Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-18 / 141. szám, szerda

Világ proletár jai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. június 18. SZERDA BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 141. szám Ara 50 fillér el éri a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete A KÜLDÖTTSÉGEK ALÁÍRTÁK AZ ÉRTEKEZLET DOKUMENTUMAIT ÖSSZEHÍVJÁK AZ ANTI IMPERIALISTA ERŐK VILÁGÉRTEKEZLETÉT Moszkva — A kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete, amely június 5-én kezdte meg munkáját, tegna p véget ért. A záróülésen jóváhagyták „Az imperializmus ellent harc jeladatai a jelenlegi időszakban és a kommunista és munkáspártok, valamint az imperialistaellenes erők akcióegysége" című jő dokumentumot. A tanácskozás jóváhagyta a Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából kiadott kiáltvány szövegét is. A tanácskozás határozatot fogadott el az antiimperialista erők világértekezletének összehívására. A kongresszus előkészítő bizottságába 13 kommunista és munkáspárt képviselőiét választották be. Ünnepélyes keretek között írták alá a kommunista és munkáspártok küldöttségei a 42 oldalas fő dokumentumot. A dokumentum, mint ahogyan azt a tanácskozás során elhangzott beszédek is hangsúlyozták, következetesen antiimperialista jellegű, kitűzi a harc célját, világosan rámutat az ellenségre, amely ellen a világ egész forradalmi és demokratikus mozgalmának összpontosítania kell erejét. A tanácskozás egyhangúlag Jóváhagyta az antiimperialista erők világkongresszusának összehívásáról szóló határozatot. Felszólította a kommunista és munkáspártokat, hogy a megválasztott bizottsággal közöljék javaslataikat a világértekezlet feladataira, jellegére és gyakorlati előkészítésére vonatkozóan. A bizottság feladatul kapta, hogy a javaslatokat dolgozza fel, beleértve a kongresszus politikai platformjának kérdéseit és résztvevőinek összetételét. A bizottság munkájában kívánsága szerint minden párt részt vehet. A záróülésen Rodney Arismendt, Uruguay Kommunista Pártjának elnöke elnökölt. A tanácskozás résztvevőinek a nevében köszönetet mondott a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak a tanácskozás előkészítése során kifejtett tevékenységéért. Arismendt forró köszönetét fejezte ki az SZKP-nak és a Szovjetunió népének a szívélyes fogadtatásért és a vendéglátásért. A tanácskozás címére mintegy 14 000 levél és távirat érkezett a Szovjetunió állampolgáraitól. Az egység, az imperializmus elleni harc legfontosabb láncszeme. A mi századunk a kommunizmus százada — jelentette kl Rodney Arismendt. A kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete az Internacionálé akkordjaival ért véget. Moszkvában 1969. június 5-tól 17-ig tartották 75 kommunista és munkáspárt nemzetközi tanácskozását. A részvevők úgy értékelik a tanácskozást, mint nagy eseményt az imperializmus elleni harc fokozásában, a világ néptömegei anttimperiallsta akcióegységének kialakításában, mint fontos szakaszt a kommunista mozgalom felzárkózottságának megszilárdításában a marxizmus—leninizmus elvei és a proletár internacionalizmus alapján. A tanácskozáson a következő kommunista és munkáspártok küldöttségei vettek részt: Ausztráliai Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Algériai Szocialista Élcsapat Párt, Argentínai Kommunista Párt, Belga Kommunista Párt, Nyugatberlini Szocialista Egységpárt, Bolgár Kommunista Párt, Bolíviai Kommunista Párt, Brazil Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Venezuelai Kommunista Párt, Haiti Kommunisták Egyesült Pártja, Guayanai Népi Haladó Párt, Guadeloupe-i Kommunista Párt, Guatemalai Munkapárt, Németország Kommunista Pártja, Német Szocialista Egységpárt, Hondurasi Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Dominikai Kommunista Párt, Izraeli