Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-17 / 140. szám, kedd

ISMÉT TÁ N CD ALFESZTI VÁL... Szerdán kezdődik a Pozsonyi Líra nemzetközi táncdal­fesztivál A pozsonyi Prímáspalota Go­belin-termében szerdán délután fél ötkor hangzik fel először az idei — sorrendben immár a ne­gyedik — Pozsonyi Líra nem­zetközi táncdalfesztivál jelzése, hogy ezt követőleg a fesztivál igazgatója: dr. fán Siuáček, a szlovák főváros polgármestere és az SZSZK Művelődésügyi Mi­nisztériumának képviselője kö­zösen megnyissák e rangos, ha­tárainkon túl is „jegyzett" pop­song seregszemlét. Nem túlzás ez, hiszen az elmúlt négy esz­tendő alatt a pozsonyi nemzet­közi táncdalfesztivál már vég­leg helyet kapott Európa ha­sonló pop-zenei rendezvényei s fesztiváljai között. Bizonyítás­képpen nézzük csak röviden az előző évfolyamok külföldi ven­dégeinek névsorát: a két Euró­víziő-fesztivál győztes Sandy Shaw és Massiel, a San Remo-i csillag Gigliolo Cinquetti, a ki­váló Shadows-együttes, továbbá Bili Ramsey, Gui Mardell, Koncz Zsuzsa, Peter & Gordon és így sorolhatnánk tovább... Természetesen a megnyitás néhány közvetlen, ünnepélyes pillanata már csupán az Izga­lomlevezető lecsapódása annak a hosszú hetekig és hónapokig tartó türelmes előkészítő mun­kának, melynek első értékmé­rője rögtön a szerda esti gála­koncert lesz a pozsonyi Kultú­ra és Pihenés Park nagytermé­ben. A könnyűzene azon kedve­lőinek, akik figyelemmel kísér­ték a Pozsonyi Líra első három évfolyamát, az előző mondatot olvasva bizonyára feltűnt: az Idei fesztivál azonnal a gála­hangversennyel „indul". Nos, ez a fesztivál igazgatósága újítá­sainak egyike, mert így — re­mélhetőleg — mind a négy na­pot egyaránt vonzóvá teszik. Az első napon ugyanis olyan köz­ismert nevek lépnek Karel Vlach érdemes művész zeneka­rának kíséretében a színpadra, mint Eva Pilarová, Marta Kubi­íová, Petr Spálený Josef Lau­fer, a jugoszláviai Dubrovacski Trubadurok és főképpen az amerikai Beach Boys-együttes. A következő három estén né­hány külföldi vendég szereplé­se mellett a hazai dalverseny egy-egy elődöntője és a szom­bati finálé kölcsönöz izgalmat, feszültséget a Lírának. A szom­bati döntő pontos névsora — természetesen — majd csak a helyszínen alakul ki, de a két elődöntő énekeseinek sorrend­jét már jóval előre kisorsolták. Csütörtökön Jifi Stédro/Í, Pavel Novák, Alena Tichá, Karel Blá­ha, Karel Gemoch, Tatjana Hu­binská, Hana és Peter Ulrych, Viktor Sodoma, Milan Drobný, Hana Pazeltová, Bihary Eva „rajtol", pénteken pedig Nóra Bláhooá, Karel Hála, Václav Neckáf, Yveta Simonová, Karel G ott, Petr Traxler, Helena Vondráčková, Marcela Laifero­vá, Waldemar Matuška, Naďa Urbanková, Miroslav Ličko, il­letve Peter Sedlák kísérlik meg a döntőbe jutást. S míg a zsűri tanácskozni fog, addig az előzetes érdeklődés szerint, minden bizonnyal zsúfolt né­zőtér előtt, az új-zélandi Johny Rowles, a trinidadi The Soul Agency-együttes, Conchita Bau­tista, az olasz Lara St. Paul, az amerikai hon Satton és az angol Tremeloes-együttes mu­tatkozik be a pozsonyi közön­ségnek. A döntő napján, szom­baton, a külföldi vendégek so­rában fellép majd Luminita Dobrescu Romániából, a francia Michel Polnareff és az 1969-es Eurővízió-táncdaifesztivál győz­teseinek egyike — a