Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-22 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1894. május 23-án Pierre de Coubertin báró értekezletre hívja meg a nemzetközi sport és teltnevelés terén elismert tevékenységet kifejtő barátait. Ezen az emlékezetes napon a résztvevők egyhangúlag elfogadják az ókori olimpiai játékok felújítására vonatkozó javaslatot, és < bertin indítványára megalakítják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, a? *ori olimpiai játékok nemzetközi, szervező és részben végrehajló szc fc AZ ÓKORI JÁTÉKOK Az olimpiai Játékok eredete a vallásos-kultikus tárgyú mondavilagDa nyuuk vissza: Zeusz, Pelopsz és Héraklész nevével hozzák összefüggésbe. Az egyik monda szerint Zeusz alapította a Játékokat. A görögök legfőbb istene ugyanis Olümpiában birkózott atyjával a trónért, s az atyja felett aratott győzelme emlékére rendezte meg az olimpiai játékokat. Az egyes mondákban msgfigyelhető a görög irodalomnak az a céltudatos törekvése, hogy az embert egyre inkább a minden akadályt legyőző férfi erejével és elszántságával ruházza fel. Azt azonban igen nehéz megállapítani, valójában mikor rendezték meg az első olimpiai játékokat, mert a mítosz és a történelem között elmosódtak a határok. Valószínű, hogy a játékokat már a trójai háború idején is megrendezték. Kezdetben egyetlen versenyszámból, a stadionfutásból álltak. Később került be a műsorba az ökölvívás, birkózás, lóverseny stb. Fél évezreddel időszámításunk előtt a gyermekek olimpiai versenyeit is megrendezték, a nők azonban ínég nézőként sem vehettek részt rajtuk. Az ókori olimpiai játékok az Időszámításunk előtti 5. században élték virágkorukat, és ettől kezdve hanyatlásnak indultak. Megszüntetésük időpontját általában az időszámításunk utánľ394. évre teszik. MEGALAKUL A NOB Több mint ezer éven át a görög társadalom egyik nagy eseményét jelentették a négyévenként sorra kerülő olimpiai játékok. Hanyatlásuk, majd megszűnésük után a középkor szelleme és légköre egyáltalán hem kedvezett a testi kultúra A MODERN olimpiai játékok szülelésnapja fejlődésének, s az olimpiai játékok gondolata jó néhány évszázadra feledésbe merült. A 18. században azonban ittott már felbukkant az érdeklődés az ókori görögök nagyszerű, a testi és szellemi nevelést egyaránt pozitív irányban segítő játékok iránt, de felújításukra határozott tervek és javaslatok csak a következő századokban s

zül<y*jS|ffö|fe;

,;>. Franciaországban a történészirodai mar Pierre de Coubertin báró/ a testi nevelés jellemnevelő hatásában bízó úttörő, az 18öu-es évek elején az olimpiai játékok felújítása érdekében sorsdöntő előadásokat tau. Beszédeiben kifejti: a sportolók bélfés nemzetközi vetélkedése alkalmas arra, hogy ÍI béke Ugýének új és hatalmas támasza legyen. A beszéd felrázza a század végi testnevelés és sport szaktekintélyeit, akiknek közreműködésével! javasolja a párizsi Sorbonne egyetemen az ókori görög játékok itemzetközi alapon történő felöjfwisát... Tizenhárom ország küldi ^el képviselőit az 1894. júKus 23 értekezletre. Ez a nap a inodfiTfr olimpiai játékok születésnapja! Talán nem érdektelen felsorolni a NOB első tagjainak névsorát: Pierre de Coubertin (Franciaország), E. Callat (Franciaország), D. Vikelasz (Görögország), Butovszkij (Oroszország), G. Balek (Svédország), M. Sloane (USA), J. Guth-Jarkovský (Csehország), Kemény Ferenc (Magyarország), Lord Ampthille, C. Herbert (mindkettő Nagy-Britannia), B. Zuklaz (Argentína), A. Cuff (Új-Zéland), L. Palli, A. Corafa (mindkettő Olaszország), Maxime de Bousies (Belgium), W. Gebhardt (Németország). A NOB első elnöke a görög D. Vikelasz lett, míg Coubertin szerényen a bizottság titkári teendőinek ellátását vállalta. AZ OLIMPIAI nONDÖLAT ATY'' A visszavonuló Vikeloszt «z elnöki székben 1896-ban Coubor tin követi, és ebbe

g. a tisirtségben azután, J926-ig intézi az olimpia ügyeit? Gazdag tevékenységét tükrözi, hogy ő fektette le aj NOB alapszabályait. Munkája erenméiiyekénV fogadja el a.bizottság az anHfctszabálvi.atot, majd később%z an^^ tőr esküt, továbbá a játékok megnyitó- és záróünnepélyénS^ lebonyolítási módját. Jelentős szerepe van a téli olimpiai játékok létrehozásában is. Pierre de Coubertint a nemzetközi olimpiai mozgalom atyjának nevezik. Érdemei vitatPierre de Coubertin báró, a modern olimpiai játékok atyja. hatatlanok, hiszen csak most, ilyen távlatból tudjuk megítélni igazán, hogy tevékenységi: milyen nagyszerű nemzetközi eseménnyel gazdagította a világ fiatalságának sportéletét.