Kommunista Párt, Indiai Kommunista Párt, Jordániai Kommunista Párt, Iraki Kommunista Párt, Iráni Néppárt, Észak-Írország Kommunista Pártja, !r Munkáspárt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Kanadai Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Kolumbiai Kommunista Párt, Costa Rica-1 Népi Élcsapat Párt, Lesothói Kommunista Párt, Libanoni Kommunista Párt, Luxemburgi Kommunista Párt, Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártja, Martlnique-I Kommunista Párt, Mexikói Kommunista Párt, Mongol Népi Forradalmi Párt, Nigériai Marxisták—Leninisták, Nicaraguai Kommunista Párt, Norvég Kommunista Párt, Kelet-pakisztáni Kommunista Párt, Panamai Néppárt, Paraguayi Kommunista Párt, Perui Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommunista Párt, Puerto Rico-i Kommunista Párt, Reunionl Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, Salvadori Kommunista Párt, San Marino-i Kommunista Párt, Szíriai Kommunista Párt, Szovjetunió Kommunista Pártja, Egyesült Államok Kommunista Pártja, Szudáni Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Török Kommunista Párt, Uruguayi Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Ceyloni Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Chilei Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Ecuadori Kommunista Párt, Dél-afrikai Kommunista Párt és két Illegalitásban levő párt, amelyeknek nevét biztonsági okokból nem közlik. Megfigyelőként részt vett a tanácskozáson és ismertette a párt álláspontját a Kubai Kommunista Párt és a Svéd baloldali Kommunista Párt küldöttsége. A tanácskozás Jóváhagyta az „Imperializmus elleni harc feladatai a Jelenlegi Időszakban és a kommunista és munkáspártok, valamint az imperialistaellenes erők akcióegysége" című fő dokumentumot. Az Ausztráliai Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt, (Folytatás a 3. oldalon) Felhívás a béke védelmére! A kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának 1969. július 16-t ülésén elfogadták az alábbi felhívást, amelynek címe: Felhívás a béke védelmére! Mi, kommunista és munkáspártok képviselőt, akik nemzetközi tanácskozásra ültünk öszsze Moszkvában, felhívással fordulunk a világ népeihez, minden emberhez, meggyőződése és politikai nézeteire való tekintet nélkül, hogy hajtsanak végre együttes akciót a béke megvédésére és megszilárdítására. Harc folyik a legfontosabbért: az emberiség Jövőjéért. Századunk első felében két világháború több mint 70 millió emberéletet ragadott el, sok ezer virágzó várost és falut törölt el a föld színéről. A Hirosima fölött megjelent baljóslatú atomfelhő tragikus figyelmeztetés volt arra, hogy milyen következményekkel járhat a harmadik világháború, ha az imperializmusnak sikerül azt kirobbantania. A jelenlegi körülmények között, amikor az atombombák percek alatt elérhetnek bármely világrészt és óriási területeket változtathatnak pusztasággá, egy világháború sok százmillió ember pusztulását vonná maga után, a világ civilizációjának és kultúrájának kincseit döntené • romba. A háborúnak, az agressziós és erőszakos cselekményeknek, a népek szabadsága elleni merényletnek mind az Imperializmus politikájában rejlik a forrása. Az imperializmus, elsősorban az amerikai Imperializmus, fokozza a fegyverkezési hajszát, a nemzetközi feszültséget, konfliktusokat és helyi háborúkat szít a föld különböző részein. A népek szabadságának esküdt ellensége, az amerikai Imperializmus, minden eszközzel igyekszik elfojtani a nemzeti felszabadító mozgalmakat, reakciós államcsínyeket szervez, népellenes rendszereket segít uralomra és támogat. Az amerikai Imperialisták hosszú évek óta a legbarbárabb eszközök alkalmazásával agresszív háborút viselnek Vietnamban. Az arab népek elleni izraeli agresszió következtében a Közel-Keleten továbbra