Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-29 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

EGY HAZABAN mindkét napon előadást tartott Rákóczi életéről és szabadságharcáról. így tudták meg a borsiak, hogy Rákóczi volt az elsó magyar fejedelem, akinek hadizászlaján a harci jelszóba, a „haza" mellé a „szabadság" került. A XVIII. századeleji szabadságharcot a magyar jobbágyok nemcsak támogatták, hanem kezdeményezték is. ňk, a híres szegénylegények keresték fel és^ kérték meg II. Rákóczi Ferencet, hogy vállalja a szabadságharc vezetését. E harcba később bekapcsolódtak a rutének és a szlovákok ls, mindenki, aki szenvedett a Habsburgok elviselhetetlen elnyomásától. íme az egyik kurucdal így ad hírt az akkori keserves helyzetről: „A szegény jobbágyságnak verése, taglása, Lovok mellett kötözve testök liurcolása. Sok ártatlan csecsszopó fegyverre vetése, Sok özvegyek, árvák ártatlan ölíse". Rákóczi egyik leghűségesebb, harcos szegénylegénye a tarpai Esze Tamás volt, aki páratlan szervezőkészségről és bátorságról tett tanúságot a szabadságharcban. Rákóczi később írja is egyik oklevelében: „Tarpai jobbágyaink elsők valának, akik mellettünk és édes hazánk mellett fegyvert kötvén s életüket felszentelvén, minden veszedelmekre jó szívvel mellénk adták önön magokat,' édes nemzetünk esküdt ellenségei ellen sebek nyerésével, raboskodással, életök elvégzésével. El nem hallgathatjuk, sőt friss emlékezetünkbsn tartjuk Esze Tamás hűségét ezen közmunkák elősegéllésében". De sem Esze Tamás, sem a jobbágyok tízezreinek a hűsége nem használt, a szabadságharc, a magyar nemesség árulása révén elbukott. Mégis eb-; ben a szabadságharcban született meg „a népéhez hű fejedelem és hazájához hű jobbágyság" felejthetetlen szövetségéből a magyar történelem ragyogó fejezete. E ragyogás ezen az emlékünnepen sem homályosodott el. Az emlékünnep helyszínét járom és a pásztortűz szürke hamunyomait nézegetem, utána Rákóczi szülőházában bolyongok, amely még nemrégiben raktárnak szolgált. A raktárt elköltöztették, a szülőház szobáit kiürítették. Ä ház négyszögalakban épült, vastag falain itt-ott lőréseket is felfedezhet az ember, régebben mély sánc ls védte, nyomát most ls látni... A szülőház a sok viszontagság ellenére még mindig szilárdan áll a lábán, meglehetne javítani és egy Rákóczi-múzeumot berendezni. A kérdésről már tárgyalások is folynak. Azt hiszem, ha minden jól megy, rövidesen meg is valósulhat. Először a ház első részét, a hat szobát — amelyek közt ott a szülőszobá-' ja — javítják meg, hogy a múzeumot:berendezhessék. A Kassán és Eperjesen levő emléktárgyakat össze lehetne gyűjteni, a falu és a környék lakossága a nála levő emléktárgyakat bizo» nyára szívesen a múzeumnak ajándékozná, ezenkívül a helyi nemzeti bizottság Sárospataktól sl határozott lgé» retet kapott, hogy segítségére lesz a múzéum berendezésében. És akárcsal«

s Sztregován a Madách-múzeumot, itt isi' közös munkával létrehozzák a Rákóczimúzeumot. A szülőházat övező parkot is gondozni kéne, ezenkívül a gazzal benőtt, elhanyagolt udvart ls rendbe kellene hozni. Az udvar egyik falát érdekes emléktábla díszíti Szövege a következő: „Itt született Rákóczi Ferenc 1676. év március 27-én. Egyes hű hazafiak és törvényhatósá* gok áldozatkészségéből emelték a Sátoralja-Ojhelyl touristák 1881. évben." A ház első emeletén járok Rákóczi téglaalakú tanácstermében. Kong az ürességtől, aztán szülőszobájába megyek, óriási nagy szoba, valamikor iťť őrizték az ágyát és bölcsőjét. Szép volna, ha bölcsője megkerülne. A szülőszoba előtt ott a zászlószoba, négy sajkában eredeti zászlótartók ágaskodnak' ki a falból. A folyosó téglával van ktrakva, mégpedig oly módon, mint ahogyan most a parkettát rakják ki. A lépcső közelében még ott van az eredeti kovácsolt