5 A megkülönböztetés nélküli, békés együttélés és sportversengés olyán eszme, amely nemcsak napjaink, hanem minden bizonnyal a jövő vezető eszméje is lesz. Kétségtelen, hogy Coubertin egyes ifilgondolásai, amelyeket s^.ibályokba is foglalt, az évtizedek folyamán bizortyos revíziókra szorulnak. Hadd említsük meg iléldakánť az amatőr szabályzatot! amely már megalkotásának Jwanatában is széles körű vitát váltott ki, s ez a vita még. Sípjainkban is tart. Mindéi „azonban természetesen nem vdn le semmit Coubertin éwfctííeiből. Coubertin szinte egész életét a nemzetközi olimpiai mozgalomnak szentelte 1937-ben bekövetkezett haláláig. Lausanneban, a NOB székhelyén temették el, s végső akaratának megfelelően szívét abban az ókori olimpiák helyén emelt márvány emlékműben helyezték el, amelyet a játékok felújításának emlékére állítottak. laÍBaCTľľer:MaM» Az elnököt a szabályzat értelmében nyolc évre választják, de lehetőség van további négy évre való újraválasztásra. Három alelnököt (az egyiknek feltétlenül Európából kell lennie J és öt végrehajtó bizottsági tagot választ a közgyűlés négy négy évre. A NOB-nak jelenleg 77 tagja van. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének tisztségét napjainkig öten töltötték be. Az eddigi elnökök — 1894—1896: Demetrion Vikelasz (görög), 1896—1925: Pierre de Coubertin (francia), 1925—1941: Henri de Baillet-Latoun (belga), 1941— 1952: Siegfrid Edström (svéd), 1952—: Avery Brundage (amerikai). PAPP LASZLÚ: t NAPONTA 8 órát edzettem Nem szükséges különösebben bemutatni Papp Lászlót • háromszoros ökölvívó olimpiai bajnokot, a későbbi profit, aki öt év alatt hatszor védte meg a proft szorítóban Európa-bajnoki címét, s egyszer sem szenvedett vereséget. A közelmúltban Bukarestben lebonyolított amatőr Európa-bajnokságon mér a magyar válogatott edzőjeként vett részt. Szinte egy percnyi nyugta sem volt, az újságíróktól, állandóan az „érdeklődés" középpontjában állt. Majdnem minden kiküldött tudósító megszólaltatta a minden idők legnagyobb amatőr ökölvívóját. Többek között a szovjet, lengyel és a csehszlovák riporterek ls elbeszélgettek a „bajuszos magyarral". Íme néhány kérdés felelet a bukaresti ,,társalgásból". — A szocialista országokból Ön az egyetlen ökölvívó eddig, aki lehetőséget kapott a proft szereplésre. Hogyan ízlett a profi boksz? Milyen érzésekkel távozott a profik táborából? X Mit kerteljek, nagyon elégedett voltam a profik táborában. A francia Max Statlander személyében korrekt menedzserem volt. Profi ökölvívó pályafutásomról igazán csak a legjobbakat mondhatom. — Sokat írnak a profi ökölvívás kulisszák mögötti machinációiról — az eladott és me,evett mérkőzésekről, a mindenható menedzserekről stb. Milyenek az Ön tapasztalatat? X Hány napja van Bukarestben? Három? Látta mit művelnek Itt a pontozóbírók? Politikát, ízléstelen politikát folytatnak. A profi ökölvívás természetesen üzlet, de sportjellege korrekt. Ha többet tudsz mint az el lenfeled, senki sem veszi el tőled a győzelmet. A mérkőzés kimenetele a szorítóban dől el, — Mennyit fizetnek egy profiszerződés aláfrásáért? X Az aláírásáért? Semmit! Az ökölvívás nem futball. — Mennyit kap egy profi ökölvívó mérkőzésenként? X A kezdők meglehetősen keveset, a legalsóbb határt. — Ha nem venné rossznéven, konkrétan mennyiről Van szó? X Ez a menedzserrel történő megegyezéstől függ. Felkínál például 200 dollárt. Ha azt mondom, ennyiért nem bokszolok, ígér 250 et. Majd létrejön