Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-29 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

A SZERELEM ÖTJAI KISZÁMÍTHATÓK Még messze járt a vonat a chotébori pályaudvartól, de a lány már elővette kézitükrét. Elrendezte a haját, utána húzta a rúzst a száján, és egy utolsó pillantást vetve az ablaknál olvasgató fiatalemberre, kissé bizonytalanul, vagy talán inkább nyugtalanul a kijárat felé indult. Lassan a fiú is szedelőzködött. Gondosan összehajtogatta újságát, ásított egyet, majd megropogtatva csontjait, nagyot nyújtózott. Amikor leugrott a kocsi utolsó lépcsőjéről, a lány már az állomás épülete előtt az utasokat figyelte. Semmi kétség: várt valakire. A fiú tőle valamivel távolabb sétált fel s alá. Időnként az órájára tekintett, meg-megállt, hogy jobban szemügyrevegyen egy-egy arra haladó leányzót. Ám egyre csalódottabb, tanácstalanabb lett: Az ördögbe is, csak nem ültetett fel az a kis boszorkány? De elhessegette magától a kellemetlen gondolatot, és gyors elhatározással odalépett a már ugyancsak türelmetlen lányhoz: - Bocsásson meg, hogy zavarom . . . Vár valakit? Talán csak nem egy ismeretlen fiatalembert? Az igenlő bólintásra elnevette magát: - Akkor minden rendben van. Jin Kurfürst a nevem. Prágai mérnök vagyok és Ema Novotnával van itt találkám. - Én vagyok az - suttogta szinte megkönnyebbülten a lány, mosolyt erőltetve kipirult arcára. Többet egyelőre képtelen volt mondani. Az ismerkedés szokatlan módja mindkettőjüket zavarba ejtette. Ismét nevettek. Félszegségük csak néhány pillanatig tartott. Hiszen személyes találkozásuk előtt már jó néhány levelet váltottak- és feltéve, hogy őszinték voltak egymáshoz leveleikben a legapróbb részletekig megismerték egymás tulajdonságait, szokásait... Ha Ema egyéb híján történetesen nem egy ifjúkori .képét küldi el Jin'nek, amelyen még rövidre nyírt szőke fürtöket viselt, akkor a fiú már a vonatban felismeri azt, akit gondolataiban annyiszor maga elé képzelt.. . Most végre itt áll előtte hosszú, fényes gesztenyebarna hajával. Ki hitte volna, hogy a tréfából valóság lesz? Tavaly júniusban történt. Kurfürst mérnök, a ČSTK egyik folyóiratának a „100+1 ZZ" című lapnak az előfizetője. Az olvasmányos, szórakoztató írások böngészése közepette figyelt fel arra a felhívásra, melynek ugyan semmiféle fontosságot sem tulajdonított, mely azonban mégiscsak beleszólt az életébe. Huszonkilenc esztendeje ellenére esze ágában sem volt megnősülni, és csak úgy unalomból, vagy talán inkább kíváncsiságból kezdte kitölteni a felhíváshoz csatolt kérdőívet. Hetvenhat kérdésre kellett kimerítő választ adni, ami nem csekélység, ha meggondoljuk, hogy a mai kapkodó világban az emberek idegenkednek az az efféle pepecselő munkától. De mégsem tudott ellenállni a kísértésnek. Érdekelte, hogyan tréfálja majd meg az elektronikus számítógép, melynek állítólag az a feladata, hogy összehozza az „igazival", azzal a lánnyal, akit a sors élete párjának szánt. „Vallomását" másnap postára adta, és a hétköznapok gondjai közepette egészen megfeledkezett a dologról . . . Mindaddig, amíg . . . De a többit már tudjuk. Találkozása óta Ernával a chotébori állomáson minden úgy ment, mint a karikacsapás. Az idén márciusban, pontosan március 29-én esküdtek egymásnak örök hűséget, még pedig szerencsés találkozásuk emlékére a Chotébori Nemzeti Bizottságon. A legmegbízhatóbb házasságközvetítő A fiatal pár boldogságát tehát nem apróhirdetésnek, nem Is a házasságközvetítő