeci ipari tanulók Iskolája, a CSEMADOK őrösi szervezete, a tere­besi magyar ifjúsági tanács, a kistár­kányi szövetkezet tagsága, a Borsi HNB és a CSEMADOK helyi szervezete. „A hős fejedelem emlékének" feliratú ko­szorúval fejezte ki tiszteletét a sáros­pataki Rákóczi gimnázium. Végül a CSEMADOK nagykaposi szervezete is koszorúval járult hozzá a nagy fejede­lem szobrának ünnepi leleplezéséhez. A szobor, amelyet Mayer Ede 1907­ben készített úgy néz ki, mintha az akkori iskolai könyvekből lépett volna ki. Hatalmas mellkasán feszülő díszru­ha, széles vállán a hanyagul rávetett mentét drágakövekből ékes csat fogja össze, kifejező erélyes arcát, hosszú hullámos haja keretezi, fején szőrmesii­veg, amelyről azonban a kócsag toll hiányzik. A hiányzó dísztollat a besz­trecebányai múzeum őrzi, alkalomadtán bizonyára eljuttatja majd a borsaiak­hoz, hogy a dísz eredeti helyére kerül­jön vissza. A Rákóczi-szobor leleplezésének ün­nepén a környék lakossága nagy töme­gekben rándult ki Borsira és a kora dél­utáni órákban ott gyülekezett Rákóczi szülőháza előtt, hogy tanúja legyen a nagy ünnepi pillanatnak. Nyomban a szobor leleplezése után következett a szobor megkoszorúzása, ugyanakkor felhangzott Burka Sándor népművész tárogatója. Rákóczi kesergő­jét játszotta. Mondják, hogy szem nem maradt szárazon. A könnyes kesergő ezúttal indokolt volt, mert Itt Borsin, Rákóczi szülőfalujának iskolájában las­san megszűnik a magyar szó. Borsinak van tehát mit helyrehoznia. RÁKÓCZI FERENC MELLSZOBRA E lehangoló tény ellenére a kétnapos Rákóczi emlékünnep, amelyet a CSE­MADOK járási vezetősége a Terebesi Járási Nemzeti Bizottság kulturális szakosztályával és a járási művelődési házzal közösen rendezett, igen szépen sikerült. Dr. Czine Mihály, irodalom­történész, budapesti egyetemi tanár szülőhelyén A SZOBOR LELEPLEZÉSE (MOLNÁR ]ÁNOS f elv.)

Next

/
Thumbnails
Contents