spanyol Salome. A tavaly valóban jól bevált tapasztalatok alapján nem csak a rutinos Fr. Brestovanský irá­nyította próbák kölcsönöznek majd a Pozsonyi Lírának erede­ti fesztiváli légkört, hanem a délelőttönként egymás után pergő sajtóértekezletek, szak­mai megbeszélések, az akkredi­tált újságírók külön zsűrijének rendszeres találkozása is. A hazai nemzeti versenyben indu­ló dalok kottáját és szövegét egyelőre még nem hozták nyil­vánosságra, de a fesztivál tit­kárságán kapott tájékoztatás szerint az idén különösen nagy súlyt fektettek a pályázati fel­hívásra érkezett dalok közül győztesen kikerült húsz szám megválogatására. Az egyes da­lok várható magas színvonalát bizonyítja például az is, hogy ismét „rajthoz áll" Karel Gott, a Pozsonyi Líra 1966-os győzte­se. A tévé és a rádió által mind­végig egyenes adásban sugár­zott Pozsonyi Líra minden bi­zonnyal ez idén sem marad el az elmúlt esztendőkben már ki­vívott rangjától, s az elmúlt évekhez hasonlóan, Szlovákia fővárosa kulturális életének egyik legnagyobb eseménye lesz. (miklósij Jubilál a Komenský Egyetem (Folytatás az 1. oldalról) tüntetést, a Köztársasági Érdem­rendet. Ezt követően dr. Matej Lúčan, az SZSZK oktatásügyi minisztere a Komenský Egyetem 49 tanárának és tudományos dol­gozójának magas állami kitün­tetést nyújt át. A Komenský Egyetem félév­százados ünnepségeire — hiva­talos párt- és kormányküldött­ség részvételével — június 19-én az egyetem épületében kerül sor. Ez alkalomból 15 hazai és kül­földi tudományos és kulturális dolgozót — köztük Ladislav No­vomeskýt, Eugen Suchoňt, illet­ve kiváló szovjet, magyar, né­met, román, olasz, jugoszláv tu­dósokat — az egyetem díszdok­torává avatnak. • Az ünnepségek kereté­ben számos kulturális, tudo­mányos és társadalmi rendez­vényre kerül sor. Melyeket említené meg ezek közül? — A közvélemény körében érdek­lődésre tarthatnak számot a Du­na menti ifjúság sportjátékai, a korszerű segédeszközöket szem­léltető Nova Schola'69 kiállítás, valomint A főiskolai oktatás 50 éve elnevezésű kiállítás. Emlí­tést érdemel a főiskolai hallga­tók karnevál jellegű felvonulá­sa (június 20} s a nagyszabású diákbál. Ezenkívül hangverse­nyeket, könyvtárlátogatást, sé­tahajózást és különféle kirándu­lásokat is rendezünk, nem be­szélve a nagyszámú tudományos előadásról. Az ünnepségek rep­rezentációs akadémiai bállal ár­nak végiét. • A Komenský Egyetem az utóbbi években gyümöl­csöző kapcsolatokat tart fenn a-külföldi egyetemekkel. Sze­retnénk, ha elárulná, me­lyekkel, s milyen formában nyilvánul meg ez az együtt­működés? — Iskolánk legelőször a hal­le-wittenbergi Martin Luther Egyetemmel vette fel a kapcso­latot. Ezt követően a kijevi T. Sevcsenko Egyetemmel és a krakkói Jagelló Egyetemmel, majd egy belga egyetemmel és a szaratovi Csernyisevszkij Egyetemmel. Baráti kapcsolato­kat ápolunk az újvidéki és a ljubljanai egyetemmel is. Tudo­mányos, illetve pedagógiai együttműködést folytatunk a Santiago de Cuba-i, a pécsi, a budapesti, a bécsi, a grazi egye­temmel is. A sort a közeljövő­ben a belgrádi egyetem egészíti ki. Az együttműködés értelmé­ben kölcsönös látogatásokra, vendégtanárok szerződtetésére kerül sor. • Ennek kapcsán szeret­nénk megkérdezni: milyen helyet tölt be — Ön szerint — az egyetem