Seznamkának köszönheti, mely bármennyire is igyekszik, többé kevésbé csak felületes munkát végez. Az elektronikus számítógép csalhatatlan agyával ugyanis senki sem veheti fel a versenyt. Ezért azután bátran állíthatjuk, hogy nem véletlen boronálta össze a házasokat, hanem a matematika. Mert enélkül talán soha sem ismerkedtek volna meg, hiszen Jin Prágában, Ema pedig Havlíčkűv Brodban él. Regényes találkozó a chotébori cMomason Q Házesicgfciuveü'tÖ, apróhirdetés helyett ICT számítógép? % A gc-p emiékezotene'.scge az igények kölcsönös összehcsonlttásal is lehetove teszi 9 A m

<j'i évi mérleg: 5064 férfi és 8827 nö 0 Ezentúl három partner közül választhalnak "z ügyfelek 0 Találkozás a ranrtevú-osztályon É®fe A Kurfürst-házaspár A számítógép néhány másodperc alatt kimondja a döntő szót — Még nincs közös lakásunk, s ezért csak időnként találkozunk - panaszkodik a fiatalasszony: aki éppen látogatóban van férjénél, Prágában. De a la káshiányrál a gép nem tehet. Igy azután, bár mindketten jól keresnek, szüleik szűk lakását és vendégszeretetét kénytelenek továbbra is igénybe venni. Meddig még? Köitői kérdés ez, melyre egyelőre nincs felelet. De minthogy ez a helyzet tarthatatlan, és mert két utódot terveztek be, akiknek meleg családi tűzhelyet kell biztosítaniok, rövidesen építkezni fognak . .. minden valószínűség szerint önsegéllyel . .. Kispolgári csökevény Változnak az idők. Nagyanyáink bizonyára elképzelhetetlennek, tartották, sőt elítélték volna az ismerkedésnek ezt a módját. Hiszen alig tíz esztendővel ezelőtt még a házasságkötés céljából közzétett apróhirdetéseket is sokan kispolgári csökevénynek tartották. Ma már felvrlágosulttabbak az emberek. Senki sem kételkedik abban, hogy a cél nem üzérkedés az érzésekkel, hanem az, hogy kiki mielőbb megtalálja a legmegfelelőbb élettársát. - Ha apróhirdetés útján ismerkedünk meg, a kapott válaszok közül csak úgy találomra arra a partnerre esik választásunk, akit leveleiből ítélve a legrokonszenvesebbnek tartunk — vagyis a véletlenre bíznánk sorsunkat — mondja Kurfürst mérnök. Ezzel szemben a szakemberek szerint az is igaz, hogy az elektronikus gép sem mindentudó, mégis nagyobb a valószínűsége annak, hogy a matematikusok, szociológusok, pszichológusok által kidolgozott új módszer segítségével kevesebb a melléfogás, mert a gép emlékezőtehetsége az igények kölcsönös összehasonlítását is lehetővé teszi. A MINSZK egyszerre 2000 nő óhaját képes felmérni és összehasonlítani ugyanennyi férfi kívánságával. Képzeljük csak el, hogy Erna Kurfürstová apróhirdetésére 500 férfi válaszolt volna — ha ez egyáltalán lehetséges —, és hogy a legcsábítóbb ígéreteket tartalmazó levelek alapján kellene kiválasztania az „igazit". Kétségtelenül megőszülne a gondoktól, nem beszélve arról, hogy képtelen volna bármilyen áttekintést is szereznie partnerei tulajdonságairól. A számítógép azonban néhány másodperc alatt kimondta a döntő szót. Kirekesztette a jelentkezők közül azokat, akik Ema részére bizonyos okoknál fogva nem jöhettek számításba és kiválasztotta a hasonló jellemű, érdeklődésű, megfelelő korú és vele azonos természetű férfiakat, akik közül azután a további, szűkebb választás alapján három férfi maradt a szűrőben. Egyikük Jifí Kurfürst volt... Kevesebb lesz a válás Vórakozásteljes kíváncsisággal léptem be a prágai ČSTK egyik 4. emeleti irodahelyiségébe. Három nő és egy férfi birodalma a „100+1 ZZ" szerkesztőségének tenyérnyi randevú-osztálya. Szüntelenül