a megegyezés. — Ön mennyit Hŕpott egy mérkőzésért? X Látom nagyon kíváncsi. Őszinte leszek: tíz- tizenkétezer dollárt. — Milyen kötelességei voltak a magyar állammal Papp László „civilben' . Mellette elma«a<Jhalatlan lórsa, Adler Zsigmond és a testnevelési szervekkel szemben? A jövedelem hány százaléka illette az államot? X Az államnak nem adtam semmit. A három olimpiai aranyéremmel nem tettem elegendő szolgálatot hazámnak? A profi szorítóban elért sikereim ls öregbítették hazám sporthírnevét. A pénzt, amit proft ökölvívó pályafutásom alatt kerestem, be kellett váltanom a bankban — forintot kaptam érte. Körülbelül a jövedelmem felét hoztam haza. A többiből a kiadásokat kellet fedeznem. — Milyen kiadásai voltak? X Fizettem az edzőmet, az edzőtársakat, a gyúrót, až orvost stb. Pénzbe került a tornaterem és szerek használata ls. — Úgy tudják, a profi ökölvívó élete nem színig tejföl. Milyenek az Ön tapasztalatai? X Hát bizony nem „kisasszonysport" a profi ökölvívás! Már amatőr koromban ls nagyon keményen edzettem, de ez ineg sem közelítette a profi edzéselmet. Naponta kétfázlsos edzésen 7—8 őrát gyakoroltam. Nem is kell talán mondanom, hogy becsületesen végeztem a gyakorlatokat. A profi szorítóban egy menetben annyi ütés „lát napvilágot", mint az amatőröknél kettőben. Erőnlét nélkül bírja aztán kl az ember a 10—15 menetet! Ha paszszív az öklözés, kifütyülnek a nézők, s kevesebb pénzt is kapsz. Maximális erőnlétre van szükség, amelyet keserves gürcölés árán szerez meg az ember. De aki nem adja fel a harcot, nem bánja meg . . . — Ön szerint miért kerül sor a szorítókban halálos kimenetelű sérülésekre? X Ez a kérdés az ökölvívó egészségi állapotával, az erőnléttel, a felkészüléssel függ össze. Addig egy ökölvívónak nincs semmi keresnivalója a szorítóban, mig előzetes edzéssel nem szerzett megfelelő erőnlétet, tm.• ikáť és más adottságokat. Ökölvívó-versenyzésre csak egészséges, technikailag jól felkészült sportoló vállalkozzék. A versenyzőnek először meg kell tanulnia a boksz legfontosabb elemeit, s csak azután engeUhető meg, hogy szorítóba lépjen. — Mt a véleménye arról, hogy a fejre mért ütések az ökölvívásban tartós nyomot hagynak a versenyzők egészségén? X Már Jő Ideje beszélgetünk, mondja meg őszintén,észre vett nálam valamilyen gondolkodási zavart vagy beszédhibát? Pedig huszonkét évig bokszoltam, s oz alatt öt évet a profik között töltöttem, több mint 300 mérkőzésen vívtam. Elismerem, hogy bekövetkezhetnek zavarok az ökölvívóknál, de csak abban az esetben, ha az Illető versenyző kevésbé edzett, nem egészséges, vagy nincsenek természetes adottságai az ökölvíváshoz. Más esetben ez szerintem teljesen kizárt dolog. Az oldalt összeállította: TOMI VINCE Wtltfi ÚJ szó Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztősig: Bratislava, Gorkij utca 10 telefon í 537 16 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: SS0-1S, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. lournal Kiadéí hivatal. Bratislava, Volgogradská B. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratisíava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, letenskiho l2j Telefon: 551-83. Előfizetési dij havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Űj Szá negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogás minden postahivatal is postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ostredná eipedicia tlaíe, Bratislava, GoHwatdovo námestie 4Í/VII.