vaskerítés. Lent az udvarban a bejáratok boltívesek. Széppé, vonzóvá válik Rákóczi szülőháza, ha megjavítják, ha élő virággal díszítik majd az udvart és a ház előli részét, ahol a szobor áll, amelynek állványát a terv szerint vörös erezetű márványlapokkal borítanak be. A márványlapok 30 000 koronába kerülnek. Az összeget a járási nemzeti bizottság már megszavazta. És ez így helyes, a Rákóczi-szobor felállítása és szülőháza rendbehozása, továbbá a múzeum létesítése már rég esedékes volt. Rákóczi Ferenc szelleme, nemes hagyatéka ezt megérdemli. Az a fejedelem volt, aki a szabadságharcban a jobbágyok, a szegénylegények érdekelt képviselte, ezenkívül a magyar és nem-magyar népek nemzeti kultúráját támogatta. Borsi lakosssága büszke lehet arra, hogy falujukban pillantotta meg a napvilágot IL Rákóczi Ferene. SZABÓ BÉLA Hosszú évekig vajúdott a Rákóczi szobor felállítása. Pollák Ferenc, a Borsi Helyi Nemzeti Bizottság elnöke azt mondja, hogy már 1964 tavaszán tárgyalások folytak arról, hogy a kallódó Rákóczi-szobrot ide kell hozni Borsiba, és szülőházát múzeummá kell átalakítani. A tárgyalás eredménytelenül végződött, sem pénzt nem kaptak Rákóczi szülőházának megjavítására, se engedélyt a szobor felállítására. A szobor, amely eredetileg a zólyomi vár udvarán állott, 1945-ben elkerült onnan. Felelőtlen elemek ledöntötték és Besztercebánya vidékére küldték, hogy beolvasszák. Dr. Balassa, az ottani műemlékvédő hivatal vezetője azonban a beolvasztást olyan módon gátolta meg, hogy a szobrot a fülekl múzeumba küldte, ahol dr. Molnár, a múzeum vezetője addig őrizte, amíg ez idén májusban hivatalosan el nem szállították onnan. Május utolsó napjaiban végül a vándorló szobor Borsin, a fejedelem szülőháza előtt otthonra lelt. Onnapi keretek közepette leplezték le 1969. június 1-én. A szobrot ma is a koszorúk tömege lepi el. A nagy fejedelem emlékének tisztelettel adózott a CSEMADOK terebesi járási bizottsága, a királyhelmeci ipari tanulók Iskolája, a CSEMADOK őrösi szervezete, a terebesi magyar ifjúsági tanács, a kistárkányi szövetkezet tagsága, a Borsi HNB és a CSEMADOK helyi szervezete. „A hős fejedelem emlékének" feliratú koszorúval fejezte ki tiszteletét a sárospataki Rákóczi gimnázium. Végül a CSEMADOK nagykaposi szervezete is koszorúval járult hozzá a nagy fejedelem szobrának ünnepi leleplezéséhez. A szobor, amelyet Mayer Ede 1907ben készített úgy néz ki, mintha az akkori iskolai könyvekből lépett volna ki. Hatalmas mellkasán feszülő díszruha, széles vállán a hanyagul rávetett mentét drágakövekből ékes csat fogja össze, kifejező erélyes arcát, hosszú hullámos haja keretezi, fején szőrmesiiveg, amelyről azonban a kócsag toll hiányzik. A hiányzó dísztollat a besztrecebányai múzeum őrzi, alkalomadtán bizonyára eljuttatja majd a borsaiakhoz, hogy a dísz eredeti helyére kerüljön vissza. A Rákóczi-szobor leleplezésének ünnepén a környék lakossága nagy tömegekben rándult ki Borsira és a kora délutáni órákban ott gyülekezett Rákóczi szülőháza előtt, hogy tanúja legyen a nagy ünnepi pillanatnak. Nyomban a szobor leleplezése után következett a szobor megkoszorúzása, ugyanakkor felhangzott Burka Sándor népművész tárogatója. Rákóczi kesergőjét játszotta. Mondják, hogy szem nem maradt szárazon. A könnyes kesergő ezúttal indokolt volt, mert Itt Borsin, Rákóczi szülőfalujának iskolájában lassan megszűnik a magyar szó. Borsinak van tehát mit helyrehoznia. RÁKÓCZI FERENC MELLSZOBRA E lehangoló tény ellenére a kétnapos Rákóczi emlékünnep, amelyet a CSEMADOK járási vezetősége a Terebesi Járási Nemzeti Bizottság kulturális szakosztályával és a járási művelődési házzal közösen rendezett, igen szépen sikerült. Dr. Czine Mihály, irodalomtörténész, budapesti egyetemi tanár szülőhelyén A SZOBOR LELEPLEZÉSE (MOLNÁR ]ÁNOS f elv.)