nemzetközi viszonylatban? — A Komenský Egyetemet 1985. január 1-gyel felvették az Egyetemek Nemzetközi Szövet­ségébe. Ez főképpen az akkori rektor, dr. Vojtech Filkorn pro­fesszor érdeme volt, aki világ­méretekben is elismert tudomá­nyos és publikációs tevékenysé­get fejtett ki. Feltételezzük, a íélévszázados jubileum kitűnő alkalom arra, hogy világszerte még jobban felfigyeljenek isko­lánk gazdag múltjára és jelené­re, s Ily módon lehetővé váljon a kapcsolatok elmélyítése és bővítése. Ezt szeretnénk, mind­annyian ezen fáradozunk ... TOLGYESSY maria ISÜIIIII üanyag a sebészetben Az a gondolat, hogy a test szöveteit testidegen anyagokkal pótolják, nem új, de a célra a régebben felhasznált alloplasx­tikus anyagok — a modern s8­bészet rendelkezésére álló fé­mek, illetve ötvözetek — nem váltak be. Az új alloplaszitkus anyagok közé tartoznak egyes műanyagok is. A szövetekkel szemben közömbös műanyago­kat ma már egyre nagyobb ter­jedelemben használják világ­szerte. Az alloplasztika a szövetek­nek olyan „pótszövetekkel" va­ló helyettesítése, amelyeknek úgyszólván semmi közük sincs az eredetiekhez, azonban a szervezet megtűri őket, és ezek bizonyos statikus, mechanikus funkciók elvégzésére maradék­talanul megfelelnek. Ezeket nevezzük szövetbarát vagy szö­vetekkel szemben közömbös anyagoknak. A napjainkban használatos al­loplasztikus anyagokat két nagy csoportra lehet osztani: fémek­re (illetve ötvözetekre) és mű­anyagokra. A műanyagokat előállításuk szempontjából mesterséges és természetes alapú anyagokra is oszthatjuk. Az orvostudomány­ban nagy jelentősége van a ter­mészetes alapú műanyagoknak, így például a jibrin-származé­koknak. Ahhoz, hogy egy műanyagot a szövetekre közömbösnek, se­bészeti célokra alkalmasnak te­kintsünk, a következő feltéte­lek szükségesek: a szervezet ré­széről ne nyilvánuljon meg ide­gentest-reakció a műanyaggal szemben, a műanyag ne okoz­zon allergiás reakciót, ne okoz­zon daganat képződést, legyen Jól sterilizálható, legyen fól megmunkálható. Két másik to­vábbi követelménynek ugyan­csak feleljen meg: az implan­tált (beültetett) műanyag tar­tósan őrizze meg eredeti alakját, mechanikai stb. tulaj­donságait, vagy az, hogy idővel felszívódjék, s ezt az időtarta­mot a szükségletnek megfelelően szabályozni lehessen. — A szövetekkel szemben közömbös műanyagok közös tulajdonsága, hogy az emberi test fái „tolerálja". Es nem je­lenti azt, hogy az ilyen anya­gok beültetésére a szervezet, illetve a környező szövetek egyáltalán nem reagálnak csu­pán annyit, hogy ez a reakció nem számottevő, és káros gya­korlati következményekkel nem fár. Tehát amikor azt mondjuk, hogy a „szövetbarát" műanyag nem okoz „idegentest-reakciót", ez a meghatározás ilyen módon értendő. Ezek az alapvető megállapí­tások dr. Bornemissza György­től a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem Sebészeti, Anató­miai és Műléttani Intézetének tanszékvezetőjétől származnak. Ha az alloplasztíkus anyagokat vizsgáljuk, figyelembe kell ven­nünk ezeket az elvi feltétele­ket A felszívódó sebészeti műa­nyagok között nagy szerepük van a Gerendás-féle bioplasz­toknak is. Ezek természetes fehérje alapú műanyagok, ame­lyek megfelelő technológiai el­járásokkal idomdarabokká ala­kíthatók, sebészetiieg