cseng a telefon, kattognak az írógépek. Levelekre válaszolnak, borítékokat bontogatnak, idegen szemnek nem szánt, kitöltött kérdőívek között lapozgatnak a munkaerők . . . Lenka Spitzerovával, az osztály vezetőjével beszélgetünk. — Az egész hatvanhatban kezdődött — mondja. — Akkor határozta el a szerkesztőség néhány tagja, hogy azt, ami Amerikában bevált, mi is megkíséreljük: matematikai számítások alapján igyekszünk összehozni a házasodni készülőket. Az ismeretségkötések további korszerűbb formájára törekedtünk, amit nemcsak a=. fejlődés tett indokolttá, hanem a válások és a rossz házasságok nagy száma is. Segíteni akartunk és akarunk továbbra is... Szakembereink ugyanis a külföldi tapasztalatokból kiindulva arra következ tetnek, hogy a gép igénybevételével a válások száma az országos 20 százalékról 2 százalékra csökkenthető. Hétezer ember talált egymásra A múlt évben a randevú-osztály 13 891 ügyfelet, ebből 5064 férfit és 8827 nőt tartott nyilván, akik közül a MINSZK 3466 párt, tehát majdnem 7000 embert hozott össze. Tavaly öt. az idén pedig már 4 pár jutott révbe a segítségével. Közöttük Kurfürsték is, és egy turnovi házaspár, mely tekintettel korára (a nő 53, a férfi 58 éves) nem kívánja megnevezni ma gát. Ám általában véve megállapítható, hogy az itt jelentkezett nők 60, a férfiak 50 százalékának a kora nem haladja meg a 25-30 évet. A MINSZK legidősebb kliense egy 74 éves özvegyasszony volt, akinek,ily módon sikerült hátat fordítani kí nos magányának. L. Spitzerová kérésünkre azt is elárulja, hogy múlt évi tapasztalataik alapján az idén némi változásokat eszközöltek, elsősorban a kérdésekben, melyek módosításra és bővítésre szorultak, úgy, hogy számuk már 81-re rúg. Azután míg tavaly csupán egy partnert ajánlottak fel mindenkinek, az idén már három partner közül választhatnak az ügyfelek. Sikertelenség esetén pedig további három fordulón vehetnek részt. Ez azért fontos, mert ha egy kislány jövendőbelijét nemcsak csinosnak képzeli, hanem pl. az orrformájával vagy a szemöldökével kapcsolatban is bizonyos követelményeket támaszt, akkor sokkal nagyobb választékban kell részesíteni, mint azt, aki „megelégszik" azzal, hogy partnere jól kereső, jellemes férfi legyen, és nem rabja az italnak. Tekintettel arra, hogy az elektronikus gép segítségével egyre többen számolnak, a MINSZK helyett, mely egyszerre mindössze 4000 párját kereső fél igényeit képes összehangolni, az idén ezt a műveletet a kétszer ilyen teljesítményű ICT angol gépre bízták. Ez és a már kimutatott eredmények nyilván elegendő ok arra, hogy a párjukat kereső férfiak és nők bizalommal töltsék ki a máris népszerű, a Postai Hirlapszolgálat újságárusainál, a postahivatalokban, trafikokbon és a ČSTK randevú-osztályán is kapható kérdőíveket. Ezt a csekély fáradságot kétségtelenül megéri a várható eredmény, noha azzal is tisztában kell lennie mindenkinek, hogy a megismerkedés még nem jelent szerelmet. Ezt csak a kölcsönös megbecsülés és megértés hozhatja magával. Ne feledjük azonban, hogy az ember társas lény, és sok elhagyott, szomorú ember él magányosan. Fiatalok, idősebbek, öregek, akik valamennyien szeretetre, meleg otthonra vágynak. Ezért keresik anynyian a párjukat, ezért reménykednek, hogy megkapják tőle mindazt, ami az életükből, boldogságukhoz hiányzik. Az eletkronikus gép a valószínűség számítás alapján mindent elkövet, hogy segítsé gükre legyen ... hogy egyszer már árjuk is mosolyogjon a szerencse ... KARDOS MÁRTA