is veszélyes feszültséggóc áll fenn, amely bármely pillanatban lángra lobbanthatja a háború tüzét. Állandóan veszélyeztetik a békét az imperializmus provokációs fondorlatai Kuba ellen, Korea partjainál, több ázsiai, afrikai, latin-amerikai ország ellen. Európa szívében egyre erősödik a harcias nyugatnémet imperializmus, felüti fejét a neonácizmus. Az agresszív NATOtömbre támaszkodva és az amerikai imperializmussal szoros szövetségben együttműködve, a bonni kormánykörök, amelyek nem vonták le a kellő tanulságokat a hitleri Németország szétzúzásából, revánspolitikát folytatnak, a nukleáris fegyver megszerzésére törekednek, valamennyi európai nép biztonságát fenyegetik. A békét fenyegetik Európában azok a haditámaszpontok, amelyeket különböző NATO-országokban és Spanyolországban bocsátottak az amerikai imperialisták rendelkezésére. A monopoltőke profitjának növelése érdekében folytatott agressziós és háborús politika magukban a tőkésországokban fokozza a széles néptömegek kizsákmányolását, szítja a faji megkülönböztetést, melegágyul szolgál a durva erőszak számára, a demokratikus szabadságjogok korlátozásához vezet, s fenyegeti a néptömegek érdekeit. A gazdaság militarizálása óriási anyagi eszközöket nyel el, csökkenti az életszínvonalat ős súlyos teherként nehezedik a dolgozók vállára. Az imperializmus az oka annak, hogy a tudomány és a technika nagyszerű vívmányait, amelyek az emberiség előtt új horizontokat tárnak fel, a rombolás céljaira használják fel, miközben az emberek százmillióit éhség és nyomor sújtja. Ennélfogva a békeharc egybeolvad azzal a harccal, amelyet a népek a szabadságért, a haladásért és a demokráciáért, valamint azért folytatnak, hogy megszabaduljanak az idegen elnyomástól, a gyarmati és az újgyarmati rendszertől, a reakciótól és a diktatúrától. A tartós béke nem utópia, hanem teljesen elérhető cél. Manapság hatalmas társadalmi és politikai erők léteznek, amelyek fellépnek a háború ellen, az enyhülés és a széles körű nemzetközi együttműködés mellett. Az első szocialista ország, a Szovjetunió és a többi szocialista állam következetes békepolitikája, a tőkésországok dolgozóinak fokozódó harca, az erősödő nemzeti felszabadító mozgalom, a nemzetközi demokratikus társadalom széles köreinek, a békeharcosoknak különböző megmozdulásai megszüntetik az új világháború végzetszerű elkerülhetetlenségét és megteremtik a reális lehetőségeket a népek béketörekvéseinek megvalósításához. Az imperializmus ma már nem Intézheti kénye-kedvére a világ sorsát. Az amerikai agresszorokat rákényszerítették, hogy beszüntessék a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és tárgyalásokba bocsátkozzanak. Megkötötték a szerződést a levegőben, a vízben és a világ űrben végzett atomrobbantások beszüntetéséről, aláírták az atomsorompó-szerződést. Ennélfogva, ha a népek aktívan és összehangoltan lépnek fel, konkrét eredmények érhetők el. Jóllehet mindaddig, amfg az imperializmus fennáll, fennmarad a háborús konfliktusok veszélye is, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése mégis korunk realitása. A békés együttélés azonban szakadatlan és szívós harcot követel a néptömegek részéről az imperializmus erőpolitikája ellen. A békéért vívott harc keretébe tartoznak a szocialista államok békés kezdeményezései, a vietnami hazafiak győzelmes ütközetei a dél-vietnami őserdőkben, a háborúellenes megmozdulások az európai katonai támaszpontok ellen. A béke ügyét szolgálják a munkásosztálynak a monopóliumok mindenhatósága elleni megmozdulásai, a latinamerikai népek ellenállása a katonai klikkek diktatúrája ellen, az ázsiai és afrikai országok gyarmatellenes mozgalmai ős az amerikai néger lakosság harca Jogaiért. Mindenki, aki részt vesz e harcban, tekintet nélkül arra, hogy munkászub(Folytatág a 3. oldalon)