a szerve­zetbe beültethetők és előre meghatározott idő múlva — a szükséges regenerációt megin­dítva — felszívódnak. Mivel fehérje alapú allo­plasztról van szó, az első leg­fontosabb vizsgálat: van e im­munológiai reakciója? Azaz a szervezet nem védekezik-e a beültetett bioplaszttal szemben úgy, mint idegen testtel? A Debreceni Orvostudományi Egyetemen dr. Szilagyi Tibor, dr. Bagdy Dániel és dr. jávor Tibor végeztek ilyen irányú ku­tatásokat. Megállapították, hogy a bioplaszt fehérje anya­ga — a fíbrinogén — emlős specifttásá. Ez azt jelenti, hogy az ember, a ló, a szarvas­marha, és a birka véréből elő­állított bioplaszt — ezeken az FÖLDRENGÉS MEGRENDELÉSRE A Taskentl Központi Földren­géstani Intézet Kísérleti Állo­másán éjszakánként egymást érik a földlökések. A terepen álló épületek falai remegnek, födéméi repedeznek, hull a va­kolat, de néhány száz méterrel arrébb nyugodtan pihennek ott­honaikban az emberek. Tudják, hogy a kutatók az ő érdekük­ben rendeznek mesterséges földrengéseket. Miért van szükség ezekre a mesterséges földrengésekre? Nem volt talán elég az a több száz természetes földlökés, amely az elmúlt években az üz­bég fővárost érte? Ezeknek a mesterséges föld­rengéseknek részben az a cél­juk, hogy a földlökések által keltett zajokat tanulmányozás céjából hangszalagra vegyék. Sajnos, a természetes földlökés keltette zajokat gyakran nem lehet idejében regisztrálni, ön­magában a zajok regisztrálása, persze, még nem is árulja el a föld mélyében szunnyadó természeti erők készülő offen­zíváját. A nagy tektonikus fe­szültségek kipattanása nem ls egyszerre megy végbe. Először ropogó zajok, a mikrorengések alig észrevehető hangjai jelzik a készülő katasztrófát a mikro­fonban. A taskenti laborató­riumban 500 méter mély fúró­lyukba lebocsátott, nagy érzé­kenységű geofonokkal fogják fel a mikrorengések alig érzé­kelhető zajait, és további ta­nulmányozás céljából magneto­fonszalagra rögzítik őket. A zajok kutatása, persze, nem az egyetlen lehetőség, amely­hez a földrengéskutatók nagy feladatuk megoldása, a földren­gések előrejelzése terén remé­nyeket fűznek. A taskenti tudó­sok már 1923-ban megállapítot­ták, hogy a Föld elektromos tere a földrengés előestéjén és kipattanásának pillanatában megváltozik. Ennek a villamos anomáliának, rendellenesség­nek a lényegét máig sem is­merjük pontosan. A Közép­ázsiai Hidrometeorológiai Inté­zet munkatársai azonban a Tas­kenti Földrengéstani Intézet Kísérleti Állomásának felkéré­sére már rendszeresen megfi­gyelik a Föld elektromos teré­nek rendellenes változásait. A földáramokat ugyancsak a tas­kenti intézet kísérleti állomásán regisztrálják: a geofonokon kí­vül elektródokat is leboesáta­nak a fúrólyukakba. Más utakat keresve, a kuta­tók a statisztika módszereit is megpróbálják a földrengések előrejelzésének szolgálatába ál­lítani. Valentyin Ulomov kutató ciklikus ismétlődést és megha­tározott törvényszerűséget ész­lelt a földlökések jelentkezésé­ben. Ennek alapján táblázatot és olyan grafikont készített, amelyen a görbét meghosszab­bítva már adatokat lehet kapni a várható földrengések valószí­nűségére vonatkozóan. Ez, per­sze, még nem jelenti távolról sem a földrengés-előrejelzés megnyugtató megoldását, leg feljebb érdekes segédeszköz a további kutatásokhoz. A földrengések előrejelzése ugyan fontos, de korántsem emlőscsoportokon belül — nem viselkedik testidegenként. A btoplaszt feltalálója dr. Ge­rendás Mihály Kossuth-díjaa biokémikus, aki a Szegedi Or­vostudományi Egyetem a Nobel­díjas Szent Györgyi professzor munkatársa volt. Eljárását kb. tíz éve szabadalmaztatta. A bioplaszt előállítása a követke­zőképpen történik: a vér alva­dóanyagához, a flbrinogénhez másik véralkotót — thrombint — kevernek, így nyerik a fib­rint. A fibrint — ezt a szálas, szivacsos anyagot — dehidrál­lák (elvonják belőle a vizet), fehér porrá alakul, ehhez „test­közőmbös" lágyítószert kever­nek és préseléssel adják meg a kívánt formát. Készíthetnek belőle lemezt, filmet, csöveket is. A továbbiakban kémiai keze­léssel szabályozható a felszí­vódás ideje. Ugyancsak kémiai eljárással alakíthatók az azonos biológiai tulajdonságú, de me­chanikailag különböző bio­plasztok. Így — a felhasználás követelményeihez alkalmazkod­va — előállíthatók rugalmas, szilárd, nyúlós, szivacsos, por alakú bioplasztok. A bioplaszt, illetve bioplasztok jól sterili­zálhatok autoklávban 1,2 at nyomáson, 122 C° hőmérsékle­ten. A bioplasztot a szervezet — káros reakció nélkül — lebont­ja és helyébe (a szöveteknek megfelelő) sejtek épülnek be, azaz regenerálódnak. A „La Pres­se Medicale" c. francia szaklap a következőket írja a magyar bioplasztról: „ .. .olyan, az élő szövetekre nézve közömbös anyag, amely — betöltve szere­pét — bizonyos idő múlva fel­szívódik a szervezetben és így a priori ideális anyagnak lát­szik ideiglenes protézisek elő­állítására ... A bioplasztot jól tűri a szervezet és teljesen fel­szívódik az előre meghatározott időre. A csontsebészetben szög­ként, ai epevezeték műtétnél mint csövet és a sebészet egyéb területein is használják. egyetlen feladata a Taskenti Földrengéstani Intézet kutatói­nak. Még a geológusok is sok értékes tanácsot adhatnak a természet gigantikus erői elleni védekezés szempontjából. Az in­tézet kutatói szüntelenül ku­tatják, vizsgálják a különböző talajzónákat is, és ennek során érdekes összefüggésre figyel­tek fel. Korábban azt tartották, hogy a lösztalajok általában csök­kentik, csillapítják a rengést hullámokat. Nos, a taskenti ku­tatók legújabban éppen ennek ellenkezőjét állapították meg. Kimutatták, hogy a lösztalajok fokozzák a rengés hevességét, inert hozzáadják saját rezonan­ciájukat is. De még eme erő­többlet iránt sem minden ház érzékeny. Vannak olyan épület­szerkezetek, amelyek éppen a lösztalajokon tűnnek ki nagy földrengésállóságukkal. A taskenti intézet hálózatát a közeljövőben még tovább bő­vítik. A kísérleti állomás kibő­vítésével további hét, kitűnően felszerelt mérőállomást állíta­nak fel, és az észlelések körét is jelentősen kiszélesítik. A földrengések e mindenre kiter­jedő komplex vizsgálata mind tudományos, mind gyakorlati szempontból kétségkívül jelen­tős eredményekhez vezet majd. A Thermal Kinettcs cég washingtoni üzemében nemrégiben ál­lami támogatással megszerkesztették a képen látható gőzüze­mű sportkocsit, amely akár 140 kilométeres óránkénti sebes­séggel ts futhat. A gőzmotor gyártása azonban lényegesen bo­nyolultabb, mint a benzinmotoré.

Next

/
Thumbnails
Contents